" Megfelelő körülményekkel akár nem 1 - 2 kW hanem ennek a század része is létre hozható."
A század részét könnyű összehozni, úgy hívják, hogy 1 db vékony gyertya :) Az a baj, hogy gyertyákkal fűteni egy passzívházat kb ötszázszor többe kerül, mint tűzifával.
"Apám anno szivarozott és néha 3 - 5 órát tartotta a parazsat a szivarja."
Szivarral összehozni 200 watt hőteljesítményt, az meg tízezerszer drágább a tűzifához képest :)
"Anno régen a sparheltekben bizony órákig égett a tűz."
A sparhelt kicsike tűztérbe beletömhető max két kiló fa csak akkor égett órákig, ha tíz percenként tett rá valaki :)
"Napi 5 kg fával pl 5 órát fűtöttek. Termeltek úgy 10 kWó hőt, az 2 kW teljesítmény. néha ez alá is lemehettek."
A spar-herd azt jelenti, hogy takarékos-tűzhely. Azért takarékos, mert szegény ember olcsó ház körüli fahulladékkal, aprófával, kukorica csutkával, stb is tudott főzni, fűteni vele. Megjelenése előtt csak a nagy faigényű kályha-szerű főző-sütő megoldások voltak, az előtt meg a még nagyobb faigényű nyílt konyhatűz. Az aprófa, és egyéb hulladék nagy lánggal ég (nagy hőt ad), viszont a sparheltek icipici tűzerébe nem fért sok be belőle, ezért a sparhelt rendszeres felügyeletet igényelt, ami igen messze van azoktól a kályháktól, amelyekbe belefér 10 kilós farakás, ami valóban képes 5 órán át égni (ha jól elfojtjuk a levegőjét).
A fákat az erdészetben méteresre vágják. Ezeket később háromfelé vágják, ezért egy fahasáb átlagos hossza 33 cm. A legtöbb ember csak fekvő fahasábokkal képes tüzeskedni, ezért 40 centinél keskenyebb belső méretű tűzteret csak nemgondolkodó amatőrök és tüzelési profik vásárolnak. A túlnyomó többség nem vesz meg egy kis aljú tűzeret, ezért nem is nagyon gyártanak ilyet.
Egyébként írd be a google-ba, hogy "tűztér", utána kattints a "képek" feliratra és keress a képek között függőleges ablakú tűztereket (nem sok lesz).
"esetleg egy 50-60 cm-es magas álló svéd tüzet tudok benne csinálni ami igen takarékos hosszan ég a jó hatásfoka mellett"
Van aki a svéd tüzet is alulról gyújtja meg, ekkor ugyanolyan pazarló megoldás, mint a fekvő fahasábos "nemsvéd" tűz.
Ha felülről gyújtja meg (tehát a fa fentről lefelé ég), akkor valóban sokkal hatékonyabb, de fekvő fahasábokat is lehet felülről meggyújtani és akkor nem kell speciális alakú tűztér sem :)
A fentről lefelé égés elsődleges feltétele a NAGYON száraz tűzifa, ennek hiánya miatt próbálkoztak olyan sokan sikertelenül a felülről történő begyújtással. Tehát úgy is mondhatnám, hogy ha van nagyon száraz tűzifád, akkor könnyedén tudsz felülről lefelé égő szuperhatékony tüzet csinálni akár álló, akár fekvő fákkal, ha viszont nem elég száraz a tűzifád, akkor nem fog fentről lefelé égni, bármilyen csoda-alakú is a tűztered.
Érdekesség1: ebben a topicban egyszer valaki egy marhavastag fát berakott függőlegesen a kandallójába, a tetején gyújtott egy kis tüzet, ami aztán sok órán át égett lefelé. A dolog apró szépséhibája, hogy ez a fa egy bontás alatt lévő toszkán villa 400 éve száradó gerendájából volt és ennyire száraz tűzifát hiába kérsz a sarki tüzép telepen :)
Érdekesség2: egyszer elkezdtem tervezni egy 1,5 méter magas tűzterű (kis alapterületű) kandallót, amibe 1 db erdészeti méterfát lehet beállítani, persze több évnyi szárítás után :)
Ertem, de en ugy ertettem a folytonegest, h nem kell 20-30 percenkent igazgatni birizgalni, jatszani a levegovel, hanem egyszer megrakod a kandallot, egyszer nyulsz hozza es 2-3 oraig mersekelten, takarekon 2-3 kw-on eg le. Ugy hogy birizgaltam, jatszadoztam a levegovel ugy el tudtam van hogy 4,5-5 oraig is huzni az egest, de igy nem az igazi.
Megfelelő körülményekkel akár nem 1 - 2 kW hanem ennek a század része is létre hozható.
Apám anno szivarozott és néha 3 - 5 órát tartotta a parazsat a szivarja.
Kis tűz feltétele a kis tűztér , a nagy tűzé a nagy tűztér.
De ne ennyire szélsőségesek legyünk.
Anno régen a sparheltekben bizony órákig égett a tűz. Napi 5 kg fával pl 5 órát fűtöttek. Termeltek úgy 10 kWó hőt, az 2 kW teljesítmény. néha ez alá is lemehettek.
