Keresés

Részletes keresés

Chandler Creative Commons License 2002.12.11 0 0 23
Szerintem naptári évben a tavaly nyári zegi ZTE-FTC volt az év meccse, idényben számolva pedig a mostani, Hungária krt-i MTK-FTC. Ezeken tényleg nagy volt a tét.
Na persze bevételre nézve, lehet, hogy tényleg a Stuttgart nyerne...

Visszatérve a topicra: asszem, ha az elsőosztály által keresett lóvét (5 ország tv-i, központilag szervezhető reklámok, mint a BL-ben!) valahogy úgy osztanák vissza a csapatoknak, hogy mind a 84-nek jusson, akkor maga a sorozat szakmailag előrevivő volna. Mondjuk a megkeresett lóvéból fizetnék a bíróköltséget, a csapatok meg kilométerpénzt kapnának az utazáshoz, bizonyos távolság fölött meg szállástérítést is. Akkor a működés már biztosítva volna, a klubok meg koncentrálhatnának csak a létesítményekre, meg a csapatra.

Egyébként nyilván nincs akkora előnyük, mint a Celtic-nek meg a Rangers-nek, de azért nem véletlen, hogy 100 év óta 3 klub stabilan mindig ott van az élmezőnyben. A többiek csak ideig-óráig tudnak felnőni hozzájuk - ez mondjuk kár (sőt, ez a fő gond!!), de így van.

Te nem örülnél, ha a Diósgyőr a Nyírség és a Loki mellett olyanokkal is játszhatna (mégpedig minden évben és tutira!), mint a Sturm, a Rapid, vagy a Sparta??? Mert a BL-be a büdös életbe nem jut be, hogy ott játszon velük, és a kiemeléses sorsolás miatt amúgy sem volna rá sok sansza. Ti is kapnátok egy MU-t vagy egy PSG-t, és már mehetnétek is a levesbe, mint az ideiek.

viktor- Creative Commons License 2002.12.11 0 0 22
Dehogy mentek el hamar a Stuttgart meccs jegyei. A Sport vagy két hétig azt nyomta, hogy már alig van jegy, aztán a másnapi számban megint, aztán megint... Végül még a meccs előtti napon is volt, ha jól tudom. Ne érts félre, nem akarom a Fradit csesztetni ezzel, de sajnos ez a magyar valóság. A Stuttgart elleni meccs szerintem az év meccse volt a Fradi számára. Ha szerinted nem ez a meccs volt az, akkor leírhatnád, hogy melyikre gondolsz! De most komolyan!

Ne dögöljön meg a szomszéd tehene, miért akarnám ezt? De ezt a kiemelkedés dolgot elég erősnek érzem. Amelyik ország esetében ezt nyugodt szívvel ki merném jelenteni, az Skócia. Ott tényleg nincs riválisa a Celticnek és a Rangersnek. Itthon viszont bárki megverhet bárkit.

Természetesen mindenkinek maga felé hajlik a keze, de amit írtam a nézőszámról (és ezzel kapcsolatban a csapatomról), azt nem elfogultságból írtam.

Előzmény: Chandler (21)
Chandler Creative Commons License 2002.12.11 0 0 21
Na igen, egy kicsit magad felé hajlik a kezed, de azért kár volna lebecsülni egy 2 milliós város piacát. :o)

Hidd el, nagyon gyorsan elmentek a Stuutgart elleni meccs jegyei! Pedig a Stuttgart - szerintem és ellentétben a Te véleményeddel - egyáltalán nem kiemelkedő csapat, tehát nem is az év meccse ellene játszani. De végre más, és ha nem is kiemelkedő, de JÓ csapat!

Amúgy ha elolvastad a javaslatot, tudhatod, hogy a hazai rangadók sem hiányoznának az Interligából, hisz minden elsőosztályú és lényeges másodosztályú klubunk ott van a mezőnyben. Mi több, VOLNA kiesés-feljutás, tehát nem hasonlítana (ebben) az NBA-re.

Csak hát el kell ismerni: miért jó a nagycsapatoknak, hogy gyakorlatilag nincs ellenfelük itthon?? Mert ha legalább húzni tudnák magukkal a többi klubot! De sajna az a helyzet, hogy aki megpróbál velük versenyre kelni, az menten csődbe megy... (Vác, Diósgyőr, Dunaferr)

Vagy dögöljön meg a szomszéd tehene is????

viktor- Creative Commons License 2002.12.11 0 0 20
Sok topicban felmerült már, de ismételten utalnék a rómaiak által jegyzett Ultra manifesztumra. Az utolsó mondatig egyetértek az írással.
Előzmény: viktor- (19)
viktor- Creative Commons License 2002.12.11 0 0 19
Dehogy csinálna 15 ezres átlagot! Még a Stuttgart ellen is nehezen jött össze a szűk teltház, pedig az egy kiemelkedő meccs volt, olyan, amilyen évente csak egy van. Egyébként nem értem, hogy miért menne ki több ember ezekre a meccsekre. Egy-egy magyar bajnokinak legalább van hagyománya, ha a Fradit nézem, akkor például az Újpest elleni meccsel nem vetekedhet egy Fradi-"környező ország csapata" összecsapás.
Egyébként az első mondatra visszatérve, ma Magyarországon egyetlen csapat tudna 15 ezer nézőt rendszeresen megmozgatni a sikeres szereplésével, és ezek mi (Diósgyőr) vagyunk, illetve lennénk, ha végre újra jó csapatunk lenne.

