Igen, mert az Y-DNS haplocsoportok szempontjából a katalánoknak kb. 67 %-a, a spanyoloknak kb. 60 %-a, míg a portugáloknak kb. 56%-a tartozik az R1b haplocsoportba, azon belül is túlnyomórészt az "Atlantic Modal Haplotype" R1b- M269-be, tehát apaági vonalon kvázi indoeurópai származású, ugyanakkor az autoszomális DNS-elemzések szerint az ún, sztyeppei kapcsolatú származás (Steppe-related Ancestry) az Ibériai-félszigeten max. 20-25% között mozog, ergo az feltételezhető, hogy az indoeurópai bevándorlók/hódítók között masszív többségben voltak a férfiak, akiknek a jó része helybéli, pre-indoeurópai nőket vett maga mellé feleségnek, ill. ágyasnak.
A baszk - kaukázusi nyelvrokonságot egyébként már korábban felvetették nyelvészek, de az utóbbi 2-3 évtizedben inkább elutasították, mondván, hogy nincs tudományos alapja, nem bizonyítható stb.
Ezek szerint talán mégis.
Bengtson hipotézise szerint egyébként a baszk csak az észak-kaukázusi nyelvcsaláddal rokon, a dél-kaukázusi kártvél nyelvcsaláddal, ahová pl. a legtöbb ember által beszélt kaukázusi nyelv, a grúz tartozik, nem.
Egyébként azt már Quiles is fölvetette a blogján, különféle nyelvészek és őstörténészek munkáira hivatkozva, hogy a baszk és a szintén nem indoeurópai ibér nyelv őse a neolitikus migrációk során a Közel-Keletről kerülhetett az Ibériai-félszigetre kb. a Kr.e. V. évezred környékén.
A Közel-Keletet őstörténeti kontextusban tágabban kell értelmezni, mint a napi politika szempontjából, őstörténeti - ősnyelvészeti - népességgenetikai szempontból a Kaukázust és Anatóliát is ide számítják.
Az is igaz, hogy ezek a macsó árja legények erősen vonzódhattak a csinos ibér és más paleohispán csajokhoz, a spanyolok és portugálok autoszomális genetikai eredményei legalábbis ezt sejtetik.:-)
Igen, de az is lehet, hogy a proto-baszkok vagy az ibérek között akadt egy áruló, aki valami rejtett kis hegyi ösvényen a védők hátába vezette ezeket az agresszor indoeurópaiakat.:-)
Vagy esetleg a tesztoszteron-túltengéses, hímsoviniszta, R1b-s indoárja hímek között akadt valaki, aki ismert egy rövidebb utat az erdőn a Pireneusokon keresztül.
Bárhogy történt is, a rómaiak érkezésekor a félsziget kb. jó felén már indoeurópai nyelveket beszéltek.
"Egyes - főként spanyol és baszk - vélemények szerint a proto-baszkok és a proto-ibérek k...va keményen ellenszegültek az indoeurópai "inváziónak", "
Lelki szemeimmel szinte látom, ahogy az ősi baszkok és ibérek elsáncolják a Pireneusok hágóit, hogy megállítsák az agresszív, invázor, hímdomináns, a helyi népek nőit kisajátító indoeurópai hordák invázióját.:-)
Az utóbbi években nagyon sok jó cikk jelent meg az ibériai népek genetikájáról, még régiónkénti bontásban is.
Érdekes kettősség, hogy a félsziget egészét tekintve az apaági vonalak kb. 60%-a R1b, tehát kvázi indoeurópai, addig az autoszomális DNS-ben a neolitikus mediterrán elemek látszanak dominálni.
Van egy Carlos Quiles nevű spanyol blogger, eredeti szakmája jogász (vagy közgazdász), de hobbija a nyelvészet, az őstörténet és a genetika, a saját oldalán nagyon nyomja ezeket a dolgokat, persze főleg az ibériai népekkel foglalkozik.
Íme néhány link a honlapjáról, angol nyelven írt bejegyzések, szerintem érdekesek:
Egyes - főként spanyol és baszk - vélemények szerint a proto-baszkok és a proto-ibérek k...va keményen ellenszegültek az indoeurópai "inváziónak", de Quilesnek erről is megvan a saját külön véleménye:
Igaz, hogy egy 17. századi spanyol - portugál tengeri ütközetet, vagy a dél-amerikai gyarmatokért a paraguayi dzsungelben vívott elkeseredett ütközetet szívesen megnéznék a tévében, de a futball VB-n inkább szép kombinatív latin futballt szeretnék ettől a két csapattól látni. :-)
A "mór" (azaz arab-berber) genetikai örökség a mai spanyol népességben egy másik térképen.
Itt a "mór" népesség proxyjaként a mai észak-marokkói népesség genetikai markerei kerültek felhasználásra.
Ahol a legsötétebb tónusú a térkép, ott a leggyöngébb a "mórok" genetikai öröksége, ahol a legvilágosabb, ott a legerősebb.
Érdekes, hogy a térkép nem észak-déli eloszlást mutat, hanem inkább kelet-nyugatit. Nagyon meglepő volt a kutatók számára az erős "mór" genetikai lenyomat a félsziget északnyugati csücskében élő gallego népességnél.
A térképen a világosbarna a katalánokat, a halványlila az aragóniai és valenciai népességet, a zöld Navarra és La Rioja népességét, a halvány kékesszürke a baszkokat, a sárga Castilla-León keleti részének, Castilla-La Manchának valamint Kelet-Andalúziának a népességét jelöli, a piros Asturias, Castilla-León, Extremadura és Nyugat-Andalúzia népességét, a lila a portugállal rokon gallego népességet.
Érdekes, hogy a genetikai rokonsági kapcsolatok észak-dél irányban sokkal erősebbek, mint kelet-nyugati irányban, ez a tanulmány szerint arra vezethető vissza, hogy a Reconquista folyamán az arab uralom által felszabadított vidékek északi irányból népesültek be újra.
