Ezek nem 1 évesek , ha jól látom.Én csak azt vágnám vissza amelyiket nem lehetne "szépen állóra" felhúzni tőkének ill kordonkarnak, hamarab termőre fordulna... sztem !?
A rajzod szerint csak egy szem marad (ha jól néztem). Ebből csak egy lehajtható vessző lesz. Ha ezt a művelési módot választja én egy szemmel feljebb vágnék. Így lenne két vessző, ha a szemek a télen nem fagytak el.
Minden tőkén hagyj meg egy vagy két erőteljes felfelé törő vesszőt, amit a második huzal fölött áhúzva hajlíts vissza és kötözd le az első huzalhoz.
Amennyiben azt akarod, hogy szép is legyen akkor a legalsó vesszővel tedd, ha nem fontos a küllem akkor magasabban levő vesszőt is választhats.,
Mindenesetre karó támasz sem ártana a tőkék mellé, hogy ne dőljenek meg, valamint feljebb kellene még három huzalpárt elhelyezni, ami meg is tartja a fejlődő vesszőket a rajta levő fürtökkel, mert így csalódást fog okozni.
A pirossal jelölt résznél metszeném. Ha jól látom, alatta van a szem, és ha minden jól megy, akkor tavasszal a feketén jelzett részen fognak nőni a vesszők, amiket az alsó drótra lehet két oldalra hajtani.
Tudtam, hogy le akartam még írni valamit :) Szóval a háromból kettő Moldova, de a harmadik is valamilyen (fehér) csemegeszőlő. A támaszrendszert egy pár drót képviseli kb. 80 centi magasan meg egy szál 40 centinél, de az oszlopok magasságától ez azért ennél tud szofisztikáltabb is lenni. (Illetve egész pontosan olyan lesz, amilyenre átalakítom.) Sajnos olyan helyen van, ahol innen-onnan árnyékot is kap majd. Művelésmód tekintetében kordonra gondoltam, de meggyőzhető vagyok, mindenesetre lugast csinálni nincs hely :)
Amúgy még két tőke jön majd ide, abból egy Néró, egy meg Pölöskei muskotály lesz valószínűleg.
a mellékelt három szőlőtőből kéne valahogyan tőkét kéne varázsolnom. Az eddigi metszés kissé ad-hocnak tűnik, ezt váltanám föl valami tudományosabbal. Igazából a legnagyobb gondban az ágasbogas példánnyal vagyok, hogy mit kéne meghagyni, mit nem; de azért a többivel kapcsolatban is jól jönne az okos tanács.
(Csak így laikusként - egy-két év tapaszasztalatával - próbálok válaszolni, bízom benne, ha hülyeséget írok, a tapasztaltabbak kijavítanak.)
Szerintem a must egy részét külön ülepíteni, majd hozzáönteni a többihez nem sok értelme van ha az egészet nem tudod, a sűrű seprő (föld, vegyszermaradvány stb.) úgyis leül rögtön a forrás után, arra kell csak figyelni, hogy mikor a forrás véget ért, egyből fejts. (Vannak komoly pincészetek, akik a forráshoz szükséges tápanyag biztosítása miatt - legalábbis erre hivatkozva - egyáltalán nem ülepítenek/nyálkáznak).
Ha viszont mindenáron ki akarod próbálni így is az ülepítést, szerintem (hangsúlyozom: szerintem) a több káros maradvány a színmustban (azaz az elején, mikor még nagyon nagy sugárban folyik az anyag) lemosódik a héjról, azaz a színmusttal jön a sűrű rész nagyja, így én inkább ezt ülepíteném.
Viszont (szintén szerintem) nem kell extra felszerelés az ülepítéshez, én a szüretelőkádban szoktam megoldani (legfeljebb lefedem valamivel), s ha nincs plusz egy kádad hozzá, egy napra bármelyik szomszéd is lehet hogy ad...
