Keresés

Részletes keresés

Categlory Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1718
Hogy mondjam, :) PERSZE hogy nem kell definialni az ABSZOLUTUM szempontjabol.

DE ami tortent az az hogy Seldon azt allitotta hogy definialta oket.
Ez volt az allitasanak mintegy lenyege.
En csak arra probaltam ravilagitani hogy ahhoz hogy TENYLEG definialja oket ha mar valamilyen csoda folytan ez a celja,
akkor minden esetre KULON-KULON kell definialnia
mert a muvelet nem terjed ki magatol, hiszen a megszokott muveleti tulajdonsagok GARANTALTAN osszeomlanak.



Előzmény: pint (1717)
pint Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1717
"Viszot a ket uj ponttal valo muveletedet definialni kell minden lehetosegre."

nem szükségképpen, az is lehet a mondás, hogy nincs definiálva. hasonlóképpen ahogy az osztás sincs definiálva, ha az osztó nulla. nyilván a csoport megváltozik, tehát ami gyűrű volt, az most már nem gyűrű, hanem csak gyűrű-szerűség.

mondhatjuk, hogy ∞-∞ nem definiált. 0/0 sem definiált. a baj csak az, hogy így meg nem marad semmi használható a végén.

egyébként egy ilyen "kiterjesztés" pl az intel processzorok lebegőpontos egységében is van, +INF és -INF értékek léteznek, és azokkal műveletek is végezhetők, de csak olyanok, amik egyértelműek, pl bármilyen számot hozzáadhatsz, számmal szorozhatod, oszthatod ha az nem nulla, stb. arra jó, hogy így nem kell minden lépés után ellenőrizni, hogy mi a pálya, hanem csak a végén. +INF jött ki? akkor valami "elszállt". ha mondjuk ez egy erő egy szimulációban, akkor vegyünk helyette "jó nagyot".
Előzmény: Categlory (1714)
Gergo73 Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1716

Most keresztény hevületből írsz vagy nem érted, amit mondok? Olvasd újra, amire reagáltál, és próbáld megérteni.

Előzmény: Törölt nick (1681)
Dr.Feelgood Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1715
Ne legyunk mar ennyire foldhozragadottak, szarnyaljon csak szabadon a kepzelet.

Legyen adott F(x)=0 egyenlet.

Definicio:
Legyen ghughuFbaobao az, amire F(ghughuFbaobao)=0.

Igy pl. H(x)=0-nak ghughuHbaobao termeszetesen a megoldasa.
Bovitsuk a valos szamok halmazat a ghughuFbaobao-kkal minden elkepzelheto F-re.

Hurra, ezzel megoldottam a vilag osszes egyenletet!
Lehet gratulalni, koszonom, koszonom.

Ha nagyon akarjatok, muveleteket is definialhatok kulonbozo ghughuFbaobao-k kozott, bar lehet, hogy egy-ket apro lenyegtelen tulajdonsagot fel kell adni.
Categlory Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1714
Viszot a ket uj ponttal valo muveletedet definialni kell minden lehetosegre.

(valamint a 0 val valo muveleteket ha nem voltak ertelmezve)

Előzmény: Törölt nick (1713)
Categlory Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1712
Asztamindenit...

Ezen tsiklott a figyelmem:
"0/0=x"
(tetszoleges valos x-re teljesulne a rendszeredben)

Akkor viszont mar az egyenlosegre vonatkozo
"ha A=B es B=C akkor A=C" szabalyt is fel kene adnod....


(hiszen pl a rendszerdben 6=0/0, 0/0=42, ergo 42=6)
Előzmény: Törölt nick (1703)
Auréliusz Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1711

Nem értem, hogyan jött ez ki?

Le tudnád vezetni?

Egy matematikát is tanító professzor ugyanis azt mondta nekem, hogy muszáj meghatározni az első golyócskának a helyét. Én azonban arra voltam kiváncsi, hogy mi van akor, ha mindkettőt tetszőlegesen helyezzük el, azaz nem teszünk különbséget az elhelyezési sorrendben, ez nyitott kérdés maradt köztünk.

Előzmény: Törölt nick (1680)
Categlory Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1710
Az uj rendszerben termesztesen nincs disztributivitas, amit Te ramutattal.

:)

Ez bizonyos szempontbol nem baj, sot, mindegy.

De abbol a szempontbol baj, hogy emiatt Seldon muveletei egyelore nincsenek definialva.


