Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
"Ettöl függetlenül tudok neked olyan huszoneves tiszthelyetteseket mutatni meg egy kl. zaszloaljnal is, akiket barmikor ki lehet allitani orszag-vilag ele, hogy beszeljenek akar papir nelkül is! "
-Azért erősen kell kutatni utánuk a had"erő"ben! :-)
Érdemes volt Juhásznak kölcsönadniEgy olyan honvédségi vállalkozás végezheti el az Iraknak felajánlott T-72-es tankok egy részének felújítását, amely igazgatóságának élén április óta az a vállalkozó áll, akinek apja tavaly kölcsönt nyújtott Juhász Ferenc szakminiszter 95 millió forintos házvásárlásához - derítette ki a Magyar Nemzet.
HARASZTI GYULA
Újabb honvédelmi minisztériumi cég vezetőségébe került be a Juhász Ferenc tárcavezető tavalyi 95 millió forintos villavásárlásához hitelt nyújtó vállalkozó fia, Füzesi Attila - tudtuk meg a cégnyilvántartásból. Füzesi idén áprilistól igazgatósági elnöke a HM Currus Gödöllői Harcijármű-technikai Rt.-nek,amely elsősorban tankok nagyjavításával és megsemmisítésével foglalkozik. A társaság azt hirdeti honlapján, hogy a jövőben a honvédségen kívüli megrendelők számára is végezni kívánja a T-55-ös és T-72-es harckocsik modernizálását, amelyeket beszállítóik révén ágyúkkal, tűzvezető rendszerekkel, nappali és éjszakai figyelőműszerekkel is elláthatnak.
Mint ismert, Gyurcsány Ferenc kormányfő nemrég Bagdadban 77 darab T-72-es harckocsit ajánlott fel a honvédség hadrendből kivont készletéből az iraki hadseregnek. Bocskai István, a HM szóvivője akkor azt állította, hogy ezek az eszközök eladhatatlanok, a megsemmisítésük és az őrzésük pedig több száz millió forintjába kerülne a szaktárcának. A szóvivőtől azt is megtudtuk, hogy az iraki hadseregnek felajánlott tankok tizenöt százaléka „kisebb felújításra szorul", amelyet a Currusszal végeztethetnek el.
Bocskai elismerte: a NATO koordinációs részlege januárban megtekinti a felajánlott T-72-eseket, és ha azokhoz kiegészítő felszereléseket kérnek majd, tisztes fizetség ellenében a Currus Rt. elvégezheti ezt a korszerűsítést is a harckocsikon.
A Currus Rt. hajtja végre egyébként a Magyar Honvédség hadrendjéből kivont harckocsik és harcjárművek nemzetközi szerződésekben előírt megsemmisítését is. A hadsereg elfekvő készleteinek kezelését Juhász Ferenc kiemelt feladatnak tekinti, ezért december elejétől külön miniszteri biztost bízott meg a feladattal Gömbös János személyében, aki korábban a miniszteri iroda vezetője volt.
Információink szerint a Currus Rt. részvényeinek 49 százalékát a jövő évben értékesíteni kívánja a minisztérium, ami azt jelenti, hogy a bevételekből magánrészvényesek is részesülhetnek majd. A szaktárca ezenkívül még két cégének részvényértékesítését tervezi, az irányítást biztosító befolyás megtartása mellett magánvásárlók jelenhetnek meg az Armcom Rt. és az Arzenál Rt. tulajdonosai között is.
Bocskai István ezzel kapcsolatban leszögezte, egyelőre csak vizsgálják a piacosítás lehetőségét, '' mert az a céljuk, hogy a HM-cégek kapacitásait jobban és gazdaságosabban használhassák ki.
Mint arról korábban beszámoltunk, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter tavaly nyári villavásárláshoz egy magánszemély, Füzesi István nyújtott hitelt, amelynek fejében 15 millió forintos jelzálogot jegyeztek be a miniszter és felesége lakására. Füzesi fia 2003. februártól 2004. augusztus végéig igazgatósági elnöke volt a honvédelmi tárca egy másik cégének, a HM Verga Veszprémi Erdőgazdaság Rt.-nek is. Bekerült emellett az állami Antenna Hungária igazgatóságába és 2003 januárjáig a Népszava kiadójának igazgatója is volt.
