Pénteken Tatán voltam és letelepedtünk sütizni a Platán tóparti teraszán.
Több lokális tételt is tartanak a borlapon, egy ilyenből (Kisbaka rajnai rizling) kértem 1 decit. A baji pince nevét Naivkezdőtől hallottam pár napja, a pincértől pedig megtudtam, hogy a volt fideszes, majd onnan kilépett képviselő, később tatabányai polgármester, Bencsik János vállalkozása.
A lényeg annyi, hogy a megfizethető kategóriában (1000 alatt decizik) nagyon kellemes darab a 2021-es rajnaijuk: nem különösebben komplex/koncentrált és nem is harsány, de a koncentráció tisztes, az egyensúly és savminőség kedvemre való - 2. kategóriás labanc darabok mellé oda lehet tenni, és feltehetőleg felébe kerül, mint ezek nálunk.
Mostanában gyakran nyitogatjuk Maci_P (Vadászvölgy Birtok) sillereit és rozéit, röviden beszámolok ezekről.
Először is, ilyen széles és színes portfóliója ebben a műfajban valószínűleg senkinek nincs és Maci kedvemre valóan műveli a műfajt, tehát tartalmasak, nincs tuttifrutti és nincsenek megtolva szénsavval.
A 2020-as tételek közül a kékfrankos sillert és a Nimród nevű házasítást (néró-tihanyi kék) iszogatjuk, az első koncentráltabb, a második pedig illatosabb - mindkettő igen fasza.
Az újak közül a pinot noir rozé egészen halvány színű, mégis tartalmas. Ennél kissé kevésbé jött be a tihanyi kék rozé és a fekete muskotály rozé, ezeknek a savkaraktere ebben az évjáratban nekem kevésbé szimpatikus, bár az illatuk szépen fajtajelleges.
Van már malbec rozé is, azt az egyik barátom kóstolta, akinek nagy kedvence a fajta és ez nagyon tetszett neki.
Még nyitásra vár a 2021-es néró (nekem a sillerek közül ez jött be legjobban a korábbi években) és a mindig brutál alkoholtartalmú, fehér Solaris.
Tartályos iskolázású rajnai löszös területről, az előző évjáratról nemrég írtam.
Ez is nagyon hasonló (nem túlzottan megnyerő): a savak inkább zöldalmásak-citromosak, mint citrusosak, a kortyot kíséri a moderált kesernye. Nem vagyok benne biztos, hogy a Sabar arra megy, mint Magyarország: előre. :D
A cuccot a Böszörményi úti kereskedésben vicces áron decizik, de ez inkább rossz vicc.
Azt ne felejtsd el, hogy Furmintfan hozzám képest úgy 1 ponttal feljebb pontoz mindent...
A KisBécs a felső kategóriában nem olyan irtózatosan drága, csak az olcsóbb (federspiel/falubor) kategóriában.
Tehát a 22-25 eurós borok 9-10000 forintba kerülnek náluk, ami szerintem teljesen rendben van. A baj a 6-10 eurós borrok árazásával van, mert ezek viszont 5-6000-be fájnak és nem is érnek annyit.
A választáshoz kétségtelenül kell tájékozottság és némi szerencse az újabb évjáratokban - nem minden bor olyan tuti 2019-ből és 2020-ból, mint 2017-ből volt.
azt rebesgettek a rossznyelvek, hogy az a romaban elt, es az ev vegen allitolag politikai gyilkossag aldozata lett paciens adta volna ki exclusive kiadasban. mivel gyanusan akkortajt szuntek meg a reklamozo posztok, meg akar lehet is benne valami. ahogy a kondas is tarccsa: nem horog a paraszt, ha meghuzom a ravaszt.
A 'gemischter Satz' olyan bécsi bor, ami több, azonos területen termő fehér fajta együttes szüreteléséből és erjesztéséből származik. A Wieninger cég volt a bortípus újraélesztésének úttörője és ha jól számoltam, 5 típust készítenek belőle évente - ez a legolcsóbb. A különböző területekről származó alap és dűlős tételek fajtái számban és összetételben eltérnek, általában pinot blanc, zöldveltelini és olaszrizling van mindegyik ilyen borukban.
Mintha egy igen jó olaszrizling és egy jó furmint vagy juhfark házasítását innánk, a koncentráció pedig bőven meghaladja azt, amit a 12,5% alkoholtartalom alapján vártam. Szépek/frissítőek a savak, de ez nem igazán nyári bor, persze, az ára sem olyan. Igen kíváncsi lennék a Wieningerék dűlős, részben hordóban érlelt tételeire, de azok nem kaphatóak itthon.
Ez volt a második bor, amit kóstoltam pár napja a KisBécsben. A lentebbi Eichinger-veltelinihez képest feszesebb és illatban-ízben nekem kevesebbet adott, viszont megjelent benne egy őszibarackos fuvallat, persze, nem olyan ízléstelen, mint néhány hazai borban szokott lenni.
5 pont, a palackos ára 5300 Ft körül van (nem éri meg)
Reklámozták és megköszönték a faszbukjukon, majd bezártak...
Én párszor sütiztem/kávéztam/boroztam ott, de az ilyen típusú forgalom nem tűnt olyan méretűnek, hogy nyereségessé tegye a helyet, bort pedig lehet árulni kapcsolódó tevékenység nélkül is.
A borokat egyébként - az utolsó látogatásomat leszámítva - teljesen normális áron decizték ki, de sajnos a komolyabb cuccokat (smaragdok és erste lagék) nem nyitották ki ilyen célra, csak a 4-6000 forintos finom, de nem túlzottan izgalmas (Osztrákiában 6-10 eurós) tételeket.
