Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2001.12.29 0 0 104
Uszkok (egyes számú alak! régebben uszkók is): A szó szerb-horvát uskočiti 'megszökik; beleugrik' igéből származik, és eredetileg -- és szűkebb értelemben ma is -- a török uralom alól menekült délszláv harcost jelent. A megszállt területekről való állandó áttelepülés 1690-ben olyan tömeges méretet öltött, hogy ennek szerb-horvátul külön terminus technicusa is van: Velika seoba 'a Nagy Vándorlás': ezóta élnek jelentős számban szerbek a Száván és a Dunán innen, de innen datálható a szerb-horvát kisetnikumok más nációk számára felfoghatatlan szövevénye.
Ide tartoznak az uszkokok is, akik az én percepcióm szerint kb. olyanok, mintha a végvári vitézeket, a hajdúkat és a csángókat "összegyúrtuk" volna: egy katonai jellegű szervezetet alkotva lassan féletnikummá váltak, és elkülönülésüket egy ideig a saját törzsnépességükhöz való visszacsatlakozás után is megőrizték. Két különálló csoportjuk ismert: a Magyarországra és a Velencei Köztársaságba menekültek. Az előbbiek adták a magyar bánságok határőrvidékének népességét, az utóbbiak az Adria partján éltek (így Zenggben is), zömmel szervezett kalózkodásból. Flottájukat 1615-ben megsemmisítették, majd a népességüket Karlovac környékére telepítették át.

Zrínyiek, Zrinski: A családot eredetileg Subicsnak (Subić) hívták, és a genealógiájuk 1066-tól követhető. Először akkor lesznek uszkokok, amikor 1347-ben megkapják dalmáciai birtokaikért cserében Zríny (Zerin) várát, amely egyben az új családnévük alapja is lett. Valódi uszkokok attól az időtől fogva lesznek, amikor a XV. sz. közepétől Szlavónia elfoglalása nyomán lassan a birokaik a végvári rendszer részévé válnak, és egy az uszkokokból szervezett magánhadsereget tartanak fenn. Az utolsó Zrínyi (IV. János Antal; a kivégzett IV. Péter fia) nevétől megfosztva, Anton Gnade néven Kufsteinben raboskodva 1703-ban halt meg.

Frangepánok, Frankapon: Az 1118-tól adatolható egyik legnagyobb horvát főúri család velencei eredetre megy vissza. A magyar történelembe akkor lépnek, amikor mint vegliai (Krk szigeti) grófok 1193-ban megkapják Modrus vármegyét (Vegliával szembeni part), majd lassan szinte az egész dalmát tengerpart urai lesznek (többek közt Zenggé is). Csak a XV. sz.-ban veszik fel családnevüket, addig birtokaik után nevezték magukat (Blagai, Gécsei, stb.). A Frangepán családnév legitimációs eredetű, ugyanis magukat a X-XI. sz-i római Frangipani családra vezették vissza (akik viszont a császárkori Aniciusokat tekintették ősiknek). Mint dalmát és Zágráb vármegyei nagyurak mind a déli, mind az északi uszkokokkal kapcsolatba kerülnek, és az utolsó Frangepán (Ferenc Kristóf) 1671-es kivégzéséig jelentős szerepet játszottak a horvát-szlavón végeken.

Előzmény: Törölt nick (103)
Törölt nick Creative Commons License 2001.12.29 0 0 103
Üdv mindenkinek a topicon!

Ha már szóba kerültek a dalmátok, mit tudtok az uszkoknak nevezett népcsoportról? A senji erődítményben (Nehaj) kialakított múzeum tanúsága szerint magukénak vallják a magyar történelemből Jurisich Miklóst, a Zrínyiket és a Frangepánokat is. Kik tehát ők?