Juhász Ferenc akkoriban úgy nyilatkozott: a kölcsön és a megbízatás között nincs összefüggés, már csak azért sem, mert Füzesit fél évvel korábban nevezték ki, mint ahogy ő a kölcsönt felvette. - Füzesi sikeres vállalkozó, ő tesz szívességet azzal, hogy rendbe rakja a céget - jelentette ki Juhász a korábbi ügyben. A honvédelmi minisztert a vállalkozó újabb kinevezéséről lapzártánkig nem tudtuk megkérdezni. Füzesiék két - korábban orosz tulajdonban lévő - céget működtetnek, az Interscrap Kft.-t és az Eurocast Kft.-t. Az Eurocast Kft.nek 2000 és 2002 között pénzügyi és gazdasági vezetője volt Csuka László, aki a céghez a K&H Befektetési Rt.-től érkezett, majd azért távozott, mert a K&H Equities vezérigazgatójának nevezték ki.
Kulcsár Attila, a brókerbotrány főszereplője Csuka László papírjait hamisította még, amikor saját végzettségét igazolta.
(Magyar Nemzet, 2004. december 16., csütörtök, 1+3. oldal)
Noha az arcvonalrol eppen lemaradtam, de informatoraim szerint a "rohamlövesz" kepzes volt a fö tema. Azon katonaink szerint, akik ott voltak, igen emberprobalo tanfolyam volt. Hogy mit mutat a joindulatu, de nem feltetlenül szakmai stab, az mas kerdes! Igazi velemenyt talan akkor mondanek, ha egyszer en is eljutnek egy ilyen tanfolyamra. (Szandekomban all.)
A tiszthelyetteseink zömet valoban nem sajtoszovivönek vettek fel. Ettöl függetlenül tudok neked olyan huszoneves tiszthelyetteseket mutatni meg egy kl. zaszloaljnal is, akiket barmikor ki lehet allitani orszag-vilag ele, hogy beszeljenek akar papir nelkül is!
Ezeket csak azert irom le, mert a helyzetet kisse talan arnyaltabban latom, mint egy TV-müsor utan az atlag.
Sajnos egyre inkabb azt tapasztalom, hogy "odafent" sem hisznek a sajat maguk altal meghirdetett celok elerhetösegeben. Szeretnem megelni, hogy egyszer nyiltan belatjak a hibaikat es nyiltan be merik vallani, hogy modositani kell az elkepzeleseken! Amig ellentmondas van az elmelet es a gyakorlat között, addig lesznek magamfajta "elegedetlenkedök" is, akik annyira naivak, hogy azonosulni akarnak a celokkal.
Bujazliz írta: A darabolt hk-t 40÷60 ft/kg tömegárban tőlünk délre eső nyugati ország úgy viszi mint a cukrot, mert 3 db darabolt hk.-t egy Martin-kemencébe berakva kitűnő minőségű vasúti sínalapanyagot kap (1000 t).
Martin helyett inkább LD konvertert írjunk... A többi OK.
2004. december 6-i adatok alapján a Magyar Honvédségben a szerződéses legénységi állomány létszáma összesen 8189 fő. 2004 első fél évében összesen 1020 fő kötött szerződést a kiképző központokban, illetve az alakulatoknál. Ugyanezen év második felében a felvételi folyamatok korlátozása ellenére további 1251 főt vettek fel a honvédség alakulataihoz, így 2004-ben mindösszesen 2271 fő kötött szerződést – közülük 78 százalék rendelkezik valamilyen felsőfokú vagy középfokú végzettséggel –, s ez az elmúlt évivel (1958 fő) összehasonlítva 14 százalékos növekedést jelent. A toborzómunka eredményeként a sorkatonai beosztások kiváltása szerződéses legénységi állománnyal közel százszázalékos eredménnyel sikerült.
