Minden ami Anatóliával (Kis Ázsia, Asia Minor) kapcsolatos. a lüdektől, trójától kezdve a görög hódításon, az örményeken és Bizáncon át a török hódításig.
Én úgy tudom, hogy Anatólia etnikai képe a XI. sz.-ra a korábbiakhoz képest jelentősen leegyszerűsödött: a különböző őslakos népcsoportok nagyrészt elgörögösödtek vagy elörményesedtek (armenizálódtak). Ez a két népcsoport teszi ki a népesség nagy részét a szeldzsuk hódítás előestéjén, hogy aztán az oguz-török nyelvágba tartozó szeldzsuk-törökök inváziójával minden gyökeresen megváltozzon.
"III. Nikephorosz Botaneiatész (1078-81) rövid uralma a belső harcok jegyében telt el... ...A belső harcokat kihasználva a szeldzsuk-törökök Szulejmán vezetésével egész Kis-Ázsiát meghódították Kilíkiától a Hellészpontoszig, és a régi bizánci területeken létrehozták a Rumi Szultanátust."
nem valószínű a délibáb, mert sokszor bejártam Görögországot (még Ciprus is benne volt), miként a világ nem kis részét.
Tehát, ha én (vagy bárki más) megfogalmazok 1 a görögökkel szimpatizáló véleményt, akkor a rosszindulatú böfögéseidet inkább tartsd magadban vagy , - ami még jobb - szedjél elő 1 kis számológépet (küldjek neked 1 akciósat ?) és kutakodjál az ostoba idődimenzióid közt.
Tulképp hajszálon múlott, h ma egész Anatolia Töröko.-é. Párizsban 19-ben szépen felosztották (javarészt mandátum formájában) és komolyan szó volt 1 nagyméretű, a 2 tengert összekötő Örményo létrehozásáról is..
A zseniális görög ME, Venizelosz (akit Ljoyd George, a Periklész utáni legnagyobb görög államférfinek nevezett) teljesn az ujjai köré csavarta a "béketeremtőket" Ugyan Konstantinápolyt nem kérte, de mivel a terv annak usa-mandátuma volt, így a vége simán a görög fennhatóság lett volna. Akkoriban Sztambulban még hajszálnyi kissebbségben is voltak a muzulmánok, a város sokkal kozmopolitább volt.
Anatóliában élt 1,5-2 M görög leginkább diaszpórákban és többségüket Görögo-nak ítélték (török lakossággal együtt).
Az antant felszólítására a görög hadsereg partra szállt Szmirnánnál és elindult Ankara felé. A parancsnok eleinte Haijanesztisz tábornok volt - állítólag orvosilag elmebeteg : előfordult, h tisztjei úgy találták az ágyán, h halottnak tetette magát.
Nyilván katasztrófába fordult a hadjárat, főleg mert ellenfele ugyebár a gallipoli-i győztes, Atatürk volt, aki végül mindenkit kivert Anatóliából és a keleti részt felosztotta Leninnel, aztán a Sevresi-béke szentesített mindent.
Mindenesetre kár, h Bizáncot elcseszték - nem lenne ma rossz hely görögként.
Az 1204-es elestére gondoltam, utána Bizánc már csak árnyéka volt korábbi önmagának. Arról nem is beszélve hogy a 'Caesar et Augustus' cím birtokosát a korabeli érvényes jogrend szerint igen sokáig nem is sikerült tisztázni, ha jól tudom később valamelyik trapezunti Komnenosz császár végül lemondott róla...
Bizánc elestét szerintem csak pár évvel élték túl.. de ez is szép eredmény ellenséges államokkal körülvéve.. egyébként trapezunt jelentősége elsősorban abban van szerintem, hogy a térségben megmaradt a görög lakosság, csak az I vháb után üldözték el onnan a görögöket a törökök.
Üdv, részemről a térség leglenyűgözőbb történelmi bravúrjának a Trapezunti Császárságot tartom mely méretében és jelnetőségében ugyan nem mérhető a többi államalakulathoz főleg a kezdeti csodákhoz (Hatti) de komnenoszi eredetében két és fél századdal túlélte Bizáncot. Voltaképpen meghosszabította a bazileüszi címet a Komnenosz családnak és politikájával még hódítani is tudott ami iskolapéldája lehet minden hasonló helyzetbe került azaz elnyomott, kisemmizett nációnak. http://hu.wikipedia.org/wiki/Trapezunti_Cs%C3%A1sz%C3%A1rs%C3%A1g
ez az oldal ha jól látom Aniról , a volt örmény fővárosról szól. érdekes mondjuk. az örmény állam egész pontosan mekkortól meddig állt fent és milyen területen az adott korszakokban?
