Ez a címe Gertrud Frank könyvének (1987) amit én évek óta nagy haszonnal forgatok. Most szeretném megoszani veletek e hasznos tanácsokat annak reményében, hogy ezáltal még kevesebb vegyszert lesztek kényelenek kertetekben használni.
Idonkent benezek - hatha van valasz, hatna van ertelmes hozzaszolas - elofordult mar, hogy a gyenge kezdes utan valtozott a topic. Bizakodo vagyok. . .
En is. . .ha nincs parbeszed, ha a kerdesre elutasitas a valasz, akkor csak idegen tollakkal valo ekeskedesnek veszem a bemasolast masnak a konyvebolt. . .:((
Köszönöm il, azthiszem te megfogalmazad azt, amit én is akartam mondani, de természetesen az én hozzászólásom kevésbé kellemes olvasmány, miután van egy sajátos stílusom.
Viszont, van egy érdekesség: "...Halkan jegyzem meg, hogy ez a könyv engem nem véletlenül idegesitett 20 éven át. Tudnilik én nem találok a felépitésében semmi logikát, túl sok ugyan azon növény/növények szorása, különböző fejezetekbe. Továbbá sok a felesleges blabla ami aztán végkép nem tartozik sehová. Na mindegy csak egyszer kell átrágnom magamat, és utána én is kinyomtatom, hiszen ez a topic is az enyészeté lészen. A könyvre porfogó szerepet osztok. Szerintem a forditásból adodott ez a kesze-kuszaság. Aztán az is lehet, hogy csak én látom így...."
igy van!aki beszélgetős topikot akar nyitni/ én / az beszélgetőset nyit és olvas.ha valaki ismer hát akkor tudja,hogy ha valaki hát én igazán hive vagyok a párbeszédeknek,igaz il?:)
naszóval egyetlen problémám,hogy én ebben a topikban csak a segitő szándékot látom,és nem értem ha valakit nem érdekel a témája vagy nem szerti akkor miért jár vissza ujra és ujra szidni a topiknyitót.
nem teszik a topik akkor könyörgöm ne olvassa!valahonnan az x edik oldalról kellett qqxx-nek visszakeresnie,hogy megtalálja.nem lehetne elsiklani felette és azokat a topikokat látogatni ahol szeret lenni az illető?
Én értelek mindkettőtöket. Azonban valami még sincs itt rendben. Megértem, hogy valakinek nem tetszik, hogy egy nyilvános fórumban valaki nem hajlandó párbeszédre. Elhiszem a jószándékát a topicnyitónak is, de ha nem hajlandó kommunikálni a többiekkel, akkor nincs értelme ide bemásolni a könyvet, mivel ez egy fórum, itt általában párbeszédek zajlanak. A kérdésekre pedig válaszolni illene, és nem leinteni a kérdezőt, hogy várjon a sorára, míg valami logikát is nélkülöző sorrendben hajlandó bemásolni. Azért az oviból már kinőttünk. Várjál fiam a sorodra?:) Ha már egy helyre bemásolta, ide felesleges, elég lenne egy link. (Esetleg kevés az ottani rajongó?) Ha minden áron közzé akarja tenni, akkor az eredeti formában, a szerző által megalkotott szerkesztési módon töltse fel egy tárhelyre. Ennyi erővel bármelyikünk válasz helyett elkezdhetne bemásolni szakkönyveket. (most szerzői jogról nem beszélek) Ha pedig nem értek a témához, ne akarjak szakértőnek látszani. Még úgy sem, hogy bemásolom. Ráadásul magát cáfolja azzal, hogy nem olvasta végig, ugyanakkor ha kérdez valaki az a válasz, hogy majd később. Bár a Gazra már bemásolta. Keressük ott, vagy annak az archívumában. Én bizony nem keresgélek. Akkor olvasta, vagy nem? De a kérdező nem tud lapozni. Ha a könyvben írtakat akarja megosztani, akkor a kérdezőnek válaszoljon a könyv alapján. Ez nem baj, hiszen erről a könyvről szól(na) a topic. Ezzel az idelátogatók is meg vannak tévesztve, ha azt hiszik, kérdezhetnek. Ha bemásolta a könyvet, akkor vége? Ha a könyvre kíváncsi vagyok, akkor megveszem, mert kapható. A könyvről annyi a véleményem, hogy sok jó dolog van benne, de helyenként zavaros, a gyakorlatban bizonyos részek nem igazak. Ez is csak egy vélemény volt. Ahogy Anikó javasolta, nem kell olvasni ezt a topicot, akinek nem tetszik. Én ezt alkalmazom ezután.
értem amit mondasz de ezért nem kell megkövezni,hiszen csak segiteni akar másoknak,nekem legalábbis ugy tűnik,hogy csupán ez a másolás célja.
legalább nem álságoskodik,hogy kérdezzünk csak nyugodtan,mert ezt ő mind fejből tudja és keni-vágja ami a könyvben van.legalább leirta,hogy ez egy könyv és ő csak átmásolja,hogy mások is elolvashassák.
ha valaki olvas egy könyvet még nem biztos,hogy mindjárt minden kérdésre válaszolni is tud ami ebbe a témába vág.
ezt ő irta is mindjárt az elején,hogy ezt még nem olvasta de ez is sorra fog kerülni-a könyven amit most olvas és bepötyögi ide.
nem azért nem válaszolt neked mert annyira pökhendi,hogy majd csak akkor ha ő ugy gondolja,hogy sorra kerül,hanem mert ezt a részt még nem olvasta el.
Legalább el is lesz olvasva akkor a könyv, és esetleg lehet beszélgetni is a témáról. Mert az nem fórum, ahol más nem szólhat, mert támadásnak veszi a fórumnyitó. Igen, én is bemásoltam egy cikket, és v.színű, hogy még fogok is. Mert maga a cikk legalább olyan érdekes, mint az, hogy egy könyvet másolunk. De nem is az a probléma. Más is próbálkozott, de nem sikerült beszélnie, mert az nem követi a könyv tartalomjegyzékét.
A komposztálás mehetett volna a komposztos témába, mert ott tapasztalatot is lehet cserélni. A veteményes a veteményesbe, stb, és lehet tapasztalatot cserélni, beszélni róla.
Itt mit lehet? Végigolvasni, és kész.
Támadó a hozzászólásom? Most erre mit mondjak? Támadó.
Csak ismételni tudom önnmagam:
Baromi érdekes, de legalább TE végigolvasod a könyvet, hogy : anyoka írta: Őszinte leszek, én évek alatt nem olvastam át szóról szóra ezt a könyvet, mindig csak éppen azt kerestem ki ami aktuális volt. Nagyon tanunságos ez így, mert az összefüggések teljesen más értelmezért kaptak.
ezt tőled is meg lehetne kérdezni!elolvastam a "hozzászólásaidat".sem érdeklődés nem volt bennük a téma felé,sem kérdés.csak támadás,kötözködés és értetlenkedés.ha téged ez a topik nem érdekel akkor miért vagy itt?azért hogy belekössél a topiknyitóba?
ha ő át akar másolni ide akár 100 könyvből részleteket az neked miért fáj?ha valakit érdekel akkor elolvassa ha nem akkor meg nem olvassa el.
mire jó ez a személyeskedés?utánakeresgélsz a hozzászólásainak?hát a tieidnek nem lehet,mert te direkt azért regisztráltál egy uj nicket,hogy rombolhasd ezt a topikot.