Figyelembe véve a szerződéses legénységi állomány kiáramlását, jövőre mintegy 1200–1500 fő felvételére lesz szükség. Ez a tervszerű, irányított, minőségi munka végzése mellett új módszerek keresését is szükségessé teszi.
Egy harckocsik oxigénnel való szétdarabolása több millió Ft.
Közel 1 (!!!) tartálykocsi oxigén kell hozzá, hiszen a fémet részben el kell égetni (vasoxid lesz belőle).
Arról mélyen hallagatnak (a környezetvédők is!), a technológiát jóváhagyó hatóságok, hogy egy hk. darabolásakor minimum 100 kg vasötvözet (nehézfémekkel ötvözve) ég el, és száll a levegőbe.
Tőlünk nyugatra a darabolás helyett töltőanyagnak, útalapnak használták, hiszen a harckocsi páncélvastagsága miatt jó 500 évig nem okoz szilárdsági problémát az út alatt. (És jóval kevesebb így a megsemmisiítés költsége.)
A darabolás az APV Rt.-nek és néhány "sógor-koma kft.-nek" jövedelmez, az állam csak veszít rajta.
De kit érdekel ez ma már?
A darabolt hk-t 40÷60 ft/kg tömegárban tőlünk délre eső nyugati ország úgy viszi mint a cukrot, mert 3 db darabolt hk.-t egy Martin-kemencébe berakva kitűnő minőségű vasúti sínalapanyagot kap (1000 t).
Ezt a sínanyagot nagyságrendekkel nagyobb összegért Mo. tőlük vásárolja.
Azzal, hogy a magyar ember antimilitáns gondolkodása egy több évszázados folyamat eredméne egyetértek. Én is írtam már valami ilyesmit.
Azt, hogy soha nem nyertünk háborút túlzásnak tartom.
István és Mátyás közötti félezer évben volt azért némi sikerünk, ha másért nem akkor azért mert a környék legerősebb katonai hatalma voltunk. (Már amikor működött a királyság)
Igen. Bajusz ide, vagy oda nagyon ósdi a PR. Viszont egy modern jól dizájnolt PR-fotó közröhejt keltene, mert mindenki tudná, a hadsereg nem ilyen modern és jóvágású hely jelenleg.
Elnézést kérek minden bajuszos embertől, talán sértő lehetett.
Csak az tűnt fel, hogy a magyar baka a média által már jó ideje ez a bajuszos "kunképű magyar legény" függetlenül attól, hogy mely korrol beszélünk.
Címlapokra, meg pr-fotókhoz is ilyen belevaló parasztgyerekeket válogatnak össze, míg a városlakó civilek számára ez rendszerint idegen karakter. Erre a közönségre is gondolhatnának
Lehet, hogy akár két hétig is eltart két segédmunkásnak, akik, mint tudjuk simán hazaviszik a netto 500-600 e. Ft-ot havonta. Kell hozzá pár palack Acetilén, meg Oxigén, meg persze komoly EU konform gépi berendezések, meg károsanyag kezelő lerakók.
Kalocsán a MÉH telepen mindez rendelkezére áll a következő formában: Segédmunkás(SM)1+SM2+kiselejtezett katonai markológép+ két sámli+ egy db falétra+két apparát+ mindent elnyelő kavicsos talaj. Itt vagdossák a T-54-eket.
Nem tudom, hogy mennyiért teszik ezt, lehet hogy 1.000.000/ hk, de azért nem szabad elfelejteni, hogy nyernek belőle kb. 2 tonna aluméniumot (400 Ft/kg), meg 34 tonna vasat (30 Ft/kg ?)= 1.800.000 Ft. Szóval, ha a sereg fizet a megsemmisítésért
Itt alapvetően mindenki jól látja a dolgokat, de erről én itt már futtattam egy kacifántos eszmeömlengést úgy kb. egy éve.
Sebaj, ti is hasonlóan látjátok.
Azonban én most módosítanék egy kicsit.
Ha a társadalom viszonyát vizsgáljuk, akkor reflexből mindenki (korának megfelelően) a saját emlékeire (kb 10-20 év vissza) illetve a XX. század elejéről ismert momentumokra gondol.
