1. És hogy cipeled fel az emeletre ? Pláne esős időben ? Vagy viszel magaddal egy kis rongyot is amivel letörölgeted a kereket ?
Aztán elképzelem ahogy egy szűk panellakásban pluszban még egy bicajt is kerülgetni kell.
2. Hát igen, általános iskolába még én is biciklivel jártam, akkor még egyébként a biciklilopás (meg úgy általában a lopás) nem volt ennyire elterjedt foglalkozás. Szóval, majd úgy tíz év múlva is megkérdezném hogy mivel jársz a melóhelyedre...
1. Panel hazban lakom, a lakasban tarolom a bringat.
2. Egyetemre jarok, ott van orzott kerekpartarolo.
"Egy irodaházba nem hiszem hogy be lehet rakni"
Hiszed vagy tudod? Masreszt ahol parkolo van - marpedig irodahazaknal szokott lenni - ott a bringat is biztosan ki lehet kotni.
3.Hasznalj secretet!:)
Amugy ha az ember akarja, mindket nehezesegen urra tud lenni, csak akarnia kell.
Csaknem az egész városban valamilyen forgalomkorlátozás lassítja a közlekedést. A legnagyobb torlódás a Fehérvári úti csomópont átépítése miatt Budán van. Nyáron a főváros más pontjain is végeznek nagyobb felújításokat. Az útfelújítások miatt a borotvaélen táncoló fővárosi közlekedés a legkisebb forgalmi akadály miatt megbénulhat.
Hatalmas torlódások voltak szerdán reggel csaknem egész Budapesten. A Fővinform jelentése szerint gyakorlatilag városszerte forgalomkorlátozások lassítját a haladást.
Buszsáv az Erzsébet hídon
Növelte a szokásos torlódást, hogy a Fehérvári út felújítása miatt közlekedtetett 7/C járatnak buszsávot alakítottak ki az Erzsébet hídon a pest felé menő oldalon. Óbudán a Flórián téri felüljáró felújítása nehezíti a közlekedést, de csatornaépítés is van a kerületben: a Pusztakúti úton folytatják a munkákat, így a Határ út és az agyagbánya között több szakaszon jelzőlámpa szabályozza a forgalmat. A Krisztina körúton a Mikó utca után a Déli pályaudvar felé vezető oldalon útszűkület lassítja a haladást. A XI., Kelenhegyi utat lezárták a Szent Gellért tér és a Kemenes utca között. A Dózsa György úton is folytatódnak a felújítási munkálatok a Thököly út és a Marek József utca között.
A Fehérvári út építési munkáinak kedvezőtlen forgalmi hatásait a BKV azzal próbálja mérsékelni, hogy a munkaterületek elkerülésével két mentesítő gyorsbuszt indított alternatív utazási lehetőséget adva a Dél-Budán élőknek. A főváros közlekedését korlátozó építkezés várhatóan őszig tart.
A 7C és a 47V jelű járatok munkanapokon reggel (6.00-8.30 óra között) és délután (14.00-18.30 óra között) közlekednek Albertfalva és Budafok térségéből Pest belvárosa felé. A Fehérvári úti villamosközlekedés zavartalan lesz.
A HVG adatai szerint március végén, április elején 10-15 százalékkal megnőtt a fővárosi autóforgalom az előző hónapokhoz képest. A kisebb-nagyobb útfelújítások miatt a borotvaélen táncoló fővárosi közlekedés a legkisebb forgalmi akadály miatt megbénulhat. Így történt például április 1-jén, miután a Margit körúton egy egynapos sávlezárás egész Budán lehetetlenné tette a közlekedést.
