Szia! Ha a Ladához sikerült dokumentációt szerezned, megtennéd, hogy nekem is elküldöd? Az átalakítás képeit is nagyon megköszönném :) Köszönöööööm :) bp13p9(kukac)gmail(ponty)com
kedves Anyósnak csinálok műtermet. Bontott faház elemeket vettem, ami csak 50x50 keret és 220 hajópadló, 1500x2500-ös a tábla.
Ezt gondoltam egy 120x120-as vagy 150x150-es vázra felfogatni és belülről szigetelni (a külső rész festéssel elég szép lesz). Rétegrend lenne a kérdésem. Kőzetgyapot tábla, párazáró fólia, gipszkarton lenne a felhasznált anyagok meg persze az, amit kell még beépíteni. Előre is köszönöm a hasznos tanácsokat!
szerintem ezt a fűtésszereléses topicban kérdezzétek meg. cseréltem már pár konvektort a régi FÉG-nek vastag a "kéménye" és van súlya, vannak modernebbek aminek a parapet vékonyabb.
Szia! Én is most tervezem a faházam téliesítését és mivel van gáz, így gondoltam hogy a parapetes konvektor lenne a legjobb megoldás. Légysz, ha van infód erről a megoldásról, megtennéd, hogy megosztod velem? Tamás
Külső kéményt szeretnék a faházam mellé építeni. Mivel korábban nem volt benne fűtés a falon átmenő fűtéscső áttörését nekem kell megoldanom. Konvektor parapet beépítésén gondolkodom ytong téglával. Véleményeket ötleteket kérek.
Igazad van! Ha jól van megépítve és minden jól sikerül, nincs "baki", akkor lehet tartós is egy ilyen ház. Viszont sajnos tény, hogy sokkal több a hibalehetőség és eleve a várható élettartam is egy téglával szemben. Nálunk pl az eláztatás úgy sikerült, hogy volt ugyan 2 fólia is ami védte a szerkezetet az alap vízszigetelésen kívül, pontosabban azon és a hőszigetelés felett. Mégis a toldásoknál áteresztett, és a ház oldalán folyt le a víz. :)
Én is valami ilyesmi megoldásra gondoltam, bár én megmerném kockáztatni azt is, hogy méterenként bontva alátámasztással se kell bajlódni. Megnyugtató mindenesetre, hogy csinált már valaki ilyet és működött!
Egyébként nem irigyellek, csak azért hogy volt lelkierőd ahhoz, hogy rendbe tedd azt a házat! :)
zöldeskék: bizony, szövegértelmezés! :) Nyilván lehetett volna még ez is fokozni, de nem volt indokolt(DNY-i fekvés, kis alapterület), szerintem bőven elfogadható az évi 40-50 ezer forintos fűtési költség egy 140 légköbméteres házra. Hiába csökkentem a fűtési költséget a felére, ha a megtérülési ideje a plusz szigetelésnek 20 év. Addigra már úgyis lesz valami jobb hőszigetelés és a hőszigetelési rendszert is érdemes lesz felújítani.
Ha figyelmesen olvastál volna, még idézted is, akkor látnád, hogy pont ezt írja ő is: semmi extra szigetelés, ám így sem kellett agyonfűteni.
Dmitrij Petrovic: ha a rétegek megvannak, ahogy kell, akkor nem ázhat be. Ha csak a hagyományos kivitelezést is nézzük: Ugye a legalsó betonréteg a szerelőbeton, erre jön egy teljes vízszigetelés, az alapnál ezen vannak a talp gerendák, tehát alulról nem ázhat be.
Felülről pedig a vizes helységekben az aljzatbetonon szintén van legalább egy, kenhető, vagy jobb vízzáró réteg, mi felmegy az oldalfalakra is, elvileg onnan sem juthat be víz a gerendákhoz.