Valóban, itt volt két csúnyán bebukott világháború és egy 40 éves hidegháború, szintén a vesztesek oldalán megélve.(a Nyugat járt jól anyagilag és erkölcsileg, a VSZ zöme ma csóró, és hm... NATO-tag.)
Mitöbb, ez útóbbiról a kolleltív emlékezet csupán annyi, hogy ez idő alatt a "játékban" rész vevők csak a hiábavalóságot és a szivatást tapasztalták.
Összegezve, az okok valahol az elmúlt száz évben leledzenek.
Szerintem a helyzet az, hogy nem.
Ha jobban belegondolunk, Magyarország még SOHA sem nyert meg egyetlen egy háborút sem!
Csatát lehet, de háborút soha.
Mielőtt bárki nekiveselkedne, biztosítok mindenkit arról, vannak olyan nemzetek akik igen.
Mi nem.
Nemhogy a társadalmi, de a történelmi emlékezetben sincs egy olyan elem sem, ami tényleges utalás lenne arra nézve, hogy a magyar katona (több mint ezer éves fogalom) győztesként vonult be a történelem adott szegletébe.
A magyar vitéz imázsának megteremtésekor az eléggé ködös kalandozás korából származó szittya harcos az alap (elbukott figura, legyőzte a külföldi technológia), végvári vitézek ott ahol fizikai összetűzésbe keveredtek az ellenséggel, ha nem is elsőre, de mindenhol elbuktak, a kuruc felkelést leverték, a 48-as szabadságharcot szintén.
Vigyázzat! Nem a magyar katona helytállásával, hanem a haderő alkalmazásával volt a gond.
Ez mindenesetre elég ahhoz, hogy az ember a történelmet látva, csak az elbukott lehetőségeket lássa.
Érdekes, hogy térségünkben a lengyeleknél az egyenruha nimbusza oly méreteket ölt, hogy pl. 1981-ben egy tábornokot (Jaruzelszki) ültettek az ország élére, csakhogy megnyugodjanak a kedélyek a szükségállapot idején.
A cseheknél, ahol a haderőt szintén rekordmértékben építették le, a hadi beszerzéseknél nagyobb fokú racionalitást tapasztalunk (Gripen-beszerzés: tavalyi döntést követően idén már a cseheknél az első JAS-39C, szemben a hazánkkal, ahol kb két évvel korábban döntöttek a típus mellett, 130 helyett csak 110 százalékos ellentételezéssel, drágábban, és gyengébb képességekkel. JAS-39 EBS HU nevü furmány)
Látható, hogy a honvédelmi vezetés híjján van a szakértelemnek, eddig csupán a gazdasági "válságkezeléshez" vették igénybe a "szakértői" segítséget.
A mindenkori szakminiszter az adott kormányban a harmad-negyed vonalbeli "futottak még" kategóriás politikusok közül került ki.
A történész-jogász Fürgelajcsi, a humánpolitikai tiszt exszóvivő Keleti "Klein" Gyurka, a bábolnai vállalati jogász tízkorbekettőkorelmargitkaegykávét Szabó Baromarcú János és ez a feltehetően idióta Juhász "Kékingeske" Feri aki önfeledt gyermeki boldogsággal cibálta a budai főtéren a dzsolysztikot, és játszott bőgőmasinát egy szerencsétlen kölyök propagandatemetésén (temetni azt tudunk).
Nálunk a zöldmozgalmak különös módon kutya kötelességüknek tekintik a hadseregellenes tevékenységet is, a politikusok meg érthetetlen okokból előbb aggódnak a szomszédok fel sem merült aggályaira (a Magyar Honvédség agresszív kifejezés) mint a nemzet biztonságának szavatolására.
A HM képtelen kommunikálni a társadalommal (hétvégén Arcvonal a királyi tévén: műsorvezető két suhanc, a riportalany egy fogalmazás terén láthatóan erős kihívásokkal küszködő főtörzs, a bemutatott harcjelenet idétlen {a jók egyszerűen nekirohantak a nyílt réten a rosszakat rejtő épületnek és lelőtték a benntlévőket}, a stílus pedig az ügyesss fiatalosss, férfiasss...) évek óta idétlen reklámfilmeken és műsorokon keresztül folyik a hiábavaló erőlködés.
