Teleobjektívet akkor használnak makro jellegű felvétel készítésére, ha nem lehet/ érdemes elég közel menni a megörökítendő dologhoz. (pl. hangyák)
Valaki egyébként már leírta itt a telés fotózás hátrányait, de valamikor nincs más megoldás.
Szóval a dioptria a lencsék törőértékének egysége. És tényleg a gyújtótávolság reciproka.
Egyszerű (konyhai-amatőr)fotósnyelven a makró előtétlencsék jelzése, vagy mérőszáma, vagy valami hasonló. Minnél nagyobb annál jobban fog nagyítani.
Két m.elötétlencse dioptriája összeadódik, stb,stb.
Százbolha
ja... ha felrakok egy kétszerezőt a 300-as telémre akkor tényleg lehet vele makrózni???
Én azt tapasztaltam, hogy kell oda közgyűrű is...
Van ugye az, hogy f=t*k/(t+k), ahol
f: optika gyújtótávolsága
t: tárgytávolság
k: képtávolság
Ezzel elvileg meghatározható a tárgytávolság változása közgyűrű beiktatásával, de tudni kellene a fő fókuszpont helyét. A nagyítás változása meg szerintem a Pitagorasz-tétel segítségével lehetséges, vagy nem.
Tud segít valaki??
Bocsesz: a 68 mm változás a közgyűrűre vonatkozik. Tehát eg 90mm-es obi közelképe 1:1 leképezésről mennyire változik 68 mm közgyűrűvel. Az obi min. tárgytávolsága kb 30 cm, ha ez 23-ra változik, az mekkora nagyítást jelenthet?
Lee
Hi papugaja!
A táblázattal találkoztam már én is, de helyből nem az 50-en hanem inkább 100 mm körüli gyújtótávolságban gondolkodom (szerintem több dologra használható az obi), már más a számítás alapja, kisebb változást okoz a leképezésben akár 68 mm változás is.
A Soós-nál láttam korábban a Sigma 90-es makróját, de az is csak 1:2-t tud, nekem az kevés.
Egyáltalán gyártanak olyan obit, ami az 1:1-nél nagyobb leképezést tud alapban?
Lee
hirzel irta:
>ui : kukonya! a képeid kb hányszoros nagyítások? pontosan milyen cuccal?
A 8mm.jpg kép jellege miatt könnyű lenne kiszámolni, ha tudnám, hogyan kell. Mindenesetre a saját elképzelésem szerint így: a milliméterskála 4 millimétere került a film 24mm oldalára. Akkor ez 6/1 (?)
A cucc egy PrakticaMTL5, kb 6-8 cm közgyűrű, és egy 2.8/20mm-es Flektogon megfordítva.
Ha valaki ismeri a képletet amivel ezt számolni lehet, az kérem ossza meg velünk.
Törvényszerűnek tűnik, hogy nagyobb gyújtótávolságú optikával ugyanazt a leképezést nagyobb tárgytávolság mellett lehet elérni.
A nagyon közeli tárgytávolság hátránya szerintem, hogy könnyen árnyékoljuk a témát, ez körvaku használatát tenné szükségessé. Az összefordított obik, a nagylátószög+közgyűrű/kihuzat meg az 50-es makró esetében ez a helyzet. Ha viszont elég nagy a tárgytávolság, akkor akár egy normál vakuval is rá tudok villantani.
Én a 70-300-as Sigmát szoktam használni 70-100-as álláson (itt a legjobb a rajza), legalább 36mm közgyűrűvel. Valahol van egy tesztsorozatom a leképezésről, majd megkeresem és közreadom az eredményt. Azt tudom, hogy a Metz vakuval vidáman tudok a témára telibe villantani.
A photodo.com-on a 90-es sigma macro (ez még nem EX) is remek eredménnyel szerepel, de sajnos már régen nem lehet kapni, használtan is ritkaság.