Több felújítás
"A legjelentősebb közúti építkezés idén a Fehérvári úti lesz, de ezen kívül a nyáron több olyan beruházást is végeznek, melyek komoly fennakadást okozhatnak a közlekedésben" - mondta az Indexnek Bősze Sándor, a BKV közlekedési főosztályának vezetője. Több hónapig tart például a Flórián téri felüljáró felújítása, a nyáron építik át szinte teljesen a Haller utcát és a Kőbányai utat. Mindkét útvonalon felszedik a régi villamos sínpályát, és újat tesznek le helyette. A szakember szerint a tömegközlekedési eszközöket használók kevésbé fogják érezni a nyári felújításokkal járó gondokat, mint az autósok.
Torlódni fogunk, nagyon
A torlódás és a dugók kialakulása elkerülhetetlen lesz a forgalmi csúcsok idején. Bősze Sándor szerint Budapest közlekedési rendje egyébként is nagyon instabil, a forgalom hektikus, és egy átlagos délután egyetlen lerobbant autó vagy karambol miatt is göngyölődő dugó keletkezhet, ami szinte azonnal átterjed az egész városra.
Nem korlátozzák a belvárosi forgalmat
A főpolgármesteri Hivatal a kritikus körülmények ellenére sem tervezi a belváros autóforgalmának - tiltással, fizetéssel történő - korlátozását. Ehelyett inkább a tömegközlekedést próbálják javítani: legutóbb például az Erzsébet hídon alakítottak ki új buszsávot. Egyelőre ideiglenes jelleggel és csak a Budáról Pestre vezető oldalon.
Pásti Imre, a Főpolgármesteri Hivatal forgalomtechnikai alosztályának vezetője azt nyilatkozta, hogy idén tavasszal nincs több felújítás, de az útlezárások most a főváros érzékeny pontjait érintik. A Flórián téri felüljárón végzett munkálatok 30 százalékkal csökkentik az út kapacitását, a Budáról Pest felé haladó forgalmat mégis szinte teljesen blokkolják.
A három alsó híd
Folyamatosan kátyúznak
A közterület-fenntartók nem felelősek a közlekedési dugókért, legalább is ezt állítja a Fővárosi Közterület-fenntartó Részvénytársaság szóvivője. "Nemcsak nappal, hanem éjszaka is dolgoznak a cég útjavító, kátyúzó csoportjai" - mondta az Indexnek Szegedi Péter. Az FKF Rt. szóvivője azt állítja, hogy a cég munkatársai folyamatos műszakban végzik a kátyúzást, nappal 6-8, éjszaka 4-5 csoporttal.
A fővárosi összközlekedés minősége a szakember szerint a három alsó hídtól függ. Ha ezek - a Lágymányosi, a Petőfi és a Szabadság híd - jól átjárhatóak, zavartalan rajtuk a közlekedés, akkor nem alakul ki káosz a városban.
A főosztályvezető szerint fontos, az instabilitást jelentősen csökkentő vívmány lenne, ha a jelenleginél jóval nagyobb mértékben függetleníthetnék a villamos- és a HÉV-szerelvényeket a közúti forgalomtól.
Egyre több autó
A torlódáskezelés a városi élet legnagyobb problémája lett világszerte. Bősze Sándor szerint Budapesten tovább árnyalja a helyzetet, hogy "évek óta csillapíthatatlan a budapestiek autó iránti vágya". Minden évben a korábbi esztendőt meghaladó mennyiségű autó kerül a fővárosba, így mára a parkolással kapcsolatos problémák kezelése is nagyon fontos feladat lett.
2001 óta új P+R parkolók sem épültek Budapesten. Az ilyen, a külvárosi lakosok részére a városba bevezető csomópontokon kialakított parkolóhelyek alacsony tarifáikkal elvileg arra ösztönöznék az autósokat, hogy tegyék le járműveiket, és válasszák a tömegközlekedést. Ilyen parkolóból Budapesten jelenleg 29 van, 3900 álláshellyel. A belvárosi közlekedési káoszt az is enyhítheti, hogy március végén a fővárosi közgyűlés elfogadta a parkolási díjak emelését.