Macibb

Előzmény: LvT (44)
LvT Creative Commons License 2001.12.29 0 0 102
Uher cseh, Uhor szlovák: az elnevezés eredete az onogur törzsnév (a kievi) óoroszba törént átvétele és alkalmazása a magyar törzsszövetségre. Az átvétel onguru alakban történt (ahol az on orrhangú "o"-t, az u pedig igen rövid "u"-t -- v.i. kemény jert -- jelöl). Ebből latinosították Hungarus melléknevet, amely a világban a magyarok elnevezéseként elterjedt.
A szlávok viszont megtartották az eredeti szláv hangalakot, amely aztán az illető nyelv fejlődésének megfelelően változott: az on "u" lett, a lengyel kivételével, ahol orrhangú "e"-vé (ę) vált; a jer pedig nyelvspecifikusan teljes magánhangzóvá fejlődött. A lengyelben a szó kapott még egy protetikus "w"-t, így lett Węgier, amit aztán az nagyorosz nyelv visszakölcsönzött venger alakban (az óorosz alakot az ukrán vitte tovább). Itt megemlíthetjuk még az archaikus szerb-horvát Ugar nevet.

A cseh Uher, szlovák Uhor szót nem lehet egy az egyben lefordítani magyarra, mivel kontaminálódik benne az a rendi állam kialakulása előtti, ill. utáni tartalom. Utóbbi értelemben leginkább a "hungarus", "törénelmi Magyarországhoz tartozó" kifejezés használható: ez egyként fedi a magyarokat és a többi nemzetiséget. A rendi állam kialakulása előtti értelemben azonban kifejezetten magyart (pontosabban a magyar törzsszövetséghez tartozót) jelent, mintegy etnikai jelleggel. A településnevek esetében ez utóbbi értelmezés lehetséges csak, különös tekintettel arra, hogy ezen a nevek keletkezése olyan korra megy vissza, amikor a rendi állam még nem fejlődött ki. Uherské Hradiště nevének pl. 991 előtt, tehát az államalapítást megelőzően kellett kialakulnia, mivel ezután a névadáshoz szükséges szorosságot feltételező kapcsolat sem a magyar etnikummal, sem a magyar állammal nem mutatható ki.

Az Uherské Hradiště 'Magyarvár' értelmezésével azok is egyt értenek, akik egyébként a magyar történelemszemlélettől távolálló felfogást vallanak, minthogy az említett erődítés a magyarok által szétzúzott Morva Birodalom területén, tehát okkupált térségben feküdt (fekszik).

Előzmény: Pivovar (99)
LvT Creative Commons License 2001.12.29 0 0 101
> tudtommal ezt a két mondatot először Ady Endre rakta egymás mellé Hunn, új legenda című versében
Mea culpa, akkor ezt most az én latinsággalé vegyes provincializmusom mondatta velem... Ennek ellenére az Ugocsa non coronat valóban egy diétai megnyilatkozás, és talán feltételezhetem, hogy volt magyar felvezetése, ill. hogy Ady is azt a bukét érezte ki belőle, amit én....
Előzmény: tracy (98)
Pivovar Creative Commons License 2001.12.29 0 0 100
Mellesleg:
100!
:-)
Pivovar Creative Commons License 2001.12.29 0 0 99
LvT: Uherské Hradistě 'Magyarvár'

Tudtommal - bár mi szeretnénk az "uher"-t (Uhry, Uhorsko, etc.) 'magyar'-nak fordítani, a mai "csehszlovák" ezt "ómagyar"-nak, "nagymagyarországi"-nak értelmezi. A "mad'arsky" nekik tudtommal a mostani Magyarországon lakos mostani magyarokat jelenti...
"Nem politizálni", így kezdtem a topicot, tehát ezt nem is a nemzeti ideológiák ütköztetéseként említem, inkább enyhe pontosításként... ha az.
???

