Hai!
Sajna nincs még pénzem a Sigma 105/2,8 Macro obijára, kb 170e pénzt kérnek érte, bár nagyon jó obinak tartják vagy eredeti Minolta makroobira, az lenne a cél, de már lottózom. Eszembe jutott, h nézzek valami relatív olcsó használható manuál obit + hozzá átalakító gyűrűt + közgyűrűsort, ehhez viszont segítséget kérek: mit ajánlotok?
Cél az 1:1 leképezés és további nagyítás.
Thx: Lee
Sajnos ezekből nekem csak a Új foto lexikon van meg.
Kérlek nézd meg melyik címszó vagy melyik oldalon találom meg amiről írtál:
Makrofényképezésen azt a felvételi módszert értjük, amikor a lefényképezett téma (tárgy) képe 1:1-hez, vagy ennél nagyobb arányban jelenik meg a negatívon.
Néhányszor átforgattam, de csak az általam citált definiciót találtam benne a Közelfényképezés címszó alatt.
Sajnos oldalt fejből nem tudok mondani.
Na ja, igazad van. Én is nekiestem valamelyik este lefekvés előtt a Hirzel által (90) citált, egzaktnak tűnő anyagnak, és bár néhány dolgot megértettem, a legtöbb képletet még rágnom kell. Számolni meg?! Ajjaj!
Az "azt kapod amit látsz"-hoz: igaz annyi kiegészítéssel, hogy a keresőben nekem minden nagyobbnak tűnik, szerintem még a fullosban is. Ehhez hozzá kellett szoktatnom magam, belekalkulálni a végeredménybe. És a mélységélesség-ellenőrzés is hasznos, ezt a lehetőséget sajnos sok mai vázról lefelejtik.
Igen, az általad említett összeállítás a legjobb + esetleg előtétlencse.
Ami meg szinte nem kerül pénzbe alapoptika fordítógyűrűvel.
Optikák összeépítése komoly számolásokat igényel különböző hullámhosszú szinekre. Már egy lencsére sem egyszerű, hátmég egy lencserendszerre, ezért ezzel szemben szkeotikus vagyok.
Egyébként nem nagyon szeretek számolni ezért alapvetőnek tartom a tükörreflexes ggép használatát." azt kapod amit látsz"
Meg a választható félautómata funkciók sem jönnek rosszul.
A források közül néhány:
Sárközi Zoltán: Közelfényképezés, reprodukció (Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1957)Morvay György: Új foto lexikon (Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1984)
Dr. Vigh András: A videotechnika kriminalisztikai alkalmazása (Budapest, Rejtjel Kiadó 2000)
Egy gépelési hiba, a pontos szöveg:
A kétszeres fókusztávolságban elhelyezett tárgy képe a lencse kéP oldalán a kétszeres fókusztávolságba fektetett síkban jelenik meg.
Nem megy, ezért kell jóval közelebb menni a tárgyhoz.
Makrószagértő én sem vagyok, csak amatőr. Eke úr meg hiába mondja meg hogy mit használ, az nekem szinte biztosan elérhetetlen. Ha azt mondaná meg, hogy mit használt 15 éve az egyetemi fotókörben, az már használhatóbb információ.
Engem ezért nem is az foglalkoztat, hogy a nagyok mit használnak makrózni, sokkal inkább az, hogy MIÉRT. És hogy MIÉRT NEM mást.
Akinek pénze van, vagy kezébe nyomják tesztelni a cuccokat, az válogathat.
Én nem.
Az újságok meg folyton azzal vannak tele, hogy mi milyen kafa, de a hátrányokat gyakran elhallgatják. A (x) jelzésű cikkeknek csak fenntartásokkal hiszek.
Sarkítva: szinte bármivel lehet makrózni, de a legjobb a makrooptika+kihuzat+körvaku+állvány+beállítósín. De mivel kreatívkodhat az, akinek ilyesmire nem fussa?
Abban különben igazad van, hogy a tudatlanságnál veszélyesebb a nem alapos tudás. Tényleg lehet olyan hogy valaki beküldi a fotóit egy makrópályázatra, oszt azzal szórják ki hogy kategóriát tévesztett a kedves pályázó. Oszt ott áll szegény tétován és elkeseredetten, hogy akkor mi is az a makró... De attól azok a képek még lehetnek nagyon jók.
Százbolha!
Én a 180-as makrónál az 50-nessel szemben inkább a jobb téma bevilágíthatóságot emelném ki a nagyobb közelpont miatt. Az érem másik oldala viszont a tetemesebb súly. Én nem rendelkezem makró vakuszettel és a szemből való derítésnél nagyobb szabadságot kapok egy 180-astól, szóval ezáltal szórtabb és lágyabb derítést tudok biztosítani a témának.
jó... perszehogy van eset mikorjobb messzebről makrózni, de tudni kell a hátrányait.
