Számodra az a "kötekedés", ha megkérdeztem, hogy vajon miért is beszélsz nyilvános fórumon olyan dolgokról, amelyekről valójában fogalmad sincs?
Azt kérdezted, hogy honnan tudok, különböző történelmi munkák porosodásáról az MTA raktáraiban, erre válaszoltam. Jóllehet utaltam rá, hogy olyanoktól hallottam, akik tudják, írtak is róla, és egyébként is, az is nyilvánvaló (tehát nem kell ott lenni, hogy meggyőződj róla), hogy vannak olyan munkák az MTA birtokában, amit esetleg egyszer kiadtak, de utána már politikai- vagy egyéb meggondolásból nem, vagy ki sem adtak. Ebben látatlanban mernék veled fogadni bármiben és vesztenél!...
Tehát számomra érthetetlen, hogy miből vezetted le magadnak ebből azt, hogy fogalmam sincs ezekről...
Ez én "bajom" lenne?
Mivel úgy látszik, hogy ez neked fontos, te forszírozod, az enyém biztosan nem... :)
Hát, igazából nincs egy központilag jóváhagyott elmélet, amit terjeszteni kell, és ennek se nevet nem adott senki se logója nincs. Még csak teljes egyetértés sincs a magyar őstörténet kutatói között.
"Én – és sokan mások is – azért nevezem így, mert egy olyan tudomány, amely a nyelvészetet részesíti előnybe a másirányú kutatásokkal szemben, amire az jellemző, ha egy kutatás eredménye nem felel meg a finnugor elméletnek, akkor azt elveti (lásp pl. éppen a Kettős honfoglalás c. munkát)."
Szóval van valami ami nincs és azért nevezzük így "nemhivatalosan" mert zsigerből elveti azokat az elképzeléseket amik nem felelnek meg valaminek ami nincs. Oké.
A nyelvészetet egyébként - ami nem sokkal mond ma már annál többet minthogy a magyar egy finnugor nyelv - régóta nem részesítik előnyben. Ha követted volna az akadémia valós működését tudnád, hogy az elmúlt évtizedekben alapvetően írták át a régi nyelvész által összehozott magyar őstörténetet, történeti, embertani és régészeti eredmények alapján.
Ja, egyébként László Gyula kettős honfoglalásában is központi szerepe volt a nyelvészeti érveknek...
"Részben igen, amit pl. az általam is belinkelt genetikai kutatások eredményei is igazolnak."
Csakhogy azok semmi de semmi ilyet nem igazolnak. És a valódi tudományos publikációban - ami linkelve is lett itt - egy árva szó sincs hasonlóról sem. Csak a médiában kezdték erőltetni ezt az egyébként tök alaptalan agymenést.
"Persze lett is egyből nagy hörgés finnugrista részről, mert ugye az avarok magyarnyelvűsége nem fér bele a finnugor elméletbe."
A "hörgés" nem ezért van hanem azért mert már rendszer lesz, hogy valaki ciki szinten csinál hülyét magából a médiában, kutató létére.
Egyébként meg - csak érdekességnek - maga az avarok magyar nyelvűsége nem ütközne semmilyen akadályba a magyar nyelv finnugor voltát illetően. Nem ezzel van a baj.
"Vámbéry szerintem nem azért adta fel a nézeteit, mert megvolt győződve a magyarság finnugor származásáról, hanem a sok durva, személyeskedő, lejárató kampány miatt, amit Budenz, Hunfalvy és népes csapatuk vezettek ellene."
Szerintem olvasd el miket írogattak egymásnak akkoriban. Plusz nekem Vámbery nem olyan fickónak tűnt aki pusztán ilyen okokból meghátrálna, főleg olyan hosszú és minkét irányból eléd durva vita után.
"Miért lett volna az „ötlet”?
László Gyula nem a lvegőbe beszélt, hanem a kutatása ieredményei alapján."
Maga László Gyula is úgy tálalta mint ötletet. És már ő fel is hívta a figyelmet az elképzelés számtalan gyenge és további kutatásokat igénylő pontjára. Épp a napokban idéztem erről vagy egy fél oldalt a saját könyvéből.
"És ha szabad érdeklődnöm, mivel cáfolták a kutatási eredményeit?"
