Keresés

Részletes keresés

notwe Creative Commons License 2003.04.25 0 0 16
Köszi!
Előzmény: Törölt nick (15)
Törölt nick Creative Commons License 2003.04.25 0 0 15
OK. Paraméterek:

kvarktömegek (Higgs Yukawa csatolások): 6 db
kvark keveredési szögek: 3 db + 1 db fázis
csatolási állandók: 3 db (erös - ehelyett szokás inkább a QCD lambda-skála, gyenge, elektromágneses).
lepton tömegek (elektron, müon, tau): 3 db
Higgs vákuum várható érték: 1 db
Higgs tömeg (vagy öncsatolás): 1 db

Ez összesen 18.

A neutrínók tömegét nemrég mutatták ki, ennek alapján bejön még:

neutrínó tömegek: 3 db
lepton keveredési szögek: 3 db + 1 fázis

Ez még 7.

továbbá beszámolható még a QCD topologikus, ún theta paramétere is, ami tudomásunk szerint igen kicsi, lehet egzaktul nulla. Plusz 1.

Általában a szokásos 18 paramétert vesszük alapul. Az ezek ismeretében megjósolható fizikai jelenségek, mérhetö paraméterek, hatáskeresztmetszetek, radiatív korrekciók stb. száma több százas nagyságrendü, felsorolni is nehéz lenne. A modell semmilyen ismert kísérleti ténnyel nincs ellentmondásban. Precíziós tesztek (pl. Z közvetítö bozon tömege, elektron anomális mágneses momentuma stb.) egyes esetekben 10 jegy pontosságot is elérnek. Kvalitatíve is teljes az egyezés a tapasztalattal (kvark bezárás, hadronizáció stb.), nemperturbatív számítások, Monte-Carlo szimulációk eredményeinek tömkelege szól még mellette.

Néhány dolgot nehéz számolni, föleg, amiben erösen kölcsönható ún. hadronok szerepelnek, a kvantumszíndinamika erösen csatolt volta miatt, de azért van egy csomó eredmény itt is.

Ami ezen túl van, azt szokás új fizikának nevezni. Kísérletek, elemzések tízezrei után az a kép alakult ki, hogy

1. Ma nincs olyan kísérleti eredmény, megfigyelés (ideértve asztrofizikát is), ami a standard modellnek ellentmond. A neutrínótömegek az egyetlen kiterjesztés, de ez nem igazán alapvetö, csak 7 új paramétert jelent.

2. Az egyetlen hiányzó összetevö a Higgs bozon. Igazából ez sem feltétlenül kruciális, a jelenlegi skálákon ugyanis elég annyit tudni, hogy szimmetriasértés van, a sértés paramétere a gyenge mértékcsoport dublett ábrázolásában van. Ez lehet egy szimpla skalártér (Higgs), de lehet esetleg egy bonyolultabb mechanizmus is, a részletei a jelenlegi energiákon nem érdekesek. Ha meglesz a Higgs, jó, ha nem, akkor sincs nagy baj, kisebb módosítás még mindig elképzelhetö.

3. Az egyetlen komoly elméleti pont, ahol csiszolni kell a számítási módszereket, az erös kölcsönhatás. Új és hatékonyabb módszerek kellenek a bezárás vizsgálatára (hogyan vannak kötve a kvarkok a hadronokban), hogy pontosabb számszerü jóslatokat tudjunk kicsikarni az elméletböl alacsony energián. Nem nagyon gondolja senki, hogy eltérés lesz, de hátha. És az elméleti alapok miatt is megéri, hogy megpróbáljuk jobban megfogni az erösen csatolt térelméleteket, ez máshol még jól jöhet (pl. kvantumgravitáció).

4. A standard modell nem lehet a mindenség fundamentális elmélete. Egy effektív elmélet, ami az ismert energiaskálákon igaz. Ez fontos kritérium a nagy egyesítések, húrelmélet stb. vizsgálatánál: vissza kell adniuk a standard modellt az 1 TeV (teraelektronvolt) alatti energiákon lejátszódó folyamatokra. Mindenki arra számít, hogy elég nagy energián látszani fognak eltérések a standard modelltöl. Ezek jellegére már számtalan elképzelés, szcenárió van, de kísérleti erdemények nélkül nem lehet szelektálni a modell jelöltek között. Illetve egyes jelölteket már ki lehetett zárni, mert túl nagy eltérést jósoltak volna a standard modelltöl, ami a pontosabb eredmények miatt kizárható.