13 hozzászólásod van az indexen. hát neis haragudj......
Baromi érdekes, de legalább TE végigolvasod a könyvet, hogy : anyoka írta: Őszinte leszek, én évek alatt nem olvastam át szóról szóra ezt a könyvet, mindig csak éppen azt kerestem ki ami aktuális volt. Nagyon tanunságos ez így, mert az összefüggések teljesen más értelmezért kaptak.
Dacára annak, hogy az ember sokat változtathat egy művelés alá vont földterületen ,azt azért tudnunk kell, hogy az végérvényessen nem tudjuk megváltoztatni még ezt a területet sem. Ha felhagyunk a földműveléssel, a talaj fokozatosan visszatér az eredeti állapotába.
Mi minden árt a talajnak?
Először az általánosan követett eddigi gyakorlat szerint a talaj az őszi ásás után egész télen át a következő tavaszig takaratlanul, üresen felszik. Sok kertben május végéig - a késői kultúrák kiültetéséig is - takarás, tehát védelem nélkül hagyják azt. Csupasz a felület a monokultúrás telepitésnél is, ahol sem a talajtakarás, sem a szomszédos növények nem árnyékolnak. Mindig veszélyeztetjük a talajt, ha védelem nélkül kitesszük a záporok és az erős napsugárzás hatásának.
A talajéletet az ember kiméletlen beavatkozásaival is megzavarja. Sok esetben nagyon durván, amikor a kapáláshoz, ásáshoz, talajforgatáshoz, nyúl és ezzel a felső élettel teli réteg alulra kerül.
A talajnak akkor is ártunk, ha a kárositott beteg növényeket azonnal erős szerekkel akarjuk gyógyitani, és nem a fokozatos terápia alkalmazásával. Vegyszerekkel történő permetezést 100 %-ban mellözzük.
Károsodik a talaj akkor is, ha a trágyázás, még a biologiai eredetű trágya felhasználása is nem megfelelő mértékben, összetételben, és általánosan és nem csak a célzott területen történik.
A talajéletet megzavarhatjuk a hideg, kemény klórtartalmú öntözővízzel is. A növényi károsodás mellett a talaj cserepesedik ez rendkivül káros.
Nedves időben taposással tömörödik a talaj, melyet még összel is láthatunk. Ez főként tavasszal történik meg; ne lépjünk a talajra addig, amíg nedves. Akár a vetés idejét is tóljuk ki addig amíg a talaj felszárad. A növények ekkor gyorsabban nőnek, így hozva be a lemaradást.
Kárositjuk a talajt azzal is, ha mi akarjuk a kertünk állatlakói közül eldönve egyesek haszontalanságát, és kiírtjuk öt/öket. Az elriasztásuk már lentebb megtalálhatók.
Komposztprizma vagy verem, vagy talajtakarás
A prizma és a verem is hasznos számunkra, hiszen ide tudjuk rakni azokat a növényi maradványokat melyek lebomlása lassab vagy nem alkalmas a közvetlen takarásra azaz felületi komposztnak. Ilyen pl: borsószalma, vékonyabb faág, a már fásodott gyógy-,füszer- és disznövényi maradványok.
A talajtakaró komposzt a talaj felületén mikróklímát alakít ki, így a talaj a lebomlás minden átalakító fázis termékét a talaj rögtön hasznosítja.
A következő évben már tápanyaggal ellátott talajunk van, az újra és újra felrakott zöldrétegek jó harmatfogók. Egyetlen teendönk van, hogy ásóvillával tavasszal forgatás nélkül (ásás) lazitjuk a talajjal együtt.
Elővetemények A spenótsorok és az első kultúrák a talajnak egy részét takarják. Megvan azonban a lehetőségünk, hogy a még üres területet is zölddé tegyük. A még csupasz sorközöket, ahol korai kultúra nincs (se saláta, se hónapos retek, se sárgarépa), takaruk valamilyen előveteménnyel. Önként adódik a megoldás, hogy amikor spenótot és egyéb korai zöldségféléket vetünk, a még csupaszon maradó felületeket gyógy- vagy füszernövénnyel gyökereztessük át, hogy az a felület árnyékolva a talaj víztartalmát megőrizze. Ezt az előveteményt addig hagyjuk növekedni, amíg a tervezett kultúrák a helyet igénybe nem veszik. Erre a célra különösen jól bevált a mustár.
A mustár A gyorsan csírázó mustárt meglehetősen sűrűn vessük! Néhány napon belül a növénykék rendezett, tömött, zöld felületet képeznek, és minden elvárásunknak megfelelnek, amit egy talajjavító növénnyel szemben egyáltalán támaszthatunk.
A mustár mint elővetemény mindig rendkivü kedvező hatású; gyökereivel jól átszővi a talajt, visszatrtja a nedvességet, elriasztja a csigákat és más kártevőket, és az sem elhanyagólható szempont, hogy szinte fáradság nélkül eltávolitható, ha a sorba vetni vagy ültetni szeretnénk.
Döntő jelentősége van annk, ha a vegyes kultúra által már a vegetáció indulásától kezdve ugyanazon a területen találjuk a tápanyagfelvevő haszonnövényeket (zöldségeket) és a tápanyagokat visszapotló, talajegészséget javító növényeket, mégpedig úgy, hogy egymás számára egyértelmüen hasznosak legyennek. Ezeken túl egyetlen négyzetméternyi helyet sem kell üressen fenntartanunk. Mindez persze csak rendezett, tervezett vegyes kultúrában lehetséges.
Miközben a spenótsorok tovább helyben maradnak a mustárvetést az addig még nem hasznosított sorokbA jó tenyérszéles-ségünél amúgy sem kell magasabbra nőnie, mert a forgóban csupán előveteményként használjuk.a sorokban fokozatosan leváltjuk, amikor helyette más kultúrákat vetünk vagy ültetünk. A mustár előkészíti a talajt, a sorokat gyommentessé és lazává teszi, enyhe árnyékot nyújt, és így a talajt is nedvessen tartja. A mutár után bármilyen növényfaj következhet anélkül, hogy vetésforgógondok adódnának, hiszen előveteményként, de köztesként is regeneráló hatása van.
Ha tehát utána egyéb zöldségfélét akarunk vetni, a mustárt egyszerűen lesarabóljuk és a talaj felszinén hagyjuk.
A talajfelszínen mustár nem zavar, ha vetés elött barázdát húzunk, és akkor sem, ha ültetés előtt a palánta számára lyukat készítünk. Bármely palántaféle gyökerei ebben az átszőtt, árnyékolt, életre keltett talajban egyenletesen és gyorsan terjednek.
Ebben az összefüggésben még egy kérdést kell megtárgyalnunk, amely ismételten felmerül: minden zöldségesben sok káposztaféle szerepel, emellett még több retekfajta és egyéb keresztes virágú, hiszen ide tartozik a dísznövények egy része is. Emiett a legtöbb kertben fellép a káposztafélék gyökérgólyvás betegsége (Plasmodiophora brassicae). Szárazabb klíma és a lúgos-meszes talajok miatt nálunk ez nem annyira veszélyes betegség. Jelentősebb károkat a savanyú talajú nyugati országrészben és a Nyírségben okoz (a forditó megjegyzése). Így tehát ellentmondásosnak tűnik, hogy a mustárral szándékossan még egy keresztes virágút iktatunk be. Miért ajáljuk mégis több éves tapasztalat után a mustárvetést?
