"Azért a durisol az más, az egy falazó elem szintén betonból készül."Igazad van , falazóelem is, de nem betonból.2000-ben ebből építettem, akkor még tatabányai cég volt.
"A Durisol előállításához felhasznált faforgács természetesen megújuló, újrahasznosított alapanyag. Ehhez cement, víz és egyéb speciális alapanyagok megfelelő arányú keverésével, a fa és beton által kínált összes előnyös tulajdonságot egyesítő építőanyag válik: hasonlón a téglához, stabil és teherbíró, és az épület használói számára egy sor további hasznot kínál."
Hogy miért volt ellene a modern építészet ---- nem tudom. Csak annyit , hogy a magyar építészet és az építészeti hatóságok voltak ellene.
Nagyjából azért mert a tetőtereket úgysem építették be , így rendkívül anyagpazarló tető kialakítás volt. No meg volt nyilván egyéb ok is.
Az derék magyar építészek / azok egy része / serényen asszisztáltak a régi épültek ledózerolásához. Történelmi városmagok mentek a sitt telepekre- helyettük mi épült ?
Hát szociálista betonszörnyek.
Volt olyan magát komolynak gondoló építész aki egy korabeli házon ha volt némi tornyocska, őrjöngött, hogy a múlt eleme, azt feltétlen le kell bontani.
Aztán volt másfajta építész is, de erről majd később !!
"Hát Mo.-on ritka volt a tetőtérbeépítés, de azért volt.. Nyilván nem a vályogházaknál.
Ahol rászánták magukat, ott teli deszkázás, rá a csupaszlemez / un. PÉP szeggel rögzítve / és rá a héjalás. Nyilván lécezéssel.
Hogy miért nem volt tetőtérbeépítés ?"
Ezt tényleg javítani kell mert ellentmondásos.
Helyesen :
"Hát Mo.-on ritka volt a tetőtérbeépítés, de azért volt.. Nyilván nem a vályogházaknál.
Ahol rászánták magukat, ott teli deszkázás, rá a csupaszlemez / un. PÉP szeggel rögzítve / és rá a héjalás. Nyilván lécezéssel.
Hogy miért nem volt ritka tetőtérbeépítés ?"
A továbbiakban taglaltam, hogy a fűtés miatt. De amiatt is, mert nem léteztek a modern szigetelő anyagok. Pl. a ferdefalaknál csak náddal lehetett megoldani, Azt vakolták.
Amúgy a fólia kapcsán keletkezett a vita, az un. másodlagos csapadék védelmet biztosító fólia miatt.
Ez bizony már 40 éve ismert volt. Hogy milyen széles körben alkalmazták azt nem tudom.
Természetesen várjuk a fényképeket az általánosan alkalmazott tetőtér beépítésekről.... sokat kell keresgélni, nyilván akad.
Ja a mándzárt tetőknél. Hát azt a magyar sűrün alkalmazta ( utánoz )ta, de azért a tetőteret nagyon ritkán építette bé. csak mint dísz csúnyább szóval kivagyiság funkcionált.
Természetesen ha magát az ácsszerkezetet beépítésre alkalmasnak alakították volna ki, akkor tényleg hasznos lett volna. De nem úgy tették.
ezek, amik a fényképen vannak nem, mert ezeket tudtam gyorsan letölteni a netről. De nem a tulajdonjogról volt szó, hanem arról, hogy egyáltalán nem is készült tetőtérbeépítés - ez tehát nem így van.
De bőven vannak közemberek által használtak is, Budapest akkor még külvárosának számító kerületeiben (pl. XVI.), a Dunántúlon számosat tudok neked olyat mutatni, ami az 1910-es, 20-as években épült.
igen, a szélső elemek és pl. a kémény körüli részek gyenge pontok, általánosan is...
nekem a széleket, széldeszkákat stb. körbe újra kell építenem, csatornám nincs is, pedig a vízelvezetés is fontos kérdés. A ház frontján van csak kifelé lejtő járda, a hátsó résznél enyhe emelkedés, tolja rám a vizet...