Vári Gyula, aki nemcsak világhírű lett, de szabatos fogalmazásaival, higgadt tárgyilagosságával (bajusznélküliségével- minden magyar katona bajszos, miért?!)
mély orgánumával nemcsak felkeltette a laikusok figyelmét, de a profizmus egyfajta megtestesítője lett. (ebben az időben a rendőröknél a Doszpod Péter volt hasonló karakter, a Modern Magyar Macho megtestesítője. Intelligens, de nem entelektüell, gyakorlatias, de nem a bajsza alatt motyogó szaki képmása).
Na ez mind a múltté.
Ma reggel Juhász Miniszter Úr tájékoztatást adott a MTV Napkelte műsorában az iraki harckocsi felajánlásról, ahol elmondta, hogy a Magyar Honvédség 100db T72 harckocsit tart rendszerben a Magyar Honvédség különböző alakulatainál. Ez most tényleg igaz? Úgy tudtam, hogy Ggeccoéknál van rendszerben pár darab(kevesebb mint...) Hol van a többi? Most pedig azt mondja, hogy eezt még azért szereztük be mert el akartuk foglalni a nyugatot... de most már nem akarunk ilyet csinálni... Nikor vettük ezeket???? És akkor még el akartuk foglalni nyugatot???? Mi Van????
Érdekes.... Tegnap beszélgettünk a kommunikációról, szerintem ez megint igen jó példa arra, hogy megint nem tudnak beszélni a társadalommal... Miért hinnének az emberek a katonáknak, amikor a Miniszter a reggeli egyenes adásban nem beszél világosan és más köztudott adatokkal ellentmondásban lévő adatokkal dobálózik...
Hmmmm.... vajon hol lehet megszerezni a szöveget? Talán a sajtószemléből....
Erre a kérdésem viszont csak annyi, hogy kormány és HM szinten vajon hisznek-e a dologban? Ugyanis ha ott a vezetés sem hisz, akkor ne a közember hozzáállását hiányold...
Magam is úgy látom, hogy talán a legnagyobb probléma a honvédelem kérdésében a társadalmi támogatottság hiánya. Ennek változtatása érdekében valóban tehetünk mindannyian, akik fontosnak ítéljük még a MH létét. Mindenki a helyzetétõl függõen többet, vagy kevesebbet, de a “kicsi!” is sokat ér! A MH jelen helyzetében a legkisebb erkölcsi támogatásra is rászorul! Különösen érvényes ez akkor, amikor a civil társadalommal fennálló kapcsolatrendszerünk a sorkatonaság megszûnésével tovább lazul.
Noha a MH évente sok-sok milliót (milliárdot?) költ a kommunikációra, nem igazán van látszata. Igazat adok annak a véleménynek is, hogy a nyelvezeten és a formán is változtatni kell. Teljesen “autodidakta” módon próbálkozunk a magunk szintjén tenni az ügyért. Ha kell társadalmi funkciókat vállunk, szívesen látjuk az érdeklõdõket akár a mindennapi életünk bemutatásával is, de már többször szerveztünk “nyílt” napokat, még ellenõrzésre való gyakorlatokon is, hogy megmutassuk, hogy mit, miért és milyen körülmények között csinálunk. Sajnos a “külsõs” érdeklõdés elég kicsi, miközben egyre – másra érnek minket a felháborodott támadások, hogy a már emberöltõk óta lõtérnek használt gyakorlótéren hogy merészelünk elõre bejelentve még éjszaka is hangosan durrogni négy napon (és éjszakán) keresztül! (Tesszük ezt egy évben max. 2 alkalommal!) Ezek mind kellemetlenséget jelentenek a civileknek, akik hozzászoktak, hogy immár a magántulajdon sokkal elõbbre való, mint a közügy. Úgy hogy lassan el kell gondolkozni, hogy hol is találhatunk egy olyan helyet kis országunkban, ahol sem a civil lakosságot, sem a zöldek érzékenységét nem zavarva kiképezhetjük a hadmûveleti területre induló katonáinkat.