Hogy miket saccol, azt hadd ne írjam le. Kismillió dolog van, a müon élettartamától a proton-proton mélyen rugalmatlan szórás hatáskeresztmetszetéig.

Előzmény: notwe (13)
Muster Mark Creative Commons License 2003.04.25 0 0 14
Sokat, de fejlődnek.
Előzmény: notwe (13)
notwe Creative Commons License 2003.04.24 0 0 13
Másik topikban írtad:

„Túl jól müködik a jelenlegi, ún. standard modell. A kísérletek szinte semmilyen eltérést nem mutatnak”

Azért jó lenne, ha felsorolnál néhány adatot, hogy mit is jelent az a túl jó: pl. mit, milyen hibával saccol az elmélet, hány illesztési paramétert kell belerakni stb..

Előzmény: Törölt nick (12)
Törölt nick Creative Commons License 2003.04.23 0 0 12
Nincs ismert oka.

A pion nem elemi, hanem egy kvark-antikvark pár kötött állapota.

Elemi skalármezökröl általában azt gondoljuk, nem nagyon vannak. Ezért kételkednek sokan egy elemi Higgs létezésében. Ennek sok oka van, de most nem szívesen mennék bele.

Kettönél nagyobb spinü részecskékröl azt gondoljuk, nem lehet konzisztens kölcsönható elméleteket felírni velük, kivéve, ha végtelen sokan vannak (pl. húrelméletben alacsony energián, ott Planck-tömegnyi osztással végtelen toronyból áll a spektrum). Ennek viszont ismert matematikai oka van.

A graviton létét nem zárja ki semmi. Hogy nem elemi, ez bizonyos spekulációk tárgya. Eszerint a gravitáció nem fundamentális kölcsönhatása, hanem van valami még fundamentálisabb, amihez a gravitáció úgy viszonyul, mint a van der Waals kölcsönhatás az elektromágnességhez. Ezt sokan nem szeretik, mert az einsteini elmélet szerint (ami jelenlegi ismereteink szerint minden gravitációs jelenséget nagy pontossággal és korrektül leír) a gravitáció valami nagyon fundamentális, és a téridö dinamikájával kapcsolatos. Az, hogy a téridö nem egy passzív színpad, hanem dinamikus objektum, számomra nagyon természetesnek tünik. Meglepödnék, ha nem így lenne. Azon ellenben nem lepödnék meg, ha a folytonos, differenciálható sokaságként elképzelt téridöröl alkotott elképzelés szertefoszlana a kvantumgravitációban, söt, ezt várom.

A graviton létével a probléma a következö. Általában a részecskék a mezök kvantált rezgései. Kis rezgések esetén harmonikus közelítés alkalmazható, ilyenkor a részecskék gyengén hatnak kölcsön. Egy ilyen közelítésben lehet beszélni individuális részecskékröl (pl. amikor messze vannak egymástól egy szórásfolyamat elején vagy végén).

A gravitációnál ellenben nagyon nem természetes kis rezgésekröl beszélni. Gyenge gravitációs térnek stb. nincs koordinátainvariáns értelme, márpedig azt gondoljuk, hogy igazi fizikai objektumoknak valahogy koordinátafüggetlennek kell lenniük. Egyébként görbült téridöben a részecske kép is csak nagyon viszonylagosan tartható fel, a mezökröl viszont minden további nélkül lehet beszélni, kvantált formában is.

Pl. egy gyorsuló megfigyelö a szokásos vákuumot höfürdönek észleli, tele részecskékkel. Ez az Unruh effektus. A gyorsuló megfigyelö ellenben ált relben egyenértékü egy nem gyorsuló, homogén gravitáviós térben lévövel (liftes gondolatkísérlet). Tehát gravitáció jelenlétében nem nagyon van értelme azt mondani, hogy a vákuum üres. Egy megfigyelö azt mondhatja, igen, a hozzá képest gyorsuló meg úgy látja, részecskék egész rendszerén úszik keresztül, amik egy adott hömérsékletü egyensúlyi eloszlásban vannak.