Több irányból is, de hogy csak egy nagyon központi problémát emeljek ki:
László megfeltételezett egy 670 körüli bevándorlást amit a késő avar leletek griffesindás tárgyaihoz igyekezett kapcsolni. Azóta a régészet nem kevés és alapos kutatással kinyomozta a griffesindás leletek eredetét és sajnos az jött ki, hogy ilyen-olyan külső hatások részvételével de egy belső fejlődésről van szó.
Az antropológusok is igyekeztem megtalálni László onogur-magyarjait de rengeteg csontanyag méricskélése után arra kellett jutniuk, hogy sajnos semmilyen érdemi bevándorlást nem tudnak kimutatni 670 körül.
Az olyan dolgok, mint a nyelvészek aggályai, hogy egy ilyen jelenség nyomot kellett volna hogy hagyjon a magyar nyelven, vagy a történészek problémája, hogy a források nem igazán támogatják ezt az elképzelést csak hab a tortán.
Itt azért azt is meg kell jegyezni szerintem, hogy László Gyula az nem egy "finnugristák" által kirekesztett alter volt hanem egy nagy tekintélyű és elismert régészprofesszor és mindenki komolyan is vette az elképzeléseit, azért született az a sok kutatás a témával kapcsolatban. Csak hát a végeredmény az lett ami...
"Még nem tudtam megnézni a linkedet, de ha lesz időm megnézem."
Szerintem megéri. Már csak azért is, hogy hogy közelít és hogy gondolkozik egy turkológus/filológus mikor ilyen forrást kell vizsgálnia és mennyire nem szempont, hogy illeszkedik-e bármilyen "finnugor elméletbe" vagy nem.
(Szerintem még az is látszik Sudáron, hogy ő örült volna a legjobban ha valami újat és szenzációsat fedez fel...)
De a lényeg röviden az amit Bagatur is elmondott: Egy muszlim hitre tért és Isztambulban élő bécsi zsidó lefordította a Thuróczy krónikát Szulejmánnak. Ennyi.
Az, hogy ezt aktuálpolitikai érdekből csinálta vagy - mint Sudár felveti - simán hogy tolmácsi álláshoz jusson az jó kérdés, de a magyar őstörténet szempontjából teljesen lényegtelen.
"ha nem voltál ilyen helyen, akkor honnan is tudod, hogy miféle kéziratok porosodnak milyen rattárakban? Ki mondta, neked, hogy így van?"
Ez már egy kicsit amolyan kötekedő stílus, de ez a te bajod.
Mindenesetre ezt nem kell hogy mondják – egyébként mondták is, írtak is erről -, de miután a magyarság nyelvének és eredetének a kutatása a hivatalosan elismert finnugrizmussal szemben háttérbe szorult (nem támogatott) logikus, hogy azoknak a történészeknek, kutatóknak a munkái, akik nem értettek - vagy értenek egyet - a hivatalosan elismert történelemszemlélettel, nem kerültek újabb kiadásra. legalább is MTA támogatással.
Persze – ezt is hallottam - az ezzel foglalkozóknak lehetőségük van e munkák tanulmányozására, de csak a helyszínen...
Egyébként meg irodalmi munkák is akdnak eléggé száp számmal, amiket még ki sem adtak, vagy már nagyon régóta nem, azaz ott porosodnak valahol az MTA raktáraiban. biztosan ezeknek is megvan az oka, hogy mért ez a „sorsuk” ugyanúgy, mint a történelmi munkáknak...
"milyen tudományos szakmunkák voltak a kezedben a témáról az elmúlt - mondjuk - öt évben, amiket az Akadémia adott ki!"
Ilyeneket nem olvastam.
Mostanában Sára Péternek "A magyar nyelv eredetéről másképpen" c. munkáját-, és a két történelmi folyóirat "Rubicon", "História" írásait, no meg az internetet böngészgetem, amikor időm engedi...
Én – és sokan mások is – azért nevezem így, mert egy olyan tudomány, amely a nyelvészetet részesíti előnybe a másirányú kutatásokkal szemben, amire az jellemző, ha egy kutatás eredménye nem felel meg a finnugor elméletnek, akkor azt elveti (lásp pl. éppen a Kettős honfoglalás c. munkát). Éppen ezért, ez az elmélet szerintem nagyon merev, egyoldalú, dogmatikus, ami egy tudományban megengedhetetlen.