Én most fordítógyűrű beszerzésén vagy összebarkácsolásán gondolkodom. Erről tud valaki valami okosat?
a szigma 2.8/105 jó választás. én az 50-es sigmámat cseréltem le (szintén 1:1-es makro, ex sorozat). ez a kis alap-makro csodálatosan rajzolt, hátránya volt viszont az, hogy "too-close", azaz szinte bele kellett nyomni a témába. aztán vaciláltam sigma 105 vagy tamron 90...végül is a tamron maradt, de különbség nem hiszem hogy lenne.
tipp.
nekem a tamront egy srác csili-vili, dobozban, garival behozta 115 ezerért, itthon 180 magasságában van. tudott volna sigmát is hozni, még olcsóbban (110)...
használt piacon is rá lehet bukkanni egy-egy jó makróra...
üdv.
puffin
p.s. ugyanez a forrás egyidejűleg hozott kenko pro300-as kétszerezőt, új, tokkal-vonóval szinte féláron (30-35 ezerét, az itthoni 75-80 ezer helyett).
Hai puffin!
Valsz igazad van a képminőséggel kapcsolatban, bizonyos mértékig elméleti volt a kérdés, hisz a cél egy rendes makro objektív (+ kieg. cucc) beszerzése, de csak most kezdtem lottózni :-) Egyenlőre nem cél a National Geographic fotósaival versenyezni, csak próbálgatom magam meg a gép, obi tudását. Mivel telekétszerezőt mindenképp akartam venni, ez csak egy plusz lehetőség, a'szem annak örülnék, ha összejönne valami normális fényerejű fix makro obi (pl: Sigma 105/2,8 , azzal már láttam gyönyörű hernyókat, stb...), de addig is... Gondolkodtam olyanban is, h valami használt manuál objektívet vegyek meg hozzá bajonett átalakítót, de hol és milyet?
Petyus: telekonverter, a váz és az obi közé kell tenni és a szorzójának (1,4x, 1,7x , 2x) megfelelő mértékkel megnöveli a telék gyújtótávját. Tehát a 300-as teléből 600-ast csinál. Hátránya, h azonos mértékű (1,4 1,7 2) fényértékkel sötétebb lesz a kép, ezért csak nagy fényerejű obikhoz ajánlják. Viszont sokkal olcsóbb, mint egy nagy tele.
Lee
hai. jól érted, egy alapkiépítésben 1:2 leképezést tudó (ál)makro-zoom kétszerező konverterrel valóban 1:1 lesz....(a nagyítás kettőszereződik)...de az optikai minőség tekintetében azért csodát egy ilyen összeállítástól nem szabad várni.
vesd össze. spec. fix. gyutávú (real)makró objektív, közeli távolságokra kihegyezve, mindez megoldva príma anyagú és csiszolású, agyonmeózott 5-8 lencsével...ami alapban csak!!!! 1:1-et tud...szóval ezt vesd össze egy (ál)makro-zoommal, amelyben van 13-17 (mittomén hány) lencse, ehhez jön a kétszerező 4-7 lencséje. és ezt a zúmot úgy-ahogy mindenrekicsitjónak csinálták...szóval! hiába 1:1 az egyik és a másik is a végeredmény közel sem, nagyon közel sem ua.
DE.
azt mondom, hogy a meglévő cuccból kell a legtöbbet kihozni. ezért kicsit visszakozok. fotózz nyugodtan. szűk rekesz+stabil állvány, semmi kapkodás.
láttam én már olyan összeállítással készült díjnyertes képet, hogyha amiről a nagyszerű képet készítő fotós megkérdezte volna a szaktársak véleményét úgy lesajnálták volna szegényt, hogycsakna.
fő a kép!
p.s. van zoomban is real macro. csak a pontosság kedvéért. nade ezt megfizetni!
Hai!
Most akkor azt jól értettem, h a kétszerezővel a leképezésem 1:1-re változik? Ez kezdetnek nem rossz, mivel egyébként is cél volt a kétszerező, csak kíváncsi voltam. A kész makroobjektívek általában tudnak az 1:1-nél jobb nagyítást visszaadni? vagy már annak is örülni kell és akkor közgyűrű... mert 7 cm-nyi közgyűrű más változást okoz egy 50-es és egy 100-as obinál nemde? A fényerő gáz, az állvány alapértelmezés. Vaku... 1 m-en belül nem, de nálam pont 95 cm(nek van megadva) a makro közelpont, tehát lehet értelme, bár elsősorban a természetben akarok fotózni.
Az objektív összeforgatásról már hallottam, de az most megintcsak pénzkérdés...