Egyszóval gravitációs rendszerekben a részecskekép nemcsak gravitonokra, de más részecskékre is problémás lenne. Gravitonokra meg még problémásabb. De annak van értelme, hogy valamely háttér téridöhöz képest kis perturbációit nézzük a téridönek, ezek lehetnek gravitációs hullámok, és ha gyengék, viselkedhetnek úgy, mint az adott fix háttéren mozgó kettes spinü részecskék. Ezek lennének a gravitonok.

Előzmény: Muster Mark (11)
Muster Mark Creative Commons License 2003.04.23 0 0 11
És az miért van, hogy az összes, jelenleg eleminek ismert részecske 1/2 vagy 1 spinű? (Kivéve a 0 spinű pion). Nem lehet, hogy van ennek valamiféle eddig nem ismert oka?

...mert akkor a kettes spinű graviton vagy nem elemi, vagy nem létezik, vagy ez lesz az első elemi, nem 1/2 vagy 1 spinű részecske.

Előzmény: Törölt nick (10)
Törölt nick Creative Commons License 2003.04.23 0 0 10
Egyes spinü bozon két azonos töltés között taszítást hoz létre, kettes spinü bozon pedig vonzást. Nullás spinü ismét vonzást. Ellentett elöjelü töltések között éppen fordítva.

Na most a gravitációs töltése mindenkinek pozitív (ez a tömeg), ezért a gravitáció mindig vonzó, (legalábbis ebben a gravitonos képben, ami gyenge gravitációs terek esetén lehet jó közelítés - ha vannak egyáltalám gravitonok, a kvantumgravitáció lehet teljesen meglepö dolog is, amire az eddigi fogalmak közvetítö részecskékröl stb. nem érvényesek). Az elektromos töltés elöjele változhat, ezért a létrejövö erö is lehet taszító vagy vonzó.

Előzmény: elterito (5)
Muster Mark Creative Commons License 2003.04.23 0 0 9
A gravitoné is nulla (ha létezik).
A gluonoké is nulla. Ezért az erős kölcsönhatás hatótávolsága is végtelen lenne, de a gluonok színtöltést is hordoznak, ezért a kvarkok által polarizált virtuális gluontér (...vagy mi) ereje a távolsággal nő, ezért a kvarkok semekkora energián sem tudnak eltávolodni egymástól, mert az energia növelésével csak új kvarkok jönnek létre.

A gyenge kölcsönhatás W és Z bozonjainak viszont nem nulla a tömege. A tömeget létrehozó Higgsé (ha létezik) sem nulla.

Előzmény: elterito (5)
Dr. Lecter Creative Commons License 2003.04.22 0 0 8
2000 decemberben jelent meg, a szerkesztőséget kérdezd meg talán.
Előzmény: elterito (6)
noway Creative Commons License 2003.04.22 0 0 7
Újságárus?
Előzmény: elterito (6)
elterito Creative Commons License 2003.04.22 0 0 6
Ki tudja, hol lehet megvenni a Term. világa részecskefizikás különszámát?

köszi.

elterito Creative Commons License 2003.04.22 0 0 5
És annak, hogy a közvetítő részecske spínje egy vagy kettő, milyen szerepe van abban, hogy a kölcsönhatás vonzó, vagy taszító? A bozonok közül csak a foton nyugalmi tömege nulla, vagy van más ilyen is? (lévén a gravitáció hatótávolsága végtelen)

köszi kedves 137

elterito

Előzmény: szazharminchet (4)
szazharminchet Creative Commons License 2003.04.22 0 0 4
A sztenderd modell nem tartalmaz szuperszimmentriát, az már annál újabb elmélet. A standard modell az, amit ma már (nagyjából) biztosan tudunk, szuperszimmetrikus részecskéket még sehol sem detektáltak.

A részecskék számánál sokkal fontosabb annak az "oka": a szimmetria ami szerint a standard modellben csoportosítani lehet a részecskéket:
van három kvarkcsalád: könnyű (u,d), közepes (s,c) és nehéz (t,b).
Minden családban egy -1/3 és 2/3 töltésű kvark található. A hadronok és a mezonok a kvarkokból épülnek fel.
Szintén három lepton-család van: ez elektron, a müon és a tau. Minden családba tartozik egy lepton (ez az elektronhoz hasonlít, erről nevezzük el a családot) és egy neutrinó. A standard modell szerint ez utóbbi tömege nulla (ez a neutrinóoszcillációs kísérletek szerint nem jó, ez is az egyik továbblépési irány).

