Mtz ülés torziós rugója is jó anyag, illetve a répaszedő gép pálcái pajszernak, kiütőnek. (Majevica, Wick.) Vágónak kombinátot kapa tartó rugója is megfelel.
Egyébként nagyon jó anyag a 120 skoda féltengely is, anyagában edzett kovácsolt anyag, csak esztergályoshoz ne vigyétek, mert hozzátok vágja olyan kemény!
Ismerem ezeket a furókat. A csapszegből készült szerszámok csak az orosz harckocsiké volt jó. A német harckocsik csapszegei azért nem voltak igazából jók mert azokat közönséges vasból készültek csak a felületét megedzették. ha ezekröl az edzés lekopott rövid idő altt teljessen elkoptak és ha nem cserélték időben akkor lánc szakadás volt a vége. Ez az orosz harckocsiknál nem fordult elő mert valami igazán jó anyagból készült. Az a gyanum hogy ezek a műhelyek még megvannak valahol az Ural hegység környékén mert valahol olvastam hogy itt kovácsolják egy tömböl az ürrakéták hajtóművében levő égéskamrákat. Ezek a világ más részein gyártott égéskamrák belső nyomásának a töbszörösét tudják ezért a méreteik is kisebek.
Egy lánctalp csapszegből készült vésőm nekem is van. Érdekessége, hogy már jó sokat mehetett a lánctalpban, mert ez látszik a kopásán. Ezt előnynek érzem, mert valahogy jobb fogni, mint egy síma felületet.
En sajat magamnak, Csepel teherauto hatso feltengelyeböl csinaltam kalapacsot, sajna mar nincs meg, igen mi is csinaltunk lanctalp csapszegeböl , likasztokat, spiccvesöt, hidegvagot.
Sött mi meg annak idelyen a szivfurot is magunknak csinaltuk, az esztergakesböl. Gyorsacelnek hivtuk. ezzel lehetett a kocsi rugokat is furni, meg a volannal is ezzel furtuk a magcsavarnak a lukakat a laprugoba.
Tegnap néztem hogy hogy áll az új kalapácsom és az ütő felület mindkét oldalán jelentős úgy 3-4 mm-es talp gyűrődött és csak két napot olyan 6 teke fát ékeltem szét vele. Ha még veszek két m3 fát nem tudom mi marad belőle, bár lehet leveszem ha a kovács haverom aszt mondja rá hogy tud rajta edzeni, hogy jobb legyen. Kérdés edzhető-e.
Itt tiz év múlva nem lesz semmi, nem lesz olyan ember aki kovácsol, vagy egy szerszámot be tud nyelezni és tudja milyen fákból érdemes nyelet készíteni. Sok emberrel találkoztam a múlt évben akik a saját szerszámmal dolgoztak hát el csodálkoztam milyen eszközeik vannak, nem is láttam olyan eszközöket mint amik nekem vannak. A kertészetből haza hordom az eszközöket meg javítani hogy egy két napig tudjunk velük dolgozni, csak azokkal meg mint alább már volt szó róla az a baj, hogy hitvány ócska vasak, így szélmalom harcot fojtatok hogy dolgozni tudjunk valamilyen szinten az eszközökkel. De hogy eszt meddig tudjuk ebben a formában csinálni hát tippem sincs. És ahogy egyre nő a terület és egyre több ember kell a fent tartásához így több szerszám kell de honnan?
Vagy 5 éve főnököm vett 2db 1kg-os kalapácsot,egy családiházat pakoltunk körbe ablakpárkánnyal (10-12db párkány) a nap végén elő kellett venni a régi kéttalpúakat. Nem tudtuk a két új szerszámmal kivésni a párkányok helyét,szétvertük a kalapácsokat. Másik eset,az öregem vett egy hasító fejszének mondott valamit az egyik barkács áruházban,mikor kipróbálta az első pár suhintás után vissza hajlott az éle. Lehetett vinni a kovácshoz élezni meg le edzeni,most már az éle legalább jó.
Azt hiszem, hogy ma is tudnának olyat, még jobb minőségűt is csinálni, de nem éri meg. Anyag ár, munkadíj áll szemben az eladási árral. Gondold csak meg, milyen anyagból volt az a harckocsi rugó? Mennyi munkaórát fektetett bele apukád, míg kikalapálta? Vagy visszatérve az ásóhoz, vaslemezből egy présgép hányat nyom ki egy perc alatt? Micsoda különbség!!
Számomra érthetetlen miért nem tudnak jó kalapácsot készíteni? Gyerekoromból emlékezem hogy édesapám egy a háborúban kilőtt orosz harckocsi spirálrugójábolt készített kalapácsot és azzal dolgozott hoszú éveken át. Kovács volt a szakmája . Én örököltem ezeket a kalapácsokat és a harckocsi lánctalpaiban levő csapszegekből készitett fém, fal tégla és beton vésőket a mai napig is használom és semi bajuk. Hol van ez a technológia ami 60-70 ével ezelőtt volt ?
Tavaly cseréltek tetőt a szomszédban és ott se használt senki szekercét ,csak olyan ács kalapácsot ,és motor fűrészt. Bár a jó anyaghoz nem is nagyon kellett fejsze.
Én szeretném csak egy baj van én viszont balkezes vagyok olyan meg ritka mint a fehér holló. Nem nagyon van már ács szekerce se, én is csak egy magyar gyártású félkéz baltával ácskodok néha, amikor muszáj tetőt javítani. Pedig a műhelyem tetejét is át kell rakni mert a két évvel ezelőtti szél megtépte a hullámpalát rajta, átment rajtunk egy hurrikán ,az utcánk túlsó végén nagy károkat okozott. Szerbiában láttam jó kis ács bárdokat,csak amikor egyszer be sikerült mennem pont nem volt csak olyan amivel fát szoktak arra felé vágni, így nem lett .
Kézbe vettem, igazad van! (A feleségem nagyapja volt balkezes :-)) és ez abból a házból jött. De lehet, hogy ő is örökölte, mint én és ő se használta , mint én.)
Használnak még egyáltalán ilyet? Messzebbről láttam az ősszel működni két embert, azok olyan kézi motoros gépekkel szabták, vágák a gerendákat.
(Nem akármilyen szerszámon van!(