"Ezek szerinted "igazolták" amit te gondolsz/szeretnél? Pl. Vámbery aki el is fogadta végül, hogy nem neki van igaza?"
Részben igen, amit pl. az általam is belinkelt genetikai kutatások eredményei is igazolnak. Persze lett is egyből nagy hörgés finnugrista részről, mert ugye az avarok magyarnyelvűsége nem fér bele a finnugor elméletbe.
Vámbéry szerintem nem azért adta fel a nézeteit, mert megvolt győződve a magyarság finnugor származásáról, hanem a sok durva, személyeskedő, lejárató kampány miatt, amit Budenz, Hunfalvy és népes csapatuk vezettek ellene.
"Csak László ötletét azóta többszörösen megvizsgálta és alaposabban kikutatta több tudományág is, és kénytelenek voltak cáfolni egy 670-es érdemi bevándorlást."
Miért lett volna az „ötlet”?
László Gyula nem a lvegőbe beszélt, hanem a kutatása ieredményei alapján. És ha szabad érdeklődnöm, mivel cáfolták a kutatási eredményeit?
"A Tarih-i Üngürüsz az nem igazán forrás."
László Gyulának az volt.
Még nem tudtam megnézni a linkedet, de ha lesz időm megnézem.
Milyen tudományos szakmunkákat adtak ki mostanában az Akadémia támogatásával, amelyek nem a finnugrista elméletet támogatják?"
Nem létezik "finnugrista elmélet". Így támogatni is elég nehéz. A finnugor nyelvi rokonság egy nyelvészeti megállapítás és nemzetközi szinten igen megalapozottnak tartott és elfogadott.
Történészek, régészek, antropológusok viszont egész más irányokból közelítenek és egyáltalán nem a "finnugor"-"nem-finnugor" ellentétpárra fűzik fel kutatásaikat, főleg hogy a legtöbb terület számára ezek értelmezhetetlen kategóriák.
Ezek szerinted "igazolták" amit te gondolsz/szeretnél? Pl. Vámbery aki el is fogadta végül, hogy nem neki van igaza?
"Nem is azt írtam, hogy mondta, hanem, hogy valószínűsítette! Lényeges különség! Mégpedig a „Kettős honfoglalás” c. munkájában írta ezt. Azt írta, hogy 670 táján egy nagy tömegű népesség jött be a Kárpátmedencébe, zömében talán magyar („kései avarok”). Tehát valószínűsítette!"
Azt, hogy 670 táján bejött egy első magyar hullám. A Kettős honfoglalás könyvben sehol nem fogod azt megtalálni, hogy maguk a honfoglalók ne magyarok lettek volna, magyar nyelvvel meg mindennel ami ezzel jár.
Csak László ötletét azóta többszörösen megvizsgálta és alaposabban kikutatta több tudományág is, és kénytelenek voltak cáfolni egy 670-es érdemi bevándorlást.
"Tarih-i Üngürüsz"
A Tarih-i Üngürüsz az nem igazán forrás.
Erről melegen ajánlom ezt a filológiai előadást, ahol igen objektív, elfogulatlan és tényszerű módon vezeti Sudár le neked, hogy mi is ez az írás.
Milyen tudományos szakmunkákat adtak ki mostanában az Akadémia támogatásával, amelyek nem a finnugrista elméletet támogatják?
"Az MTA-nak van könyvtára, kézirattára, és egy külön dedikált keleti gyűjteménye - jártál életedben bármelyikben?"
Mivel csak a történelmünk iránt érdeklődő ember vagyok, természetesen nem jártam ott, de nem is olyan egyszerű oda bejutni. Ezt egy egy olyan személytől tudom, aki éppen bben a topikban írta, hogy akadémiai könyvtári tag létére, a Keleti Gyűjteményhez nem férhetett hozzá csak úgy. munkaadói igazolások meg mit tudom én még milyen igazolások kellettek hozzá.
"Mégis kikre gondolsz?"
Pl. Nagy Gézára, Fiók Károlyra, Vámbéry Árminra, Thúry Józsefre, Almásy Györgyre, Németh Gyulára, stb.