Én utálom cipelni a 300-as telémet, állványból is egyre kissebbeket veszek, és kisfilmes gépbe 50ASA diát használok.
De mondok még 2 csípőset:
1. Vajon a gyártók miért nem nagytelés makróobikat gyártanak????
2. Ez a nagytelés makrózás Korbéllyal jött nagyon divatba.
legalábbis Ő nagyon népszerűsítette.
Én nem vagyok makrószagértő, csak elgondolkodtam a dolgokon, meg a saját tapasztalataimon.
Kérdezzd meg ekét mivel makrózik, hátha megmondja a frankót...
Na rendben, vajból van a szívem. Ha valaki úgy érzi hogy tudja mi a makrózás, az ossza meg velünk, plíz! : )
Mondok neked példát, hogy mikor jobb a 100 centi mint a 30: mondjuk csörgőkígyó esetén, bár olyat még nem láttam mifelénk. Vagy ha combig kéne süppedni a cucmákba hogy a kefélő békákat (ó bocs!) lefotózzad. Tudom hogy van ilyen ember. Az ő képeik vannak a kiállításokon. Még Capa is azt mondta (ismerős?), hogy ha nem jó a képed, az azért van mert nem mentél elég közel. (Aztán aknára lépett...) De vannak köztünk néhányan, akik nem szívesen gázolnának a mocsárba egy kép kedvéért, de olyan csábító közelségben ott van a téma, hogy nincs szívük csak úgy elmenni mellette.
Hirzel, most láttam a kérdésed a 70-300-as Sigma (nekem 70-300 APO van) és a telekonv kapcsolatáról. Mielött belevágsz, teszteld le a működést, mert a Sigma honlapja szerint a saját telekonverterük sem használható sem az APO-, sem a DL-kiadással. Az indoklás szerint az objektív és a konverter lencséi bizonyos zoom-álláskor összeérnek.
Hogy értsd mire céloztam:
Ha 100cm-ről akarunk lefotózni egy lepkét mondjuk 1:2 nagyítással, akkor mekkora gyújtótávolság+kihuzat kell hozzá?
Valószinüleg nagytele, ennek mekkora lesz a mélységélessége, illetve mennyire kell lerekeszelni, hogy a lepke megfelelően éles légyen (biztos nem síkban fog állni))
Ráadásnak a kihuzat mekkora blende veszteséget okoz majd?
MIndez napsütésben 100ASA filmre mekkora záridőt igényel.
Ha csak a reciprok szabályt nézem (1/f) akkor elegendő lesz az éles kép készítéséhez.
Ha 200mm-nél nagyobb a tele, akkor legalább 1/250 záridő kell a biztoskezüeknek is és akkor a kamera vibrációt még elhanyagoltuk.
Ez kb. f/8 blende. Elég ennyi?
Hát....
...ha kicsit borul vagy szép árnyékba van a lepke, akkor tuti kell az állvány.
Már én is sokszor elgondolkodtam, hoyg vajon mennyire visszataszító ez a technikai kukacoskodás.
Talán leszokok róla, de addig azt vallom, hogyha az alapfogalmak tiszták és reflekszerüen alkalmazhatók, akkor az egyszeri amatőr élete sokkal könnyebb lesz.
--------------
Ha informatikus vagy akkor megérted a következő analógiát.
Hány biten ábrázoljuk az integer tipust???
Van rá jó válasz???
Szerintem van.
A jó válasz nélkül is lehet élni, de néha nagyot lehet bukni nélküle.
------------------
A válaszom a 66-os kérdésedre:
Ha tehetném, akkor macrozáshoz olyan fix gyújtótávolságú objektívet választanék, amely 1m és a várható kis tárgytávolság közötti részre is korrigált. Kihuzatot alkalmaznék a kiegészítő lencsék hibáinak elkerülése végett.
Számomra a 90mm környéki gyújtótávolság a legmegfelelőbb.
Jelenleg kisfilmes gépemhez egy NEM macró optikát használok erre célra 85mm gyt. és 12, 21mm közgyűrükkel.
Középformátumban a Sonnar 180mm tartom megfizethetőnek macrózás céljára, igen jól működik harmonikakihuzattal is. max. 100mm. De az alapobik is jól használhatók, mert még elég nagy a tárgytávolság átlagos macrózásnál.
9x12-höz egy 150mm alapobim van ezt 3x kihuzattal tudnám használni. Szinte sose teszem, mert macerás.
