Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
Azt nem tudom, hogy van ez az iszlámban, de Európában is csak a protestáns irányzatok létrejöttekor lett ez "gond" a vallás, ami sajnos vallásháborúkat okozott. De ilyenektől az iszlám sem mentes, gondolj csak a két fő irányzat hívőire (siita, szunnita), akik máig merényleteket követnek el egymás ellen...
Az iszlámban ezt soha nem kellett kimondani mert a vallás szabadság alap, azt mindég ott veszik át ahol nincs semmi. Na, ilyen most Európa, főleg a nyugati része. Végül is a multikulturális jelleget már át is vette.
Az egyéni sorosok nem általánosíthatóak egy törvény vagy rendelkezés megítélésére, és így nem is csökkentehetik az 1568-as tordai országgyűléshatározatának jelentőségét, ahol Európában elsőként (talán a világon is) mondták ki a vallásszabadságot a négy bevett vallásra úgy, hogy a román ortodox vallást tolerálták (megtűrték), azaz ezt sem tiltották vagy üldözték. Ettől az időponttól kezdve Erdély alkotmánya a három törvényes nemzet (magyar, székely, szász) és a négy bevett vallás (katolikus, lutheránus, református és az unitárius) egyenjogúságának elvein épült fel és fejlődött tovább...
Ennyit még ehhez a topichoz, hogy nem trianozni nyafogni kell hanem most kivételesen nem engedni, hogy lemészárolják a magyar hadsereget valahol a távolban ahol se érdekeltségünk se keresnivalónk nincs.
dehogy is téveszteték azt el, oda való az a magyar zászló:
A 16. században Bornemissza Pál, majd Náprágyi Demeter püspökök működését lehetetlenítették el olyannyira, hogy az országból is távozniuk kellett. A 17. század elején, 1610-ben tartott besztercei országgyűlésen pedig nyíltan megfogalmazásra került: „a pápáspapoknak püspökük nelegyen”.
Ezt követően a század végéig csak u. n. választott püspökök létezhettek, akik azonban nem kaptak engedélyt a működésre és közülük többet felszentelni sem tudtak. Azok, akik megfelelő lelkierővel rendelkeztek, megpróbálkoztak eljutni Erdélybe. Nekik, ― amint azt Szentandrásy István és Simándi István esete is példázta – a kiutasítás, vagy az országgyűlés által megerősített kitiltás lett a sorsuk. Szentgyörgyi Ferenc rosszabbul járt: miután Kolozsváron lefogták, a törökök uralta Temesvárra szállították. Ott is halt meg a fogságban.
"Viszont a törökök elég liberálisak voltak a vallás tekintetében."
Azért ez is egy bizonyos fokig a városi legendák világába tartozik, mivel a törökök elég sok keresztény templomot leromboltak, vagy alakítottak át mecsetté, és a keresztény templomok egy jelentős része is csak azért maradhatott meg, mert - ismerve a török közigazgatásban burjánzó korrupciót - sok magyar település csak megvesztegetés árán tudta megtartani a templomát...
Arra viszont méltán lehetünk büszkék, hogy a világon talán először, az 1568-as tordai országgyűlés mondta ki a vallásszabadságot akkor, amikor még Európában vallásháborúk dúlta...
Igen, ez is megtörtént, de ez nem változtat azon, hogy ezek a fajta "adóztatások" csak anarchikus-, vagy háborús körülmények között jöhettek létre, ami máig nem változott...
Igen, ny-magyarország homogén katolikus, a református egyház az iszlám védőszárnyai alatt erősödött meg. A görögök meg 400 évig ortodoxok maradtak. Ennyi erőből a mórok is maradhattak volna spanyolországban, mecsetekkel minarettekkel egyebekkel együtt. A mohácsi csata egy jó példa a multikulturális társadalom fölényére.
Viszont a törökök elég liberálisak voltak a vallás tekintetében. Senkit sem kényszerítettek az iszlám felvételére és megengedték a különféle keresztény egyházaknak és a zsidóknak is a szabad vallásgyakorlást.
Pl. a törökök maguk nem hittek a boszorkányságban, de megengedték a babonás keresztényeknek, hogy boszorkánypereket rendezzenek, persze az elítélt boszorkányok kivégzésének jogáért külön adót kértek.
Az is tény, hogy a hódoltsági területeken a török közigazgatást vezették be a magyar helyett.
Próbálták szedni az adót a magyar döbrögik is. Nem gondolnám, hogy hatékony volt, de ez okozta a terület elnéptelenedését. Egyébként érdekes, de most is így működik, mültik is meg a magyar urak is itt vannak, nem is gyorsabb nem lassabb folyamat, de megy a migráció, csak a belső most tágabb területet jelent.
"Az adóztatás az erő jogán történt előtte is, utána is."
Az adózásra természetesen szükség van, de ezt az adott ország jogrendje mégis legálissá tette. Viszont az akkor kialakult ún. kettős adóztatásnak semmilyen jogalapja nem volt, ezért mondom én, hogy ez teljesen önkényes és jogtalan volt, afféle sarcolásnak is felfogható.
"A tény az, hogy a vármegye mint intézmény nem szűnt meg..."
Az is tény, hogy a hódoltsági területeken a török közigazgatást vezették be a magyar helyett. És ezután a vármegye "működése" - mint intézmény - csak arra korlátozódott, hogy a hódoltsági területeken is szedhetett adót, de valószínűleg ezt is csak azért tehette, mivel a törököt ez addig nem érdekelte különösebben, amíg ő is szedhette az adót a határmenti magyar területeken...
Az tény hogy a török terjeszkedésével megindult az országban egy belső migráció is, de ez sajnos jelentéktelen volt a hódoltsági területek népfogyatkozásához képest, amit az állandósult háborúk, és az ezekkel járó bizonytalan, zavaros idők állapotai okoztak...
Nem rabszolgának vitték el a törökök a népet, hanem a két adó megfizethetetlen volt. Igaz, Erdély is fizetett a szultánnak, de ott nem következett ez be, valószínűleg úgy jobb volt valami okból.
Az adóztatás az erő jogán történt előtte is, utána is.
A tény az, hogy a vármegye mint intézmény nem szűnt meg, továbbra is voltak hivatalnokai, adószedői. A török kézen lévő alföldi és dunántúli megyék nemessége a királyi Magyarországon is megtartotta vármegyei közgyűléseit. Ráadásul a magyar nemesség a végvári katonaság segítségével a török által elfoglalt országrészen továbbra behajtotta a birtokosoknak, illetve a magyar államnak járó az adókat.
Azt írtam, hogy azokon a területeken, ahol a török volt az úr (pl. hódoltság), megszűnt a vármegyerendszer, és ez igaz is. A török a hódoltsági területeken a saját közigazgatási rendszerét vezette be (vilajetek). Az meg semmit sem változtat azon a tényen, hogy az elköltözött vármegyék és nemesek továbbra is megpróbálták a hódoltságban is beszedni az adókat. A török ugyanezt tette a határmenti területeken, akkor ez azt jelenti szerinted, hogy ott meg bevezették a török közigazgatást? Semmi esetre! Ez egy olyan sajátos kettős adóztatási "rendszer" volt akkoriban, ami az önkényen és az erősebb "jogán" alapult...