A gyakorlatban már rég bebizonyosodott, hogy a mustár - jólehet a keresztesvirágúak családjához tartozik - mégsem oka az egyéb keresztesek esetében fellépő talajuntságnak. Kissé részletesebben: Tapasztalataink azt bizonyitják, hogy a mustár illó olajat és annak hatóanyagai (exkrétumai) azok, amelyek hasznosak, vagy néhány esetbe gondot okoznak. Tehát nem önmagában az azonos növénycsaládhoz tartozásnak van jelentősége, hanem épp az egyes növényfajok hatóanyag-tartalmának. Az összes keresztesvirágú egy családba foglalása (ez értelemszerűen egyéb családokra is vonatkozik) olyan módzser szerint tőrtént, amelynek célja a növények gyorsabb meghatározás volt. A növénylexikon egyértelműen kimondja, hogy a botanikai besorolás tulajdonképpen a meghtározás segédezköze. A mi vidékünkön előforduló keresztesvirágúak hatóanyagaikat tekintve annyira különböznek egymástól, hogy az egy növénycsaládhoz tartozás önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy ennek pozitív vagy negatív hatásukat tulajdonítsubk.
Ebbe a családba tartoznak a táplálkozásunkban fontos növényink közül a káposztafélék, a retekfélék, a repce> gyógyászati szempontból fontos növények, mint a tátrai kalánfű (Cochlearia officinalis), amely a skorbuttól véd; sok vadnövény, amelyet gyógynövénynek is tekinthetünk; ezeken felül főként tavasszal virító dísznövények, például a sárgaviola (Cheiranthus cheiri), a tatárvirág (Iberis sempervirens), sőt még a jerikó rózsa is (Anastatica hierochuntica), amelyről igazán kevesen tudják, hogy keresztes virágú.
Minthogy a mustár - sok más, családjába tartozó növényhez hasonlóan - ellenáll a gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae) fertőzésének, így növényegészségügyi problémát nem jelent.
A mustárral összefüggésben még egy aggodalmat szoktak emlegetni: nem csak egyszerűen nematódák, azaz fonálférgek vannak,hanem azoknak sok faja létezik; ezért nem állithatjuk egy fonálféreg-riasztó növényről, hogy minden nematóda ellen védelmet nyújt. Pontosan ismerni kell a fonálféregfajt, és tudni, hogy melyik növény melyiket riasztja.
Összevetve azt mondhatjuk a mustárról, hogy riasztja a kártevőket, és gyökérmaradványai gazdagitják a talajt, ösztönzi a talajéletet, elriasztja a fonálférgeket; különösen a burgonyáét. Ezért nagyon értékes a teljes sorszélességben vetett mustár.
Minden növény, így a keresztesvirágúak számára is nemhogy káros, de kifejezetetten kedvező hatású a mustár.
És még szintén szól írás a mutárról a könyv "Nyárutó, ósz és tél" fejezetében.
Íme: A mustár mint köztes növény
Ebben az időszakban, amikor már egy mégoly rövid tenyészidejű zöldségfélét sem érdemes vetni, a mustármagok még kikelnek, sőt egy csekély növekedéssel is számolhatunk.
Az előtőleg csak fellazitott talajban a két sor közötti teljes szélességben mustárt vetünk, amely részben az imént keletkezett lyukakba hullik, míg a fennmaradókat a gereblyével könnyedén betakarjuk. A mustármag néhány nap múlva kikel, és vastag, zöld takarót alkot. Ezzel a lehető legjobban gondoskodtunk a talajról. A növénykék szépen kizöldelnek, a gyomokat elfojtják, gyökereik pedig mélyebbre hatolnak, mint azt gondolnánk, a levelek a talajt árnyékolják, és amennyiben a mustár nem virágzik - ami ebben a késői évszakban aligha lehetséges -, kevesebb vízet párologtat, mint a takaratlan talaj. A mustárvetemény a nedves talaj fölötti árnyékoló takarót alkot.
Összehasonlitva más zöldtrágyának alkalmas növényekkel, amelyeknek mind megvan a maga értéke, a mustárnak a kertben különös előnyei vannak. Egyetlen más növényt sem olyan könnyű vetni és kezelni mint a puha mustárt, amely -7 fok alatt biztosan megfagy. A vetés egyszerűen kezelhető, ami a vegyeskultúrás kert könnyű szerszámaira való tekintettel rendkivül fontos. A mustár után tavaszra nem is maradnak durva szárrészek, ha ügyelönk rá, hogy virágba ne szökjön. A könnyű fátyol, amely a fokozatosan átfagyó talajon fekszik tavasszal, a gereblye legfinomabb érintésére szétpórlik. magágy további megmunkálására nincs is szükség. Így már összel kis fáradsággal és biztosan megtettük minden előkészűletet a következő évi vetésekhez.
Így is folytatjuk. Mindig, amikor egy sor felszabadul, mert már újabb zöldségfélét nem érdemes vetni bele, talaját fellazitjuk, és mustárt vetünk, amíg csak a mag csírázni képes. Ugyanis amíg az utolsó mustármag akár csak néhány cm-es száracskát hoz, addig a gyökerek mélyen a talajba hatolnak, és értékes gyökérmaradványokat hagynak hátra.
Egy megjegyzés a háziasszonyok számára: ez a kis mustárnövényke, ami még késő ősszel nővekszik, kiváló táplálékkiegészítő. Saláták formájában, de mint fűszernövény is finom, és nem olyan erős mint a zsázsa.
A téli előkészületek ellenére lesznek olyan sorok, amelyeket már nem tudunk ezzel az alapozónövénnyel bevetni, ahol tehát már semmi kilátás sincs arra, hogy a gyorsan csírázó mustármag még kikeljen. Ezek minden kertben leginkább a már téli szükségletre termelt zeller, kései káposzta, cékla vagy a sárgarépa után megürült sorok.
Ezekben a sorokban a tavaszi vetéshez való előkészület már a termés felszedésekor megtörténik, oly módon, hogy a talajt ásóvillával fellazitjuk, levegőssé tesszük. Ezután minden sort a learatott illetve felszedett növényekről származó és másként nem hasznositható hulladék levelekkel egyenletesen betakarjuk, tehát minden sort lehetőleg az ott termesztett növények hulladékával, maradékával.
Tavaszig az egész zöldtömeg elkorhad... tavasszal az összes ilyen maradványt csak össze kell gerenlyézni. takaróanyagnak ez az összeszedett maradványa alkotja a kerti komposztkazal csekély, de jó minőségü részét.
Talán néhány kertész megkérdezné, milyenek lesznek a tél folyamán az 50 cm szélességű, komposzttal takart sorközök.... Szükség szerint ezeket a sorokat ásóvillával fellazitjuk.... A talajt ily modon előkészítettük a következő évre....
A nyesedék jelentősége a talajegészség fenntartásában A sorokban kiterített nyesedék egyenletesen, jól és gyorsan elkorhad, úgyhogy hamarosan humuszgazdag talaj lesz belöle.
Minden növényanyagot, ami a kertben keletkezett, valamilyen módon újra használjuk fel.