„Ha már a nagy tisztelettel emlegetett László Gyula professzorról van szó, olvastad valaha is, hogy miről mit írt? Mert ugye ilyet pont nem mondott ...”
Nem is azt írtam, hogy mondta, hanem, hogy valószínűsítette! Lényeges különség! Mégpedig a „Kettős honfoglalás” c. munkájában írta ezt. Azt írta, hogy 670 táján egy nagy tömegű népesség jött be a Kárpátmedencébe, zömében talán magyar („kései avarok”). Tehát valószínűsítette!
Aztán több helyen utal arra is, hogy léteznek olyan közvetett és közvetlen forrásaink is, amelyek szerint a honfoglalók magyar nyelvű népességet találtak itt. De azt is írja, hogy hisz a Tarih-i Üngürüsz krónikásának, aki azt írja – legalábbis a fordítás szerint – "Amikor abba a tartományba érkeztek (ez Magyarország), látták hogy (itt leírja, hogy micsoda gazdag föld) ... az ő nyelvükön beszélnek".
"Milyen mondák - kikről?
A székelyeken kívül mégis milyen rokonokról tudósíthattak téged a "mondáink"?"
Miért, a székelyek talán nem magyarok?
De pl. ott van már az idézett Tarih-i Üngürüsz is, vagy a göcsejiek, akiknek szintén van olyan eredetmodájuk, miszerint ők előbb itt voltak, mint Árpád magyarjai...
A mai korszerű genetikai vizsgálatok egyértelműen cáfolják az egyoldalú, kizárólgosan csak a nyelvi hasonlóságra felépített finnugrista elméletet. Nagyon úgy néz ki, hogy azoknak az orientalista történészeinknek és kutatóinknak mégis igazuk volt, akik a magyarság őseit, népének és nyelvének kialakulását keleten (Kaukázus, Kaszpi tenger vidéke, stb.) kutatták. Sajnos a munkáik valahol az MTA raktáraiban porosodnak, mióta az egyoldalú, finnugrista eredetelmélet vált hivatalossá...
De az egykori orientalista történészeinket és kutatóinkat igazolják László Gyula régészprofesszorkutatásai is, aqmelyek alapján már ő is erősen valószínűsítette, hogy az avarok magyarul bszéltek, de úgy is lehet mondani, hogy mi beszélünk avarul. Mivel azonban az urakodó a magyar / megyeri törzs volt, így a nép- és ország nevünk, valamint a nyelvünk is magyar lett. Azaz beigazolódni látszik az a törvényszerűség, hogy a honfoglalók is beolvadtak az itt talált többségi népbe, átvéve a nyelvüket is, és hasonlóan jártak, mint a bolgárok...
Vagy az sem kizárt, hogy a honfoglaló törzsek népességének nyelve tényleg magyar (avar) volt, és a Kárpátmedencében többségében rokon fajú, és nyelvű népek éltek. Ezt állítják egyébként a mondáink is...
"Újraéledni látszik a magyarok hun eredetéről szóló vita. Szegedi genetikusok honfoglaláskori leletek vizsgálata alapján azt állítják, hogy a Kárpát-medencébe érkező őseink jelentős százalékban a hunok DNS-ével rendelkeztek. Ráadásul azt is feltételezik, hogy nem a honfoglalók, hanem az itt élő avarok beszélték a magyar nyelvet."
Úgy látom, angolul már berakták, azért én beteszem magyarul is...
"Azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport. Kásler Miklós professzor, az intézet vezetője elsőként a Magyar Időknek mondta el: vizsgálataik alapján az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek."
mire Bizánc lejegyeztetett mint Bizánc, már nem volt Bizánc.
talán jobban kéne figyelned:
Nova Roma-t I. Constantinus alapította 330. május 11-én Büzantion (görögül: Βυζάντιον, latinosan Byzantium)görög gyarmatvárosterületén."
Büzantion városa nem "Bizánc", legalább is ez nagyon félrevezető fordítás a magyar szóhasználatban...
"az egységest én arra értettem, amikor Athamadüsith (Ateasz) bevonult Bizáncba és megfenyegette a görög császárt."