Thx a segítségért, azt a témát ki lehetne vesézni.
ui : kukonya! a képeid kb hányszoros nagyítások? pontosan milyen cuccal?
ehhez az optiks összeforgatáshoz hozzátennék én is egy-két dolgot.
való igaz, hogy vinettálással a megfelelő lencsék kiválasztásánál nincs gond. ezt a rendszert több neves fotós (pl. John Shawn-ámerikai természetfotó, igen szereti a close upot) is használja. én is próbáltam, bár nem vagyok sem több, sem neves.
Shawn azt mondja, hogy célszerű olyan lencséket választani (természetesen fixeseket), amelyeknek azonos a szűrő átmérője. (erre nagyon jók az ais nikkorok, mert ezeknél (20)24-től 200mm-ig azonos (52mm) a front átmérő.
leképezéssel kapcsolatban meg azt mondja, hogy a hátsó lencse gyutávját el kell osztani az elsőével. pl. 200:50=4, azaz 4x-es nagyítás. azt is mondja, hogy hátul érdemes egy mérsékelt telét (105, 135, 200,..nikkorokra vonatkoztatva), előre meg egy alapot használni. attól függően, hogy milyen nagyítást akarsz.
és még azt is mondja (de ezt lehet, hogy más), hogy ennél a furi összeállításnál az első lencse tulképpen egy jól korrigált előtétlencse...persze a sok üveg miatt veszt a fényerőből...és mivel Jancsi (john) képeket is közölt...engem meggyőzött. az biztos, hogy állvány, állvány, állvány esetleg vaku...meg türelem.
üdv.
puffin
>Milyen gyújtótávolságú objektíveket érdemes összeforgatni?
Ez egy elvi kérdés, de a probléma gyakorlati, ugyanis olyan objektíveket fogsz összeforgatni, amilyenek vannak. Ha egyformákat fordítasz szembe, akkor tudsz 1:1 leképezést csinálni kihuzat nélkül. Ha a nagyobb (tele) van a gépben és egy kisebb (pl. alap) van szembefordítva, akkor erősebb nagyítás lesz, akár az egész képfelületen is lehet valami, de a fényerő erősen csökken. Ha a gépben van a kisebb és egy tele van szembefordítva, akkor kicsinyítés lesz, tehát nem annyira makro, a képnek csak a közepén lesz valami, tehát így nem sok értelme van.
Tehát vagy két egyforma, vagy a telébb optika megy a gépbe.
>Milyen tárgytávolság mellett lesz 1:1 a leképezés?
Két egyforma optika esetén a külső optika eredeti filmsíkjába kerül a tárgy.
>Mennyire fényerős a dolog?
Nem nagyon.
>Ront-e a képen a sok-sok lencsetag?
Természetesen.
>Van-e előnye mondjuk az egyszerű fordítógyűrűs megoldáshoz képest?
A fordítógyűrű akkor kell, ha az 1:1 aránynál nagyobb nagyítást akarunk. Nem-makro objektívek ez esetben is aberrálnak, mert messze vannak az optimális leképezési aránytól.
>A kihuzatot/közgyűrűt is lehet úgy használni, hogy végtelenre van állítva az obi, szóval azt is úgy optimális?
Lehet. Az objektív saját fókusz-állítása ilyenkor a közgyűrűfokozatok közötti lépcsők áthidalására szolgál.
>Ha lemaradnak a szélei, akkor vágni kell a képet: nem vész el a lencsehibák kiküszöbölésével nyert előny?
De lehet.
>Egyáltalán, mit jelent pontosan az, hogy végtelenre, vagy közelire van korrigálva egy optika?
A különböző anyagú és különböző geometriájú lencsékből összeállított rendszerek egy konkrét geometriai helyzetben teljesen kiküszöbölhetnek bizonyos fajta lencsehibákat. Ha a geometriai helyzet megváltozik, akkor a lencséknek is kissé más alakja és relatív helye lenne kívánatos a hibátlan leképezéshez. Egy objektív tervezésénél figyelembe lehet venni egy tárgytávolságot, és el lehet érni, hogy azon adja a legjobb leképezést, de ilyenkor egyéb tárgytávolságokon fellép bizonyos mértékű színi hiba, asztigmatizmus, stb.