Az is tény, hogy a civil lakosság nem érzi a MH szüksé Úgy hogy lassan el kell gondolkozni, hogy hol is találhatunk egy olyan helyet kis országunkban, ahol sem a civil lakosságot, sem a zöldek érzékenységét nem zavarva kiképezhetjük a hadmûveleti területre induló katonáinkat.
Az is tény, hogy a civil lakosság nem érzi a MH szükségességét. Azt már sokan mondták, hogy a MH vezetése meglehetõsen elrontotta kihasználni az imázs javítására a balkáni válság idõszakát. Most se látok túl sok olyan állami szinten támogatott mûsort, ahol tényekkel alátámasztva mutatnák be, hogy miért is fontos az országnak, hogy nyugalom legyen Afganisztánban, Irakban, vagy éppen a Balkánon, ahova a katonáink zömét küldjük. Nem ártana kézzelfogható összefüggéseket felmutatni a jelenségek között! (Pld: kõolajáremelkedés – EU-gazdaság kapcsolata, életszínvonal, kábítószer, etnikai és vallási ellentétek terjedésének kihatása a gazdaságunkra, stb., stb.) Meg kellene értetni az emberekkel, hogy ha nem lesz rend az adott régiókban, akkor bizony nekik is nehezebb és veszélyesebb lesz az életük.
Abban biztos vagyok, hogy a rendõrség jelen helyzetben szerencsésebb szituációban van, mint a MH, hiszen a közrend romlását mindenki a saját bõrén érzi nap, mint nap. Azt már nehezebb megértetni a magyarokkal, hogy közvetve ugyan, de a MH is a közrend javításához szüks Meg kellene értetni az emberekkel, hogy ha nem lesz rend az adott régiókban, akkor bizony nekik is nehezebb és veszélyesebb lesz az életük.
Abban biztos vagyok, hogy a rendõrség jelen helyzetben szerencsésebb szituációban van, mint a MH, hiszen a közrend romlását mindenki a saját bõrén érzi nap, mint nap. Azt már nehezebb megértetni a magyarokkal, hogy közvetve ugyan, de a MH is a közrend javításához szükséges. Sok problémát ugyanis célszerûbb a helyszínen kezelni, mint hagyni, hogy begyûrûzzön hozzánk! Persze ez annyira kézzelfoghatatlan az egyszerû civil számára, hogy szinte szuggerálni kéne beléjük. Mint ahogy ezt a tengeren túl meg is teszik! (Klasszikus propaganda eszközökkel is.) Vagy, mi “értelmesebbek” vagyunk, és úgy se hisszük el az ilyen dumát?
Most éppen azon gondolkozom, hogy meg kéne hivatnom a fõnökeimmel a helyõrségünk körzetének civil vezetõit arra az elõadásra, amelyet az egyik nemzetközi szervezet katonai szakértõje fog tartani arról a térségrõl, ahova éppen indulóban vagyunk. Kíváncsi vagyok, hogy megértenék-e, hogy miért is megyünk és hányan jönnének el!? A legutóbbi ilyen alkalommal a több, mint 20 meghívott közül csak egyetlen egy polgármesterasszony jött el, de az elsõ szünetben sûrû bocsánatkérések közepette õ is eltávozott, mondván, hogy neki ez “kínaiul” van. (Pedig ott nagyon odafigyeltünk, hogy egyszerûen és közérthetõen beszéljünk!)
ONTOPIC (?)