(Az aljzatbetonozásnál hogyan sikerült eláztatni? Ott már kellett lenni egy vízzáró fóliarétegnek, pont azért, hogy a friss betonból ne szivárogjon át a víz a hőszigeteléshez.)
És mivel nem 50-100 éve épült házakról beszélünk, elég valószínű, hogy korszerű, több rétegű alu-műanyag csövekkel szerelt a víz, azzal nem lesz egy ideig gond, hogy máshol csőtörésből ázzon az alap/aljzat. Pláne, ha nem toldozták szanaszét ordenáré módon. Ha itt valaki 40 éves használt fémcsöveket gányol be kender tömítéssel, akkor igen, lehet aggódni. Mi is azért csináltattuk meg a vízaknát, az órától meg a kafa műanyag csővel a bekötést, mert az előző, ugyan szintén műanyag cső feljött valahol két szoba között, de a ház ALATT valahol egy régi, eredetileg kerti csaphoz épült vascsőre kötötték rá.
A gond ott van, mikor kilopnak/kihagynak dolgokat. Nálunk pl. csak a talpgerendák alatt volt csíkban vízszigetelés, egyébként sehol, tehát gyakorlatilag nem volt. A fél ház aljzatából a hőszigetelő réteg is hiányzott. Felülről a sarokkád alatt közvetlenül az aljzatbeton volt, mindenféle vízzáró réteg nélkül, tehát az aljzatbetonon keresztül mint a szivacson, folyt át a víz. Mert még fólia sem volt. Persze, hogy a fürdőszoba melletti gerendák rohadtak.
A cseréjük egyszerű volt, mivel ahogy írtam, lebontottuk az egész házat a vázig, tehát a szerelőbetonig minden fel és le lett szedve, a burkolat, a díszjellegű hőszigetelés, a gipszkarton, a szintén csak dísz hőszigetelés a falakból. Párazáró fólia sehol nem volt.
Csináltak egy ideiglenes alátámasztást a problémás helyeken aztán kicserélték a gerendákat. Azonban csak így lehet, máshogy nem.
Sajnos igaz az, hogy a könnyűszerkezetes ház rákfenéje a trehány vagy szétlopós kivitelezés. Itt nem csak a fűtésszámládon/nyári hőgután jelentkezik, ha kihagytak valamit.
Sajnos a beázás a könnyűszerkezetes házak átka. Nekünk is van egy és sajnos már az elején sikerült eláztatni az alját az aljzatbetonozás során. Igaz, ilyen készültségi fokban aránylag jól kitudtuk szárítani, de bennem azért még mindig ott a félsz, hogy mivan ha egyszer csak kiderül, hogy kirohadt az alja a háznak.... :) Így sokat agyalok azon, hogy lehetne majd kicserélni a talpgerendákat. Nektek hogy sikerült?
Én különben nem építenék megint könnyűszerkezeteset, pont emiatt. Egy téglaház felázhat évszázadokig, akkor sem dől össze....igaz, hogy a fűtésre rámegy a gatyád is, de így meg az új házra... :) Annyi előnyét látom, hogy fűteni, hűteni sokkal olcsóbb. Még a mostani télen is volt amikor decemberben és februárban több napon át nem kellett fűteni! Az azért nem semmi, a hőszigetelés vastagságához képest. 14 centi eps a falakon, 30 a födémbe és 8-8 centi a lábazaton illetve a padlóban.
Neked kell tudni, hogy a házad mennyire napsütötte helyen áll, normál esetben szerintem teljesen felesleges az előtét fal. Ráadásul erre is kell a szigetelés mindenképpen..
Eladó téliesített Éva típusú faház,teljes berendezéssel(fürdőszoba,zuhanyzó,wc,teljes konyhabútor szagelszívóval,gázkonvektor,1 plazma tv,hifitorony.Nappali,hálószoba,konyha,fürdő.A képen látható franciaágy nem eladó. Bontásban,szállításban nem tudok segíteni.