Na vajon hany ember fog majd - megunva a dugoban acsorgast - busszal vagy bicajjal menni?
Szvsz a fő ok valahol a nem kell rettegni hogy ellopják a géped című rész környékén keresendő. Három szempontból: 1. mennyit kell dolgozni egy bicikliért. 2. mekkora az esély hogy megfújják. 3. de talán a legfontosabb: van-e hol tárolni.
Meg az sem mindegy hogy az időjárás mennyire szélsőséges. Meg hogy mennyire tiszta a levegő. Meg hogy mennyire lehet biztonságosan (kerékpárúton) eljutni A pontból B pontba.
Na most, ha ezt megnézzük BP-t ebből a szempontból, hát finoman szólva nem az igazi.
Az időjárás elég szélsőséges, télen jócskán vannak mínuszok, megnézem azt aki -10-20 fok környékén bicajra pattan a 20 cm-es hóban amikor a terepjárók is csak nehezen járnak. A másik véglet a 30-40 fok, a kettő között úgy egy-két hét van.
Kerékpárút nem sok van, ami van az sem nagyon elválasztva a forgalomtól: ha az autós/gyalogos X köbméter szennyezőanyagot szív be adott időegység alatt, akkor a biciklisé szvsz úgy 2-4 X. Ráadásul ahol nincs kerékpárút ott igen izgalmas extrém sport a biciklizés a kamionok között.
Ezek nem igazán teszik itt a biciklizést vonzóvá, és bár egyik-másik tényezőn talán lehet esetleg változtatni (Pl. több kerékpárút) a lényeg szvsz aligha változik: sem az időjáráson, sem a közbiztonságon nem valószínű hogy változtatni lehet. Úgy hogy szvsz a bicikli soha nem lesz alternatívája az autónak legalábbis idehaza nagyvárosban. Falun persze más a helyzet, de ha megnézed két falu között is csak tavasszal és ősszel van igazán kerékpárforgalom, nyáron többnyire csak a hobbi/verseny biciklisták mozognak, akik dolgozni járnak inkább buszoznak, vonatoznak vagy autóznak.
Úgy hogy szerintem itt rövid távon max. a tömegközlekedés fejlesztése segítene valamit, hosszabb távon pedig az energia előállítást és az egész ipar működését kellene módosítani. Persze ez utóbbiak amúgy is elengedhetetlek ahhoz hogy pár száz év múlva is létezzen emberiség.
A mocskos malladozo nyugaton szerinte:
1. mindenki csaladi hazban lakik, amihez 50 nm kerekpartarolo tartozik.
2. Minden munkahelyen kulon 15000 nm ingyenes kerekparparkolo van.
3. Mindig 13 es 15 C fok van, enyhe szellovel, mindig hatulrol fuj.
Vagy ha nem is mindenki, de az a 70% aki kerekparral jar, az igen. A tobbi, az autos, azok nyomortanyan laknak, gyarban dolgoznak, es nekik mindig esik az eso es fuj az orkan.
Aki nem képes megérteni, hogy hogyan lehet egy várost kerékpározás számára vonzóvá tenni, ill. hogyan lehet az, hogy emberek tömegei járnak munkába/suliba/szórakozni(!!!!) bringával, az látogasson el egyszer Koppenhágába.
Ők azt mondják, hogy nincs kerékpározásra alkalmatlan idő. Mondjuk én egy (szakadó) esős péntek reggelen indultam haza Budapestre, és a város ugyanúgy tele volt bringásokkal, mint egy nappal korábban.
Sajnos ennek a kultúrának csak egy kicsi része a bringával közlekedni szerető ember. Iszonyatos mennyiségú más faktor van: nem ciki bringázni, jók (sok) a bringautak, az autósok elfogadják a bringásokat, a gyalogosok nem teszik be a lábukat a bringaútra, minden intézménynél (est szórakozóhelyek is) bringatároló-hegyek vannak stb... Ja, és nem kell rettegni, hogy ellopják a géped.