Véleményem szerint a globalizáció árt a focinak. Kinek hiányzik, hogy létrehozzanak - amúgy NBA mintára - egy európai szuperbajnokságot, ahonnan majd nem lehet kiesni, legfeljebb licitálni a megüresedő helyekre. És kinek hiányzik ugyanez kicsiben itt Európa közepén? Az "igazi" (értsd meccsre járó) szurkolónak a hazai rangadók a legfontosabbak, ez szerintem Európa minden országában így van. Ugyan milyen nemzetközi meccs vetekedhetne a Real-Barca, a Roma-Lazio, vagy mondjuk a Feyenoord-Ajax meccsekkel?
Sajnos mostanában nagyon úgy fest, hogy az "igazi" szurkolók véleménye számít a legkevésbé. :(

Előzmény: Chandler (10)
Dr. Bozóky Creative Commons License 2002.12.11 0 0 18
Egyszerűen baromságnak tartom, ilyen marhaság még az együgyü emelesz elnökünknek se jutna eszébe...
Chandler Creative Commons License 2002.12.11 0 0 17
Én azt hiszem, ennél azért magasabb volna, és megfelelően izgalmas sorozattal magasabb is lenne a nézőszám, bár ennek emelése csak az egyik cél volna.

Ahhoz viszont mit szóltok, hogy gyakorlatilag nem játszunk nemzetközi meccseket? Pedig nagyon kellene a játékosoknak egy kis testközeli tapasztalat!
Interligával jutna végre mindenki lehetőséghez, nem csak a nagyok. Merthogy ez számítana igazán az átlagszínvonalnak...

Előzmény: Dugó (14)
Dugó Creative Commons License 2002.12.11 0 0 16
kösz
Előzmény: zmse (15)
zmse Creative Commons License 2002.12.11 0 0 15
Nézőszámokról oldal:

http://european-football-statistics.co.uk/attn.htm

idei álagok (változás tavajhoz):

Osztrák: 5175 (-14,4%)
Cseh: 4046 (-14,6%)
Magyar: 3356 (-12,3%)
Szlovák: 3936 (+13,9%)
Szlovén: 1302 (+11,8%)

Még azt néztem, hogy melyik országban hány 5 ezer feletti átlag nézőszám van:
Ausztria: 7 (egy másodosztály)
Csehország: 4
Magyarország: 3
Szlovákia: 2
Szlovénia: 0

Dugó Creative Commons License 2002.12.11 0 0 14
Az pedig, hogy az emberek meddig kíváncsiak illetve meddig lenne nagy a nézők létszáma megint kérdéses.
Könnyen lehet, hogy 5-6 sikertelenebb forduló után a nézőszám ugyan úgy visszaesik, mint ami van most. Vagy a következő bajnokságra, esetleg két-három év múltán, mert akkor ezek a meccsek már nem lesznek újdonságok.
Azt azért ne feledjük, hogy sem Csehországban, sem Ausztrában, nem nagyobb az átlag nézőszám mint nálunk (+/- 1-2 ezer). Szlovákiában pláne.. sőt !
Szlovániában nem tudom mi a helyzet.
Előzmény: Chandler (10)
Chandler Creative Commons License 2002.12.11 0 0 13
Martin Eden, ráéreztél a dolog lényegére!
Éppen ezért kéne közössé tenni a bajnokságot, és bedobni közösbe a résztvevők elosztható kupahelyeit!

Mi úgy sem kezdünk vele semmit, mert az UEFA lehetetlenné teszi! (selejtezőre kényszerít, aztán kiemeléssel sorsol ellenfelet a továbbjutónak, pl Újpest idén: először egy feröerivel selejtezni, aztán a PSG a pofájába! ennek van értelme??????)
akkor inkább vigyék a csehek és osztrákok, és játszanak velünk bajnokikat érte!

Előzmény: Martin Eden (11)
Fido bácsi Creative Commons License 2002.12.11 0 0 12
Hát a nemzeti bajnokságot én is sajnálnám odadobni, de az már biztos, hogy ez a 322 nemzetközi meccs már valódi hatást gyakorolna. Kérdés, hogy a C osztályban milyen szintűek volnának azok a meccsek. Bár a mostaninál rosszabbak úgysem lehetnek, hiszen ugyanazok a szereplők volnának! :o)

azzal egyetértek, hogy aki képes kiemelkedni, azt segíteni kéne ebben. szerintem hosszabb távon 2 A osztályos csapatunk lehetne és vagy 4-5 B osztályos.

Előzmény: Ciani (9)
Martin Eden Creative Commons License 2002.12.11 0 0 11
Tegyük tönkre a környező országok fociját is! Remek ötlet! A magyar futball mindenre, még további 4 ország elsüllyesztésére is képes!

Komolyabbra fordítva a szót, vannak az ötletnek gyenge pontjai, de talán kevesebb, mint amennyi a jelenlegi futó magyar bajnoki rendszernek. De a realitásoknál maradva szerintem a cseheknek és az osztrákoknak eszük ágában sem lenne a magyar foci terheit a vállukra venni (még ha ott is vannak gondok). Hacsak nem erőszakkal... Igen, foglaljuk el a felsorolt országokat! A nőket mind meghmmmm..............

