Milyen ugor nyelvemlékeket tudsz felsorolni? (Az ugor terminust itt természetesen eredeti értelmében használom, ahogy a forrásokban található, nem a XIX. század óta alkalmazott nyelvtudományi minőségében.)
Bár azt meg kell hagyni, a "besorolás" nem mindig ment zökkenők nélkül, olykor nehézséget okozott az antik auktoroknak. Például Tacitus Germania c. művének utolsó, 46. fejezetében:
"Nem tudom, vajon a peucinusok, venedusok és fennusok törzseit a germánokhoz vagy a szarmatákhoz soroljam-e, bár a némelyektől bastarnáknak nevezett peucinusok nyelvben, életmódban, lakóhely és házak dolgában olyanok, mint a germánok. Piszok mindenütt, és eltompultság az előkelők között. A vegyes házasságok következtében külsejük némileg a szarmatákéhoz torzul. A venedusok sokat átvettek szokásaikból, mert a peucinusok és a fennusok közt vonuló erdőkben és hegyekben rablók módjára portyáznak. Mégis inkább a germánok közé sorolandók, mivel állandó házakat építenek, pajzsot hordanak, és örömmel használják lábukat, élnek gyorsaságával; ami mind megkülönbözteti őket a szekéren s lovon élő szarmatáktól."
Vagyis a venétek és a finnek mellett a bastarnák hovatartozása is kétséges volt az említett latin szerző szemében. Szó esik népkeveredésről, "vegyes házasságokról" is. Az, hogy a besorolás alapja a közlekedési mód, természetesen mit sem mond az etnogenetikai jellegzetességekről, mindössze annyi a jelentősége, hogy e tekintetben az ókori szerzők "skatulyáira", toposzaira nemigen lehet támaszkodni. (Idéztem a Kik voltak a szarmaták valójában? topik 153. hsz.-ában.)
A feltételezett uráli alapnyelvben nem volt b d és g hang. Ezekkel a hangokkal képzett szavaink alapszavainknak jelentős részét alkotják a magyar nyelv swadesh listája szerint. bal-jobb, láb, mag, ág, fog.. stb
A feltételezett uráli alapnyelvben nem volt b d és g hang. Ezekkel a hangokkal képzett szavaink alapszavainknak jelentős részét alkotják a magyar nyelv swadesh listája szerint. bal-jobb, láb, mag, ág, fog.. stb
Egy már kialakult nyelvvel rendelkező indo iráni nép (szkíták) nyelvet cserélt egy finnugor nyelv javára és megmaradtak az eredeti hangok eredeti nyelvéből, jópár későbbi rokonnak tartott szóval egyetemben amik túlélték ezt a leggyakrabban használt szavak és egy alap nyelvtani struktúra cseréjét.
Nem véletlen, hogy nyelvrokonainkkal csak ilyen rokon mondatokat tudunk összehozni mint a husz hal halat fog tipusú hülyeségek.
Az andronovói kultúra hordozói elfoglalták a Szaján-Altájtól a Minuszinszki-medencéig és a Tuváig tartó területet az i.e. 18. században.
Őket a kínai forrásokban „ding-ling”-ekként említik.
-------------
Antropológiailag a következők jellemzik őket: átlagos magasság, gyakran magas, vaskos felépítés, hosszúkás arc, fehér bőr rózsás arccal, szőke haj, egyenes kiálló orr, gyakran sas-típusú, világos szemek.
A dingling egy ősi szibériai nép. Eredetileg a Léna folyó és a Bajkál-tó nyugati részén éltek, majd fokozatosan haladtak dél felé, Mongólia és Kína északi részéig. Ezt követően részei lettek a Xiongnu Birodalomnak.
В советской археологии после работ С. В. Киселёва и Л. Р. Кызласова возобладала теория динлино-гяньгуньского этногенеза, согласно которой таштыкская культура отразила формирование на Енисее единого этноса «древних хакасов» (енисейские кыргызы) путём ассимиляции угроязычных динлинов пришлыми тюркоязычными гяньгунями. В более поздних работах (Ю. С. Худяков) эта концепция ставится под сомнение и делается вывод о том, что памятники таштыкской культуры в Минусинской котловине «не имеют отношения к этнокультурогенезу древних кыргызов».[7]
A szovjet régészetben Kiszeljova és Küzlaszova munkája után az az elmélet uralkodott a dingling-gyangun etnogenezisről, amely szerint a jenyiszeji tastik kultúrát egyetlen etnikai csoport tükrözi, "régi kakasszok" (jenyiszeji kirgizek) ahola többségi ugor nyelvű dinglingek asszimilálták a türk nyelvű gyangunokat, az újonnan betelepülőket. A későbbi munkák (Hudjakov) a szóban forgó koncepcióról megállapította, hogy a Tastik-kultúra emlékeinek a Minuszinszki-medencében "semmi közük az ősi kirgiz nép etnokulturális geneziséhez ".