(3. pontra a válasz: ha kényelmesen tekersz, akkor 25°C felett nem izzadsz jobban bringán, mint gyalog. Persze ha valaki a lakásajtótól a mélygarázsig tud autózni, azt nem lehet kényelem szempontjából überelni...)
De szvsz télen az arcodra fagy majd a mosoly. Meg ősszel a jó kis esőben. Meg nyáron 40 fok melegben.
További kérdéseim:
1. Hova rakod a biciklit otthon ? Legalábbis ha nem családi házban laksz vagy emeletes ház földszintjén. Nálunk biciklitároló nincs, a pince meg olyan hogy oda nem szívesen megy az ember ha nem muszály. Viszont horror filmet forgatni ideális lenne...
2. Hova rakod a biciklit a melóhelyen ? Egy irodaházba nem hiszem hogy be lehet rakni, ha pedig lakásból alakították ki akkor az 1. pont érvényes.
3. Ha a hőmérséklet > 25 fok akkor izzadni fogsz mint egy ló. A melóhelyeden történő zuhanyozást is beleszámoltad a menetidőbe ? Már ha van ilyesmire lehetőség... Második variáció ha nem zuhanyozol, de ez utóbbi szvsz csak akkor játszik ha mondjuk utcasepréssel keresed a kenyered.
OFF Én semmi különöst nem látok abban, hogy más az éhes ember filozófiája mint a jóllakotté. Ez így van mióta világ a világ. Nem tudom, ő mit akart ebből kihozni, de a válasz a konkrét kérdésedre: igen. ON
"biciklizés viszont sajnos Budapesten nem alternatíva, s ez nem fog akkor sem változni, ha néhány éven belül jelentősen meggazdagszunk az EU jótéteményei hatására."
Ezt hogy érted? Attól hogy meggazdagszunk, fontosabbnak tartjuk majd a tiszta levegőt?
Nem tudjátok véletlenül, hogy az EU csatlakozásunk után lehet-e számítani arra, hogy a jelenlegi hihetetlenül irreális 7,5M Ft-os Prius ár - aminek mellesleg 53%-a népnyúzó vám, ÁFA és egyéb illeték!!! - legalább mondjuk a németországi 5 milliós ár körülire szelidül?
Tegnap jó kis nap volt, a Bartók Béla úton torlódott a forgalom jól otthagytam bringával a csürhét, sőt jó gyorsan is tekertem hogy jobban morogjanak meg irigykedjenek:)
Szamomra viszont Budapesten a munkabajarashoz az auto nem alternativa. Elvbol. Ha barhol korulnezek a varosban, mindenutt hompolygo es araszolo kocsisor ontja a fustot. Hanyingerem van tole. Ebben en nem veszek reszt.
Annyiban egyet értünk, hogy a 20 éves diesel Ford egy szélsöérték. Ennél csak drágább lehet az autózás.
A biciklizés viszont sajnos Budapesten nem alternatíva, s ez nem fog akkor sem változni, ha néhány éven belül jelentősen meggazdagszunk az EU jótéteményei hatására.
A kerekparozas nagyon olcso tud lenni, nekem szinte nulla a havi koltsege hosszu tavon. A bicajomat a 90-es evek elejen vettem, akkor nagyon draganak szamitott, 45 ezer krajcarba kerult (mounty). Azota a kormany kicserelesen es talan nehany uj fekpofan kivul semmit nem koltottem ra. Igaz, voltak evek, amig elo sem vettem. Egyedul a lancot szoktam karbantartani, azon nagyon sokaig elvan a motorkerekparhoz valo lancdezodor.
