En 13 eve jelentkeztem ki, akkor be kellett menni aztan megmondani hogy innentol kulfoldon vagyok, nem ér a nevem. Hogy most pontosan mi az eloiras, plane mi a jogszabalyi hatter azt nem tudom.
Ennek a TB-nél való jelentkezésnek kutattam a jogi előirását, de csak elég homályos ügyfél-tájékoztatókat találtam a neten ami ugyebár nem a Közlöny. Nagyjából azt következtettem a találtakból, hogy akkor kell a TB-nél jelentkezni ha a biztositási jogosultságot érinti a távollét, az meg hogy egy ügyintéző mit mond csak egy figyelemre méltó szakmai vélemény. De biztos van ennek jogszabályzi háttere is, nem csuklóztatni akarlak, de ha kapásból tudod akkor köszönettel olvasnám mert többszörösen érint.
Az angolok, németek, stb... elég precízen meg tudják mondani, hogy hányan jönnek-mennek.
Ebből elég jól ki lehet számítani.
Nyilván nem 100% pontos, de a hiba mindkét irányba mutathat.
Egyébként, ha minden évben ugyanazt a számítási módszert használják, akkor a hibák miatt nagyon pontos adatokat nem is, de a tendenciát mindenképpen ki lehet mutatni.
És most úgy tűnik a tendencia megfordult.
Jó.... Mindig lehet valami kifogásba kapaszkodni, de már egyre nyögveszarósabb mindenről azt bizonygatni, hogy tévedés, hibás, hazugság meg hasonlók.
"ezer féle hivatalos papír kell egy külföldre távozáshoz meg hazatéréshez."
Nem kell. Ideiglenes kulfoldre tavozasnal megmarad a lakcimed, a lakcimkartyad, egyedul a TB-nel kell jelentkezni. Raadasul akarmeddig lehetsz kulfoldon ideiglenesen, nincs felso idobeli korlatja.
> Ez szám szerint azt jelenti, hogy tavaly 20 ezer itthon született magyar tért haza az országba, miközben 18 150-en távoztak külföldre.
honnan lehet ezeket a szamokat tudni? kik azok akik kulfoldre tavoztak? akik megszuntetik az allando tartozkodasi helyuket mo-on? es kik azok akik hazakoltoznek? ezt honnan lehet tudni.
Igazi kinszenvedés az ilyesmiről friss adatokat szerezni, mert jókora késéssel publikál a KSH. Valamikor a télen utánanéztem, tán 2017-ban volt 1.53, 2018-ban úgy nézett ki hogy a részadatok alapján 1.48-1.48 lesz a ráta, de állitólag 1.5 lett. A magam részéről lérdekelne a hivatalos adat, már május van, nem tudom elképzelni, hogy a mai számitástechnika mellett nem egy gombnyomás lenne megtudni mennyien születtek az elmúlt évben.
A háború után még az egyenletes növekedést biztosító 2,6 körül volt a termékenységi ráta.
Aztán jött a rövid Ratkó korszak, de Kádárék hamar kiszámolták, hogy a kommunista rendszer nem képes eltartani ennyi gyereket, úgyhogy inkább rábeszélték a nőket az abortuszra, hogy inkább dolgozzanak.
Az 1955-ös 3-ról 1961-re lezuhan 1,8-ra.
Ez felér egy népirtással.
Az 1976-os csúcs a Ratkó gyerekek gyerekei... az is hamar lecseng... és utána 2 alatt.
A rendszerváltás alaposan elvette a családok kedvét... Meg a Bokros csomag is rátett.
Szóval a 60-as évek óta először a Fidesz alatt kezdett növekedni megint a termékenységi ráta.
A népesség a gulyáskommunizmus idején fordult szaporodásból fogyásba.
Kádár alatt legvidámabb barakkban 7-8 millió abortusz volt... ezek a gyerekek hiányoznak, meg az ő gyerekeik
A rendszerváltás utáni káosz meg a Bokros csomag nagyon elvette a magyarok kedvét a szaporodástól. Most a Bokros miatt meg nem született gyerekek hiányoznak.
2010-ig folyamatosan csökkent a szaporodási ráta... Akkor volt kb 1,25.... Mostanra már meginr 1,6 felé jár. 2030-ra elérheti megint a2,2-t... És akkor még csak a fogyás áll meg.
Érdeke, hogy a két világháború meg 56 után még mindig szaporodtunk.
De a gulyáskommunizmus meg a liberális demokrácia fogyóra állította az országot.
És az illiberális demokrácia csökkenti a fogyás mértékét.
Nagy pofon ez a balliberális pártoknak, akik hisztériakeltés céljából folyamatosan azt hangoztatják, hogy minden magyar külföldre menekül. Ez az ő kormányzásuk alatt így történt, de úgy néz ki, a családbarát Orbán-kormánynak lassan, de sikerült visszafordítania a tendenciát. Többen jönnek haza, mint amennyien elmennek.
Sok-sok év után először fordult elő, hogy 2018-ban több Magyarországon született ember tért haza, mint ahányan elvándoroltak, azaz pozitív volt a nettó migrációs egyenleg. Ha ehhez hozzávesszük a már külföldön született magyarokat is, akkor tízezer fős többletet mutat az egyenleg – írja a Portfolio a KSH Statisztikai Tükörkiadványára hivatkozva, melyet a 888 szemlézett.
Ez szám szerint azt jelenti, hogy tavaly 20 ezer itthon született magyar tért haza az országba, miközben 18 150-en távoztak külföldre. Ha ehhez hozzávesszük a külföldön született magyarokat, akkor tavaly kereken tízezerrel többen jöttek az országba, mint ahányan elmentek, ugyanis 8150 olyan ember is az országba költözött, aki külföldön született.
A KSH anyaga kiemeli, hogy tavaly a nemzetközi vándorlás összességében 27 ezer fővel mérsékelte a népességfogyást, vagyis a tízezres nettó migrációs egyenleg mellett további 17 ezer nem magyar állampolgár is érkezhetett az országba.
A pozitív vándorlási egyenleg leginkább Budapesten, valamint Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében csökkentette a népességfogyást. A főváros évek óta kiemelkedik a nemzetközi vándorlás tekintetében, 2018-ban szintén az átlagosnál sokkal többen érkeztek Budapestre külföldről. A nemzetközi vándorlás népességszámra gyakorolt negatív hatása csak Baranya megyében volt érzékelhető – teszik hozzá.
Ha mégis valaki úgy dönt, hogy szerencsét próbál más országban, akkor az nagy valószínűséggel elsősorban Németországot, Ausztriát vagy az Egyesült Királyságot választja. Ennek megfelelően ezekből az országokból térnek haza a legtöbben.
A hazatérők 65 százaléka 40 évesnél fiatalabb és 29 százaléka 30 év alatti volt. 56 százalékuk férfi, jellemzően nőtlenek (53 százalék), de a kivándorló magyarokhoz viszonyítva körükben magasabb a házasok aránya (35, illetve 24 százalékos).
Habár egyes statisztikai adatok ellentmondhatnak egymásnak, az átfogó tendenciákat illetően biztosak lehetünk abban, hogy az utóbbi években csökkent az elvándorlási kedv és nőtt a hazatérési hajlandóság.