A nagytelés mecrózást több szempontból is kerülöm: cipelés, nagyobb bemozdálás veszély, mindig kell állvány,stb, stb.
És még nem jöttem rá mi az amit csak 100cm-ről lehet lefotózni és 30cm-ről nem.
nem teljesen Neked szólt a dolog, de nekem is feltünt hogy a sok hozzászólás között nem kaptál választ....
Az én véleményem:
1. A telekonverter a fókusztáv nyújtására szolgál
2. A gyújtótávolság meghatározza a nagyítást.
Szerintem a 2x konverterrel elérhetsz 1:1 nagyítást, ha nélküle 1:2 volt. A tárgytávolságod, azaz a közelpont is kb ua. marad.
Azért azon érdemes elgondolkodni, hogy a már említett 1:2 nagyítású makrooptikákat nem lencserendszerrel, hanem a kihuzat növelésével teszik alkalmassá az 1:1 leképezés elérésére.
Ez olcsóbb, és ha az optikád ebben a tartományban is megfelelően korrigált, akkor szerintem jobb képminőséget kapsz, mint konverterrel, vagy dioptriás előtéttel.
Kedves Százbolha és Agyarka!
"Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy haszontalan így használni a lencséket, hiszen rengeteg szép, ilyen módon készült felvételt láttam."
Akkor miért próbáljuk vadul megtalálni a makrofotográfia definícióját? Tényleg szükséges?
Én a 66. sz. hozzászólásomban feltett kérdéseimre szeretnék választ kapni, hogy jobb képeket készíthessek, hogy lehetőleg a megfelelő eszközzel vágjak neki a feladatnak (de mégse menjen rá a gatyám), és ne ítéljen eleve kudarcra az, hogy tájékozatlan vagyok.
Lehetséges, hogy valaki eleve rendelkezik olyan eszközökkel, amivel az elvárásainak megfelelő makrót tud készíteni, de nem is tud róla (pl én korábban az összeforgatott obikról nem hallottam, erre írják itten, hogy neves fotósok használják).
Ehhez meg kell ismerni a technikai lehetőségeket, és azok korlátait, de nem kell feltétlenül precízen meghatározni, hogy mi az a makrofotográfia.
Aki nem ért egyet, az szóljon.
ui: Szerintem a makró az, amikor pincuri dolgokat élvezhetően szemlélhető méretben fényképezünk :-)
Hai Százbolha!
Te értesz a fotózáshoz, ezt már tapasztaltam, olvastam, ámde félreértettél egy apróságot a téma felvetésével kapcsolatban:
61-es hozzászólásomban leírtam, h egy -mint kiderült- (ál-)makróval ellátott objektív mögé tennék kétszerezőt, ami alapból 300 mm-en makró állásban 1:2 leképezést tud és kétszerező alkalmazásával 1:1-re változtatható-e a leképezés; nem gondoltam arra, h minden telével lehet-e makrózni kétszerező közbeiktatásával. Mivel a fényerő alacsony, a kérdés eléggé elméleti szintű, csak próbálkoztam.
A közgyűrűvel az a probléma, h a kapható szeteket összetéve 68-72 mm plusz közelítésre van esélyem, ami a 950 mm közelképet nem nagyon befolyásolja, hát még a 1500 mm-t... ebből kifolyólag a közgyűrűs számítások esetén általában az alap 50-es obival történik a számolás, ennek kifejtésére van is link beszúrva.
agyarka! Bitte konkrét számokkal ábrázold a magyarázatot, h az olyan láma is megértse, mint én, nem csak az amelyiknek a szeme kék :-)
Lee
agyarka:
"Makrofényképezésen azt a felvételi módszert értjük, amikor a lefényképezett téma (tárgy) képe 1:1-hez, vagy ennél nagyobb arányban jelenik meg a negatívon. "
Ennek a meghatározásnak mi a forrása?? Mármint szakirodalmi.
Utánanéztem több könyvben, de ilyet nem találtam.
Sem a foto-lexikon, sem sevcsik, sem barabás-groh nem ír ilyet.
Most még elövettem Hevesy könyvét is, abban sem találom.
Nem mintha nem tünne logikusnak amit írsz, de a foto-technikában vannak meghatározások, amit vagy elfogadunk vagy nem.
--------
A kétszeres fókusztávolságban elhelyezett tárgy képe a lencse két oldalán a kétszeres fókusztávolságba fektetett síkban jelenik meg.
1. Ha jól értelmezem amit írsz, akkor a példának hozott 180mm lencse + 2x esetén 720mm-re kéne lennie a tárgynak az 1:1 leképezéséshez.
Ez sajnos nem megy közgyűrű nélkül.