Sajnos az igaz, hogy Budapest - a zsufoltsag, a tavolsagok es a budai domborzat miatt - nem alkalmas arra, hogy tomegek kerekparra uljenek munkabajaras celjabol. Nekem szerencsem van, mert az utvonalam olyan, hogy nincsenek szintkulonbsegek, viszont majdnem vegig kerekparuton lehet tekerni. Raadasul a tav is olyan, hogy kenyelmes tempoban 25 perc korul be tudok erni, ami meg elviselheto es nagyjabol megegyezik az autos beeresem idejevel zsufoltabb napokon. Viszont, ha a korulmenyek nem lennenek ennyire idealisak, akkor valoszinuleg en sem jarnek kerekparral. Eppen ezert masoktol sem varhatom ezt el.
A kisebb videki varosok ilyen szempontbol sokkal kellemesebbek es alkalmasabbak kerekparozasra.
nekem is egy húszéves dizelem van -200 ért vettem!:-)) de azért egy autó nagyságrendekkel többe kerül mint egy bicikli...kár is összehasonlitani!
binyózás max hétvégén az asszonnyal, munkába menet autó+metrózás
OK. Akkor számoljuk át ezt a pédát budapesti adatokkal! Itt (szerencsére) a legtöbben nem 20 éves dieselekkel járnak. Bontóban nem kapsz meg mindent, ami kell, ráadásul nem is biztos, hogy jobbat kapsz, mint a cserére érett alkatrész. Nem mindenki autószerelő, tehát a sűrűbben betegeskedő gépezeteket a legtöbb tulajnak szervízbe kell vinnie, ahol nagyon ritkán szerelnek be bontott alkatrészt. A legtöbb öreg autónak jelentős motorolaj fogyasztása is van, ami szintén nem a legolcsóbb folyadékok közé tartozik. Tehát máris ott tartunk, hogy nem éri meg öreg autót tartani, mert összességében többe kerül, mit egy újat vagy pár éveset használni. Tegyük még hozzá a súlyadót, a biztosításokat, az esetleges parkolási és autópálya díjakat, az amortizálódó alkatrészeket, a szervízintervallumok költségeit, a hajtóanyag árát (lényegesen több benzines autó van), a kocsimosásokat, és még azt a millió dolgot, amire egy autótulajdonos költ. Máris havi 50 ezer Ft felett járunk! Nincs az a kerékpár, amire ennyit kellene havonta költeni!
Nemetorszag annyiban hasonlit Magyarorszagra, hogy ott is piszkosul szamit, milyen autobol szallsz ki. Nezz korul Hollandiaban vagy Daniaban, ott vagy soherebbek vagy kevesbe nyalverok az emberek.
Mért nem használt bringa árával hasonlítod össze a használt autóét?
Én pl. 2 éve vettem a bringámat 40-ért, használtan, alúmínium ötvözet a váza(nem rozsdásodik), shimano váltók és fékek, rugózó kormány. És azóta is szépen muzsikál pedig tavaly nyártól(akkor vettem rá sebbességmérőt) szeptember végéig 1100 km-t tekertem le meredek terepen is.
Egy 20 éves 1.6-os Ford Escort diesel (amit a példában írtam) városban 5,9 litert eszik 100 km-en. A motor igen egyszerű szívódiesel. A jármű értéke 140 ezer forint. Az alkatrészek autóbontóban itthon olcsók de Németországban szinte ingyen vannak. A jármű havi fenntartási, karbantartási, adózási költsége kb 5 ezer forint. Ehhez jön a gázolaj, mely napi 20 km-el számolva 23.6 liter egy hónapban mely 5300 ft. Azaz havonta mindennel együtt 10300 ft.
Azt hiszem egy darab Schwalbe MTB bicikligumi kerül ennyibe.
Természetesen a biciklizés olcsóbb, de nem annyival hogy megérné. Ha megérné akkor élelmes magyar honfitársaink (tudod a forgóajtóeffektus) gondolod nem járnának agyba-főbe biciklivel Budapesten, akár az életük kockázatatásával is? Ha elhagynád Budapestet, látnád, hogy sok helyen biciklivel közlekednek az emberek. Ahol nincs (jó buszközlekedés, és nem indokolt autóval menni, akkor sokan a kerékpárt választják. Valamint kiválóan alkalmas a vasútállomásról való hazabiciklizésre is.