Szóval az előtétfalnak az lenne a szerepe, hogy ne melegedjen fel maga a fal a nyári napsütésben. Hát nem tudom, mennyi értelme van. A préri közepén egymagában álló háznál lehet, hogy jó dolog :)
Eléggé élettelen ez a topik :) Mondjuk jól tükrözi, hogy itthon még mindig inkább idegenkednek a könnyűszerkezetes házaktól, és Géza, a dagadt kőműves a sörösrekeszeken üldögélve szidja is, mint a bokrot :D
Mi tavaly vettük meg kalandos körülmények között sógorék házát, ami 6 évvel ezelőtt épült és igazi mintapéldája az összetákolt, elcseszett építészeti módszereknek. Itt több, a témához kapcsolodó topikban is jelen vagyok :) Sajnos. Ha valaki egy ilyennel találkozik elsőként, akkor elhiszem, hogy egy életre elmegy a kedve. Azonban jól megcsinálva szerintem egyértelműen veri a hagyományos építési módszereket. Én is a gipszkarton falak teherbírásától tartottam, ehhez képest a hálószobánk 1 és fél falát padlótól a plafonig bepolcoztam (sínes rendszer, az igaz) és remekül bírja. Pedig elég trógerul rakták fel ezt a gipszkartont is, én javítottam itt-ott a kikövetelt javítások után is.
Mi kipofoztuk, amennyire lehetett és most, hogy már elég sokat tudok ezekről is, legközelebb is könnyűszerkezetes házat építenék, persze nem így.
De, hogy a kérdésedre is válaszoljak, bár nem régóta vagyok ilyen tulaja:
1-2. Hogy mi lesz 10 év múlva, senki sem tudja, az számít, hogy hogyan van megépítve az a ház. Bár kezd megváltozni a gondolkodás, de a sok elcseszett házat figyelembe véve 10 év múlva a "ja, 30 éve épült és fa?" miatt valószínűleg örülhet az ember, ha tartja az értékét.
3. Nagyon egyszerűen: kibontod. Ellentétben a téglával és egyebekkel, belülről a gipszkartont, kívülről a szigetelést és az osb lapokat bárhol könnyen ki tudod bontani, aztán közvetlenül meg lehet nézni a szerkezetet. Viszonylag egyszerű visszajavítani is, csak kicsit oda kell figyelni a párazárásnál és a hőszigetelésnél. De a belül már csak az aljzatbeton feltörésével tudnád megnézni.
Mondjuk valószínűtlen, hogy ott probléma lenne, de pont a mi esetünk: drága sógoromék egy évig (!) használták úgy a fürdőszobát, hogy végig volt repedve a sarokkád alja (a ház alól csordogált a víz, mert mint később kiderült, hogy kispórolták a vízszigetelést is szinte mindenhonnan). Ha nem döntünk úgy, emiatt is, hogy mindent visszabontunk a szerelőbetonig, akkor nem derült volna ki, hogy a fürdőszoba körül az alsó gerendák már szét voltak rohadva. De ez nagyon a végletes példa.
Az más kérdés, hogy az eladó nem fog beleegyezni, hogy megbontsd, illetve akkor is a saját költségeden.
A legjobb, ha már építésnél, de legalább egy nagyobb felújításnál mindent lefotózunk.
Egy bizonyos kivitelezőnél lehet választani 2 fajta falszerkezet közül, amivel kapcsolatban a véleményetekre lennénk kíváncsi.
Csatoltam egy képet a rétegekről.
A falszerkezetek felépítésében csak a külső rétegben van különbség, mégpedig abban, hogy a "classic" fal 10cm hungarocell-t kap, az "exluzív" pedig 10N+F-es Porotherm válaszfaltéglát 3cm légréssel.
Szerintetek melyik lehet jobb választás?
Annak mennyi értelme lenne, hogy ha a válaszfal téglára még egy 5 cm hungarocell réteg kerülne?