Előzmény: LvT (97)
tracy Creative Commons License 2001.12.28 0 0 98
Bocsánat, hogy beleszólok, de tudtommal ezt a két mondatot először Ady Endre rakta egymás mellé Hunn, új legenda című versében.
Előzmény: LvT (96)
LvT Creative Commons License 2001.12.28 0 0 97
Óperencia: Valóban az Ober-Enns kifejezésből származik, de ennek jelentése nem 'az Enns folyó felső szakasza', hanem 'az Ennsen túli terület' (vö. mai német über Enns; a német nyelvjárások egy részében máig ugyanolyan hangalakú a 'túl' és 'fölött' értelmű elöljáró). Azt, hogy a mai szemmel ilyen jelentéktelen hely mitológiai hellyé válhatott, a történelem indokolja. A honfoglalás után Magyarország nyugati határát éppen Enns vára ill. az Enns folyó jelölte ki, a gyepűt csak 955-ben vonták vissza Melkig (ami 70 km onnan keletre), kissé északabbra ekkorról veszi nevét Uherské Hradistě 'Magyarvár' (ma Csehországban), és csak 991-ben került bajor uralom alá a Bécsi-medence. Eleink tehát az Ennsen, azaz Óperencián túl kalandoztak, szerintem ez elég kurucos dolog...
Előzmény: neofrix baszmacs (95)
LvT Creative Commons License 2001.12.28 0 0 96
Bergengócia: Önmagában a Bregenz városnévből való eredet elképzelhető lenne, a baj ezzel csak az, hogy semmi sem indokolja, hogy ez a városnév ennyire elhíresüljön. Inkább azt valószínűsítik, hogy a régi debreceni diáknyelvből származik Bereg és Ung vármegyék latinos nevének összevonásából. Ez a vidék már abban az időben is periférikusnak számított, mintha az ottaniak egy másik országból jöttek volna. (Ma is csak akkor szerepel a vidék a híradásokban, ha árvíz van, vagyis akkor, amikor Banglades is...)
Mind az enyhe provincializmusra, mind a latinnal kevert korabeli nyelvhasználatra jellemző a Bereggel később összenőtt szomszéd vármegye képviselőjének kirohanása: Eb ura fakó, Ugocsa non coronat.
Előzmény: Pivovar (94)
neofrix baszmacs Creative Commons License 2001.12.28 0 0 95

Bergengóciáról nem tudok, de az Óperenciáról azt hallottam, hogy az "Ober Enns" (az Enns folyó felső szakasza) nyomán készült, és mint ilyen, persze labanc termék.