Gazdálkodás a csapadékkal és a vízutánpótlással Minden növény fejlődéséhez, de még a komposztálódáshoz is vízre van szükség, de legtöbb esetben elegendő az eső meg a harmat.
Időnként mégis pótolnunk kell az elpárologtatott vízet, ez mindig csak a talajt takaró komposzt öntözésével történjék. Ügyeljünk arra, hogy lehetőleg ne közvetlenül a növényeket öntözzük, és kivált ne a leveleket, hiszen ezzel a kártevöket, a gombákat és egyéb kórokozókat is terjesztjük. A növények a vízet nemcsak a vastag karógyökereikkel veszik fel, hanem a talajfelszín közelében növekvő finom oldal- és hajszálgyökerekkel is. A kiterített komposztra fektethetjük a slagot, (időnként arréb rakva), vagy csepegtető öntözéssel is potólhatjuk az elpárolgót víz mennyiségét.
Az esővíz teljesen másként hat, de ha nem áll rendelkezésünkre akkor vezetékesvízet használhatunk, a frissen ültetett növények talaj felszín öntözésére.
Nem ajánlott a vetőbarázda előzetes megnedvesitése, sem egy bevetett magágy öntözését, különösen nem a meleg szelek idején. Jobb a magvakat nagyságuktól függően mélyebre, vagy sekélyebbre vetni, és betakarva a természetre bízni. A magvetés öntözése mindig ösztönzés a csírázásra, ha azomban a vetést nem tudjuk folyamatosan öntözni, sokkal jobb a természetre bízva megvárni, amíg a magvak az eső és a harmat hatásár csírázni, ill kelni kezdenek.
Mindig zöldellő növénytömeg és talajtakarás Elővetemények
Mustáron kivül a lóbab (Vicia faba) felhasználható mindazón zöldségfélék előveteményeként, amelyek késöbb kerülnek kiültetésre. A lóbab, mint a pillangósok általában, nitrogéngyüjtő; a mélyre ható gyökerein található csomókban élő baktériumok megkötik a levegő nitrogénjét, a azt a növények számára felvehetővé teszik. Ezért a lóbab előveteményként nitrogéntrágyázást jelent. A tavaszi fagyok nem ártanak neki, emiatt a lóbabot nagyon korán el lehet vetni. Mélyen begyökeresedik, és ha csak 30-40 cm magasra hagyjuk megnőni és ezután lesaraboljuk, zöldtömege még elég lágy, földfelszinén elteritve helyben hagyjuk, gyorsan elkorhad.
A késöbbi zöldségféléket, pl káposztát, paradicsomot, vagy az uborkát vethetünk helyére.
A facélia (Phacelia tanacetifolia) régi, feledésbe ment növény amely a kert számára rendkivül értékes. Már kora tavasszal előnövényként, de szakaszosan egész évben sorközökbe vethetjük. A facélianövénykék gyorsan finom szönyeget alkotnak a földszinén, jó harmatfogó. Átható illatú kék virága vonzza a beporzást végző rovarokat. Felettük többször látható, csoportosan repülő zengőlegyek (Syrphidac) pedig a levéltetvek,-és ezek tojásainak ellensége. A levágott növények a sorközben jó talajtakaró komposztot adnak.
Zsázsa (Lepidium sativum) nagyon agressziv gyógynövény. Előveteményként csak igen stabil főnövény előtt alkalmazható, de a zöldségesben tulajdonképpen csak a paradicsom ilyen. A zsázsa közelében élő növény nem fejlődik megfelelően. Soha nem szabad ugyan abba a sorba, vagy edénybe zsázsát vetni, mert önmagát sem tűri.
A spenót igen korán vethető, gyorsan növő növényünk a szomszédos növényeket védi a kártevők ellen. A spenót nem csak a zöldségesben nagyszerű alaptrágya, hanem a fák, cserjék vagy a rózsák alatt is jól hasznositható. Minden cserjeféle alá vethetünk spenótot,- hacsak a talaját nem kell csupaszon tartanunk,-, de gondosan ügyeljünk arra, hogy kellő időben sarabóljuk le, (elteritve helyben marad).
Minden állatra, de főleg a talajban lakókra pusztitólag hat a mütrágya!!!
Ha természet példája szerint járunk el, egyetlen állatot sem szabad kiirtani. Itt jegyzem meg, hogy a Spanyol csiga talán kivétel, hiszen neki nincs természetes ellenfele. Minden állat tagja a természet körforgásának, mindegyiknek van tevékenységéből adodó jelentősége. Mindegyik állat egy másik által él, minden állatot hasznosnak tekinthetünk mivel az egyensúlyt megteremti, s így a másik álltal nem válhat kártevővé.
Rendkivüli állapotnak, kivételes esetnek tekintsük, ha a kertben nagyon káros állatok, tényleges kártevők is fellépnek, mint pld a pajorok vagy a drótférgek. Fellépésüket az ápolatlan, rosszul kezelt talaj egyértelmű jeleként értékeljük, vagy jelenlétük olyan talajra utal, amelyben még nem alakult ki az egyensúly.
Milyen állatok vannak kerünkben? Milyen feladatokat végeznek el a talaj és növényeink érdekében? Mikor hasznosak, és mikor válnak kártevővé?
A legtöbb kertben élő állatfaj számunkra láthatatlan. Jelenlétüket csak azzal jelzik, hogy a talaj egyre gazdagabb humuszaban, és ezálltal jobban munkálható, és főként termékenyebb. Amíg szerves anyaggal tápláljuk őket, tömegesen szaporodnak, és a humusztömeget gazdagitják.
Hiányukban a talaj nehezen megmunkálható, több, kissebb adagban állati eredetű trágyával, vagy egész egyszerűen a már emlitett növényeket teritünk a talajra, vagyis talajtakaró komposztot alkalmazunk.
Jegyzem meg, hogy az egészséges mikrófauna védelmét szólgálja, ha folyamatosan kijuttatjuk a növényi eredetű részeket.
Én egészen ősztöl, amikor a kertem telelő lakói visszhúzódtak, folyamatosan kiszorom a konyhai zöld hulladékot. A krumplit késsel vékonyan pucolom, és mikor végeztem, akkor a nagyobb darabokat kisebbre apritom, de ugyan így teszek a káposztafélék és a karfiól leveleivel. A s.répát szintén késsel pucolom, de nem kaparom, a déli gyümölcsök héját szintén egészen apróra vágom. Az almát és a körtét is késsel pucolom a feketerigók miatt. Tehát ezeket a hulladékokat egészen egyszerüen kiszórom. Van amikor nem mutatnak valami csinosan szétszórva, de ez nem zavar, főleg amikor látom a madársereg lakmározását.
Földigiliszták élő tápdus talajban él meg, fellazitja a földet ezáltal a víz és a levegő jobban át tudja járni.
Vakond túrásásval jelzi jelenlétét. Föleg réten, ugaron található nyoma, de van amikor kertünkben is fellelhető. Ha túrásai nem lennének olyan bosszantóak, akár hasznos húsevőnek tekintenénk, kedvelt csemegéje az egerek, cickányok, pocok aki gyakran használja járatait, cserebogárpajor, drótférgek és a csigák is.