Az ezredforduló időszakának hadseregépítésében a fő cél a nemzeti haderő bázisára alapozva a NATO-csatlakozás feltételeinek teljes körű megteremtése és az új minőségű haderő létrehozása. Ennek megfelelően a haderőstruktúra korszerűsítése terén kiemelt jelentőségűek a csatlakozásból eredő konkrét szervezeti átalakítások, a szervezeti korrekciók megtétele, a reagálóerők továbbfejlesztése, a területvédelem új rendszerének és szervezetének kialakítása. A reform eredményeként a hadsereg létszáma lényegesen kisebb lesz ugyan a korábbinál, de szellemében új, felfrissült állománnyal mozgékonyabb, nagyobb reagálóképességű, jobb kiképzettségű és remélhetőleg jobb technikai felszereltségű lesz, tehát mindenképpen hitelesebb és minőségi erőt jelent a jövőben.
mondta Végh Ferenc VKF , vezr, 1999 (Részlet a szerző A Magyar Honvédség feladatai és struktúrája az ezredforduló után, a biztonság alakulásának függvényében c., a PhD tudományos fokozat elnyerése céljából készült értekezéséből.)
üdv:
TGR
Sziasztok!
Engedelmetekel beszúrok ide egy cikkből egy darabot,
"2004.12.13., hétfõ
tomcat
Egyszer, réges-régen elmélkedtem arról, hogy tulajdonképpen miért is vannak a magyar katonák Irakban. Akkor arra jutottunk Császárral, hogy ott valami nagy-nagy lenyúlás zajlik, és kormányunk azért ragaszkodik olyan nagyon az egészhez, mert bizony vastagon megszedik magukat rajta. Akkor az üzemanyagot számolgattam, amit a szállítózászlóalj elhasznál, s mellé azt, hogy ebbõl mennyit lehet elsinkófálni; ám pártunk és kormányunk nem ilyen kicsiben játszik, mint pár tízezer liter gázolaj. Ugyan......"
A folyatást a http://blog.tomcatpolo.hu/ oldalon olvashatjátok.
Van benne szó a T-72-ek kiszállításáról is.
Kérlek írjátok mega véleményeteket, mennyire lehet ennek köze a valósághoz.
thnx
obolus
Amit a 19-45 közötti hadseregfejlesztésről, hadiiparról írsz - bár jól hangzik - de nem igaz.
Robbanóanyag Kft. - Nitrogénművek (Premarton) 1921-ben épült, ma is működik. Nike + Nike Fiocchi (B.Fűzfő) 1924-ben épült, ma is működik. Ezeken a helyeken nem csak gyárak, hanem munkástelep, tisztviselőtelep, műv.ház, templom, orvosi rendelő és iskola is épült egyidőben a gyárral. Mindezt háborús jóvátételtől troskadozó és piacaitól, nyersanyagaitól és 2/3-tól megfosztott országként, működő és tevékeny álammal , HM-el, haditechnikai intézettel !
Mechanikai Művek (Törökbálint) 1934-38, szétcincálták, most zárt be.
A győri mávagban a 2.nagy háború idejére nem csak vasúti gördülőanyagot, Rába Botond tj.tgk.-t, hanem licensz alapján repülőket és repülő motorokat is gyártottak. A WM Csepelen, Kőbányán és Budafokon az utolsó pillanatig gyártott Messereket és Messer motorokat. (Ez kb. olyan, mintha ma itthon 2-3 féle típust gyártanának licenszbe az egyik nagy testvér friss harci repülő palettájáról)
De megvan a maga ipartörténeti hőskölteménye szinte minden (mára felszámolt és beszántott) magyar ipari üzemnek (MOM, Diósgyőr stb.).
Kétségtelen tény, hogy ezen erőfeszítések nem voltak elegendőek egy, akár a németekkel, akár a szövetségesekkel összevethető technikai háttér megteremtéséhez, de akkor a politika (és az ország) ereje erre volt elég. (Nekünk akkoriban nem feltétlenül a világ legnagyobb hatalmai ellen, hanem a környező Kisantant államokkal szemben kellet "erősnek" lenni. Azok voltunk. A háború során felmutatott ipari-katonai teljesítményünk bártran állja az összehasonlítást közülük bármelyikkel.)
A magyar hadsereg "siralmas" felszerelése csak az amikkal , németekkel, és oroszokkal összehasonlítva mutat szánalmas képet, hozzánk hasonló és kicsit nagyobb hatalmakkal állta és ma is állja az összehasonlítást.