Most miért mondod. Épp nem is olyan rég idézett ide valaki egy angol nyelvű netes oldal, mely azt taglalja, hogy a hun sírokban javarészt mongolidok nyugszanak. Azt, hogy Európába érve jelentősen felhígultak, nem tagadom, de az eredeti kiindulási alap más tészta.
A türköknél is szogk kereskedők voltak, mert a török népek mindig más népekre bízták ezt a feladatot. A honfoglalóknál is rengeteg arab és zsidó kereskedő volt. Simán juthattak ezek az alapnépességhez képest idegen etnikumok vezetői pozícióba is, így szerepelhetnek azokon az érméken. A pénz ugye mindig a hatalom forrása volt. Én azt mondom, hogya hunok alapvetően mongolidok voltak, mint a mai mongolok, kínaiak és úgy általában azon a területen élő népek. Később keveredtek más népekkel, még az is lehet, ahogy Te is állítod, hogy iráni népek szervezték meg őket, de ettől még a hun alapnépesség nem lesz iráni. Azért, mert az europid magyarokat türkök irányították, még mi nem lettünk törökök.
Hasonló meghatározás a "magyar" őstörténelemmel kapcsolatban, egy másik fórumról.:-))
"
Antropológiai adatok bizonyítják, hogy a Kárpát-medencétől az Ural–Volga vonaláig élt egy főbb embertani karakterében homogénnek nevezhető (hosszú, keskeny koponyadimenziójú) alapnépesség, melynek gyökerei a morfometrikus összehasonlítások alapján az Alsó-Dnyeper–Krím és Don-könyök térségének vaskori alapnépességében keresendők, a Kr. e. első évezred közepéig visszavezethetően.
A SZKÍTÁK, pontuszi mediterránjai.
A Kárpát-medence területét a Kr. u. első évezredben erről a területről, illetve ezen a területen keresztül több hullámban érte el jelentős számú népesség: szarmaták, hunok, hunkori keleti-germán és iráni népelemek, avarok, honfoglalók. Az elkülöníthető formai jellegzetességeket mutató csoportok azonban a teljes népességnek csak kisebb hányadát teszik ki. Azért csupán embertani megfontolásból semmi okunk azt várni, hogy az avarok tömegei elkülönüljenek egy korábbi/későbbi avar vagy akár honfoglaló magyar betelepedési hullám tömegeitől. Folytatva a gondolatmenetet, belátható, hogy ha egy adott természetföldrajzi közeg népességét adott időpillanatban olyan új népességhullám éri el, amely genetikai gyökereit tekintve hasonlóságot mutat az ott tartózkodókkal, akkor az újonnan megjelent népelemként várhatóan csak anyagi kultúrájában, temetkezési rítusaiban lesz megfogható, az embertan jelenleg rendelkezésre álló vizsgálati módszereivel aligha. Vagyis, népességtörténeti értelemben a Kárpát-medencében nem kettős, hanem többszörös egymásra rétegződés, ha úgy tetszik, többszörös honfoglalás zajlott le a 1. század után. Ennek csak utolsó nagy etapja esik a 10. századra, nem számítva az Árpád-házi királyaink alatti telepítéseket (például kunok)."