Előzmény: Pivovar (94)
Pivovar Creative Commons License 2001.12.27 0 0 94
Talán off, mert esetleg tényleg csak kitalált, de miféle dolog Bergengócia? Az első feléből szintén 'labancos', hegyi lehetne -} és éppen az Ausztria nyugati részén lévő Bregenz városról jutott eszembe (ami csupán az ötletet adta, nem a tippet az eredetre)
Előzmény: LvT (93)
LvT Creative Commons License 2001.12.23 0 0 93
Labanc: Etimológiájára nézve ezt találtam: "A szó valószínűleg a német és az udvarhű magyar urak dús parókájára utaló 'bozontos', 'kócos' jelentésű loboncos, labancos kifejezésből ered."
Előzmény: Pivovar (91)
LvT Creative Commons License 2001.12.23 0 0 92
Rákóczi: A történelmi család a kelet-szlovákiai Ondava menti Rákóc községről vette a nevét. A falu szlovák neve egyben a név eredeti alakja: Rakovec (nad Ondavou). Ez a településnév elterjedt a szlávságban, és van magyar megfelelője is, mely szintén gyakori: Rákos, vi. 'rákászóhely, rákban gazdag folyóvíz mellett elterülő falu'.
Egyébként a cseh Rakousy-t is próbálták a rak 'rák' szóból magyarázni. De amíg a fenti példában az -ovec/ovce/ovci nagyon elterjedt képző (az -óc végű magyar földrajzi nevek többsége erre megy vissza), az -ousy "értelmetlen" végződés; így nem lehet képző, hanem az alapszó része. Emiatt a Rákóczi ~ Rakousy csak ún. 'hamis barátok', ami persze nem akadályozhat meg szépírókat, hogy a mű kedvéért a kettőt összekapcsolják; különösen, ha az illető egy harmadik nép tagja, és számára ezek csak egzotikus nevek.
Előzmény: Pivovar (90)
Pivovar Creative Commons License 2001.12.23 0 0 91
Ha már a kurucok fejedelménél tartunk (ha jól tudom, a kuruc a crux 'kereszt' szóból ered), essék szó a labancokról is (mintha még nem kerültek volna szóba)...
??
Előzmény: Pivovar (90)
Pivovar Creative Commons License 2001.12.23 0 0 90
Rakousy - ismerősen hangzik, mégpedig Eco Foucault-ingájából, a titokzatos Rákóczi/Rakousy stb. (többféle verzióban előfordul).
Ebből adódik a kérdés: Innen ered a Rákóczi név is?
Előzmény: LvT (89)
LvT Creative Commons License 2001.12.21 0 0 89
Cseh Rakousko, szlk. Rakúsko [2] (Ausztria): a 22-es hozzászólásomban adott feltételes etimológiát más források nyomán megerősíthetem (azzal a kis változtatással, hogy az eredet a morva dialektusra megy vissza). A mai alsó-ausztriai Raabs (an der Thaya) városnak a frank korban más volt a neve. Az eredeti, azóta kiveszett német Rátgóz személynéven alapuló elnevezést a mai cseh-morva Rakousy alak őrizte meg. A morvák számára -- a régen a mostani jelentősebb -- Raabs jelentette Ausztria kapuját, így róla nevezték el az egész országot; miként a magyarok is sokáig használták a hasonló keletkezésű Bécsország nevet.
Előzmény: LvT (22)
LvT Creative Commons License 2001.12.19 0 0 88
Bizánc [2] (gör. Büzantion): Az 55-ös hozzászólásban nem tudtam választ adni a név eredetére, így Pivovar eredeti felvetésére sem: "Besenyo-Bisantinus-Bissant'us-Bissenus -> tehát bizánci". Most rátaláltam, két etimológia tartja magát:
1. A valószínűbb változat szerint a Büzas görögösített trák személynévből származik, amelynek viszont egy 'bak' jelentésű szó az alapja (ugyanaz mint a mi 'bak' szavunk áttételes "őse" [< német Bock < i.e. *bug'hosz]).
2. A másik magyarázat az indoeurópai *budhjant- 'tenger mellett fekvő' szóra vezeti vissza.

Isztambul: Bizánc török neve a X. sz-ban bukan fel először arab forrásokban Istan Bulin alakban. Ennek alapja a bizánci görög isz tin Polin (ögör. eisz tén Polin) kifejezés, melynek jelentése 'a Városba'. A bizánciak u.i. ugyanúgy csak 'Város'-nak (Polisz) emlegették városukat, mint a rómaiak Rómát (Urbs).

Előzmény: LvT (55)
LvT Creative Commons License 2001.12.19 0 0 87
Ugyanaz, kicsit kevésbé kövéren:

Örmény [2]: A 31-es beírásban tisztázatlan maradt magyar név alapjául szolgáló kipcsak ermen ~ ürmen név, il. a latin Armenius eredete. Az örmények az ókorban két törzsre bomlottak: a haj-okra (ez lett az örmények önelnevezésének alapja), illetve az armen/i>-ekre. Ez utóbbi köszön vissza a "külföldi" nevekben vagy közvetlenül, vagy az i.e. XIV. sz-i Arme tartomány nevéből származva.

Korozmin: A káliz (vö. 31-es hozzászólás) jelentésének beszűkülése ill. elhomályosulása után a Horezmben élő népesség újabb keletű szláv eredetű elnevezése (még a Pallas nagylexikona is használja).