Bár a hazai és a tengelyhatalmak kapacitásai 1943 végéig (béke)maximum közeléáben működtek, ekkor már a hadigazdaságra átállás késői volt és kevés idő volt a sereg újrafegyverzésére (jellemző, hogy a tengelyhatalmak hadiipari teljesítménye 1944 közepére érte el a maximumot). A Magyar Királyi Honvédség rendelkezésére álló darabszámokat a licensz fejében kiszállítandó tételek is jelentősen csökkentették. A háború során a tengelyhatalmak arzenáljában több generációs váltás volt. Ehhez szintén stabil és magas szintű tudományos - ipari tapasztalat és tudás kellett (itthon és máshol egyaránt).
A politikusaink és katonai vezetőink történelmi ismerethiánya egy (nagy valószínűséggel bekövetkező) háborús szituációban komoly következményekkel járhat, elsősorban a már ma is fájóan hiányzó speciális szaktudás és tapasztalat (mind ipari-technológiai, mind katonai) területén. Ez nem pótolható tömeges szállítással (bár ez utóbbit az angolok kamatos kamattal - és birodalmi státuszuk elvesztésével meg tudták fizetni).
A magyar háborús gazdaság működésének anomáliáit nem szükséges eltagadni, de eredményeit, erőfeszítéseit - különösen a mai siralmas helyzetben - meg kell becsülni. A jót, követésre érdemest megőrizni, továbbvinni, a hibákból tanulni......
Oké, a szlogeneket hagyom, bár mivel a politika szorosan kapcsolódik a haderőhöz, nem lehet mindig megkerülni és ha az ember elmondja a véleményét (amit akár egy szlogen-idézettel is megtehet) egy adott politikai platformról, az ugye nem jelenti azt (legalábbis nálam nem), hogy a másikkal szimpatizál.
Többször megállapítottuk már itt a szobában is azt, hogy a módszerváltás után az elvileg különböző oldalon álló pártok a honvédelem tekintetében nagyon is közös álláspontot képviseltek.
Ennek eredményét többé-kevésbé ismerjük, azonban, hogy ez az intézkedés hosszabb távon hová vezet, azt talán csak a nemzetbiztonsági elemzők tudják és a valós tényeket, illetve a hosszabbtávon várható eseményeket velünk úgysem fogják megosztani.
Mindamellett ilyen bizonytalan időszakban lezülleszteni a honvédelmét egy ilyen nagy történelmi és hadtörténelmi múlttal rendelkező nemzetnek, semmilyen körülmények között sem tartozik a felelős politizálás kategóriájába, bármennyire is ezt hangoztatják.
MI írta: De alapvetően az egész társadalom honvédséghez való hozzáállásával van gond! Ha az adófizető, választópolgárok fontosnak tartanák a honvédséget akkor ilyen dolgokat sem a politikusok sem a tábornikok nem tehetnének!
Márpedig az emberek többsége alapvetően szükségtelen haszontalan dolognak tartja a hadsereget, legszivesebben teljesen megszüntetnék. Hogy ez miért van? Lehet rajta vitatkozni, de nem sokat számít.
De. Sokat számít. Ha már előjött: Édesapám rendőrtiszt volt. A Zrinyi kiadó könyvei valahogy "akciósak" voltak arra, azon nőttem fel. Világéletemben volt valamiféle "katonásan úriember" példakép. Aztán a határőrséghez vonultam egy évre. Döbbenetes volt, hogy zászlós rendfokozattal rendelkező emberek egyszerűen NEM tudtak magyarul helyesen írni-beszélni... Nem ismerték a fegyverek működési elvét, hatását. Én a hadsereg előtt küzdősportoltam, a hadseregben ennek nyomát sem láttam. A technikai-hírközlési feltételek röhejesek voltak... Az volt a véleményem az egészről, hogy ez egy alkoholista horda... (Elnézést mindenkitől, ez még a 90-es években volt.) Nyilván utána minden jobb lett.
Ja, és még egy. munkám miatt rálátásom van az ipari számítógépes folyamatirányítási rendszerekre. Állítom, hogy leggagyibb termelő cég rendszere ezer évvel előzi meg a magyar hadsereget.