A tapasztalataitokrsa lennél kváncsi, talán többeknek is érdekes kérdésekben:
1. Egy most 20 éves, favázas, könnyűszerkezetes sorház értéke, a tapasztalatotok szerint hogyan alakul 10 éves távlatban? Mennyire tartja, vagy éppen veszíti az értékét?
2. Tíz év múlva, egy akkor 30 éves könnyűszerkezetes családi házat vajon el lehet a maihoz képest jelentős értékcsökkenés nélkül?
3. Használt, favázas, könnyűszerkezetes családi ház rejtett hibáit - különesen a szerkezetet romboló kártevőket - hogyan lehet feltárni? Lehet egyáltalán vásárláskor erről megnyugattóan meggyőzödni, vagy időzített bomba a dolog?
Van egy könnyűszerkezetes házam, aminek a külső falán rendszresen nagy méretű hangyák mászkálnak, sőt talán az erkély részben benne is laknak. Talán fadovasító lóhangya. Ha van tapasztralatotok, hogy ki és hogyan tudja ezt profin kiírtani, vagy hogy hogyan lehet, akkor ossza meg ezt az információt.
Természetesen felhívtam már pár hangyaírtó céget, de ennél a hangyafajnál mindegyik csak hümmögött, vagy félmegoldásokat kínált. Azt meg hogy pontosan hol van a boly még nem sikerült felfedeznünk. A lábazatot egy helyen megbontottuk a sarkánál, ott a fa tartóoszlop ép volt (nem vol nedves). Le is fújtuk őket a nekik megfelelő Bros márkájú irtóval, amitől annyit értünk el, hogy a fal másik részén mászkálnak fel. A hangyacsali, amit szintén Bros márkájút vettünk, azt nem fogyasztják el, pedig attól elvileg kidöglenének a bolyban.
"Az tűzre érzékenység érdekes, mert Én azt gondoltam volna, hogy erre a faszerkezet sokkal érzékenyebb."
Gondolom erre volt ez a reakció !
"A fémszerkezet sokkal érzékenyebb a tűzzel szemben, ezért olyan burkolattal kell ellátni, amely megakadályozza a szerkezet idő előtti összerogyását. Külföldön ezeket az épületeket a tűzoltók pirossal jelölik, a tűzoltás során nem mehetnek be, kívülről próbálják oltani, hűteni a szerkezetet."
fémszerkezet az majd mindig acél szerkezet.
Nos igaza van az előtted szólónak, mert tény hogy az acélszerkezet előbb összeomlik mint a faszerkezet. Az viszont egy más dolog, hogy a fa könnyebben meggyullad
Hát Én elsősorban az üzemben előre legyártott acélszerkezetre gondoltam.
Egy kivitelező oldalán a következő olvasható:
"Az épület acélszerkezete tűzálló. Emellett kiemelkedően biztonságos, földrengés és viharálló. ÉMI alkalmassági vizsgával rendelkezik, ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerben készül, ami biztosítja a műszaki, minőségi biztonságot."
Én úgy gondolnám, ha egy kivitelező ÉMI alkalmassági vizsgával rendelkezik, akkor ezekkel a technológiai előírásokkal tisztában kell hogy legyen, és talán be is tartja tervezéskor. Legalábbis az ember ezt várná el.
Az tűzre érzékenység érdekes, mert Én azt gondoltam volna, hogy erre a faszerkezet sokkal érzékenyebb.
Nagyon nehéz erre választ adni, hiszen fémvázas/acélvázas szerkezetet akarsz összehasonlítani egy faszerkezetessel. Ez az alma és a körte esete. Mindegyik könnyűszerkezetes. Azonban a faszerkezetesből számtalan a választék. Fémvázas/acélvázas szerkezetnél is meg kell különböztetni az üzemi vagy a helyszíni előregyártást a helyszíni kivitelezéstől.