Nálunk, a hátsó toldásnál az 'original' megoldás (ilyen cserép a másik alá, a másik fajta emez alá...) helyett raktam be horganyzott lemezt, szépen behajtogatva, köbö mint egy fordított T betű, a szélei vissza vannak hajtva, hogy az esővíz ne menjen arra (csavarral rögzítve). A szélső sor cserép is le van csavarozva, gumi szigetelésű alátéttel. Eddig még nem kezdte ki egy vihar sem, pedig volt bőven.
Nálunk háromféle hagyományos cserép van. Egy az alapépületen, egy a hozzáépítésen és még egy a melléképületen.
Én is látok jobb/rosszabb állapotú cserepeket hirdetni, mindenféle áron, kaptam ajánlatot a faluban, hogy ingyen elhozhatok cserepet, melyet most bontanak, úgyhogy kell agyalni, hogy összeálljon a rendszer....és jó is legyen...meg azért szép, egységes !
Nálunk a csirkeólon voltak valami profillal rendelkező cserepek, amiket egymásba lehetett akasztani. Ezek fölött bizony eljárt az idő, néhol megrepedtek, szétfagytak, elfogyott a tartalék. Vettem helyettük szalagcserepet (15 forintért darabját vétek lett volna nem megvenni) és felraktam. Az a baj, hogy bár némileg hosszabb mint az előző cserép, de nem lehet őket egymásba akasztani, így egy-egy nyári zivatarnál bizony behordja a szél az esőt. A havat viszont nem. Át kell majd léceznem az egészet, hogy nagyobb fedésben legyenek.
Ugyanis tetőtérbeépítés nagyjából a XVIII. századtól létezik, és Magyarországon is már alkalmazták a XIX. században. Úgy hívják, hogy manzárd-tető.
Szerintem az egyik legjobb és legértékesebb épületszerkezet, emellett mint épület látványelem is nagyon klassz - noha a modern építészet egy időben nagyon ellene volt. Mit meg nem adnék, ha egy ilyen tetős házam lehetne.
Jó 40 éve vagyok az építőiparban, és biztos vagyok benne, hogy nem volt fóliázás korábban.
A tetőtérbeépítéseknél alkalmaztak vízszigetelést, de nem fóliázást. De nem is erről beszéltünk itt, hanem az egyszerű, sima tetőnél alkamazott fólia-mániáról - ami teljesen felesleges, sőt, véleményem szerint káros.
"Hát azért nem így van."-volt tetőtér beépítés, legalábbis nálunk. Fater korábban gatteros volt amig nem államosították,és már akkor a Durisol elődjeként készített faforgács és cement keverékéből "válaszfal" lapokat. Ebből lett a tetőtér kialakítva.Az ép eng, 1949-es, a tetőtérre való utalást nem találtam a leírásban ,de tiltást sem.Ja, kb 500 lelkes faluról van szó.
Igen, de minden régi ház egyedi eset, ki tudja mit barkácsoltak már.
Persze, én is úgy kezdtem, h felmentem, a ház mögött lévő cserepekből a hónom alatt néhány darabbal és cseréltem. Probléma megoldva...bizonytalan ideig.
Nálunk nagyon kinyitották a cserépléceket, gondolok arra, hogy a maximum távolságra rakták, így betakar ugyan, de nem kellően fed - gondolom - itt lehet a gond. Tehát javasolt az újralécezés, innentől kezdve javíthatok - vagy ha megfelelően bénázok - ronthatok is a héjalás hatásfokán. Rajtam múlik...többet senkire nem bíznám a házamat :-(, ha nem muszáj. Erre is jó egy ilyen fórum...
40, sőt talán 45 éve jelent meg a másodlagos csapadék víz ellen védő fólia.
Mint írtam a tető tér beépítéseknél van jelentősége .
Korábban mi volt ?
Hát Mo.-on ritka volt a tetőtérbeépítés, de azért volt.. Nyilván nem a vályogházaknál.
Ahol rászánták magukat, ott teli deszkázás, rá a csupaszlemez / un. PÉP szeggel rögzítve / és rá a héjalás. Nyilván lécezéssel.
Hogy miért nem volt tetőtérbeépítés ?
Mert a szabályok nem engedték... azon egyszerű ok miatt, hogy ahol nem volt központi fűtés, ott kályhával tetőtérben fűteni rettentően tűzveszélyes volt.