Lótücsök vagy lótetü tömegesen akkor jelenik meg, amikor éveken át tartóan nagy adagú közvetlen állatieredetű trágyázás miatt a talaj elvesziti egyensúlyát. Hús és növény evő, ezért a jelenléte nagyon káros. Természetes ellenségei a seregélyek, a rigók, cickányok, és a vakondok. Csigák ellen használt különböző mérgek, végzetesen mérgezik a csigákat fogyasztó madarakat, sünöket, vagy bemosódva a földbe, az ott élóket is. [/color]Gondolj bele, ha a madarak fiókáik etetésére visznek mérgezett csigát, tudnillik a méreg a csigára nem azonnal hat. Úgyan úgy mint a rágcsálok ellen bevetett mérgek, csak hosszabb beetetés után hatnak, mire a méreganyag felhalmozódik végzetes mértékben az állatok szervezetébe, és csak ekkor hatnak.
Szegény madár mama azt hiszi jó kis husos hammot visz a gyerekeknek, közben pedig....
Étrendjén szerepel: a feketerigó, sárgarigó, varjak, sündisznó, és a varangynak. De retteget ellensége az aranyos futóbogár. A repülő szentjánosbogár is csigaírtó, mert a mérgező váladékát a csigatestbe fecskendezi.
Ha az időjárás tartosan csapadékos, vagy az évszakok eltolódnak a csigák bosszantóan elszaporodnak, és ezzel felborúl a természetes egyensúly és máris kártevőkké válnak.
Jellemző rájuk, hogy elűzik a más fajhoz tartozó egyedeket. Csiga, csigával vívot harcát, a kerti utakon hagyott nyálkanyomokból figyelhetjük meg. A kerti mesztelen csigáról tudjuk, hogy mindenevő, sőt a saját egydéhez tartozó kissebb, vagy gyengébb társát is megeszi. A természet utca utcaseprőjeként emlegetik.
A csigák elsősorban azokat a növényeket rágják meg amelyeknek gyengébb az ellenálló képessége, mint a gyenge palántáknak, vagy a már öregedőben lévőket, amelyeknél a sejtek nyomása már csökkent.
Természetes fegyverünk ellenük: Nem támadják a csalánt, az öreg uborkát, vagy a borágót. Ezért ezekkel a növényekkel takarjuk a földet, Időnként még akkor is, ha nem látjuk csiga nyomát.
Aranyos futóbogár (Carabus auronitens) Az egyik leginkább hasznos kerti lakónk. Nemcsak a csigákat, de nagy mennyiségben rovarlárvákat is pusztit.
Fülbemászó (Forficula auricularis) Főleg a levél és a pajzstetveket pusztitja. Kártevővé válnak, ha szárazság idején szomjaznak, vagy az állati eredetü táplálék hiányzik és kénytelenek a növényekre fanyalodni.
Levéltetvek (Aphididae) Steril a kert, ha nincs egyetlen levéltetű sem, és ezért nincs katicabogarunk sem. Az ilyen kertben a következő évben zavaró mértékben elszaporodnak a tetvek, mert nincs katicánk. Nemigen közismert, de a katicák az éjszaka támadó tetveket is pusztitják.
Természetesen az ellenük bevetett méreg, szintén mérkezi a velük kapcsolatba kerülőket.
Ártalmatlan, de hatékony szer ellenük a víz és denaturált szesz fele-fele arányú keveréke, melyet permetezhetünk, vagy lemosóként alkalmazunk.
Hangyák (Formicidae) számtalan fajuk közülaz uti hangya (Lasius niger)az egyetlen faj válhat kártevővé, mivel a fő tápláléka a levétetvek édes nedve.
Páfránylevelekből készitett trágyalével lepermetezve őket, sikeresen zavarjuk el őket, úgy, hogy vagy a sorközöket, vagy a már ellepett növényekre permetezzük.
A többi hangyafajnak nagy kertészeti értéke van, átlevegőzik, morzsalékossá teszi és elsavanyodástól megóvják a talajt, ezenkívűl mind humuszképző. Többnyire édes virágnedvekkel táplálkoznak, és ezzel a porzásban is részt vesznek.
Ha nem lennének hangyáink a kertben akkor a rózsabogár (Cetonia aurata) is kártevővé válik.
Gyümölcs a vegyes kertben
Bogyósok
A bogyósokat nem szabad állati eredetű trágyával, ill. ennek trágya levével trágyázni!
A levegős félárnyéhos helyet kedvelik. Egyetlen bogyós sem kedveli sem a pangó vizet, sem a szárazságot, de a kimondottan nepos helyeket sem, noha gyakran kerülnek falak elé.
A bogyósok alatti földet összel ásóvillával szurkáljuk meg, forgatás nélkül így lazitsuk. Az egresnél gyakran fellép a lisztharmat, különösen, ha a hajtásvégeket nem vágtuk vissza. Lisztharmat ellen segít egy zsurlótea-permetezés
A ribiszkerozsda ellen egy tő fehét ürmöt ültessünk, ez elegendő 2-3 ribiszkebokor megvédésére. A kertben termett minden gyógy- és fűszernövény, évelő és zöldségféle hulladéka erjesztett trágyaléként, nyesedék vagy komposzt formában a bogyósok hasznára is válik. - megjegyzem: én az egész kertben ezt a vegyes anyagot használom.
A bogyósok metszése egyszerű , csupán a legöregebb hajtásokat vegyük ki.
A Málna rendkivül érzékeny a nitrogén minden gyorsan ható formájára. Folyékony trágyaként kitünő a bodzából, zsurlóból és varádicsból erjesztett hígitott trágyalé (fele-fele arányu higitás).
Ribizke bokrokat ne ültessük túl közel egymáshoz, felhasznál mindent amit gyökereivel elér. Ezért gyenge fiatal növényeknek nem jó szomszédja. Szinte alig van kártevője, csupán a levelek fonákján fellépő rozsdagomba, de ez ellen fehét ürömmel védekezhetünk.
A gyümölcsfák ültetése A megfelelő ültetőgödör aljára tegyünk egy réteg termőföldet. A facsemeték nagyságától függően az öültetőgödörbe szórjunk 1-2 marék vagy akár kisebb vödörnyi, csíraképes árpát! A gyökerek alattközvetlenül csírázó magvakban növekedést serkentő anyagok és hő szabadúl fel. Mivel a gabona csupán kicsírázik, de tovább fejlődni nem képes, lassú rothadásával a szűkebb gyökérzónában különösen hasznos.
A frissen ültetet csemetét, ha módunkban áll locsóljuk alaposan be erjesztett csalánlével.
Tavaszi ültetés után a kis fák alját feltétlenül vessük be spenóttal, gyorsan kel és növekszik, majd késöbbb sarabolóval, de helyben hagyva fektessük a földre, a levelek és a gyökerek lassú korhadása jelenti a tápanyag utánpótlást.
Amár meglévő, akár idősebb fák esetében nagy tányét kell alattuk kialakítani, és ezt a területet összel akár tenyérnyi vastagon betakarni: félig érett komposzttal, vagy nyesedékkel. Ehhez keverhetünk már egészen korhadó istálótrágyát.
Tavasszal a fa egy kiadós csalánból és nadálytőből erjesztett trágyalévet kapjon.
Ezután a fa alját valamilyen gyógynövénnyel pl mustár,- spenót,- körömvirág- vagy porcsimaggal vessük be. Ha fán9nk alatt kerek levelű repkény (Glechoma hederacea) él hagyjuk meg, értékes növény. Ezek az ajnövények jó harmatgyüjtők és kártevőhárítok.