Ugyanis amikor felteszi hogy azt mar megtette, akkor emogott az van, hogy kulonbozo algebrai atalakitgatasokkal amik a "hagyomanyos" muveletekre igazak, eljutna a "kiterjesztesre" de azok az atalakitasok egyszeruen nem ervenyesek a renszereben.

Előzmény: egy mutáns (1705)
Categlory Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1708
" (ezt nem vezetem le)"

Ez a kifejezes pontosan ravilagit arra hol a problema.
Ezt nem lehet levezetni. Levezetni egy KIJELENTEST lehet.
Neked DEFINIALNI kene valamit.

Az hogy a muveletedet ertelemezted, egy illuzio, nezd meg pl a kovetkezo lepesedet:

"+vegtelen / +vegtelen = x
átrendezve:

+vegtelen = +vegtelen * x"

A szamodra artalmatlannak tuno

"atrendezve"

kifejezes egy olyan lepesre utal, aminek a jogossaga a muveleteknek olyan tulajdonsagain mulik, amit a Te rendszered nem fog teljesiteni.





Előzmény: Törölt nick (1703)
egy mutáns Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1707

0/0=x

(1-1)/0=1/0-1/0=végt-végt=0

x=0

?

1m

Előzmény: Törölt nick (1703)
egy mutáns Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1705

Nem tudom, az új rendszerben van-e disztributivitás, mert ha van, akkor

0*végt. = (1-1)*végt. = Végt.-végt. = 0

feltéve, hogy x-x=0 minden x-re.

De pl. végt*végt=?

mert

ha végt*végt=végt, akkor

mivel 1*végt=végt

és ha lehet osztani végtlenennel, akkor

1=végt.

1m

 

 

Előzmény: Categlory (1696)
Categlory Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1702
Emlekeztetnelek arra hogy Te sem definialtad meg az (x/0)-t minden szobajovo elemre.
Előzmény: Törölt nick (1701)
Categlory Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1700
Ezek szerint van egy " / " -nek nevezett muveleted is, ezt hogyan definialod?

Kulonosen a (+-vegtelen /+-vegtelen) es (0/0) muveletek ertelmezese lenne fontos,
(gondolom valos szamokra amugy az a "hagyomanyos osztas" lenne).





Előzmény: Törölt nick (1698)
Categlory Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1696
Pl mennyi 0 szor vegtelen a rendszeredben?

Tovabba, felteszed hogy a szorzas kommutativ marad (mert akkor tenyleg a 0 szor vegtelen illetve minusz vegtelen az egyetlen ami kimaradt).

Előzmény: Törölt nick (1695)
Categlory Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1694
(a negyedik sort 1691-ben termeszetesen elirtam, nem plussz hanem minusz)
Előzmény: Categlory (1691)
oszkar00 Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1693
Nem marad a helyén egy csomó művelet. Ha már kivonást emlegetsz: szerinted 4+inf=inf, inf-inf=0, hoppá a kivonás nem inverze az összeadásnak. De lehet, hogy nem jól értem a "helyénmaradást".
Előzmény: Törölt nick (1652)
Categlory Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1692
..."és még azt is állítom, hogy az összes csoport axiómát is teljesíti a bővített halmaz. (ezt nem bizonyítottam; csak sejtés, de nem olyan bonyolult a bizonyítás)"

Latod? Amint TENYLEG definialtad a muveletet, rogton kiderult hogy nagyon egyszeru bizonyitani, hogy NEM csoport amit kapsz, hiszen a muvelet nem is asszociativ.


Előzmény: Törölt nick (1682)
Categlory Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1691
"Az összes többi művelet pedig a helyén marad.

A szorzásnál hasonlóan..."

A szorzast meg mindig nem definialtad. Annyit mondtal, hogy "minusz egy szer plusz vegtelen" az "plusz vegtelen".

Lehet hogy ugy erzed ez mar megmondja barmely ket elem szorzatat, de NEM.

Amiatt erzed ugy hogy megmondja, mert ugy gondolod, hogy csak konzisztensen szamolnal tovabb ugy, ahogy a valos szamoknal es akkor az ertelmezes magatol ertetodo lenne, de PONTOSAN EZ AZ ami nem fog menni, mint latod az osszeadasod maris nem asszociativ.
Igenis meg kell mondanod hogy pontosan mi szorzasod a ket uj elemre.


Előzmény: Törölt nick (1686)
egy mutáns Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1687

(ha x<> +-végtelen)

No, semmivel nem kerültünk beljebb, mert eddig az osztásból zártunk ki nevezők közül egy x-et, az x=0-t, most meg az összeadásból zársz ki két másikat, az x=+/-végtelen-t.