Előzmény: LvT (86)
LvT Creative Commons License 2001.12.19 0 0 86
Örmény [2]: A 31-es beírásban tisztázatlan maradt magyar név alapjául szolgáló kipcsak ermen ~ ürmen név, il. a latin Armenius eredete. Az örmények az ókorban két törzsre bomlottak: a haj-okra (ez lett az örmények önelnevezésének alapja), illetve az armen/i>-ekre. Ez utóbbi köszön vissza a "külföldi" nevekben vagy közvetlenül, vagy az i.e. XIV. sz-i Arme tartomány nevéből származva.

Korozmin: A káliz (vö. 31-es hozzászólás) jelentésének beszűkülése ill. elhomályosulása után a Horezmben élő népesség újabb keletű, szláv eredetre visszamenő elnevezése (még a Pallas nagylexikona is használja).

Előzmény: LvT (31)
hunnenkönig Creative Commons License 2001.11.25 0 0 85
nekem mar a masodik oldal felenel zsongott a fejem! :-)

En csak azon csodalkozom, hogyan tud valaki ennyi mindent megjegyezni?!

Aruljak mar el az okosok itt a trukkot, hogy hogy csinaljak? Elo ember ezt nem tudja fejben tartani......

Mindenesetre gratulalok es csodalom az eszeteket!

Előzmény: Sajka (84)
Sajka Creative Commons License 2001.10.28 0 0 84
Kedves LvT!

Lenyűgöző a türelem, ahogyan oktondi kérdésekre, (és a pontosság, amellyel) válaszolsz... :-) Köszi! Megint tanultam valamit.

Előzmény: LvT (83)
LvT Creative Commons License 2001.10.28 0 0 83
Kedves Sajka!

A deuten ~ deutsch viszonyánál érdemes az alábbiakat megvizsgálni: a deutlich melléknév -lich képzője denominális képző, vagyis névszóhoz járulhat, de igéhez nem. Emiatt feltételeznünk kell egy régi *Deut(e) főnevet, mely – egyelőre a jelentéstani síkot figyelmen kívül hagyva – már alapja lehet mind a deuten 'mutat; jelent, jelez; értelmez, magyaráz' igének, mind a deutlich 'érthető, értelmes, világos' és a deutsch 'német' mellékneveknek.
A jelentéstartalom szempontjából lényeges, hogy a germán nyelvekben a két jelentéssík (deuten~deutlich vs. deutsch) csak együtt fordul elő, tehát nincs nyelv, amelyben csak 'mutat, értelmez' jelentése lenne, vagy csak egy nép megnevezésére használnák (természetesen kizárva a deutsch szó átvételének eseteit, pl. angol Dutch). Ezt a szót megőrző nyelvek a déli (németen kívül pl. holland: duiden ~ duidelijk : Duits ) és az északi (pl. svéd tyda ~ tydlig : tysk) germánok közül kerülnek ki.
Ha a szó (vagy két szó) eredete után kutatunk, akkor nem találunk más szóba jöhető alapot, csak az ősgermán *thjódh 'nép' szót (melyről biztosan tudjuk, hogy a T(h)eutones, T(h)outones germán törzsnevek alapja volt). Ez a szó a germánség egészében el volt terjedve, ld. óangol théod (vö. Gyűrűk Ura: éothéod, Théoden!), gót thiuda, sőt a keltáknál (pl. óír túath), a baltiaknál (pl. lett tauta) valamint az itáliai nyelvekben (pl. oszk touto 'közösség, város') is.
Szemaziológiailag ez könnyen megfeleltethető a 'népnév' jelentéssíknak, de nehezebben a 'mutat~értelmez'-nek. Azonban ha elővesszük a többi germán nyelvben az igei alakok jelentését (svéd tyda 'értelmez, magyaráz; utal vmire, jelez vmit', holland duiden 'értelmez, magyaráz; (meg)mutat, jelent'), akkor láthatjuk, hogy az igei használatnak a 'magyaráz, értelmez' sík az elsődleges tartalma. A szó eredeti jelentése kiveszett, így nem volt akadálya a jelentősebb értelemváltozásnak. Erre utal, pl. az oszk egyik rokonnyelvének, a latinnak az esete, ahol azt találjuk, hogy az oszk touto 'közösség, város' szónak a totus 'egész, teljes' melléknév felel meg. Az a kérdés pedig, hogy melyik volt az elsődleges (tehát 'nép' [> 'mi népünk'] > 'értelmes' > 'német', vagy 'nép' [> 'mi népünk'] > 'német' > 'értelmes'), már a tyúk és a tojás problematikájához tartozik.
A magyar ~ magyaráz pár pedig sajnálatos módon nem eredeti magyar invenció, hanem a deutsch ~ deuten tükörfordítása. Ez mutat arra, hogy mennyire élő a két szó közti jelentésbeli kapcsolat: még más nyelvekben is mintaként szolgálhat.