Tudomásul kell venni, hogy a faszerkezetessel szemben a fémszerkezet mindig hőhidas, a hőtágulását kezelni kell, mert deformációt okozhat, hanghatással járhat. A fémszerkezet sokkal érzékenyebb a tűzzel szemben, ezért olyan burkolattal kell ellátni, amely megakadályozza a szerkezet idő előtti összerogyását. Külföldön ezeket az épületeket a tűzoltók pirossal jelölik, a tűzoltás során nem mehetnek be, kívülről próbálják oltani, hűteni a szerkezetet.
A fémszerkezet építésénél szigorúan be kell tartani a technológiát. A felületvédelem sérülésére vezethető vissza a legtöbb építési hiba. Ennek megtalálása a takart szerkezetek esetében a legnehezebb. A hőszigetelőanyag alkotta burkot megszakító, abba ágyazott acéltartó korróziója miatti meghibásodásra csak akkor derül fény, ha az épületen megjelennek a szerkezeti repedések, esetleg törik, szakad a teherhordó szerkezet.
Szerencsére egyre több műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető követeli meg a gipszet tartalmazó anyag és a felületvédelemmel ellátott szerkezet közötti elválasztó réteget, ami külföldön már nem csak előírás, hanem természetes. Sajnos nálunk még nagyon sokan nem értik, hogy milyen kárt okozhat a gipszporos csavar.
A villanyszerelők is kezdenek odafigyelni az acélszerkezet okozta problémákra (áramütés, kóbor áram, feltöltődés, földelés, villámcsapás, stb.).
A véleményeteket, tapasztalataitokat szeretném kikérni a könnyű szerkezetes házakról, azon belül az fémvázas / acélvázas szerkezetről, illetve ennek a faszerkezethez hasonlításáról.
Tud valaki ajánlani megbízható, jó minőséggel dolgozó kivitelezőt fémszerkezetre?
Erre nem fogsz választ kapni. Ahhoz tudni kellene, hogy hol szeretnél építeni és milyet. Ha készházban gondolkozol, akkor is kell egy kivitelező, aki elkészíti a fogadószintet és a befejező munkákat. A panelszerelés miatt nagyon kicsi a mérettűrés, tehát nem lehet akármilyen minőségű a fogadószint, ergó a kivitelezőtől meg kell követelni a maximális minőséget.
Ha helyszínen történik a gyártás, akkor általában nem jelentkeznek az előregyártással járó költségek egy része és a helyszínen tudják korrigálni a megelőző munkák "hibáit". A szállítási költségek mások. Pl. Romániából, Ukrajnából érkező félig kész készletek esetében is van szállítási költség, de képesek egy kamionba bepakolni mindent.
Ha van a közeledben olyan kivitelező, aki hagyományos technológiával épít, azt mindig olcsóbb ajánlatot fog tenni az előző a könnyűszerkezetes technológiához képest. A helyszínen felépített vázszerkezet melyet utólag burkolnak mindig olcsóbb, hiszen minimális a szállítási és gépesítési költség. Tisztelet a kivételnek, de legtöbb esetben "gyengébb tudású" szerkezetet építenek, hogy minél magasabb munkadíj mellett is "versenyképes" legyen az ár. A tervezés, a kivitelezés számtalan megoldást kínál, de így benne van a lehetőség, hogy nem profi tervezőt, kivitelezőt választva kritikán aluli lesz az elkészült épület.
Én is hasonló szigetelési munka előtt állok. Meg tudnád mondani, hogy ezeknél a régi faházaknál, hogy érdemes az utólagos szigetelést felrakni? Milyen a jó rétegrend? Köszönöm.
Szerintetek 15M ból van esély felhúzatni könnyűszerkezetes házat? Van olyan cég aki ennyiért egy alap mondjuk 60 m2-es házat megcsinál? És amit megcsinál az jó is? :)