Chandler Creative Commons License 2002.12.11 0 0 10
Szerintem éppen az a baj a nemzeti bajnoksággal, hogy

1. úgy csinál egyenlőséget, hogy visszahúzza azokat, akik ki tudnának emelkedni. Egy Fradi tuti 15 ezres átlagnézőszámot csinálna az Interligában, de egy magyar bajnokira a kutya sem kiváncsi.

2. csak 2-3 csapatot enged nemzetközi tapasztalathoz, ami a labdarúgásunk EGÉSZÉre gyakorolt hatását nézve olyan, mintha nem is lenne. Az Interligának éppen azt a szerepet kéne szánni, hogy kinyissuk a világot a középcsapatoknak is.

Ciani Creative Commons License 2002.12.11 0 0 9
Az ötlet alapjában véve jó szerintem. A kérdés az, hogy össze lehet-e hangolni 5 ország (ez sok, bármennyire is vannak közös érdekek, hagyományok) infrastruktúráját. Elvileg lehetséges, de ehhez teljes egyetértés kell minden résztvevőtől.

Ennek az ötletnek van valami hivatalos formája is? Vagyis illetékesek tudnak róla?

Dugó Creative Commons License 2002.12.11 0 0 8
A kezdeményezés nem rossz, de nem az igazi.
A nemzeti bajnokságot semmiképpen sem cserélném el az Interligára, bár tényleg szívesen járna az ember Prágába vagy Bécsbe focimeccsre.

Sztm valami olyasmit kellene kitalálni, hogy ősszel lezajlik az oda-visszavágós nemzeti bajnokság.
Az itt már felsorolt országoknál szintén 10-12 csapat vetekszik a helyezésekért ugyan úgy mint nálunk. Kihírdetik a bajnoksot stb.
Szóval minden országban lezajlik a bajnokság ősszel és az országonkénti pl. első három helyezett bekerül a tavasszal induló Interligába.
Akik nem jutottak be, azoknak egy amolyan rájátszás indul a 3 feljutott csapat helyébe mindenhol csatlakozna 3 újonc és úgy kezdetét venné az újabb küzdelem. (helyezések, pénzért + kiesés elkerülése). Itt lehetne harcolni az Intertotó kupáért.

Vagy!
Azok a csaptok amelyek nem jutottak főtáblára BL-ben és nem marad lábon UEFA-ban egy-két forduló után, azoknak indulna az Interliga (illetve ha pl a csehektól bejut pl. a Sparta a BL-be akkor helyette a tabellán sorra következő csapat jutna és így csúszna le amíg meglenne pl a 3 csapat országonként, szintén ugye, Cseh, Szlovák, Osztrák és Magyar csapatokról van szó).

Tudom(!!) ez így nagyon felületes, de ezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogy a nemzeti bajnokságot mindeképp meg kellene tartani és az Interligának mellette kéne futnia.

zmse Creative Commons License 2002.12.11 0 0 7

Ez a három első osztályú csapat most mi lenne?
FTC, MTK, UTE?
100 feletti vidéki városok csapatai meg a 3. osztályban lennének, ha egyáltalán bekerülnének.
(Miskolc, Szeged, Pécs)

Szerintem a 3. osztályban nem lenne magasabb a jövedelmük a csapatoknak mint most az NBI/B-ben, de többe kerülne -> talán meg kevesebb esélyük lenne az előrelépésre.

Fido bácsi Creative Commons License 2002.12.11 0 0 6
Az a gáz, hogy minden úgy van Európában, ahogyan a G14 fütyül! Csak beijesztettek a saját ligával, és már csinálták is nekik a Bajnokok Ligáját.

Szerintem is bosszantó a kiszorultságunk a nemzetközi porondról. Az elmúlt években ha 5 klubunk játszhatott nemzetközi meccset, a többiek kis túlzással még nem láttak külföldi focistát közelről. Honnan tudnák, hogy mi a nemzetközi szint????

Chandler Creative Commons License 2002.12.10 0 0 5
Amit meg kell érteni, az az, hogy 15 éve nem élte túl magyar csapat a 2. fordulót az UEFA kupában, a BL főtáblájára pedig csak egyszer jutottunk a történelme során. Alig játszunk nemzetközi tétmeccset, hazai gettó-ba záródott a futballunk! Idén 3 csapatunk összesen 16 mérkőzést játszhatott az európai kupákban, de csak 8-at főtáblán, a többit selejtezőben – ebből 2-t feröeri, 2-t ciprusi ellenféllel szemben! Olyan szinten szorultunk perifériára a kontinensen, hogy gyakorlatilag már elszakadtunk attól! A globálisan vett labdarúgásunk szempontjából már mindegy, hogy kijut-e 1-1 csapatunk a nemzetközi porondra vagy sem, mert nem vagyunk kölcsönhatással egymásra. Mi NEM vagyunk része az európai futballnak, pedig a jó irányú fejlődés alapja a folyamatos visszacsatolás vétele, elemzése, és annak alapján orientálódás kellene legyen.
Az Interliga első 2 osztályában induló MINDEN csapatunk játszhatna 28-30 nemzetközi tétmérkőzést. Ez 7 csapatnak adna lehetőséget, szemben a kockáztatott 2 európai kupahellyel, és még a maradék 6 csapatunk is közös regionális harmadosztályba jutna külföldiekkel. Összesen 13 csapatunk játszhatna együttesen 322 (!!) (=3x30+4x28+6x20) nemzetközi tétmérkőzést egyetlen idény alatt! Nemzetközi tapasztalatokhoz jutnánk élesben! Testközelből látnák a játékosok más országok erőnlétét, tempóját, futómennyi-ségét, taktikáját, stb-t!!!! Ez nekünk meg kell érjen annyi áldozatot, hogy elvehetik a nemzetközi kupahelyeinket!!