2. Ha jól értelmezem amit írsz, akkor a akkor a példának hozott 300mm lencse + 2x esetén 1200mm-re kéne lennie a tárgynak az 1:1 leképezéséshez.
Ez sajnos nem megy közgyűrű nélkül.
----------------
Tehát, ha a Te általad megadott értelmezést és számítási módszert alkalmazva levonható az a következtetés, hogy általános teleobjektív + kétszerező nem alkalmas makrofényképezés céljára.
Tudom kötözködésnek tünik az okfejtegetésem, de ha ezeket a témákat kitárgyaljuk, talán elsőre beugrik mindenkinek, hogy 2x-vel sem lehet közelebb menni a tárgyhoz, mint az objektívre vésett közeltávolság és a leképezés sem fogja meghaladni az 1:3 1:4 értéket.
Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy haszontalan így használni a lencséket, hiszen rengeteg szép, ilyen módon készült felvételt láttam.
Sőt! Szerintem elég kevés az a téma, amihez 1:1 vagy mégnagyobb leképezés kell. Ha kisfilmesben gondolkodunk, akkor 24x36mm-nél nem lehet nagyobb a tárgy és még valahogy komponálni is kell.
Az alapfogalmakkal kapcsolatban:
Makrofényképezésen azt a felvételi módszert értjük, amikor a lefényképezett téma (tárgy) képe 1:1-hez, vagy ennél nagyobb arányban jelenik meg a negatívon. Az 1:10-hez aránynál nagyobb nagyítást már mikroszkopikus felvételnek nevezik, bár hagyományosnak tekinthető makrofényképészeti eljárásokkal, ennél jóval nagyobb leképzési arány is elérhető. Más megközelítés [10] szerint a makro- fényképezés tárgy távolsága 0,25 m-től 1 m-ig terjed (az objektívtől számítva). Ez megfelel a szabad szemmel közelről nézett tárgynak.
Tehát a véleményünk egyezik.
A tele használatáról már írtam korábban.
Az objektívek képalkotása: (képlet és számolás nélkül-) )
A kétszeres fókusztávolságban elhelyezett tárgy képe a lencse két oldalán a kétszeres fókusztávolságba fektetett síkban jelenik meg. A kapott kép azonos a tárgy nagyságával, amellett fordított állású és valódi.(1:1 leképzés)
A A kétszeres fókusztávolságon belül lévő tárgy képe a lencse képoldalán a kétszeres fókusztávolságon kívül fekvő síkban helyezkedik el. A kapott kép nagysága nagyobb a tárgy nagyságánál, tehát a kép nagyított lesz.
Bocs ez kicsit hosszú lett.
A fototechnikában a közelfényképezést (szerintem technikatörténelmi okok miatt) az 1m-nél kisebb tárgytávolságú felvételekre értik.
Ezen belül makrofotográfia, ha a tárgytávolság 1m-25cm között van és lupefényképezés, ha 25cm alatt.
Úgy tűnik a nagyításra vonatkozó kritérium nincs.
Bár macroobjektíveknek azokat az objektíveket nevezik, amelyek legalább 1:2 nagyítással rendelkeznek és kihuzatnöveléssel 1:1 nagyításra is alkalmasak.
A makró objektívek abban különböznek egy átlagos objektívtől hogy a közelfényképezési tárgytávolságban is éles és korrigált képet adnak.
-----------------------
Szóval létezik olyan értelmes Tele+Kétszerező páros, ahol akihuzatnövelés nélkül (pl. közgyűrű) 1m-nél kisebb a közelpont? Azaz lehet vele 1m kisebb tárgytávolságra fotózni???
-----------
Korábban néhány képlet is említésre került.
Tegyünk egy számítási kisérletet.
Vegyünk egy jobb teleobjektívet.
AF Nikkor 180 mm f/2.8D IF-ED
180mm gyújtótávolsággal és 1,5m-es közelponttal.
Ha 2x-őt rakok rá mekkorra lesz a legnagyobb elérhető nagyítás? Pl: egy 20mm átmérőjű érme mekkora lesz a negatívon??
Ugyenezt a számítást végezzük el egy nagyobbra is:
AF Nikkor 300 mm f/4 IF-ED
300mm gyújtótávolsággal és 3m-es közelponttal.
Ezek nem gagyi objektívek.
Szóval én továbbra is úgy gondolom kell oda a közgyűrű is.
----------------
Sajnos nem ismerem a lentebb felsorolt képleteket, de akinek van kedve az ellenőrizheti az alábbi objektívvel:
AF Micro-Nikkor 105 mm f/2.8D
Közelpont: 0,314m
Ha a képletek helyesen működnek akkor ezzel kb. 1:1 leképezési arányt kell végeredményként kapni.