"...egy Nanai-vandak nevű szogd kereskedő, aki valószínűleg a kínai Szucsouban élt, különböző kínai eseményekről számol be kereskedő társának, a Szamarkandban élő Nanai-dvarnak. Levélben arról tájékoztatja barátját, hogy 311-ben a hunok elfoglalták és felégették a kínai fővárost, Lojangot. Erről a nevezetes eseményről mi is megemlékeztünk a kései hiungnuk története kapcsán. Így ír Nanai-vandak: „Uram, az utolsó császár – így mondják – elmenekült Szaragból [Lojang szogd neve] az éhínség miatt. Megerősített rezidenciáját és erősített városát felgyújtották. Szállása leégett és a város elpusztult. Ily módon Szarag nincs többé. Azok a hunok, akik tegnap még a császár tulajdona voltak, (most elpusztították az országot).” A Lojangot elpusztító nép neve itt szogd írással hwn (olv. hun) alakban szerepel, míg ugyanezen események leírásában a kínai források hiungnukról beszélnek. A szogd levél és a toharisztáni érmék adatai tehát a hiungnu = hun azonosítást nyelvi oldalról vitathatatlanná teszik."
Előbb írta egy történelemben járatos ember, hogy semmi közelebbit nem tudni a hunokról, de Te majd jól megmondod. Na hát azokról az érmékről igen komoly következtéseket lehet levonni az ábrázolt rassz típusára vonatkozóan. Miért vagy odáig azokért a hunokért, mert jó eséllyel őseid előttük térdepeltek??
Semmit sem tudsz a hunokról, csak agyalogsz a témáról.
Előzmények nélkül:
A kínaiak által hsziung-nu néven illetett hunok II. századi nagy veresége után egy részük nyugatra indult, majd az Altájnál déli irányt vett.
311-ben írott szogd nyelvű levélben a ’hun’ névvel illetik őket egy támadásuk alkalmával, s egyértelműen a hsziung-nukról van szó.
(Róna-Tas is idézi: A honfoglaló magyar nép. Balassi Kiadó Budapest, 1997.)
Ez ma már köztudomású.
Folyamatos hódítások után a 400-as évek elejéig elérték a perzsa határt is. A meghódított területeken pénzt bocsájtottak ki. Ezeken uralkodóik kaukázusi formákat mutatnak.
Természetesen az Altáj északi részére költöző europidok keveredtek az ott élő mongolidokkal, mint ahogy a tagar kultúrából kinőtt tastik kultúra hagyatékai mutatják, valamint a Turáni-alföld korábbi népei is keveredtek velük, ahogy Tolsztov megállapítja, s e keveredésből származik a turáni típus, vagy ahogyan másképp nevezzük, alföldi típus. A mai magyarság 35-36 %-a.
"A kutatók véleménye szerint a 896-os honfoglalónak tekintett népesség is az avar vezető réteghez hasonlóan megsmmisült néhány generáció alatt, ez miatt tűntek el a gazdag lovas sírok már a 10. század közepére."
Valóban türkök lehettek? És kik voltak a türk féle Al-Maggaríya-k?
Hiteles hun temetkezést nem ismert, hun kori sírok vannak, meg olyan szorványleletek, amik sejtetik, hogy a közelben hun vezéri sír lehet (pl. a nagyszéksósi kincs).
A hun vezéri ordu a Duna-Maros szögben lehetett (Priszkosz nem írja, hogy átlépte volna a Marost, ami az ókorban jól ismert folyó volt), és az avar hring-et is a Duna-Tisza közének déli részére (Bácskába) teszik többen, azzal az indokkal, hogy az avarok által áhított egykori császárváros, Sirmium közelében akarták tudni a központjukat és a frank rablóhadjárat során a frank sereg a Szerémségben haladt végig kelet felé, csak a Dunán keltek át, a Dráván nem.
Mások meg a solti Tételhegyen keresik a hringet, mondván az a KM földrajzi középpontja...
Az 568-as avarok legfelső társadalmi rétege volt tisztán mongolid, jenyiszeji és bajkáli típusú mongolid. Pl. a kunágotai és a kunbábonyi sírokból előkerült népesség.
Ez a réteg az avar kor nagy háborúiban felmorzsolódott a 7. század elejére, a KM népessgében nyomot nem hagyva.
A köznép europid volt. Ez nem újdonság, már Éry Kinga is megállapította, hogy az avsrkor köznépe europid, ami szinte teljesen azonos az árpádkori magyar köznéppel,tehát a honfoglaló (lovas tarsolylemezes) magyarok is egy olyan "kisiklás" a KM történetében, mint a korai avar mongolidok.
A kutatók véleménye szerint a 896-os honfoglalónak tekintett népesség is az avar vezető réteghez hasonlóan megsmmisült néhány generáció alatt, ez miatt tűntek el a gazdag lovas sírok már a 10. század közepére.