Ilyen volt, persze. Csak Ateasz nem "Bizáncot" hanem Büzantiont ostromolta és a makedónokkal harcolt, konkrétan II. Philipposszal, Nagy Sándor apukájával.
És Ateasz a Duna és Meotisz közötti szkítákat egyesítette (már: egyesítette...), az innen keletre élőkhöz köze nem volt.
"ugyanis a "szkíták" önmegnevezése ashkata."
Megkérdezhetem, hogy ez az információ honnan van? Én lemaradtam ott, hogy a szkíták önelnevezéséről egyetlen egy forrással rendelkezünk, ez pedig Hérodotosz (pl. az iskuzai/askuzai az az asszír nevük). Ő pedig ezt írja (bocs, hogy nem keresem meg magyarul):
"From Leipoxais sprang the Scythians of the race called Auchatae; from Arpoxais, the middle brother, those known as the Catiari and Traspians; from Colaxais, the youngest, the Royal Scythians, or Paralatae. All together they are named Scoloti, after one of their kings: the Greeks, however, call them Scythians." (IV. könyv)
De így is folytatja:
"When one crosses the Tanais (mármint keletre), one is no longer in Scythia; the first region on crossing is that of the Sauromatae, who, beginning at the upper end of the Palus Maeotis..."
"ez nem jelenti h ne lett volna egységes szkíta nép."
Ebben egyetértünk valahol.
Nagyon úgy néz ki, hogy az i.e. 5-2. századok környékén volt egy politikailag és kulturálisan így-úgy egységes nép/törzsszövetség a Duna és a Don között akiket a görögök szkítának neveztek.
Viszont miután ez a nép feloldódott a szarmaták terjeszkedésében, már a rómaiak egy általánosító kifejezésként használták azt, hogy "szkíta". Maga "Scythia" területét is áthelyezték Közép-Ázsiába, mivel a görögök Szkítiájának helyén akkor Sarmatia volt.
Szóval végül is volt valamikor egy szkíta nép. Viszont ahogy a "szkítát" ma is használjuk és ahogy már a rómaiak is használták - vagyis a Duna, Altáj és India/Tibet kapuja között élő minden vaskori nomád gyűjtőneve - úgy sosem alkottak egy egységes népet vagy világbirodalmat. Ilyet a görögök sem írnak sehol.
mi magyarok honnan tudunk arról, h a keleti hunok feje a senyő?
"Early every morning the King, whom they called Shan-ju, went outside the camp in order to worship the sun at sunrise. In the evening he worshipped the moon."
They are usually wearing some sort of cap They are "Hu" types, which means Caucasian types with sharp nose, deep eye sockets and strong beard. Even if it is an artistic exaggeration, the Chinese of those days still may have thought, that Xiongnu men were very big.
azaz sapkát viseltek (ahogy a pártusok, és a szkíták) szakállas kaukázusi típus magasak
tessék megnézni a képeket, a Tang-kori hunokat ábrázoló szobrokat.
csakhogy a cikk arra alapozva, h a görögök minden nomád népet szkítának neveztek, jelenti ki, h "többezer" nép. az igaz, h több népet, pl. a szklávokat és a gétákat (gótok) is oda sorolják, de ez nem jelenti h ne lett volna egységes szkíta nép.
a szkíta név se teljesen elrugaszkodott, ugyanis a "szkíták" önmegnevezése ashkata.
@Mire Bizánc egyáltalán létrejött ...
mire Bizánc lejegyeztetett mint Bizánc, már nem volt Bizánc.
talán jobban kéne figyelned:
Nova Roma-t I. Constantinus alapította 330. május 11-én Büzantion (görögül: Βυζάντιον, latinosan Byzantium) görög gyarmatvárosterületén.
_____________
az egységest én arra értettem, amikor Athamadüsith (Ateasz) bevonult Bizáncba és megfenyegette a görög császárt.
"arra alapozva, h a görögök rosszul nevezték meg..."
A görögök teljesen jól nevezték meg őket. Lapozd csak át Hérodotoszt, hogy mennyi különböző népet említ ott ahol ma a szibero-szkíta lelethorizontot ismerjük. De azt is érdemes megnézni, hogy a perzsák mennyi különböző szaka népet ismertek.
