Az "egyetlen valódi természetes beporzó" kitételt nem tudom értelmezni. Régen vegyes ültetvények voltak 10-20 különböző fajtával, senki sem tudta mi mit poroz be. A 60-as években végeztek megporzási kísérleteket és ezek eredménye (valamint egyéb szempontok pl. terméshozam) alapján telepítették az elmúlt évtizedben a Kéknyelűt Budaival vegyesen. Van azonban más jó megporzója is, a Zalai termékleírás listából ilyen a Rózsakő és a Furmint is (sőt valószínűleg a Vulcanus is).
Hello!Én most próbáltam, és sikerült. A hivatkozást a fórumból sikerült megnyitni, a picasa linkjét pedig bemásoltam a címsorba, és onnan nyílt meg. Azt persze én sem tudom, hogy az egyik hivatkozást miért fogadta el az index szövegszerkesztője, a másikat miért nem.
így télen több időt tölthetek az internet elött. Alapvetően a Kezdőborász oldat nyitom, és az ott található oldalakat szépen sorba. Van akit már évek óta "kilőttek". Érdekelne több hasonló blog is. Aki tud ilyet, ezeken kívűl, jelezze. Kössz.
Nagy örömömre engedélyezett zalai fajta lett (eddig is az volt?) a kéknyelű. Kicsit üröm az örömben, hogy legjobb (egyetlen valódi) természetes beporzója, a budai zöld nem tartozik az engedélyezett fajták közé. :-(((
Itt a listán van esetleg valaki, aki tudja, hogyna is készül egy ilyen termékleírás, illetve mi lehet az oka ilyen anomáliáknak?
Vagy teljesen esetleges, hogy mi kerül a listára az annyira népszerűsített világfajtákon kívül?
(Igazi öröm persze az lett volna, ha a szerémi zöldet engedélyezett fajtaként tartanák számon, de hát nem lehet mindent! :-))) )
Tegnap, hatodszor rendezték meg a "Három Királyok" elnevezésű gyalogtúrát, amely a kaposfüredi iskolától indult, és pihenőhelyként érintette a füredi szőlőhegyet, ahol sok gazda nyitotta ki pincéjét, és forralt borral, meleg teával, zsíroskenyérrel várták a megfáradt túrázókat. A kirándulsáon több százan vettek részt.
A Somló délkeleti oldala speciel kevesebbet kapott mint Halimba, Padragkút és Ajka déli részei. Ugyanis az uralkodó szélirány nem a hegy felé, hanem pont onnan fújja a port.
A vörösiszap _NEM_ ért el a hegyig. A Torna patak medre mentén volt iszap legközelebb a hegyhez. Az a vörös por ami miatt ezek a géniuszok aggódnak _NEM_ lúgosak, ugyanis a semlegesített por maga nem tartalmaz nátronlúgot. Ez a nátronlúg az ami erősen toxikus. A már semlegesített zagy és a feldolgozatlan bauxit egyaránt csak mint nagyon finom szemcsékből álló por képvisel kockázatot. Ezen port a szél könnyen felkapja és levegőből a légutakba kerülhet. Itt mint por irritálja a légutakat és a tüdőt. Ez az a por ami a zagytározó időnként és helyenként kiszáradó tetejéről rendszeresen betakarta a környéken. Igen, a nagy katasztrófa előtt is.
Ezek a dolgok mindig is köztudottak voltak az olvasni és gondolkodni tudó valamint hajlandó helybeliek között. Nem tudom, kik azok a termelők akik a balhét csinálják, de gyanítom, hogy nem helybeliek, vagy nem régóta laknak a környéken. Nekem a nagyszüleim a környékbeli bányákban dolgoztak. Nagyapám Halimbán született, tudta mi az a vörös föld.
Hogy a Somló délkeleti oldala eddig is kaphatott a vörös-iszapból szerintem se kérdés. De az nem valószínű, hogy a bauxitbányától a feldolgozásig (ahol a vörösiszap keletkezik) vezető út ne a bauxittól lenne vörös.