Előzmény: Sajka (82)
Sajka Creative Commons License 2001.10.27 0 0 82
A magyaráz amúgy a németben is megvan, tudtommal macht deut(sch)lich ->értelmezhetővé tesz, megmagyaráz :-)

Hmm, csábító magyarázat, de azért SZVSZ nem olyan közvetlen a kapcsolat a deutsch 'német' mn és a deuten 'mutat; jelent, jelez' között, mint a magyar és a magyaráz közt. Mert érzésem szerint a deuten-nek az imént felsoroltak az elsődleges jelentései, és csak ezekből származott a deutlich 'érthető, értelmes' jelentés (tkp. talán 'feltáró, [a lényeget] megmutató'). Vagy (megint) tévednék?

Előzmény: Pivovar (76)
Wazull Creative Commons License 2001.10.26 0 0 81
"a saját bajaink természetes okozója a szomszéd: 'szifilisz' = franciakór < olasz mal francese, de franciául várhatóan inkább 'olaszkór' [bár nem tudom biztosan]."
De, igen. Jol tudod...
Előzmény: LvT (79)
LvT Creative Commons License 2001.10.26 0 0 80
Errata: szlovákságom megzavart: a naracs szlovákul pomaranč, csehül pomeranč. Az eredetileg átvett szóalakhoz egyébként a szlovák áll közelebb. (N.B. A két nyelv közül fonetikailag a szlovák "konzervatívabb", nyelvtanilag viszont a cseh.)
Előzmény: LvT (79)
LvT Creative Commons License 2001.10.26 0 0 79
A cseh pomaranč 'narancs' szó tulajdonképpen egy 'alma+narancs' összetett szó átvétele valószínűleg az olaszból, vö. francia pomme /e: pom/ 'alma' [olaszul sajnos nem tudom, mi az alma, de latinul is pomus volt], ill. olasz narancio 'narancs' [ebből jön a magyar szó is].
A narancs "almának tekintése" másutt sem ismeretlen, vö. holland sinaasappel tkp. 'sínai alma' és német Apfelsine 'u.a.'.

Pomeránia: Tulajdonképpen a lengyel Pomorze /e: pomozse/ szó latinosítása, amely a po- 'vmi mentén' elöljáróból és a morze 'tenger' szavak összetétele, vagyis magyarul leginkább Tengermelléknek lehetne fordítani. (Egészen pontosan: a Pomeránia szót a pomerán lakosnévből képezték, ez pedig a Pomorzan 'pomorzei lakos' szó átírása. A lengyel rz eredetileg lágy r volt.)
A 'tengerpart'-ot oroszul most is pomorje-nak hívják, és a po-val képzett földrajzi nevek gyakoriak a szláv nyelvekben (vö. poláb < po+Labe : Elbamente). Érdekességképpen álljon itt néhány csonkamagyar földrajzi név szlovákul: Podunajsko, Potisie.