A közlekedési eszköz kiválasztásánál az ár csak egy tényező a sok közül. Főleg a pénzesebbek körében.
Netto 80 000 az bruttó 120 körül lehet. Szerintem sokan vannak, akik ennyit keresnek, és mégis van legalább egy Trabantjuk. Vagy egy tizenöt éves nyugati márkájú verdájuk. Más kérdés, hogy autóval járnak-e ez esetben dolgozni. (Természetesen a feleségük is dolgozik.)
Direkt olyan példát írtam, amikor a munkábajárás és az egyéb célú autóhasználat jól elkülöníthető egymástól, valamint az autóhasználat költsége a fizetés jelentős részét teszi ki.
"Tapasztalatom szerint tényleg így van. Jártam mind biciklivel, mind autóval."
Akkor, ha ilyen nagy tapasztalatod van, megtennéd, hogy konkrét adatokkal támasztod alá az állításodat? Kiváncsi lennék, hogy milyen kerékpár havi fenntartási díja kerül 50-100ezer HUF-ba.
Azt allitani, hogy egy kerekpart megvenni es fenntartani ugyanannyiba kerul, mint egy oreg auto... Ne nevettess!
Kérlek ne nevess.
Tapasztalatom szerint tényleg így van. Jártam mind biciklivel, mind autóval. Természetesen a biciklizés olcsóbb, de nem annyival hogy megérné. Ha megérné akkor élelmes magyar honfitársaink (tudod a forgóajtóeffektus) gondolod nem járnának agyba-főbe biciklivel Budapesten, akár az életük kockázatatásával is?
Éltem Németországban is több évet, s ezen keresztül mondom, a németek nagy része olyan típusú (domborzat) városban mint Budapest, a fitness miatt biciklizik a munkahelyre. (ilyen hogy nagyvárosi öntudat, meg szennyezés, meg forgalom meg hasonló dolgok egyáltalán nem játszott szerepet). Pl. a hasonló domborzatú Stuttgartban, a dombon fekvő Stuttgart Vaihingenből kb 5 év alatt nem sok biciklistát láttam Stuttgart Zentrum felé tekerni munakidő előtt és után.(kb 11 km) Öltönyöst egyáltalán nem. Hacsak nem farsang volt.
Laktam ugyanakkor Castorp-Rauxelben is (Ruhr vidék) ott más volt a helyzet, mivel tök sima. Ott még rollerezni is láttam melósokat munkábamenet. (Ilyen nagyobb darab roller 28-collos kerekekkel, nem az a kicsi alu)
Szvsz olvass egy kicsit visszabb: asszem volt szo rola, hogy a lenyeg, hogy nalunk fejlettebb kozlekedesu varosokban van eleg P+R parkolo, es ezt hasznaljak is az emberek. Tehat nem kell 40+ kmt tekernie, eleg 3-at 3-at, az meg nem megizzaszto, nem sok ido. Vagy felszall a metrora... Aztan visszaautokazhat a hegyere delutan.
Mar ez is sokat segitene bp kozlekedesen...
Erosen tulzol. A munkabajarast nem sportbol uzi az ember, nem hajtja agyon a kerekpart es az atlag kozel sem megy 40 km-t vele naponta.
Azt allitani, hogy egy kerekpart megvenni es fenntartani ugyanannyiba kerul, mint egy oreg auto... Ne nevettess!
Abban egyetertek, hogy Budapest messze nem annyira alkalmas a kerekparos kozlekedesre, mint egy kisebb nyugati varoska. Viszont az autos kozlekedesre is meglehetosen alkalmatlan, ez megsem zavarja az autosokat.