Egyébként Hérodotosz csak a Dontól nyugatra élőket hívta szkítának és bár őket mint politikai egységet jellemezte rögtön öt külön népre/nemzetségre bontotta őket a felsorolásban.
Igazából a rómaiak kezdték ezt a dolgok megkavarni, mivel akkor már nem voltak szkíták...
"ha "többezer etnikum" lett volna, akkor nem tudnánk királyaikról"
"Szkíta király", "a szkíták királya", érzed a különbséget?
"és nem tudtak volna egységesen szembeszállni se bizánccal"
Mire Bizánc egyáltalán létrejött a szkíták már nagyon-nagyon rég nem voltak sehol. A bizánci forrásokban szereplő szkítázás egyértelmű anakronizmus.
"...se a perzsákkal."
Nem volt az olyan egységes ám. Maradjunk csak Hérodotosznál és a Perzsa háborúknál, nem úgy volt az, hogy a harcoló szkíták úgy vették rá a többieket a harcra - akik tettek az egészre - hogy "rájuk menekültek" a perzsákkal a hátukban, effektív harcra kényszerítve őket? Ez nem tűnik egy túl centralizált rendszernek.
"Több száz, sőt esetlegesen több ezer nép és törzs alkotta a szkítát, amit a görög történetírók hívtak egységesen így, tehát nem egy etnikumról van szó. De az, hogy a sztyeppei lovas-nomád életmód ide gyökerezik vissza, azt nyugodt szívvel merem képviselni, és ilyen szempontból nekünk is közünk van hozzá."
"Mi is egyfajta örökösei vagyunk a szkítáknak, de nem tudunk genetikai, etnikai rokonságot felmutatni."
Mészáros Gyula Cahttiak és Skythák című, 1938-ban megjelent tanulmánya rendkívüli jelentőségű a magyar őstörténet szempontjából, ezért lehetővé tettük annak internetes elérését:
Mészáros Gyula 62. oldalas tanulmányának végén a nyelvészeti-, régészeti- és történeti adatok felsorakoztatása után levonja a következtetést, mely szerint „Mindezek a fent tárgyalt kulturális elemek ugyanis egyöntetűen ugyanarra a kis-ázsiai őshazaterületre mutatnak, ahol eme skytha törzseknek is tulajdonképpeni őshazája volt. Mert ezek a Dél-Oroszországba importált új műveltségi elemek, néptörténeti törvényszerűségek alapján, nem is jöhettek volna más földről, mint ahonnan eme jellegzetes kultúra hordozója, a skytha népelem maga is kiindult.” [Mészáros Gyula: Chattiak és skythák, Kelet-Európa Néptörténete sorozat, Szeged 1938,]
Mészáros Gyuláról a következőket írja a Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990.: „Mészáros Gyula (Szakcs, 1883. márc. 28. – New York, 1957. jan.): etnográfus, turkológus, egyetemi tanár. 1904 – 06-ban török nyelvi tanulmányokat folytatott Konstantinápolyban. 1906-tól másfél évet töltött a Volga vidéki csuvasok és tatárok között folklórgyűjtéssel. 1909-ben Bp.-en doktorált török-tatár nyelvből. 1909 – 15 között az MNM néprajzi osztályán dolgozott; baskír (1909), valamint Konstantinápoly környéki és kisázsiai töröko.-i (1910) gyűjtőútjának tárgyi anyaga ide került. 1916-tól az I. világháború végéig egyetemi tanár, a m. tanszék vezetője Konstantinápolyban. 1920 – 21-ben részt vett a szokolhamisításban, Bécsben letartóztatták, majd kaució ellettében szabadon bocsátották. Tevékeny szerepet játszott a frankhamisítás előkészítésében. A 20-as évek közepétől az ankarai néprajzi múz. tudományos vezetője. 1930 – 31-ben a Kaukázusból ÉNy-Anatóliába települt pakhy népcsoport nyelvét tanulmányozta. 1932-ben hazatérve a Műemlékek Orsz. Bizottságának munkatársa. 1943 – 44 közt az újvidéki keleti kereskedelmi főisk. tanára. Később Töröko.-ban, 1951-től New Yorkban élt. Elméleti eredményeit a turkológiai kutatás nem fogadta el, csak anyaggyűjtése, elsősorban csuvas anyaga képvisel tudományos értéket. – R m. Csuvas népköltési gyűjtemény (I – II., Bp., 1909 – 1912); Tőrök költők (műfordítások, Bp., 1910); Magna Ungaria, a baskír – magyar kérdés (Bp., 1910); A Boszporusz partján (útirajzok, Bp., 1911); Die Pakhy- Sprache (Chicago, 1934).” [Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990, Javított, átdolgozott kiadás, 2016-07-12.]