Bezár a KisBécs, elvileg keresnek új üzlethelyiséget, de még nincs semmi.
Nem tudom, hogy ez zárási akció volt-e, mindenesetre tegnap erősen fogott a ceruza: három 5-6000 közötti polci árú borból kóstoltam 1-1 decit, a számla pedig egy sütivel 7500 pénz volt.
Ez azért furcsa, mert eddig a kóstoltatás/poharazás úgy ment, hogy egy deci árának kiszámolásához nagyjából 7-tel elosztották a palack polci árát.
Ez a második kategória, nem dűlős, hanem falubor. A koncentráció természetesen visszafogottabb, mint a Gaisbergben, de egyáltalán nem vékony és eléggé zamatos is - inkább a (déli)gyümölcsös, mint az ásványos-feszes vonal, minimális maradékcukorral, szép savassággal. Általában szimpatikusak a kamptali hölgy borai, ez is az volt.
en nem hagytam ki. mivel nem ertek a borokhoz, ezert szakos osszefoglalot nem fogok irni. almat a kortevel nem lehet osszehasonlitani, de nekem ezek jottek be: kadarka 2020, zengo szaraz 2020, lisztes feher 2019.
Egy kis balatonfüredi pihenés jegyzete, a nálam jellemző egyszerűséggel. Gyukli pince, főleg a rezisztens fajtáira voltam kiváncsi (ahogy évek óta szondázom őket) 2021-es tételek. Füred Gyöngye, magyar rezi fajta, nem túl savas, nem túl testes, de jól csúszik Solaris német, nagyon jól cukrosodó, ez most egy különösen jól eltalált évjárta, jó savval, egy kis maradékcukorral, a nagy melegben azért üt. Hibernal német, egyszerűen jó volt, a savak, az ízek haromonizáltak. Muscaris (Solaris és a Muscateller keresztezése) A muskotályos illat dob egyet a boron, behízelgő illat, jó savak, és a korty is passzol hozzá, testes. Ezekhez képest az Olaszrizlingje, pedig a komolyabb, hordós tétel, vékonyabb darab, de rendben van. A Kékfrankosbólkészített fehér tétel érdekes, de egy citrusos, vékony, nyári bor. A vörös kékfrankos 2018 nekem kicsit öregnek, fáradtnak tűnt. Figula Zenit and More - szép savú, kicsit citrusos nyári bor. Öreghegy OR 2018 nekem ez most nem jött be, nem igazán olaszos. Sóskút 2020 - a korábbi évekhez képest ez egy nagyon egyszerű darabra sikeredett, bár jellegében OR Száka 2019 egy komplex, vastag tétel, de azért OR jelleggel. Sáfránkert 2020 korábban maradékcukros, botritiszes tétel volt, na most nem. Egy fajtajelleges OR, mandulás lecsengéssel. Lőcze 2018 - ez egy erősen botritiszesnek tűnő tétel, de számomra ez képviselte a csúcsot az OR-ek közül. Sav. Blanc. 2018 selection, eszméletlenül vastag gyümölcsös, ez volt a másik csúcs nekem a pincénél. Valamikor valaki emlegette, hogy mennyire drágák náluk a borok, de szerintem a helyben fogyasztásos árlapot látta, mert az elviteles tételek kb. mint tavaly, Sóskút kb 3800 stb...
PetrányiFüredi és Csopaki területről származó OR, talán ez az alap, fajtajelleges, szép kerek tétel. Hegybor OR - ez a korábbi évekhez hasonlóan egy komoly tétel, valahol a Figula Száka 2019-essel egy szinten Szitahegy - talán a 2020-as volt, de nem nyűgözött le.
Somlói vándor öreg tőkés juhfark 2020, tipikus somlóias bor, a juhfark egy jó megoldása, kerek savakkal. Tokaj Nobilis Barakonyi Furmint 2019 Fehér húsú gyümölcsök, leginkább őszibarack, kerek savak, egy igen jó furmint megoldás. Mount Nelson Sav. Blanc 2021, számomra egy átlagos, újvilági megoldás A többi jegyzetem már hiányosabb, de volt egy Villa huesgen Riesling Magnum - 2021 - ezt nem is értem, miért poharaztatják, nyers, szikár, szerintem 1-2 év múlva sokkal érdekesebb lehetne. Loimer Kamptal Zöld Veltelini 2020, krémes, de nem savhiányos, valahogy nem jött sok illat belőle, de finom volt.
A Royal Tokaj Áts Károly idejében aszúban az egyik kedvencünk volt, mivel a Royal aszúiban mindig volt elég sav, hogy ellentartson az (egyoldalú) édességnek. A szakítás óta a saját pincéből kikerülő borokat láttam néha, de csak most kóstoltam ilyet, miután a párom hozott haza egy palackot.
Ez egy korrekten elkészített, nyári fogyasztásra (szódával fellövés) alkalmas semmi tokaji alapbor. Furmint és sárgamuskotály házasítása, de sikerült úgy megoldani a feladványt (korai szüret?), hogy a muskotálynak se legyen íze/illata. Így aztán az egyetlen íz a savasság/savanyúság, valahol a zöldalma és az uborka között - egészen biztosan van olyan borszakíró, aki az ilyesmit - kellő ellentételezés fejében - frissítőnek véli, míg szerintem tokaji kedvcsinálóként totális kudarc.