Amúgy a hiedelemmel ellentétben a villany sokkal hamarabb elterjed Mo.-on mint a vezetékes víz, a csatornázás és a gázszolgáltatás.
A sorrend nagyjából : villany 100--- 110 éve nagyvárosokban, kis városokban, falvakban is már 80 éve ( pl . nálunk egy 3 ezres kisfaluban már volt a faluban villany 1938 -ban /igaz azért nem mindenkinek, )
A víz úgy a hatvanas évek végére lett általános / csatorna még ritka volt... az a a híres közmű olló kifejezés /, vezetékes gáz a hetvenes évek végére - 80 -s közepe, a csatornázás még mindig lemaradva, és a legvégén a csatornázás … mondjuk a 90 -es évek közepére.
Van még egy kivétel : Ez a városi gáz ez idestova 130 éve van.... már akinek. Nagyjából a főváros belső kerületeiben, néhány nagyvárosban, de csak főzésre és meleg víz készítésre... a kiváltságosoknak !! Meg közvilágításra szűk köreben.
Lehet, hogy nem árt, de felesleges és a tetőcserép cseréjét bonyolítja. Nálunk, amikor észrevettük, hogy beázik a tető, akkor csak felmentem a padlásra (hidegpadlás, nem emeleti szoba) felemeltem kettő cserepet, kiszedtem a töröttet, beraktam egyet helyette, visszaigazgattam a többit a helyére. Öt perc. Fóliánál ez hogy működik? (zárójelben sátáni kacaj - szarkazmus akar lenni)
A saját tapasztalat, kiemelve és hangsúlyozva az előttem szólók írásaiból:
Mzm-nek igaza van. Én is azt tapasztaltam, bőven elég a cserép, de!!!! a csatolt képen látszik a lejtésszög, ez szar! Nálam dettó ilyen szar, azon a részen, ahol utólag mellé építettek az épületnek és a toldásnak nincs meg a lejtése. Itt hiába taknyoltunk, megáll a falevél, ráhull majd fagy a hó, és feszíti, kínozza. Ahol van normális lejtés ott 20év után ugyanolyan volt a cserépléc, szinte nem volt hibás cserép sem, a toldás katasztrófa. Én is befóliáztam, és csomó cserepet cseréltem. 2-3 éve van így, a fólia alatt légrés, alatt gyapot, hőtukros fólia, majd gipszkarton van. A gipszkartonon nincs nyoma az ázásnak, nem tudom mi lehet bent, ha majd nagyon unatkozik lehet egyszer megkamerázzuk. Annyit csináltam még, hogy a ház közvetlen közelében lévő fákat kivágtam, remélem így kevesebb lesz a "szemét" a tetőn.
(Szűken 65mázsa fát adtam el, aminek bő fele a ház mellöl jött ki. 2500ft/mázsa árban lett egy kis zsebpénzem belőle.)
Persze, ez is egy álláspont, de fólia nélkül durva mennyiségben jön be a por, kosz, nagyon nem rakhatod fel a kolbit szikkadni... a 15 éve lakatlan tetőterem nem hazudik. Száraz, nagyon poros, retkes, de pl. a kéménynél vannak vizesedési problémák, nyilván ott nem a fólia hiánya a gond.
"...aki ezt vállalni meri" ... vagy képes szakszerűen kivitelezni !
A szakikról ne beszéljünk...munkadíjuk meghaladja az anyag költséget ( tetőről beszélek pest megyében, ennél jobban vidéken nem tudom, mi a helyzet ) és ezzel nem lenne (nagy) gond, ha nem nekem kellene befejezni a munkát és nem tűnnének el fizetés után.
És hidd el, a rómaiaknak is lekapta a vihar a tetőt, csak nem jelent meg a hírekben fél órán belül ;-)
Hát igen, a hajlás szög nagyon adott...én sem piszkálnám, erősen 100+ -os a ház éveinek száma, de a szarufák rendben vannak...a lécek is, de egyik-másiknak van némi íve ;-)
Köszönöm a részletes tanácsadást, szimpatikus a standard eljárás: fólia/ellenléc/tetőléc/cserép.
(itt kérdés, hogy akár a sima sárga, párazáró fóliát is használhatom, megoldva a szellőzést? )