1m

Előzmény: Törölt nick (1686)
egy mutáns Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1685

Igen lehet.

Nekem magyar Word 2000-em van, abban következőképpen:

Beszúrás menü, Objektum. Itt az Új létrehozása fül.

Ebben van egy lista, abból ki kell választani a Microsoft Equation 3.0 opciót. (Az enyémben ez van, másban lehet, hogy másképpen nevezik.)

 

Azonban ez az opció csak akkor jelenik meg a listából, ha telepítve van.

Ha nincs telepítve, akkor telepíteni kell.

Elindítod a telepítőt, és módosítást választasz. Valahol rá lehet akadni az Equation-re. Úgy telepítsd, hogy a gépről használja, ne a CD-ről.

 

Ha sikerült előcsalogatni a Beszúrás menüből, akkor megjelenik egy téglalap, benne egy kis "jelölő", amibe írhatsz. Megjeleneik továbbá egy lista, amiben mindenféle matematikai dolgok vannak, pl. lehet törteket lehet írni, indexeket, egyszerre alulra és felülre 2-t is, gyököt vonni, zárójeleket használni, mátrixokat csinálni, görög betűket, spéci matekos jeleket (pl. parciális derivált, integrálás innen oda) használni, stb.

A képletek jelöléseinek külön formátumot adhatsz azserint, hogy vektor, függvény, stb. Szövegközt Ctrl-Shift-szóközzel szúr be.

Új sor Enterrel nyersz.

Mindig figyelj, hol áll a kurzor, mert el lehet kalandozni a képletbe való beíráskor.

 

Ha megírtál egy képletet, egyszerűen kikattintasz a szövegre, és ott marad a képlet.

Ha módosítani kell, 2x rákattintasz képletre, és folytatot.

Kis gyakorlással kiválóan lehet használni.

Meglehet, nem olyan jó, mint a speciális matekos programok, pl. Latex, de én nagyon sokmindent leírtam már ezzel.

 

1m

Előzmény: szomorce (1653)
Categlory Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1684
"A műveleteket is definiáltam, és"...

Nem definialtad.
Most feltetelezem hogy az "1652" es hozzaszolasodra utaltal.

Ott annyit irtal, hogy:

"Még állítom, hogy egy csomó művelet még meg is marad.

x+végtelen=+végtelen
x-végtelen=-végtelen

az összeadást csak ezzel kell megtoldani.
-1*végtelen=-végtelen

és kész. Az összes többi művelet marad a helyén..."


Azert nem definialtad a muveletet, mert pl:
Nem mondtad meg, hogy
mi legyen pl (végtelen+x)???

Ez igenis fontos, ugyanis ABBOL AMIT MAR DEFINIALTAL, KOVETKEZIK, hogy a muveleted NEM LEHET KOMMUTATIV, ugyanis ha az elso egyenletben x helyere (-végtelen)-t irsz, akkor
az adodik hogy

-végtelen+végtelen=+végtelen

Mig ha a masodik egyenletben x helyere (végtelen)-t irsz akkor azt kapod hogy

végtelen-végtelen=-végtelen

Es mivel az kiderul hogy (+végtelen) -t es (-végtelen) -t kulonbozonek tekinted ezert a ket kifejezes nem ugyanaz.




Előzmény: Törölt nick (1682)
Auréliusz Creative Commons License 2009.03.17 0 0 1679
Kedves matematikusok, lenne egy kérdésem: (valószínűségszámítás)

Az alábbi feladat kitalálójának megnevezését közmondásos szerénységem tiltja, ezért "in medias res":

Van egy 3R sugarú képzeletbeli gömbünk, és 2db R sugarú ugyancsak képzeletbeli golyócskánk. A kérdés úgy szól, hogy mekkora annak a valószínűsége, hogy a kis golyóknak a nagy gömbben való tetszőleges elhelyezésekor azok egymással nem kerülnek átfedésbe?