Veres Péte néprajzkutató, történész kandidátus ezzel homlokegyenes ellenkező értékelést ad Mészáros Gyula tudományos munkásságáról: „…Mészáros Gyula a 20. század 30-as éveiben a török köztársasági elnök, Atatürk személyes meghívására az Ankarai Egyetemen professzorkodott. Ennek világraszóló eredménye lett később az ubih nyelvről Die Päkhy Sprache című vaskos kötete, amelyet a magyar fővárosban publikált 1934-ben. Sajnos az a mindenütt jól ismert közmondás, amely szerint „senki sem próféta a saját hazájában”, nemcsak Bálint Gábor munkásságára vonatkozik a cserkesz nyelvvel kapcsolatban, hanem Mészáros Gyula hazai elismerésére is. Arról van szó, hogy az utóbbi időben Mészáros Gyulának a hatti nyelvvel kapcsolatos kaukazológia munkásságának elismerése ellen Harmatta János iranista, valamint Makkai János neolit korral foglalkozó régész szinte személyeskedésig menő támadást indítottak. Szerintük nem felel meg a valóságnak az általunk idézett cáfolhatatlan tudománytörténeti tény, miszerint Mészáros Gyula 20. század harmincas éveiben megfejtette az ubih segítségével az ókori Kis-Ázsiában a híressé vált hattik nyelvét, akik vas feltalálóinak számítanak. Sőt Harmatta és Makkay szerint az sem igaz, hogy az ókori hatti genetikai jellegű kapcsolatban áll az északnyugat-kaukázusi nyelvekkel, ahogyan azt a magyar orientalista hetven évvel ezelőtt bebizonyította. Csakhogy rosszul informálódott kollégák Mészárost méltatlanul lebecsülő kritikáival szemben a való igazság az, hogy a két budapesti tudós óriásit tévedett az adott kérdésben, mindenek előtt Mészáros Gyula tudományos prioritásának elfogulatlan megítélésében. Oroszországban ugyanis az utóbbi időben igencsak intenzíven folynak nemcsak az ókori, hanem a kaukázusi nyelvek kutatásai is. Több mint egy évtizeddel ezelőtt megjelent Moszkvában az észak kaukázusi nyelvek várva várt etimológiai szótára is Sz. L. Nikolajev és Sz. A Sztarostyin tollából A North Caucasian Etymological Dictionary címen. Ráadásul kortársuk a világhírű nyelvtudós V.V. Ivanov külön tanulmányt szentelt 1985-ben az ókori hattinak az északkaukázusi nyelvcsalád nyugati, adige-abház-abaza-ubih ágával való közelebbi genetikai kapcsolatnak, amelyet nagyszámú nyelvi egyezésének bizonyítanak. Ezekről az egyezésekről a neves orosz tudós határozottan azt állítja, hogy kétségtelenül nyelvrokonságon alapul. A további félreértések elkerülése végett szeretném ismételten felhívni a figyelmet arra, hogy a neves moszkvai akadémikus mostani véleménye teljesen azonos a több mint félévszázaddal korábban kimondott Mészáros által németül és magyarul publikált vonatkozó koncepcióval, bár nyelvi anyaga érthető módon valamivel szélesebb körű. Ez a sokatmondó tudománytörténeti körülmény a magyar kutató tudományos prioritást egyértelművé teszi és véglegesen eldönti ezt a méltatlan vitát. Alkotó ereje csúcspontján tragikusan elhunyt Sztarosztyin (1955-2006) akadémikus az észak-kaukázusi nyelvek vaskos etimológiai szótárának egyik társszerzője és szerkesztője, szintén Mészáros Gyulához teljesen hasonló eredményre jutott ebben a fontos kérdésben. Nyomos bizonyítékokkal a kezükben mindketten kimondják, hogy a kihalt kis-ázsai hatti nyelv genetikailag legközelebbi nyelvrokonai az északnyugat-kaukázusi adige-abház-baza-ubih csoport. Távolabbi nyelvrokonai pedig az