Előzmény: Chandler (-)
Chandler Creative Commons License 2002.12.10 0 0 4
A topicindítóban van a válasz: a BL és UEFA-kupa helyeinkért elsősorban. Merthogy elvehetnék - és mi még így is jól járnánk. Arról nem beszélve, hogy nem hinném, hogy a gyengébb cseh csapatok (Zlín, Blsany) több nézőt vonzanak, mint a Rapid Wien, az Austria vagy a Sturm - vagy akár az igenis nagynevű Ferencváros és Újpest, esetleg a régi rivális Slovan, Inter, stb. Ezenkívül itt van a televíziós bevételek kérdése: 5 ország tv-itől beszedni a lóvét a közvetítésért és összefoglalókért azért náluk is érződik a zseben.
Előzmény: Wagner Lopez (3)
Wagner Lopez Creative Commons License 2002.12.10 0 0 3
Szerintem elvetélt ötlet. A cseh és az osztrák fociban sokkal több a pénz, miért közösködnének velünk?
Előzmény: Csülök (1)
Chandler Creative Commons License 2002.12.10 0 0 2
Szerencsére Steaua-Fradi-t nem is kéne elképzelni, merthogy a románokat igazából ki kéne hagyni ilyesmiből. De nyilván a biztonságos körülményeket is meg kéne szervezni megfelelő stadionokkal és beléptető rendszerrel. Szerintem amúgy a csehek és osztrákok nem oylan balhés nép, akikkel nem lehet együttműködni értelmesen.
Csülök Creative Commons License 2002.12.10 0 0 1
Hát, az ötlet nem rossz, éppen hogy csak a torka véres...
Mert normális világban valóban ez is lehetne egy megoldás, de itt és most én nem nagyon tudok elképzelni egy Steaua - Fradit, vagy egy Fradi - Slovan Bratislava meccset óriási balhék nélkül... :(
Chandler Creative Commons License 2002.12.10 0 0 0
Érdekes dolog ez. Minden szinten indul a regionális kooperáció, épp most olvastam az újságban a szlovák külügyi államtitkár felvetését, hogy a visegrádi négyek (Magyaro., Szlovákia, Cseho., Lengyelo.) intézményesítsék együttműködésüket az EU-ban, mert annyi szavazatuk lenne együtt, mint a németeknek és a franciáknak. tehát egy mesterséges nagyahatalom lennénk együtt, kb a volt Monarchia szerepével. Ezt futballban is simán el lehetne érni. Arról nem beszélve, hogy valóban csak 6 stabil klubunk van a focira, annyiból meg nem lehet értelmes bajnokságot rendezni.
Chandler Creative Commons License 2002.12.09 0 0 topiknyitó
Megdöbbenve olvastam a Nemzeti Sport 2002. október 4-i számában a Heti Ötös 4. körkérdésére adott válaszokat (5. p.). Itt Szieben László újonnan megválasztott ligaigazgató azon tervéről nyilatkoztak igen szkeptikusan a megkérdezettek, hogy a futballban is nemzetközi összefogással kéne fejlődési pályára állni, miként azt a kosárlabda és jégkorong is tette. Megdöbbenésem nem is igen ennek a ténynek szólt, hanem inkább annak, hogy egynek sem jutott eszébe a segítségét felajánlani legalább a tervezéshez és a komoly megfontoláshoz.
Nos, szerintem is ez az egyetlen útja a kilábalásnak, és erre nézve egy koncepcióm is van. Ezt szertném nyilvános vitára bocsátani, nagyon érdekelne szurkolótársaim véleménye is a dologról.

Mire való egy professzionális sportbajnokság?
Pénztermelésre. Lehetőséget kell biztosítania a résztvevői számára, hogy közösen és önállóan értékesíthető szolgáltatásokat nyújtsanak a célpiacaiknak: 1. a szurkolóknak sportélményt, valamint azonosulási és fogadási lehetőséget (totó, tippmix), 2. a médiá-nak nézettséget/hallgatottságot/olvasottságot, ezáltal reklámbevételt hozó eseményso-rozatot, 3. a gazdaság szereplői számára reklám/propaganda lehetőséget. Az értékesített szolgáltatásokból és termékekből (mez, sál, csecsebecse) a tagoknak nagyobb árbevételt kell tudni realizálni, mint a kiadásaik. További feladata a nemzetközi sportüzlet (UEFA) számára válogatóként szolgálni.