Ezzel a fermionokat (az anyagot alkotó részecskéket) be is fejeztük, már csak a közvetítő részecskék (ezek bozonok) vannak hátra: ezek a foton (elektromágneses kcsh.) a tömeges vektorbozonok (W és Z, a fotonhoz hasonlóan közvetítik a gyenge kölcsönhatást) és a gluonk (erős kcsh.).

A tömeges leptonoknak és a kvarkoknak elektromos töltésük van. Az összes lepton és kvark részt vesz a gyenge kölcsönhatásban, színük (ez csak név!!! igazából erős töltést kellene mondani, ebből három féle van) csak a kvarkoknak van, így az erős kölcsönhatásban csak ezek vesznek részt.

A Higgs-részecskét eredetileg azért vezették be az elméletbe, mert az olyan kvantumtérelméletek, amiben tömeges közvetítőrészecskék (vektorbozonok) vannak, nagyon nehezen kezelhetőek (nem renormálhatóak), és ezt a problémát a Higgs-mechanizmus bevezetése megoldja (valójában tömegtelen részecskék, de alacsony energián a Higgs-mező miatt tömegesként viselkednek). Így a Higgs-részecske felfedezése amellett, hogy a standard modellt teljessé tenné, az egész koncepciót is alátámasztaná.

Láthatjuk, hogy a neutrinóoszcillációt, neutrinótömeget a standard modell nem tartalmazza, szintén nem írja le a gravitációt (és ha van szuperszimmetria, akkor azt sem).

Üdv
137

Muster Mark Creative Commons License 2003.04.07 0 0 3
Ezen kívül még barionok és mezonok vannak, de ezek a kvarkokból jönnek össze.

A szuperszimmetriák szerint ugyanennek a duplája képzelhető még el (minden bozonnak van egy fermion és minden fermionnak egy bozon megfelelője).

Előzmény: Youme (1)
masodnikk Creative Commons License 2000.12.03 0 0 2
próba
Youme Creative Commons License 2000.12.02 0 0 1
Amit én tudok eddig:

Van a 6 féle kvark. (lefelé, felfelé, különös, bájos, alsó, felső) és ezek zamatai (3 színben). Aztán a leptonok szintén 6-an vannak. Elektron, müon, Tau és a 3 neutrínó. Közvetítő részecskék:
foton (elekrtomágnesesség) W+, W-, Z0 (Gyenge kölcsönhatás), Gulon (Erős kölcsönhatás), Gavitron (Gravítáció). Úgy tudom a Higgs bozon felelős azért, hogy a dolgoknak tömege (tehetetlensége) van. Aztán az antirészecskék. A pozitron (anti elektron), anti neutrínók, anti kvarkok. Azt nem tudom, hogy a közvetítő részecskéknek van-e antirészecskéjük.

Ez így 54 + a Higgs bozon elemi részecske.

És a többi??

Dr. Lecter Creative Commons License 2000.12.01 0 0 0
Néhány hete jelent meg a Természet Világa idei harmadik különszáma, ez teljes egészében modern mikrofizikával foglalkozik, szerintem nagyon alapos és korrekt módon. Érdemes megnézni!
Előzmény: Youme (-)
Youme Creative Commons License 2000.12.01 0 0 topiknyitó
A LEP topciban már volt szó a Higgs bozonokról. Nos nagyon boldog lennék, ha valamilyen módon összefoglalnánk itt, hogy a standard modell milyen részecskéket (és közvetítő részecskéket) tartalmaz. Márcsak azért is mert állítólag ez a legjobban elfogadott elképzelés. Sajnos itthon nem találtam ilyen jellegű könyvet a témában. Akinek van ideje és kedve magyarázatot is írhat a felsoroláshoz. Mivel úgy tudom rengeteg részecskéről van szó, ezért javaslo, hogy egy-egy hozzászólás csak valamely részéről szóljon a standard modelnek. Persze az első pár lehetne egy átfogó jellegű (esetleg történeti) is.
Szóval akinek van kedve és ideje, az ne habozzon.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!