Legyen gondotok, hogy a nyesedék, a kompostr vagy a trágyelé összetétele mindig válzozatos legyen. Misem mindig ugyan azt esszük!
Kiadós, csalánból és nadálytőből erjesztett trágyalé belocsolást végezzük el késöbb a virágzás, és a szüret után.
Fontos a tavaszi tőrzsápolás: erre legjobb a csalánlé, amihez egy kis egy kis vízüveget is adunk, és ezzel a törzsef,-és amig az ágakat elérjük- bekenjük.
Levéltetvek gyümölcsfákon Tudomásul kell vennünk, hogy levéltetvek mindig vannak a fáinkon, de csak akkor válnak láthatóvá és egyben kártevőé, ha a körülmények megváltoznak. Ilyen lehet az száraz időjárás, vagy a hírtelen túladagólt trágyázás, a talaj kiszáradása, és kicserepesedése.
A levéltetvek visszaszóritásának lépései: - Rózsakapával a fák alatti talaj fellazitása, ill levegőztetése, és vízzel elárasztása többször annak megfelelőan amilyen "iramban" a víz eltünik. A belocsolásra használhatunk csaláleves öntözést is.
- Ha a tetvek tömege változatlan, akkor kezdjük permetezni a lombot: zsurló, vagy fehér ürömből készült főzettel.
- Ha ez sem használ akkor permetezzünk víz - denaturált szesz fele-fele arányú keverékével. Ez tutira használ. Jegyzem meg: ez utóbbi nagyon radikális első lépésre, hiszen a denaturált-szesz kemikália, és nem biztos, hogy az azonnali bevetése nem árt-e többet mint a tetvek?! Ebböl a megfontolásból kiindúlva ajánlom a lépésenkénti tetűírtási módszereket.
Anyóka kapcsán mondanám el, hogy az Archivumot is át kell nézni a vélemény formálása elött.
A gazon minden topicot 40 oldal után archiválnak. Kicsivel több jóindulat is elkélne.
Na mindegy!
Gyomok a kertben
A gyomok között sok a gyógynövény is. Sok gyomnövény tartalmaz bizonyos hatóanyagokat, melyek javitják a talajt, mindegyik jelzést ad számunkra.
A gyomok egy része valódi talajjelző, s ezek előfordúlásából talajunk sajátoságait éppúgy felismerhetjük, mint a tápanyagellátás és a talajápolás hiányosságait. Mindenki tudja, hogy a kertjének mely részében, milyen gyomnövény nő, de minden évben jelentkeznek újabbak is, ha ezeket egy ideig engedjük nőni őket, amig már felismerhetőek sok mindent megmutatnak nekünk.
- Ha vadvirágfélék, lángszínű egynyári hérics, vagy szarkaláb fordúl elő, akkor ezek a gyomok nem csak a mésztartalmat jelzik, hanem a humusztartalmat is. Vagyis termékeny talajunk van.
- Vadrepce, a kissé mérgező pipacs, árvacsalán, apró szulák, mezei veronika, mélyrétegű termékeny talajt jeleznek.
- Ha csalánfélékkel, fekete csuporral, vagy füstikefarokkal találkozunk akkor, ez nitrogéndús és vastartalmú talajról árulkodnak. Ez a talaj már egészen enyhén savaúi is lehet, mert ezek nem mészjelölö növények.
- Ahhol a kistermetű nagyon csípös csalán fordúl elő ott a talaj nitrogénben, humuszban és tápanyagban gazdag. Ezeken a helyeken nem szabad nitrogén tartalmú növényekkel trágyátni.
- Ha a terület labodafélék, disznóparéj, vagy salátaboglárka uralják , akkor a talaj nehéz, de jó vízgazdálkodású.
- Azomban, ha a salátaboglárka mellett libapimpó, mezei-, vagy vízimenta, madárkeserűfű, vagy mezei zsurló is feltünik akkor tudnunk kell, hogy pangó vízet és levegőtlen talajt jelentenek. Az ilyen helyek "gyógyitására" sikeresen telepítsünk sárga nőszirmot (Iris pseudacorus)
- A tyúkhúr és a veronikafélék jelenléte nagy humusz-,és tápanyagtartalmú, nitrogénnel telített talajt jeleznek.
Javító hatású gyomok
A kereklevelű repkény (Glechoma hederacea), az indiánfű (Ajuga reptans), a mentafélék, és a kövér porcsin (Portulaca oleracea), ha fák alatt élnek elriasztják a kártevőket.
Rendkivül jó talajjavító a csalán: vasat, kovavasat, nyomelemeket tartalmaz, és humuszban gazdag talajt hagy maga után.
A gyomok vagy inkább ezek vadnövények rendkivűl jó méhlegelök, ezért érdemes addig megtartani őket amíg más kultúrnövények nem kezdenek el nyílni.
Néhány növény azomban nem közvetlenül, hanem a nyomában maradó méreganyagok által válik hasznossá. Ide tartozik a legtöbb tavasszal vírító növény is, mint pl a sáfrányfélék, a hóvirág, és hasonó növények.
A kertünknek legyen egy kicsi része amely gyomos, pontosabban vadnövényes, hiszen a kertünkben élő madarak: a fekete- és a sárgarigó, a pinty a cinke, a vörösbegy és más vendégek, itt szerzik be azt a kis mennyiségü mérget amelyre egészségük érdekében szükség van. Ezért rá vannak utalva a tavasszal nyíló sáfrányfélékre, a hóvirágra és a többi tavaszi mérgező növényre.
Kedvelt élőhelye lehet a pillangóknak, a csalán, a bogáncs, az árvácskafélék, az ibolyákról, az árvácskáról, fűzikéről és a kutyatej. Vagy a kert fái, bokrai, int a mogyoró, a nyár, az orgona, a fagyal stb.
Az éjjeli pávaszem hernyója a rózsafélék családjához tartozó növényeken: mandulán, szedren, rózsán, kökényen stb fejlődik.
A nappali kis pávaszem tápnövénye a csalán és a komló, a citromlepkéé a kutyabenge (Frangula alnus). De a pillangok kedvelik a dáliákat, őszirózsát, levendulát és a loncokat.
Vadnövényekből (gyom) készített trágyalé és hatásuk
Ezekhez a trágyalavekhez érdemes kertünkön kivül alapanyagot gyüjteni. Csalán különösen fontos a felületi komposztrétegre, mivel a levelei csalánozó égetően szörős, a csigák menekülnek töle, de ugyan ezért a harmatot is felfogják, visszatartják. Ilyen csalántakaró hasznos a zöldségekhez. A csalán alapnövény a trágyalé készitéséhez.
A vadon előforduló fekete nadálytő (Symphytum officinale) nagyon dekorativ évelő növényként méhlegelő és gyógynövényként is ültethetjük. Jó takaróanyag, és a komposzt, ill nyesedék értékes alkotórésze. Trágyalének is éppen olyan jól használható, mint a csalán, minden szabadföldi és cserepes növény számára tápláló, növekedés- és virágzásserkentő.
A nadálytőhöz keverhetünk pitypangot (Taraxacum officinale), medvetalpat (Heracleum sphondylicum), útifűfélétet és cickafarkkórót (Achillea millefolium). Mindezek a növények nagy mennyiségben általában az utak mellett találhatók.