Mindegyik a benne lévő vastól ilyen színű, de tudtommal a bauxit alapvetően nem lúgos, tehát ilyen jellegű toxicus hatásai sincsenek.
Most olvastam a borigón, hogy tizennégy termelő alakított pertársaságot... mert félnek, hogy az iszapömlés visszavetheti a somlóról származó bor iránti keresletet...meg attól, hogy a gazdákkal kapcsolatban álló üzleti partnerek, kereskedők "tudatában milyen mértékű negatív hatásokat vált ki a katasztrófa", mely a somlói bor keresletére alapvetően negatív hatást gyakorolhat
Ó drága édes jó anyám, te szegény... Hogy lehetnek ezek ennyire hülyék :(
Hát van egyeltálán tizennégy olyan termelő a Somlón aki a Somló jó hírét növelő bort palackoz és forgalmaz kereskedőkön keresztül??? Szerintem nincs... jó esetben van 4-5, ha nagyon megengedő vagyok akkor esetleg 6-8. De tizennégy??? Előszőr talán jó bort kellene csinálni, aztán nyafogni.
Nem mellesleg triviális bukta a per, mert a zagytározó kiszáradt tetejéről eddig is fújta éveken keresztül a szél a vörös port...csak éppen az uralkodó szélviszonyok miatt nem a Somló felé. Úgy tűnik az a tizennégy termelő inkább operettborász akik nem ismerik a helyi viszonyokat... a környék évtizedek óta vörös. Aki már egyszer is ment Veszprémből vonattal Somlóvásárhelyre az pontosan tudja, hogy már tizenhuszon kilométerre Ajka előtt is vörös minden a sinek mentén.
Majdnemanyósoméknál van pár tőke szőlő, és óriási projektként újabb kettőt kéne telepíteni (a kipusztult illetve kimaradt kettő helyett). Alapvetően csemegeszőlőben gondolkodunk, az egyik szerintem Nero lenne, a másik meg nemtom (a demokrácia jegyében valami fehér, például gyerekkori emlékeimből az Attila ugrott be, de mostanában a Pölöskei muskotályt is szeretem). Szeretnék tanácsot kérni, hogy ezeken kívül mi jöhetne még szóba. A talaj különösebben nem meszes, és nem baj, ha nem kell folyamatosan növényvédeni :) Bár közel van, szükség esetén lényegében azonnal be tudnék avatkozni. Mivel a többi tőke identitásáról nem sok fogalmam van, így az érési idővel kapcsolatosan nincs megkötés :)
És ha valaki Budaörs környékén egy jó gyökeresoltványlelőhelyet is tud, ne tartsa magában!
Hát,csak a családnak lenne,persze.60 tő kb.30 fajta.Azért gondoltam a kordonosra,mert itt a környékbe én még egyáltalán nem láttam másféle művelésmódot.Megnézem ezt az ernyős művelést is ,akkor.:)Köszi
Nem ajánlom a kordonos művelést, mert a csemegeszőlők egy része kordonkaron nem terem rendesen, csak szálvesszőzve!
Inkább az ernyőművelést ajánlom. A támaszrendszere nagyjából ugyanaz.
Nem tudom, hogy eladásra akarod-e termeszteni vagy csak a család ellátására. A család ellátására ajánlott többfajta szőlő ültetése, hogy állandóan legyen az asztalon friss gyümölcs.
1,20 tőtávolság és 2,5 méter sortávolság elég lehet. Gépi művelésnél ajánlott nagyobb sortávolságot tartani.
Csemegeszőlő telepítés előtt állok és kicsit bizonytalan vagyok a tőtávolsággal kapcsolatban.
Eddig 2m -es tőtávokban gondolkoztam.Kordonos művelésű lenne és úgy terveztem,hogy 3-3 termőkar mindkét oldalon,a termőkarok 1m hosszúak.Elég hosszú a termőkar?Elég zöldtömeget tud így nevelni a tőke?
