-Valószínű az. Egy visszacsapó szelep, ami a szelepágyon ül. A kiáramló CO2 nyomás felemeli, majd a nyomás megszűntekor visszesik. Nem kell tűl misztifikálni. A legegyszerűbb dogok a legjobbak. Az ászokhordón a lazán visszahelyezett akonadugó is működik. A cső végére húzott gumiujj szintén. stb stb
Akkor most az erjedés és az erjedés szabályozás jön. Ha jól értem, akkor a színlevet meg egy kis préslevet erjesztesz együtt. A cefrére kevés lé jut, és az sem a legjobb (maradék préslé). Érdekes lesz. Mire ezer hl-t kierjesztesz minden csínját-bínját tudni fogod. Ameddig tart az erjedés a barnatöréstől nem kell tartani. MAjd utánna.
Sziasztok! Van valakinek tapasztalata szürkebarát roséval kapcsolatban? Igazából normális leírást sehol sem talátam, így 3 napig hagytam bogyón (természetesen szemezve) erjedni, majd préselés után hordóba került és itt folytatja az útját a borráválás útján. :) Minden tapasztalat illetve észrevétel érdekel! Köszi!
Helló! Az nem egy szelep az esetlegesen növekedő nyomás elengedésére? Nekem műanyag úszófedelesem van azon középen van egy ilyen szelep amit forraláskor leszedek és a lyukba kotyogót teszek.
Az enyémen van, egy fehér műanyag cucc is van a lukon, golyóval, én kotyogóként azonosítom be ezt, de nekem is kérdés, hogy hogyan is fog működni ez pontosan.
-A vizet minden esetre kifröcskölheti. A széndioxidnak mindig legyen útja kifelé, akkor nincs baj. A törköly kiázik és jön hozzá még a seprő. A kettő együtt leülepszik. (darálék=cefre, csak, hogy "bor"-ul beszéljünk hihi)
Most beraktam a darálékot az acél tartályba. Felfújtam fölötte a tömlős fedelet, jócskán helyet hagyva.
Akkor most várhatom, hogy beinduljon a forrás?
Azt hallottam valakitől, hogy a forrás elején le kell venni a kotyogót is, mert olyan intenzív a folyamat, hogy kirobbantaná. Ez valóban így van? Ha igen, mikor tehetem rá vissza?
Most az acéltartályon rajta van a kotyogó (vagy vmi hasonló) a fedélen, akkor ezt most le kellene venni egy időre?
Még nem látom magam előtt, ha ez a kísrleti darab kiforr, akkor seprű lesz a törkölyből és simán le kell fejteni?
Érdemes tömlős tartályt venni, vagy még pontosabban: a meglévő tartályhoz tömlős fedelet IS venni, mert azt ha a bortól néhány centire elemelve fújod fel (rögzíted a tartály falához) akkor az pont úgy működik, mintha erjesztési űrt hagynál a hordóban.
Igen, tudom, hogy ők ülepítenek, de azt is tudom, hogy nem szűrik a mustotk. Én azt írtam, hogy a hivatalos, tankönyvi szemléletnek ez az oka. Az ipari brokészítés során tényleg részben azért ülepítik és szűrik a mustot, hogy kevesebb legyen az élesztőkonkurencia. Nyilván az ülepítésnek van más előnye is.
Nem tömlös tartályom van, parafinolajjal kell körbeönteni. Egyszer már rátettem, mikor még intenzíven forrt, de lesüllyedt az aljára, és nem igazán tudom elképzelni hogy mi lehet az oka, hiszen a gáz ki tud szökni mellette, és nem hiszem hogy annyit emelne rajta, hogy ráfollyon az úszófedélre.
A mai hivatalos, tankönyvi felfogás szerint a szőlő az piszkos, a szüretelt alapanyag tele van mocsokkal, a föld és a sár pedig szenny. Mindezt pedig sokak szerint azonnal el kell távolítani a mustból.
A valódik ok pedig az, hogy az ülepített és szűrt mustban kevesebb a természetes élesztő és így a hozzáadott fajélesztőnek kevesebb konkurenciája marad a mustban.
A szedimenttartalom csökkentése összefüggésben van a must erjedési sebességével. Alacsonyabb szedimenttartalom esetén alacsonyabb hőmérsékleten, lassabban erjed a bor, így több illatanyag marad meg benne. Szentesi József, Kaló Imre, Szászi Endre - nem a fajtaélesztők használatáról híresek, mégis ülepítenek.
Ajánlom figyelmedbe ezt a könyvet, http://www.libri.hu/konyv/borosgazdak-konyve.html amelyben szép ábrák mutatják az ülepítési idők szerint az erjedési hőmérséglet görbéket az idő függvényében. (Bár ez egy tankönyv, szóval igazad van a szemléletét illetően.)