A nadálytő kedvelt élőhelye a patakpartok, vihetünk haza gyökérdarabkáját, vagy magját, évelő de ha kertünkben az élőhely nem megfelelő, eltünik.
A közönséges bodzát (Sambucus nigra) is vadnövénynek tekinthetjük. Riasztó hatása főként az egerek, pockok és vakondok ellen nyílvánul meg. Elég csak egy bodzaágat a vakodtúrásba szúrni, vagy melegágyat ágaival teríteni!
A bodzár már a nedvkeringés beindulása után elkezdhetjük szedni, minden része felhasználható, még egész ágai a terméssel együtt. Takaróanyagként a mellette levő növényeket védi a földibolhától, trágyaléként pedig különösen jól hárítja az állati kártevőket.
A zsurló (Equisetum sp.) trágyaleve megelőzi a talajuntságot, de használható a szamóca és a paradicsom gombás betegségei és a hagymagiliszta ellen is. Jó a palántadölés megelőzésére, ha a palánták túl meleg, nedves és tápdús talajban vannak.
A kerti mályva (Althea officinalis) olyan területen, ahol a levegő nem elég párás, általában rozsdafertőzött lesz, ezt megelőzhetjük, ha zsurlóból készült trágyalével permetezzük.
A Macskagyökér (Valeriana officinalis) trágyalevét salátára, hagymára, s.répára ne használjuk.
Nem kötekszem, csak vitázom. A topikindításban ezt írod: Ez a címe Gertrud Frank könyvének (1987) amit én évek óta nagy haszonnal forgatok. Most szeretném megoszani veletek e hasznos tanácsokat annak reményében, hogy ezáltal még kevesebb vegyszert lesztek kényelenek kertetekben használni.
Ezzel szemben, te magad írod, hogy gyomírtózól, hogy az árokgaztól megszabadulj, mert a benzingőzös növényt nem tudod a komposztra tenni. Én javaslom erre, hogy olyan sövényt telepíts, amivel megtudod ezt szűrni, és mellesleg a gyomírtót sem kellene használnod.
Most a topikodnak az a célja, hogy átmásolod az egyik fórumból a beírtakat egy másikba? ...Ahogy haladunk az Öngyógyító témával, máris választ fogsz kapni a kérdésedre. De ha nem akkor térjünk vissza rá. A gazlapon előre olvashatsz, ha gondolod...
A könyv másolása nem érdekel. Ne akkor térjünk rá, mikor ahhoz a fejezethez érsz, hisz az nem beszélgetés. Ha te mereven ragaszkodsz egyfajta sorrendhez, akkor csak elbeszélünk egymás mellett, és nem tudsz majd meggyőzni arról, hogy úgy jó, ahogy te csinálod. Én is gyomírtóztam. Ezelőtt 10 éve, és az új terület megvásárlásakor kb 2 éve. De azóta nem, mert megpróbálom elkerülni a használatát. Mint ahogy minnél kevesebb vegyszert próbálok használni.
Kerestem a kerti témákban a többi hozzászólásod. Most vagy én vagyok az ügyetlen, de anyóka néven alig van hozzászólásod, ami a kerti témához kapcsolódik. Az unokázás, keresztszemezés, időjárás nem érdekel. Mint ahogy ez a topik sem azt tartalmazza, amit a címe igér. Egy könyvből kimásolni fejezeteket nem beszélgetés.
Évelő gyógy- és fűszernövények Ha az egynyáriakra és hatásukra gondolunk, azt mondhatjuk, hogy egyet sem nélkülözhetünk közölük. Az évelők közül azomban nyugodtan elhagyhatunk néhányat különösen, ha kezdők vagyunk.
Nem kell az évelőket sem külön ágyásba ültetni, de előnevelésük szükséges. Egyeseknél lehet, hogy egy év alatt kész növényeket tudunk nevelni belölük, másokat tanácsos tavasszal elvetni, a magoncokat kiegyelni és összel palántázni.
Az évelök késöbb nem okoznak gondot önnmagukat tartják tisztán, nem kell, sőt nem is tanácsos trágyázni őket, még biológiai eredtű trágyával sem.
A kártevőket riasztó illatanyaguk, jelentősen csökken, söt megszünik, ha a növényel tultrágyázott talajba élnek.Mindegyikük jól mézelő.
Fehér üröm (Arthenisita absinthium) Mindig távol ültessük a konyhában is hasnos fekete ürömtől, nehogy összekeverjük. Az üröm biztos védelmet nyujt a kártevök ellen, de hatása a talajra kedvezőtlen, elriasztja a gilisztákat, éppen ezért ügyeljünk, hogy komposztra se kerüljön.
A fehér ürmöt kivétel nélkül a ribiszkefélék köré, alá ültessük, mert ez nyújtja az eddig egyetlen ismert biológiai védekezési lehetőséget a ribizlirozsda ellen.
Évek multán is hátráltatja a helyére ültetett növények fejlődését.
Ha a káposztafélék közt a zeller védőhatása nem elég, vágjuk le az ürmöt és helyezzük a veszélyeztetett növények fölé. (hogy ezt miképp kell kivitelezni nem tudom. Ha valaki tudja, írja le.)
Macskagyökér (Valerina officinalis) A virágzatából kifőzött teát permetezőszerként a kertben virágzásserkentő hatása miatt használjuk a terméséért termesztett zöldségfélék esetében.
Levendula Főleg olyan helyre ültessük, ahhol a hangyák tényleg zavaró tömegben fordúlnak elő. Különösen hasznos a rózsák alatt, a levéltetveket távol tartja. Konyhába egy kis zöld levendulaágacskát a nehezen emészthető ételekbe használjunk. Jó hatással van a mirigyekre, epetermelő, és nyugtató hatásu.
A levendulát a Rozmaringgal felváltva használjuk. A rozmaring fagyérzékeny ezért célszerű a helyettesitésére bőven tartani levendulát a kertben. A cserepes rozmartingot a nyár idejére süllyesszük ki az évelők, vagy a rózsák közé. A rozmaringnak a levendulához hasonló étrendi hatása van.
A zsálya, az Izsóp és a kakukkfű növénynek hasonló hatása vana kertben: elriasztják a hernyókat, különösen a káposztalepkéét. Mivel évelők ezért a zöldségest vegyük körbe velük. A rózsák alá vetett zsálya elriasztja a tetveket.
Ezek a növények nem tűrik magukon a csigákat, és a csigák sem kedvelik még a szomszédságukat sem.
A kakukkfű máshol is jól beilleszkedő aljnövény, nagyon alkalmas sziklakertekbe és falak takarására.
További évelő, de dísznövényként kevésbé szembeötlő növény a vérfű, citromfű, és a tárkonyüröm.
A vérfű ösztönzően hat a gyökérzónában, közelében és körülötte is egészségessek a növények. Fogysztásátó az erősen mérgező hatása miatt tekintsünk el, bár általános keringéstisztitóként használják kivonatát.
A citromfű mivel kiváló mézlegelő érdemes a kert olyan részébe ültetni ahol a porzásra nagy szükség van. Hallatlanul gyorsan növő és terjedő növény ezért még időben fékezzük meg.