Mi valósul meg ebből itthon?
A magyar professzionális futball-bajnokságot nem közvetíti kereskedelmi rádió- vagy tv-csatorna, a nyomtatott sajtó nem foglalkozik vele érdemi terjedelemben. A versenyszféra szereplőivel üzleti alapon kötött reklámszerződés nem általános, többnyire közvetlen ma-gántőke vagy állami/önkormányzati tőke finanszírozza a működést. A sportfogadás be-vételéből nem részesedik, a klubok merchandisig-bevétele a teljes árbevétel 1-5%-a. A bajnokság sokéves nézőátlaga 4000, de idén előfordult, hogy 150 néző volt egy dobogós csapat hazai mérkőzésén. Egy nemzetközi mérkőzésen (FTC-Stuttgart) úgy volt teltház egy hétköznap esti meccsen, hogy 2 meccsre kellett jegyet venni, de hétvégén a hazai rivális ellen félház sem volt az összes eladott jegy ellenére...

Mi az eredménye mindennek?
Mo-on az elmúlt 5 bajnokságban 18 egyesület indulhatott az első osztályban, de min-dössze 8 olyan akad, aki mind az 5 idényt az élvonalban tölthette. A szóban forgó 18 klubból 4 (Nagykanizsa, Vác, BVSC, Tiszakécske) azóta már a másodosztályból is eltűnt, az eddig stabilan elsőosztályú 8-ból 1 (Kispest) valószínűleg idén mondhat búcsút, 1 pe-dig (Dunaferr) a csőd szélén áll, ill. politikai döntés függvénye a stabilitása. Marad 6 stabil klub, a többiek csak lifteznek, míg az éppen aktuális megváltó pénze el nem fogy; jelenleg 4 klub fizetésképtelen a játékosai felé az élvonalban! Következtetés: ma Mo-on nincs realitása 12 csapatos elsőosztálynak, és pláne nincs egy 32 csapatos professzionális rétegnek.

Mi az Interliga?
Az Interliga egy olyan közép-európai liga volna, melynek fő funkciója a kis nemzeti baj-nokságok kiváltása egy olyan közös ligabajnoksággal, ami lehetőséget ad az életképes kluboknak egy valóban üzletileg működő bajnokság létrehozására. Távlati célja verseny-képessé válni az 5 nagy európai bajnoksággal (spanyol, olasz, angol, német, francia).

Kik hoznák létre?
A liga létrehozói 5 közép-európai ország (Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) labdarúgó-szövetségei és profiligái volnának, akik saját önálló bajnokságaikat cserélnék le egyetlen közös ligabajnokságra. Ez a bajnokság tehát nem a ma is működő jégkorong Interligához hasonló párhuzamos bajnokság lenne, nem is valamiféle rájátszás a nemzeti bajnokságok fölött, hanem a nemzeti bajnokságok helyébe lépő nemzetközi bajnokság. Ennek bajnokán kívül a nemzeti szövetségek nem avatnának önálló nemzeti bajnokot.

Miért pont ez az 5 ország?
Mert a bajnokság indulásakor mind az öt EU-tag lenne (később schengeni határok nél-kül!), kis területűek, szomszédosak, erős történelmi-kutúrális-gazdasági kötődésük van egymáshoz, és közösek a futballhagyományaik (Közép-Európai Kupa, Húsvéti Torna). Ennek az 5 országnak együttes demográfiai és gazdasági lehetőségei már megközelítik az európai nagyhatalmakét (36 milliós piac; 3 db milliós nagyváros, városonként 2 nagy-csapattal; 8-10 regionális sztárcsapat milliós/sokszázezres szimpatizánstáborral, stb.). A többi lehetséges partner közül a lengyelek túl nagyok ilyen közösködéshez, a jugoszlá-vok, horvátok és románok meg túl zűrösek, velük nem volna előrevivő társulni. Mindeze-ken felül a kimaradtak a távolságokat is nehezen kezelhetővé tennék (Bukarest-Prága 1300 km, Varsó-Split 1400 km – összehasonlításul: Debrecen-Prága 744 km, Budapest-Amszterdam 1400 km).

Mik az Interliga alapelvei?
A liga állandó létszámmal alakulna, és magába foglalná a térség valamennyi jelenlegi elsőosztályú klubját (60 db), valamint törekedne a meghatározó másodosztályúak in-tegrálására is. Többszintes bajnokságot hozna létre tagjai számára 18+18+3x16-os rendszerben, tehát összesen 84 tagja volna. A 84-es létszám állandósága mellett a liga nyílt volna, azaz létezne belőle kiesés, és volna lehetőség bejutásra. Bejutás a színvonal védelme érdekében kizárólag osztályozóval történhetne, automatikus helycsere nem lé-tezne.
A bajnokság tétje a résztvevő szövetségek európai kupaindulási jogainak elnyerése vol-na, melyet az alapítók oly módon „dobnának a közösbe”, hogy azt a bajnokságban nem-zetiségtől függetlenül lehetne elnyerni. Értelemszerűen csak a bajnokságban szerezhető kupahelyek számítanának ide, a nemzeti kupasorozatra jutó, a fair play-versenyben vagy az Intertoto-kupában szerzettek nem. A kupagyőztesnek járó UEFA-kupa helyet továbbra is az önálló nemzeti kupák megnyerésével lehetne megszerezni, az Intertoto kupába is minden szövetség függetlenül nevezhetne csapatokat, és a fair play-versenyben szerzett kupahely is szövetséghez kötődne, csak azonos nemzetiségű csapatnak volna kiosztható.
Fontos alapelv, hogy az egyes osztályokban való indulás joga klubokhoz kötődő volna. Ha tehát egy klub pl. licenszproblémák miatt kihullana, nem az utána jövő leg-jobb azonos nemzetiségű jutna a helyére automatikusan, hanem az egész mezőny tolód-na feljebb, és az érintett ország csak a harmadosztályban tölthetné ki új klubbal a kapott keretszámát. Ugyanez történne abban az extrém esetben is, ha egy ország minden kép-viselője első- vagy másodosztályú volna, és így másodosztályból kerülne ki a kiesője. Ek-kor a klub az osztályozón sikerrel szerepelve megtarthatná másodosztályú tagságát, elbukása esetén azonban a feljutó csak a harmadosztályba nevezhetne.

