" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Vaniglia kisebb alma nagyságú gyümölcsöket nevel. Nyár végén kezdenek a gyümölcsök látványosan hízni, de ha túl van terhelve a fa, akkor kicsik maradhatnak a gyümölcsök. Tavaly sokat gondolkodtam, hogy ritkítsam a gyümölcsöket vagy nem. Most már tudom, hogy kellett volna ritkítani, mert sok lett a kicsi gyümölcs. Ebben az évben nem okozott fejtőrést a gyümölcsök nagy száma, mert csak három virág volt a fán. A gyümölcsök most mandarin nagyságúak, de még szüretig sokat fejlődnek. Most már a helyedben nem ritkítanám a gyümölcsöket, mérsékelt öntözéssel még sokkal nagyobbak lesznek a gyümölcsök.
ahogy tájékozódok, sehol sem... (lásd április 1. körüli fagy + aszály)
a csoda, hogy -pl. kajszival, mandulával ellentétben- azért elég sok kötött.
a nyári szárazság miatt sokat ledobott.
nagy kábítás az, hogy a káki nem annyira igényes.
de.
ha sok, nagy, szép termést akarunk trágyázni és öntözni kell non-stop.
részben a hullás is ezzel függ össze (vízingadozás) de mint írtam korábban,
nem ilyen egyszerű, mert nekem voltak/vannak olyan fáim, amik lesz**ják
az öntözést, egy szemet sem dobtak le. na, ezek azok, amik a letermés után kidőlnek,
ennyi volt. (fagykár miatti haláluk előtt még akarnak valami nagyot produkálni, a géneket örökíteni. szegény, "buta" fa, de hát nincs is mag a gyümölcsben! :) :(kidőlen -pl. vihar, vagy termés súlya miatt- aztán persze újraindulnak tőről, általában nemesként)
Ez az év ilyen, kevés termés van a datolyaszilva fákon. Tíz éves Costata már több száz gyümölcs felnevelésére képes, de a fagykár miatt jó ha 100 gyümölcs van a fán, de azok legalább szép nagyok.
A többi fajtán az egész termés nem lesz 100 pedig van 7 termőkorban lévő fám.
Costata
Nikita Vaniglia
Asimina érését várom legjobban, mert másik évben még nem termett.
Kaposváron is a csatornarendszer megszokott telleni, szerintem már néhány 10mm, rövid idő aladt leszakadó esőtől, aztán áll a vízben 1-2 városi rész, jönnek a vicces vízlovaglók a videókkal :D
Nem vagyok tényleg szakértő, de úgy általánosságban talán felfogtam, hogy a mezőgazdaság és az állattenyésztés arányaiban is meg technológiájában is szar. A klímaváltozást, az egyre nagyobb szárazságokat tudjuk mi okozza, vízigényes növények betelepítése, a telelőtt állatok technológiájának fenntartása, a növényzet nélküli talaj vegyszerek stb. összefüggései valahol oda vezetnek, hogy rosszabb lesz a vízmegtartás és leamortizálódik a talaj, nulla lesz minden és táplálják vissza a mesterséges szerekkel amit tudnak.
Remélem, hogy valaki sokkal jobban elmondja ezt nekem itt és megfogalmazza, rávilágít akár a fogalmazásomban levő hülyeségekre, és szakértő szemmel elmondja.
Nálunk is a tél és a tavasz közepéig folytatva hatalmas szárazság volt, itt somogy megyében. Konkrét mm-t nem tudok mondani, talán majd a kaposvári ismerősömnél rákérdezek, ő nagy méricskélő :)
Ilyen 100-200mm-es áradást soha nem láttam a környéken a 26 életévem alatt (tudom ez még nem sok, de a helyi öregek sem).
Nálam évek óta a 3 méter mély negyed hektáros halastavam legmélyebb pontján is alig van ideiglenesen egy kis víz. Már ebihal sem él meg benne, mert addig nem tart ki, míg kifejlődnének. Május végén már árvalányhaj hullámzik a szélben az alján.
20-25 éve tavasszal mindig volt legalább 1,5 m mély víz benne és augusztusra sem csökkent soha 80 cm alá. Kiszárítani sem lehetett. Innen locsoltuk a környező területeket nagy traktorhajtású szivattyúkkal. Most ugyanezekkel feltölteni sem lehet, mert napi kb 60 köbméter elszivárog a talajban. Ennyit csökkent a talajvízszint, ami a növényzeten is meglátszik. Télen egyszer esett kb 1 cm hó, az idei összes csapadék eddig a 7 hónap alatt 82 mm, aminek 3/4-e június óta esett. (Át kell állnom tevetenyésztésre)...
Ja, elöntötte az útszakaszokat, 1-2 mélyebben fekvő házat a sok eső és a Rinya kiöntése Böhönye község (falum) két végén. Segesd fele leszakadt egy ilyen kisebb Rinya átkelő híd ami az egyetlen út arra (nagy körbe menés nélkül), Nagyatádon víz alá került a víztározók közül 3db (elvileg 4 van), és napokig nem volt víz, dolgoztak az újraindításon, tisztításon. Vésén azt hiszem napi rekord dőlt meg, nem emlékszem a pontos értékre, valami 186mm eső esett. Ez a Nagyatád-Böhönye térség nagyon megszívta.
Nálunk a házunk előtt állt a víz a szembe lévő házig egybefüggően, pedig nem szűk utca!!! Rendes árok, és a járdáig több méter mindkettő oldalt. Másnap hazamentem, még az árkok tele voltak vízzel, és akkor én még szerencsésnek mondhatom magam, mert 2-3 házba beöntött stb..
pincénkbe szerencse, hogy csak a tavaszi pakolás után maradt ládák voltak és kivolt takarítva. Lenéztem, 40-50cm-es vízben úszkálnak, mert a 2 szellőző ablak a járda magasságában van és ömlött be gondolom.
Sziasztok, van egy jujuba fam par eve, mar kb 5cm-es torzsatmerovel, kb 3m magassaggal, kb cseresznye meretu kerek termessel, foleg a sokaig tarto illatos viragzasat kedvelem, viszont egyre jobban utalom hogy szuros fajta, igy szeretnem atoltani nem szuros fajtara. Mit javasoltok ?
Erről a kérdésről volt szó a Datolyaszilva vagy diospyros kaki fórumban mostanában.
A téli csapadékhiány nincsen hatással a tavasszal fakadó rügyekre, mert a kákinak mélyrehatoló gyökere van és annyi víz, tápanyag rendelkezésére áll, hogy ennek nincsen terméscsökkentő hatása.
Hatás csak később jelentkezik ami a gyümölcsök potyogását okozhatja, de csak akkor, ha nem történik meg a vízpótlás természetes vagy mesterséges módon, öntözéssel. Most tavasszal kései fagyok voltak abban az időszakban, amikor már nagyon érzekenyek a fakadó káki rügyek. Nálam csak -4 C fok volt több alkalommal, de ettől a fagytól károsodtak a rügyek. Costata csak részleges a fagykár, de Vaniglia rügyek teljesen elfagytak. Costata jellemzően rejtett rügyekből indult újra. A Vaniglia rejtett rügyekből és a károsodott rügyekből is újra indult. A rejtett rügyekből fejlődő hajtások néhány hét késsel fakadtak meg, de ezeken a hajtásokon nincsen virág így termés sem.