Megjegyzés: az első golyó elhelyezésekor annak középpontjának (mivel a nagy gömbön kívül semekkora része sem lehet) a nagy gömb felszínétől legalább R távolságra kell lennie, azaz a középpontjának lehetséges helyei egy 2R sugarú gömböt alkotnak. A második golyó középpontjának kedvező esetben ettől a középponttól ugyancsak 2R távolságra kell lennie.
Figyelem: egy R sugarú gömb köré 18db R sugarú érintő gömb helyezhető el.
Gergo73 Creative Commons License 2009.03.17 0 0 1678
Milyen szép költői (mérnöki) kép!
Előzmény: Törölt nick (1677)
Gergo73 Creative Commons License 2009.03.17 0 0 1676

Nekem pontosan éreznem kell, hogy mely struktúrák és kérdések érdekesek, különben csak haszontalan tételeket bizonyítanék, amik tényleg semmire sem jók. És azt is pontosan éreznem kell, hogy valakinek az ötlete, felvetése, bizonyítása eredeti-e, mert évente írnak kb. 85ezer matematikai cikket, ebből a szakterületemen kb. 2000-t, a szűkebb kutatási témámban pedig kb. 200-at, és el kell tudnom dönteni, hogy melyikre mennyi időt szánjak (egy fajsúlyosabb cikk feldolgozása heteket vagy hónapokat vesz igénybe). Folyamatosan meg kell ítélnem a kollegáimat (kortársakat és elődöket), magamat és a saját ötleteimet stb. Az nem úgy van, hogy én dolgozom okosan, mint egy gép és majd várom, hogy mások ítélkezzenek. A munkám része az állandó ítélkezés, szelekció, döntés.

Előzmény: Törölt nick (1673)
Gergo73 Creative Commons License 2009.03.17 0 0 1671

Beleragadtál egy kicsit az algebrába.

 

Én amúgy cseppet sem vagyok beleragadva az algebrába, csak hát algebráról diskuráltunk, nevezetesen a valós számok műveleteinek kiterjesztéséről. Ráadásul te kezdted, én csak reagáltam rá.

Előzmény: Törölt nick (1668)
Gergo73 Creative Commons License 2009.03.17 0 0 1670

Az előző üzenetem vége elromlott. Szóval az egyeneseket a geometriában egyetlen végtelen távoli ponttal szokás kiegészíteni, ennek neve ideális pont, az ezzel való bővítés pedig az ún. projektív egyenes. A síkon pedig minden egyeneshez társítható 1 (nem 2!) ideális pont, az ezekkel kibővített objektum a projektív sík.

Előzmény: Törölt nick (1668)
Gergo73 Creative Commons License 2009.03.17 0 0 1669

Nekem matematikusnak azt is dolgom megítélni vagy felmérni, hogy mi érdekes és mi nem. Ez persze szubjektív vélemény, de a munkám része. Elég sok matematikát tanultam és van pár jó eredményem, hogy pontos elképzelésem legyen a dolgokról. Az egész ott kezdődött, hogy mondtál pár sületlenséget korábban (pl. 1624) és most ezt mentegeted olcsó lózungokkal (pl. alaphalmaz és műveletek kiterjesztése).

 

Geometriában teljesen szokványos kiegészíteni az egyeneseket két végtelen távoli p> 

Az egyenest egyetlen végtelen távoli ponttal szokás kiegészíteni. Ennek neve ideális p> A síkon pedig minden egyeneshez tartozik 1 (nem 2) ideális p> 

Előzmény: Törölt nick (1664)
szomorce Creative Commons License 2009.03.17 0 0 1667
Azt sem ismerem sajnos, nem értek az informatikához. Nem lehet valahogy az alsó és a felső indexet egymás fölé helyezni?
Előzmény: Gergo73 (1659)
Gergo73 Creative Commons License 2009.03.17 0 0 1666

A matematikusok axiómái cseppet sem merevek. Jelen esetben csak definíciókról beszélünk, halmazokról és rajtuk értelmezett műveletekről. Ezeket algebrai struktúráknak (vagy röviden csak algebráknak) hívjuk, van belőlük ezerféle. Ha kitalálsz egy új algebrai struktúrát, amiről sok érdekes dolgot lehet mondani és sok helyen felhasználható, a matematikusok örömmel fogják fogadni. Irhatsz belőle cikket pl. a Journal of Algebra-ba. Én csak azt magyarázom, hogy attól még nem lesz a valós számok egy bővítése érdekes, hogy benne az x=x+1 egyenlet megoldható.

Előzmény: Törölt nick (1662)
Gergo73 Creative Commons License 2009.03.17 0 0 1661

Amúgy mit értünk "nemtriviális gyűrű" alatt?

 

Azt értettem alatta, hogy 0 és 1 különbözők. Én mondjuk beveszem ezt a definícióba, de a link, amit adtam, nem.

Előzmény: elsoszulott (1646)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!