Hogyan osztanák el a helyeket az alapítók között?
A 84 állandó hely elosztásának alapját az UEFA ötéves országrangsora szerint kiosztott európai kupahelyek száma és súlya adná, mely gyakorlatilag az Európában elfoglalt ranghely leképezése.
A BL-helyek súlya az UEFA-kupás helyek 1,5-szerese volna, a nemzetenkénti súly képlete egyszerű:
BL-helyek száma x 1,5 + UEFA-kupa helyek száma
Összes BL-helyek száma x 1,5 + összes UEFA-kupa helyek száma
Az egyes nemzeti súlyok, és ezek összegének arányosítása adná a 84 helyből járó helyek számát.
Pl. Csehország „közösbe dobott” kupahelyeinek száma 2 BL-hely + 1 UEFA-hely, az ezért járó súly 2x1,5+1= 4. Az összes résztvevő súlyainak összege 7x1,5+6=16,5. Ebből ki-számítható, hogy a cseheknek 4/16,5=0,24 hányad jár a 84 helyből, azaz 0,24x84=20 hely. A teljes tábla így nézne ki:

BL-helyek
száma UEFA-Kupa
helyek száma Nemzeti
súly Nemzeti
részesedés Ligahelyek
száma
Csehország 2 1 4,0 0,24 20
Ausztria 2 1 4,0 0,24 20
Szlovákia 1 2 3,5 0,21 18
Magyarország 1 1 2,5 0,15 13
Szlovénia 1 1 2,5 0,15 13
Összesen: 7 6 16,5 84

Változat:
A fenti elosztási rendszer hibájául sokan felróják, hogy túságosan elitista, nemzeti nagy-csapatok építésére ösztönző. Ez a jellege abból fakad, hogy kizárólag az UEFA ranglistája alapján osztja a helyeket, noha az nem egy ország labdarúgásának általános gazdasági erejét jelzi, hanem néhány nemzetközi kupában szereplő klubét. Szélőséges esetben te-hát 1-2 nagy klubbal aránytalanul magas részesedéshez lehet jutni, illetőleg azok nélkül aránytalanul alacsonyhoz. Példa erre Magyarország és Szlovénia azonos részesedése, holott Mo-n a nagyvárosok számából eredően nyilvánvalóan több jó gazdasági lehetőségű klub van. Ennek kiküszöbölésére készült ez a változat:
Az elosztás alapja a piacméret és az UEFA ötéves országrangsora alapján kiosztott euró-pai kupahelyek száma és súlya. Először minden résztvevő országhoz a piacának (lakos-ság létszáma) minden kitöltött egymilliója után egy helyet allokálunk, és a maradék helyeket osztjuk el a fenti súlyozásos alapon.

Lakosság
(M fő) Piacméret-
járadék Eredmény-
részesedés Eredmény-
járadék Ligahelyek
száma
Csehország 10,3 10 0,24 12 22
Ausztria 8,0 8 0,24 12 20
Szlovákia 5,6 5 0,21 11 16
Magyarország 10,1 10 0,15 7 17
Szlovénia 2,0 2 0,15 7 9
Összesen: 45 49 84

Hogy nézne ki a bajnoki rendszer?
A bajnoki osztályokba a csapatokat kezdetben úgy osztanánk be, hogy minden ország azonos esélyt kapjon a közösbe dobott kupahelyeinek visszanyerésére. Ennek érdekében első évben minden ország a kupás helyeinél eggyel több csapatot indíthatna az elsőosztályban. Ez jelenleg így nézne ki:

BL-helyek
száma UEFA Kupa-helyek
száma Csapatok
száma
Csehország 2 1 2+1+1= 4
Ausztria 2 1 2+1+1= 4
Szlovákia 1 2 1+2+1= 4
Magyarország 1 1 1+1+1= 3
Szlovénia 1 1 1+1+1= 3
Összesen: 7 6 7+6+5= 18