Üdv mindenkinek! Tudom, hogy nem aktuális a kérdés, de bennem most merült fel a gondolat, hogy kikérjem a véleményeteket. Az lenne a kérdésem, hogy szerintetek a must ülepítést a must mely formájában (értsd: előlé, présmust) célszerűbb alkalmazni, amennyiben mondjuk tároló edény hiányában az egész mennyiséget nem tudom?
Ha túl hosszút írunk, lejár a lap ideje. (Rövidnél is, ha sokáig nem küldöd el.) Ezért célszerű a hosszabbra sikerült írásokat Ctrl C -vel elmenteni, és ha 'elszáll az űrbe', akkor uj lapot nyitva Ctrl V -vel bemásolni rá, és gyorsan elküldeni. (Magam kárán tanultam, míg egy topictárs ki nem okosított.)
Meséltem a férjem által tavaly márciusban eldugott szőlővesszőkről. Akkor gondolom ezek többé-kevésbé elfagytak.... Amiken 1 méteres hajtások vannak, azokért nem aggódok. Legfeljebb visszafagytak és nem kell metszenem. De amik satnyán nőttek és csak 10 centis hajtás van rajtuk, azok tuti nem élték túl.
Igaz betakarja őket a hó, de havazás előtt is volt -15 fok.
Ez mind oké, csak azt nem értem, miért lenne más a helyzet, ha -5 fölé emelkedne a hőmérséklet.
Szerintem még akkor sem indulna be a nedvkeringés (az átfagyott föld miatt). Ha meg egyszer megfagyott a vessző, és nincs benne keringés, akkor teljesen mindegy, hány fok van és meddig, a kizárólag érdekes adat a minimumhőmérséklet, hogy eléri-e az a pontot, amikor szétfagynak a sejtek, a jég hőtágulása folytán.
A vessző kiszáradása meg pont a megfagyó-kiengedő állapotok váltakozásakor lép fel, ha közben a fagyos földben a gyökerek nem tudnak vizet felvenni.
Arra én is kíváncsi vagyok, a direkttermőkön kívül mi maradt, mert nálam is -20-21 körül volt a minimum a legtöbb helyen.
Ez érdekes, akkor szerintem rossz helyen adtad fel, vagy a barátod postása trehány. Nem tudom merre laksz, de én több száz borítékot adtam fel az elmúlt 20 évben és nagyon ritkán volt probléma. 100 esetből talán kétszer vagy háromszor. Szó sincs róla, hogy ez nem járható út! Nem a középkorban élünk... És nem is Ghánában. Amit leírsz, az ritka, egyedi eset és nem általános.
Még amikor valaki tanyáról adott fel valamit a legközelebbi pár száz fős falu postáján, azt is mindig megkaptam és ő is az én küldeményem. Igtaz nem 2 nap alatt, hanem egy hét alatt, de ideért.
A magvetésből amúgy szerintem nem lesz fajtaazonos... Dobd ki a magokat és vesszőket küldj azoknak, akiket érdekel.
Fajtánként változik ugyan a fagytűrés, de a szőlő fenológiája ismeretében január utolsó harmadától a vesszőn lévő szemek fagytűrése kb. a felére csökken. A napsütés felmelegíti a vesszőt, így átmenetileg enyhül a fagy szorítása. A fagy a legnagyobb veszélyt akkor jelenti, ha hosszabb ideig, megszakítás nélkül napközben sem enyhül -5 alá a hideg és az idő is borult. Sajnos az idei télen ez már többször előfordult. Kellemesen lennék meglepve, ha pl. a festőnek használt bíborkadarkám nem fagyott volna el máris. Ez a fajta ugyanis meglehetősen fagyérzékeny.
A fagyérzékenység természetesen attól is függ, hogy pl. mennyire értek be a vasszők, mekkora volt a tőke terhelése...stb.
Az előbbi, általános jellemzőket alapvetően Prohászka mestertől, és, emlékezetem szerint, egy egyetemi dolgozatban olvastam.