Más: A svédek jelentős civilizatórikus befolyással voltak a világra: svédacél 'kén- és foszforments acél', svédcsavar 'vizilabdában kapura lövés hátrafelé kifordítot tenyérrel', svédfal 'polcos szekrény mint a szoba két felét elválasztó fal', svéd gombasaláta 'hideg paradicsomos gombaétel', svédpadló 'nem egyforma méretű párhuzamosan lerakott puhafa deszkákból készített padló', svédszekrény 'ugrószekrény', svédtorna 'a test minden izmát megmozgató egészségügyi torna'. A svédek nem számítanak olyan 'tipikus' népnek mint a francia, így talán meglepő lehet a "svéd dolgok" száma. Ez amiatt van, mivel ezeket ténylegesen svédek találták fel, ill. svédek (beleértve a "hasonszőrű" skandinávokat-finneket) terjesztették el a világban. Ide jön még a norvég minta, amely tényleg olyan tipikusan skandináv mint amilyen skót a skót (koctás/mintás) szövet.
Az ilyen népekről elnevezett dolgok az esetek többségében tényleg köthetőek az adott etnikumhoz/kultúrához, ha másként nem úgy, ahogy az elnevező azt hiszi, hogy az adott néptől kapta, pl. törökbors 'paprika' (használata a török uralom alatt terjedt el); vagy úgy, hogy a saját bajaink természetes okozója a szomszéd: 'szifilisz' = franciakór < olasz mal francese, de franciául várhatóan inkább 'olaszkór' [bár nem tudom biztosan].

Előzmény: Pivovar (78)
Pivovar Creative Commons License 2001.10.26 0 0 78
Hm, csak kontárként a svédasztalról:
A svéd (vagy skandináv, én Dániában tapasztaltam) vajaskenyérnek (smörrebröd) leginkább csak a tartószerkezete a vajaskenyér, mert mindenféle kacatot, húsokat, szalámikat, sajtokat, zöldségeket rápakolnak vastagon - talán ennek köze lehet ahhoz, hogy a svédasztalon is ugyanúgy van mindenféle holmi, amivel magad telepakolhatod a "vajaskenyeredet".
A svédszekrényről viszont sejtelmem sincs ;-)

(off: a svédek elég különcök voltak a középkorban is, a bőrkötéses ágyúikkal "Gusztáv Adolf bőrágyúja fel van virágozva" :-)

LvT! Ha már itt vagyunk, bár azt hiszem, felmerült már az Oranje-orange párhuzam, hogy van ez a pomerániai-pomaranc' között (utóbbi narancsot jelent pl. csehül, ha jól tudom), vagy ez ugyanaz mind?

Előzmény: W900 (77)
W900 Creative Commons License 2001.10.26 0 0 77
Köszönöm a válaszokat. tök jó fejek vagytok.

Igazából a beszélgetésünk a "svédasztal" eredetéből indult ki. Erről tudtok valamit? Vagy van olyan forum ahol nem vagyok nagyon off ilyen kérdésekkel:-)

Csak így tovább,

Üdv

Előzmény: Pivovar (76)
Pivovar Creative Commons License 2001.10.26 0 0 76
Azért a franciázás meg a magyarázás között van néminemi különbség :-)
A magyaráz amúgy a németben is megvan, tudtommal macht deut(sch)lich ->értelmezhetővé tesz, megmagyaráz :-)
(az sch nincs a szóban, kikophatott onnan, csak a könnyebb párhuzam kedvéért csempésztem vissza))
Előzmény: Törölt nick (72)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2001.10.24 0 0 75
Szia Tamás!

Köszönöm az eddigiekhez hasonlóan kimerítő szófejtést! Ezt aligha vétéd el... :-)

Előzmény: LvT (71)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!