Ha már érzed, hogy meleg akkor az már nem olyan jó mintha nem is melegedne fel. Szerintem mérjed rendszeresen a hőmérsékletet és hűtsed ha el kezd melegedni.
Hát, hogy milyenben jó azt még nem tudjuk :) Mi sima műanyag tartállyal fogunk próbálkozni. Szerintem a kádban (még ha le is takarod) nem tudnánk teljesen megvédeni az oxidációtól. A sározás talán érdekes trükk lenne.
"Nagyapám mindig azt mondta, hogy anyján érik a bor, ez szépen hangzik és akkor igaza volt."
Nagy bölcsessége volt a nagyapádnak. A mai hivatalos, tankönyvi felfogás szerint a szőlő az piszkos, a szüretelt alapanyag tele van mocsokkal, a föld és a sár pedig szenny. Mindezt pedig sokak szerint azonnal el kell távolítani a mustból.
A valódik ok pedig az, hogy az ülepített és szűrt mustban kevesebb a természetes élesztő és így a hozzáadott fajélesztőnek kevesebb konkurenciája marad a mustban. Így ellenőrzötteb módon folyik le az erjedés, alkoholban, cukorban és aromában olyan eredményt adva és annyi idő alatt amilyent a gazda akar.
"Viszont a forrást lehet valahogy máshogy lassítani természetes úton? Vagy egyáltalán érdemes?"
Nem a forrás gyorsasága a lényeg, hanem a must/bor hőmérsékletnövekedése. Ezt többféleképpen is féken tarthatod. Egyrészt este, hajnalban vagy éjszaka kiszellőzteted a pincét. Másrészt magukat a hordókat is hűtheted locsolással, vizes ronggyal vagy valami fagyos dolgot lógatva az erjedő mustba.
Szurkolok a cirfandli 48 órás héjon állásához :-) és a szép eredményhez.
Egyszer ittam cirfandlit egyet mecseki túrán sok éve, szép emlék :-).
Az ülepítést akkor nem erőltetem, egyáltalán nem célom a reduktív stílus.
Nagyapám mindig azt mondta, hogy anyján érik a bor, ez szépen hangzik és akkor igaza volt.
Viszont a forrást lehet valahogy máshogy lassítani természetes úton? Vagy egyáltalán érdemes?
A minap egy helyi borkészítő feleségével utaztam a buszon és ő mesélte, hogy a férje most küzd a chardonnay-vel, hogy ne forrjon olyan hevesen.
Aztán pedig szörnyűlködött, hogy valaki abban a meredek oldalban felettük még mindig nem szedte le a chardonnay-t (végül be kellett vallanom, hogy én vagyok a gyümölcs gazdája :-)).
"Azt hogyan éred el, hogy két napig ne iduljon be a forrás?" Úgy mint te; hűtöm fagyasztott pillepalackkal, kapott egy magasabb cefrekénezést. Szinte minden évben áztatom, ált. csak 24 órát, most reszkírozok. De minden évben előjön, hogy egyszer megpróbálom héjon erjeszteni -az idei totál egészséges anyag jó alany lenne - de végül nem merek belevágni. Ha beindul sincs nagy gond, akkor úgy megy a hordóba.
"Chardonnay esetében mennyi áztatás ajánlott?" hát sztem a Chard.nál nem érsz el vele forradalmi változást, nem különösebben illatos, de ártani nem fog, ellenben áztatással azért elindulsz egy markánsab borjelleg felé. Ha töppedt szemek vannak mindneképp érdemes.
Az ülepítés is borstílus függő a totál szűrttől az ülepítetlenig minden van; előbbi inkább a reduktív bukéborok sajátja; utóbbi a nagytestű hosszan érlelt rusztikusabb vonal. De függ ez az alapanyagtól (szennyezett, permetmaradékos, beszáradt bogyós), a feldolgozás módjától (pl. vannak darálók amik nagyon roncsolnak ott sok az üllepíteni való) stb.
Must legalját a törköllyel együtt én visszaadom az anyaföldnek :).
Azt hogyan éred el, hogy két napig ne iduljon be a forrás? Hűtéssel?
Chardonnay esetében mennyi áztatás ajánlott?
Szombaton szüretelünk Chardonnay-t, azt tervezem, hogy fél napig héjjon hagyom ledarálva (közben pillepalackba fagyasztott jeget teszek bele hűtésnek).
Aztán azt olvastam valahol, hogy a mustot jó ülepíteni, hogy a hordóba ne kerüljön bele a sűrűje (a lassabb forrás több ízt meghagy). Az ülepítést meddig célszerű végezni és mennyit kell meghagyni belőle?