északkelet-kaukázusi nah-dagesztáni nyelvek. Az utóbbiak kapcsolatát a hurrival M. I. Gyakonov és Sz. A. Sztarostyin bizonyította egy közös monográfiában. A legismertebb Oroszországban tevékenykedő kaukazológusok Kumahov, Ardzimba, Nyikolajev, Ivanov, Sztarosztin, munkáikban mind elismerik a magyar keletkutató elsőbbségét. Nemcsak gyakran hivatkoznak, hanem igencsak elismerőleg szólnak a magyar orientalista Mészáros Gyula egykori tudományos teljesítményéről a hatti nyelv megfejtésében a cserkesszel és az abházzal rokon ubih (pächy) segítségével. Nagyon különös, hogy míg külföldön szinte egyöntetűen elismerik a neves magyar keletkutató félévszázada elért sikeres tudományos eredményeit, amit a sokáig megfejtetlen hatti nyelvi hovatartozása, eredete felderítése terén végzett, itthon egyesek éppenséggel Budapesten még most is alaptalanul megpróbáljak kétségbe vonni Mészáros Gyula nemzetközileg elismert munkásságának jelentőségét, sőt tudományos elsőbbségét az említett területen. Mindezen kellemetlen félreértés tulajdonképpen tudományos információs deficitből származó téves vélemény, amely a külföldi szakirodalom teljes negligálásnak, jobban mondva egyszerű nem ismerésének a káros következménye. Magyarán a fanyalgó kritikusok eszmefuttatásai egyáltalán nem felelnek meg a modern nemzetközi kutatás jelenlegi álláspontjának. Mészáros Gyula eredményei ugyanis külföldön ma már az egyetemi tankönyvekben, sőt lexikonokban egyaránt megtalálhatók…”
"...A kaukázusi népek közvetlenül szétválásuk előtti kiindulási helye, vagyis őshazájuk a legújabb kutatás szerint egykoron minden valószínűség szerint délebbre terült el, Anatólia és szélesebb környéke lehetett, főleg a Çatal-Hüyük neolitikus kultúra körzete. Ott ahol többek között a szinte a legkorábbi halotti maszkokat találtak a régészkutatók. Elő-Ázsia kétségen kívül a kaukázusi nyelvek egykori őshazájának számít, de részben ide lokalizálható az afroázsiai nyelvek kiindulási területe, de hipotetikusan még feltételezett nosztratikus csoport bölcsője is a paleolit korban, amikor a híres gravetti régészeti kultúra innen kiindulva megjelent Európában. A kaukázusi nyelven beszélő populációk feltehetően délebbről, anatóliai őshazájukból vándoroltak északabbra jelenlegi etnikai területükre. A Kaukázus, főleg annak déli része Elő Ázsiával egyetemben a kaukázusi, pontosabban sino-kaukázusi, továbbá az ibér (kartvel) nyelvek eredeti elterjedési területe lehetett. A további félreértések elkerülése végett szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az anatóliai őshazájukban a kaukázusi nyelven etnikumok Eurázsiában, sőt az egész földkerekségen elsőként tértek át termelőgazdálkodásra és a fémművességre. Ebben a tekintettben az indoeurópaikat, sőt a sumerokat is jóval megelőzték. A kaukázusi népek anatóliai őshazájukból kiinduló migrációjuk során, a Balkánon keresztül a Kárpát-medencét is elérték...."
[Veres Péter: Ősmagyarok a Kaukázus előterében, különös tekintettel Bálint Gábor kaukazológiai munkásságának tükrében. In: A MAGYARSÁG EREDETÉNEK NYELVÉSZETI KÉRDÉSEI, Szentkatolnai Bálint Gábor emlékkonferencia, 2006. december 8., Hága, Hollandia 2008
Zug. Tudjátok mint jelent, fiatalok? Ha már leírtam 13 évvel ezelőtt! Lélekből támadó! Azaz a lélek mély rejtekéből,zugából zúg, zúdul elő. Nos, csak ennyit Szent László LOVÁRÓL...