Ugyanezt a módszert követné a másodosztály öszeállítása, csak itt a magyarok és szlo-vákok kvótát cserélnének, mert e két ország kupahelyeinek száma ingadozó (tehát 4 cseh, 4 osztrák, 3 szlovák, 4 magyar, 3 szlovén = 18 klub). A maradék klubok harma-dosztályba sorolva vágnának neki az Interligának.
A háromcsoportos harmadosztály besorolása földrajzi alapon történne Északi, Déli és Keleti csoportokba. A besorolás minden év elején nevezéskor történne, a résztvevők egymástól számított földrajzi távolsága alapján, azzal az igénnyel, hogy minél keveseb-bet kelljen utazni. A közös bajnokság harmadosztálya alatt már nemzeti szinten rendez-nék a bajnokságokat a helyi szövetségek, olyan szisztéma szerint, ahogyan akarnák.
Kezdetben tehát minden ország minden osztályban közel azonos mértékben képviseltet-né magát, de mivel a feljutás/kiesés rendszere ugyanúgy működne, mint minden normá-lis bajnoki rendszerben, ez az évek során valós erősorrendbe rendeződne.
A bajnokság végén az első- és másodosztály 3 utolsó helyezettje nemzetiségtől függetle-nül kiesne eggyel alacsonyabb osztályba, míg a másodosztály dobogósai és a harma-dosztály csoportgyőztesei szintén nemzetiségtől függetlenül feljebb léphetnének. A harmadosztály kiesőinek kiléte attól függne, hogy a legfrisebb UEFA-rangsor szerint ka-pott európai kupahelyek számarányában elosztva melyik nemzet hány helyet kapna a 84-ből az új évadban. Általában ezek a számok nem nagyon változnak, így a korrekció való-színűleg ritka esemény volna, de elképzelhető. Változás nélküli esetben nemzetenként a 3-3 leggyengébb eredményt elérő klub kényszerülne osztályozóra azon klubok ellen, akik erre jogot szereznének a nemzeti szövetség bajnoki rendszerében. Létszámkorrekció esetén nyilván többletfeljutónak, vagy többletkiesőnek kéne helyet biztosítani . Az alap-szabály csak egyet mondana ki: nem létszámkorrigáló esetben kizárólag osztályozó során lehetne az Interligába indulási jogot szerezni, automatikus feljutás a színvonal védelme érdekében nem volna lehetséges.

Mit kockáztatunk?
A jelenlegi NB I nem tölti be a professzionális bajnokság szokásos gazdasági funkcióit, lsd 2. pont. A nemzetközi sportéletbe bevonást szintén nem képes biztosítani, mert 15 éve nem élte túl magyar csapat a 2. fordulót az UEFA kupában, a BL főtáblájára pedig csak egyszer jutottunk a történelme során. Alig játszunk nemzetközi tétmeccset, hazai gettó-ba záródott a futballunk! Idén 3 csapatunk összesen 16 mérkőzést játszhatott az európai kupákban, de csak 8-at főtáblán, a többit selejtezőben – ebből 2-t feröeri, 2-t ciprusi el-lenféllel szemben! Olyan szinten szorultunk perifériára a kontinensen, hogy gyakorlatilag már elszakadtunk attól! A globálisan vett labdarúgásunk szempontjából már mindegy, hogy kijut-e 1-1 csapatunk a nemzetközi porondra vagy sem, mert nem vagyunk köl-csönhatással egymásra. Mi NEM vagyunk része az európai futballnak, pedig a jó irányú fejlődés alapja a folyamatos visszacsatolás vétele, elemzése, és annak alapján orientáló-dás kellene legyen.
Nem mellesleg: ha a legjobb csapatunk bejut az első 7-be, már visszanyerte a közösbe dobott BL-helyünket. Ha a második legjobbunk bejut a 8-13 közé, már visszanyerte a kö-zösbe dobott UEFA-helyünket is. Ezek azért nem teljesíthetetlen célok egy 18-as me-zőnyben…

Mi nyerhető szakmailag?
Az Interliga első 2 osztályában induló MINDEN csapatunk játszhatna 28-30 nemzetközi tétmérkőzést. Ez 7 csapatnak adna lehetőséget, szemben a kockáztatott 2 európai kupa-hellyel, és még a maradék 6 csapatunk is közös regionális harmadosztályba jutna külföl-diekkel. Összesen 13 csapatunk játszhatna együttesen 322 (!!) (=3x30+4x28+6x20) nemzetközi tétmérkőzést egyetlen idény alatt! Nemzetközi tapasztalatokhoz jutnánk élesben! Testközelből látnák a játékosok más országok erőnlétét, tempóját, futómennyi-ségét, taktikáját, stb-t!!!!

Mi nyerhető gazdaságilag?
Minden fordulóban 5 ország TV-i közvetíthetnék (összesen akár 10 csatorna: 1-1 szabad sugárzású, 1-1 kódolt) a 9 mérkőzést – vagy 18-at, hiszen itt értékké válna a másod-osztály is! Mivel mindenki a sajátjait közvetítené, valószínűleg 8-10 csapat is képernyőre kerülne fordulónként, megemelve a mez- és táblareklámok értékét. Az összefoglalókat szintén 5 országban értékesítenék, hiszen mindenhol követnék a bajnokságot, amiben csapataik érdekeltek. Ez a BL mintájára szervezhetővé teszi a sorozatot, magas áron, központilag értékesített reklámjogokkal, egységes imázzsal, stb.