A tárkonyüröm egyetlen kertből sem hiányozhat, gyomorerősitő hatású,nélkülözhetetlen az ecethez és minden befőtthöz. Magról nagyon nehezen szaporítható, inkább sarjnövényről. A kerti ruta ( Ruta graveolens) kevésbé ismert gyógynövény. Nagyon dekorativ, és a kártevőket is intenzíven riasztja. Az évelőágyak szélére vagy az évelőkhöz közel ültessük.
A Metélőhagyma (Allium schoenoprasum) a kártevőriasztó hatása mellett minden gombás betegségtől megóvja a növényeket. Ha zöldjét nem szedjük folyamatosan, hamar kivirágzik, ekkor vágjuk le és teritsük a földieper közé, mivel a gombaveszélyt leginkább ott tudja elhárítani.
Ha télen is akarjuk használni, akkor azután cserepezzük be és vigyük fedett helyre, ha már egyszer alaposan átfagyott. Még jobban átfagy, ha az egyes csoportokat ököl nagyságú darabokra vágva kiszedjük, és a szabad ég alatt hagyjuk átfagyni. Ezután beültetett hagyma-darab a konyhában új életre kap, szembe velük azokkal amiket fagyhatásnak nem tesszük ki ezek hamar elkornyad.
Amint az egyik cserép metélőhagymát felhasználtuk, ismét tegyük ki a hidegbe, és a következő tegyük a konyhába. Így egész télen folyamatosan van friss metélőhagymánk, egészen addig amig ismét kikerülhetnek a szabadba, ott ismét frissen hajtani kezd.
A Lestyán és a fekete üröm is szemmel láthatóan riasztják a szomszéd növények kártevőit, de ugyanakkor s növekdésüket is gátolják. Legjobb őket egy sarokba ültetni ahol dekoratívak és a konyha igényét ellátják.
A fekete ürömnek ne a leveleit, hanem a virágait használjuk
Tudod félreértésben vagy én nem bióról beszélek, mégpedig azért, mert az ugymond bió termelés keretében is mindenre van egedélyezett kemikália permetezésre.
Itt ebben az esetben nem erről van szó. Ahogy haladunk az Öngyógyító témával, máris választ fogsz kapni a kérdésedre. De ha nem akkor térjünk vissza rá.
A gazlapon előre olvashatsz, ha gondolod.
Előljáróban csak annyit, hogy előnövények alkalmazása, talajtakarásos komposzt, trágyalé erjesztés a növényi részek felhasználása, a vegyeskultúrás növénytermesztés eszközei. Ezért a benzingözös növény egyikre sem alkalmas,még helyben hagyásos talajkomposzhoz sem. Nembeszélve arrol, hogy helybenhagyással egyszercsak eltünik az árok.
Volt pár év amikor a kukásoknak fizettem, hogy vigyék el az árokgazt. Mig végül úgy döntöttem, hogy a Medalon a megoldás, levélen keresztül (minden létező növényre ható) felszívodó, 3-4 nap mulva már a gyökerével együtt össze lehet gereblézni.
Bocs, de a bio-val a Medallon mennyire passzol össze? Én értem a lényeget, hogy benzingőz és nem hasznosítható, stb, de ha bent a kerítésen belül működik, akkor a kapun kívül miért nem próbálsz természetesebb megoldást választani? Hisz a benzingőz bemegy a kerítésen belülre is. Akkor inkább egy por, zaj, szélfogó sövényt kellene, ami szűri a környezeti ártalmakat, és biztos szebb is, mint a gyomírtótól leperzselt csupasz terület. Itt azért én némi ellentmondást érzek, hisz ha valaki a természetes termesztés híve, akkor a gyomírtót is mellőzi. Hisz valamilyen formában, de az is mérgez.
az a baj,hogy mondanám,hogy a gazdabolban...dehát nálatok ott a nagy viz túloldalán nem tudom mit lehet kapni.
nálunk képzeld el éretten is sárga és majdnem fekete szinű is van a gazdaboltban.ma néztem.sárgát már ültettem tavaly sokkal husosabb mint a piros nem annyira bőlevű.érdekes.nem mondom,hogy jobb vagy rosszabb,más.
de azt a nagyon sötétet én sem ismertem eddig.én nagyon szeretm az a hosszukás fajtát is,fajtanevét sajnos nem tudom,de nekem most ez a nagyra növő az egy nagybogyójú fajta volt,amolyan befőzőparadicsom.
engem is leginkább a paradicsom érdekelne,mert azt szeretjünk legjobban.végülis érdekel minden mert a nagyobbik kisfiam mamáéknál kapott kiskertnek egy olyan 5*3 méteres kertrészt és ide akarok majd neki zöldségeket tenni,de persze lehetőleg a legkevesebb vegyszer felhasználásával,ugyhogy én jó ötletnek tartom,hogy megnyitottad ezt a topikot,hiszen kifejezetten arról szól ha jól gondolom,hogy hogyan lehet természetes módon távoltartani a kártevőket és milyen növényt hová kell ültetni,hogy az mindegyiknek jó legyen.
egyet már ki is deritettem,hogy afolytontermő eprek közé amit küldtél nekem fárosz ültetek pár póréhagymát :)
Nem könyv másolásrólvan szó, hanem csupán csak a jegyzeteléséről.
Nem tudom megmondani az okát, de nem egy kimondottan jól felépített könyv, lehet, hogy a terjedelem betartrása miatt. Számtalan téma több helyen is tárgyalásra kerül benne.
A gazlapon tárgylom ezt a könyvet, többek hozzászólása mellet. Akik szintén bírtokolják ezt a kiadványt, azonos állásponton vannak velem.
Gondoltam, hogy itt az Index-n is sokan vannak akiknek a tavaszi kerttervezés során esetleg sgitséget nyújthatok ezzel a topickal, azért hoztam ide át.
De azt is el kell ismernem, hogy VmAnikó véleménye is szerepet játszot ebben a döntésemben.
Ha valaki elörébb akar az olvasásban járni az ezen a címen megtalálhatja a www.gazlap.hu Olvasáshoz nem kell regizni.
Persze mindenki úgy vélekedhet és úgy gondolkodhat ahogy jónak látja.
A maga idejében elsűlyed ez a topic is, bár engem titokban érdekelne, ha összel beszélgethetnénk arrol, hogy mi az ami bevált, és mi ami nem.
Persze, ha van valakinek tapasztlata, mert már találkozott ezzel a könyvvel, akkor kérem mondja el.
De találsz majd a késöbbiekben választ a kérdésedre.
Ennek a könyvnem nagyon sok hasznos megállapítása van. Én több éve eszerint gondozom és ültetem be a zsebkendőnnyi kertemet. Két vegysze létezik nálam a Medalon árokpartra gyomok ellen, és az ugynevezett Decis, a mézvirág bogara ellen.
Az árokpartom hosszú, az ott növö növényeket még trágyalének sem, de komposztnak sem tudom felhaszbálni, a benzingőzös szennyezettsége miatt, tehát marad a Medalonos permetezés.
Sluss semmi más nincs.
Hozzám a madárcsemeték ovodába járnak. A tavalyi szarka ifjoncok 6-an, még minden délelött 9-10 között jönnek enni. Szezonban jókat futkároznak, fürdenek a homokba, vagy a madáritatóban. Én meg nagyon örülök, mert tudom, hogy nincsenek mérgezésnek kitéve.