Miért volna az Interliga vonzó a cseheknek és osztrákoknak?
A régió többi nemzeténél erősebb labdarúgással rendelkezőkként számukra az jelentene igazi előnyt, hogy minden résztvevő ország bedobná a közösbe az európai kupahelyeit, amit nemzetiségtől függetlenül lehetne elnyerni. Ha érvényesíteni tudják anyagi és szakmai fölényüket, az „oktatásért” cserébe további csapataikat juttathatják BL-lehetőséghez. Emellett az előző két pontban kifejtett szakmai és anyagi előnyök még náluk is előnynek számítanak.

Nem tiltaná-e az UEFA a közös bajnokságot?
Az UEFA valóban meggátolt korábbi hasonló kezdeményezéseket, de a G14 tervezett bajnokságát azért nem lehet az Interligával összehasonlítani, mert ők jól működő nem-zeti bajnokságokat, és az UEFA tornáit tették volna tönkre a közös bajnokságukkal. A mi regionális ligánk célja éppen a G14 fenyegetése miatt kialakult európai kuparend-szer hatásainak kompenzálása, hiszen a kiszorított kis országok csapatai elszakadtak a nemzetközi mezőnytől.
Ezek belső piaca, gazdasági lehetőségeik nem elegendők nemzetközi szintű klubok felnö-vésére, a nekik jutó kupaszerep pedig nem ad lehetőséget a saját és a nemzetkö-zi színvonal összemérésére (alacsony nemzeti kvóták a kupaindulók számában, többszintű selejtezők, kiemeléses sorsolás, stb.). Mindenki beláthatja, hogy szakmailag értelmetlen egy sorozatban pl. az Újpestet egy feröeri csapattal selejteztetni, majd ki-emeléses sorsolás után a PSG-vel játszatni, mert semmilyen információt nem kapunk a felkészültségéről.
Az UEFA a G14-gyel való egyezkedés közben önmaga hozta a kisebb tagországait lépés-kényszerbe, de megnyugtató önkorlátozó rendelkezésként szabályba iktatható, hogy egy nemzet akkor sem indíthatna több csapatot európai klubtornákon, mint az UEFA-rangsor első helyezettjei (4 BL+2 UEFA), ha azt egyébként helyezések alapján elnyerné.

Nem sok-e 7 csapat a BL-be, 6 az UEFA-kupába egy bajnokságból?
Most is ennyi indul ezekből az országokból összesen, ebben nem volna változás. Az euró-pai kupákba nevezés jogát az UEFA eleve az egyes nemzeti szövetségeknek osztja le, nem pedig bajnokságokra, tehát ebben az esetben egy bajnokságról, de 5 különböző kvótáról van szó. Az Interligával azonban minőségi cserét nyerhet Európa, hiszen garan-táltan a térség legjobbjai jutnak a kupák közelébe, a lehetőségek szerint emelve azok színvonalát.
Az országok külön kvótájának megtartása éppen azért fontos, hogy ne veszítsünk lehető-séget a mai szinthez képest. Az Interliga fő szerepe nem az volna, hogy selejtez-zen az európai sportüzlet számára, hanem az, hogy életbenmaradási lehetőséget nyisson a kluboknak a piac kibővítésével, és szakmai visszacsatolá-sokra adjon lehetőséget nemzetközi mérkőzések rendezésével.

A nem elsőosztályba besoroltakat évekre kizárjuk az európai kupákban indulás lehetőségéből?
Nem! A nemzeti bajnokságok megszűnésével a nemzeti kupasorozatok érintetlenül megmaradnának, ahol továbbra is lehetne helyet szerezni az UEFA-kupába. Ezenkívül angol és francia mintára az egyik UEFA-kupás hely feláldozásával lehetőséget tudnánk teremteni a többieknek, hogy egy Liga-kupában is európai színtérre jussanak. Ebben az Interliga minden klubja indulhatna (84), és a győztes az összedobott UEFA-helyekből nyerne el egyet. A mezőnyt úgy lehetne kupaszisztémára formázni, hogy a harmadosz-tály leggyengébb 40 klubja selejtezőt vívna, majd a győztesek kiegészülve a maradék 8 harmadosztályúval, és a felsőbb osztályok tagjaival (20+8+18+18=64) folytatnák a küz-delmet. Innentől kiemelés és nemzeti megkülönböztetés nélküli sorsolással haladna to-vább a sorozat a szokásos kupaszabályok szerint.
Megjegyzés: mivel az elsőosztályú klubokból 12 (7 BL+5 UEFA) a bajnokságból szerez-hetne indulási jogot Európába, a nemzeti kupákból és a Liga-kupából nagy valószínűség-gel alsóbb osztályúak jutnának lehetőséghez.

Kik kerülhetnének be az Interligába?
Az Interliga az őt létrehozó nemzeti szövetségek hatáskörébe utalná a nekik allokált lét-számú résztvevő klub kijelölését, és nem szólna bele a kiválasztás módszerébe sem. Elő-írna ugyanakkor olyan irányelveket, amiknek betartása az Interliga stabilitását szolgálná. Ezek legfontosabbika a kiegyensúlyozottság és megbízhatóság előtérbe helyezése, ezért ajánlanák pl. a kijelölés alapjául hosszabb időszak (elmúlt 5 év) elsőosztályú szereplését venni. Maximálisan megpróbálna ezenkívül megfelelni az UEFA előírásainak és irányelvei-nek is, és magáévá tenné azokat, előírná pl. tagjai számára a klublicensz megszerzését.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!