"Azért írtam a 3-4 kilowattot, mert egyes, a tüzeléshez nagyon jól értő emberek akár ennyire kis önfenntartó tüzet is képesek rakni (a leg-ügyetlenebbeknek meg minden tűz magától kialszik, ami kisebb 30 kilowattosnál :)"
én sokat kísérleteztem és nekem az volt a gondom, hogy hiába igyekeztem úgy elrendezni a kályhába a fát, hogy ne egyszerre kapjon lángra, hanem lehetőleg mindig csak egy kisebb része égjen , ezt kb. fél max 45 percig bírtam tartani, utána úgy felforrósódott a betét teljes belseje, hogy pl. lángra kapott a rakás legalja is, holott csak a teteje égett, vagy a jobb oldala, miközben a bal oldala lángolt. Rájöttem ez azért van, mert egy idő után a betét belseje teljesen egyenletesen átmelegszik és minden pontja eléri a 250-300 c fokot, így hiába törekszek csak a rakás egyik oldalát, vagy a tetejét meggyűjtani és égetni, előbb utóbb - azaz amikor már egyenletesen átmelegszik a betét - úgy is lángra kap a tűztér minden pontján a fa és zutty leég...
na ezért jutottam arra a következtetésre - a lenit hsz-t is én írtam a másik nickemen - hogy erősen álló tájolású betét az ideális, amit fent gyújtok csak meg és nagyrészt fentről táplálom levegővel, de alulról is engedek kicsit, hogy azért felfele haladó légáram legyen ami gátolja - legalábbis nehezíti - a láng gyors lefele haladását. de ez az arány talán 80%20, vagy 90-10 arány legyen, mert ott fog jobban égni a láng ahol több a levegő, szóval felül engedem be az égéshez szükséges levegő döntő részét.
vagy ami még nagyon tetszik az a svéd tűz. szerintem ennél jobb hatásfokú és mérsékelt intenzitású - kvázi folytonégő - faégetés nem létezik. most ne vegyük ide a több milliós hiper szuper több égésterű automata levegővezérlésű lefele égős stb kandallókat, mert láttam ilyet, de ez soha nem lesz rentábilis.
5-6 KW-os erősen "álló tájolású" levegős kandalló betétet keresek, de most valahogy nem nagyon akadok rá a googl-eban. Kb. 4 éve amikor kerestem az első de akkor a normál fekvő betétem, akkor bezzeg találtam többet is, most valahogy nem lelek rá google-ban... találtam 4-5 kilóért design-os álló típusú kandalló kályhákat, de nem ezekre gondolok, hanem "egyszerű" 3 levegős sima betétekre. Hogy jobban érthető legyek az "erős álló tájolású" - értem ezalatt, hogy nem a hosszabb, hanem rövidebb lapjára fektetett téglalap alakú betét - azért ragaszkodnék, mert az eddigi kandallós tapasztalataim alapján megfogadtam, hogy a legközelebbi kandallóm, ilyen álló tájolású lesz, amibe két esetleg több szintben is be lehet állítva rakni a fákat (esetleg egy 50-60 cm-es magas álló svéd tüzet tudok benne csinálni ami igen takarékos hosszan ég a jó hatásfoka mellett) a fojtogatásmentesebb folytonégés érdekében: azaz fentről szépen fokozatos lefele csökkent intenzitással (nem az egész rakás lobban láncra és huss 1 óra alatt) több órán keresztül égjen le a rakás, mindez jó hatásfok mellett. (másik mellékes kiválasztási szempont, hogy ez most egy lakóbuszba kerülne beépítésre, így a helytakarékossági szempontok is szerepet játszanak)
szóval ezért néznék erősen álló mondjuk olyan 40 cm széles és 70-80 cm magas levegős betétet. Iyesmit láttam 4-5 éve egy általános gyártótól, 80-100 rugóért ráadásul, de egyszerűen nem lelek most rá. Ha találkozott már valaki ilyennel betétekkel megköszönöm ha belinkelné nekem.
" Itt szoktak a laikusok azon csapdába besétálni, hogy elbódulnak a villanyfűtést kínálók szirén hangjaitól."
Szt szoktam mondani, hogy nem a villanyfűtés túl drága, hanem a hőszigetelésed túl szazr :) Például egy 100 négyzetméteres valódi passzívház fűtésköltsége a legdrágább villanyfűtéssel évente 55 ezer forint, éjszakai árammal (hőtárolós villanykályhák) 36e Ft. Tehát az a szirén nem mindig hazudik (csak nagyon-nagyon gyakran ;)
"naivabbak kidobják a meglévő gázfűtésűket és aztán döbbennek rá, hogy a villanynál a teljesítmény hozzáférés nem korlátlan."
A gáztűzhely nagyláng hőjének nagy része elhúz a fazék mellett és a konyha plafonját melegíti. Hasonló okok miatt középszar hatásfokúak a hagyományos fűtőszálas villanytűzhelyek is, az indukciós tűzhelyeknél viszont szinte minden hőt maga a bableves kap meg. Tehát durva hasonlattal élve egy legnagyobb, 3 kilowattos gáztűzhely-nagylángnak méltó ellenfele egy 2,5 kilowattos villanytűzhely, vagy egy mindössze 2 kilowattos indukciós főzőlap.
"régen volt egy villanytűzhelem is. Úgy oldottuk meg a 3 főzőlapból egyet eleve kiiktattunk, a sütőnél pedig egy olyan spec kapcsoló lett beéptve, hogy annak használtákor még egy főlap lett kiiktatva."
Érdekesség: nemrég láttam egy új villanytűzhelyet, amin állítólag az volt a gyári beállítás, hogy akármit akárhová kapcsolsz rajta, az áramfogyasztása soha nem lesz több 16 ampernél (3,7 kW). Tehát ha túl sok dolgot bekapcsolsz, akkor a már működő többi dolog teljesítményét automatikusan lecsökkenti egy kicsit. Persze ezt a szolgáltatást ki lehetett kapcsolni és akkor akár 7 kilowattig is fel lehetett kapcsolgatni :)
Ok. igazad van /volt. Összekevertem a villanytűzhelyekkel.
Ott a teljesítmények kisebbek..... mivel a villanyhozzáférés eleve korlátozottabb.
Itt szoktak a laikusok azon csapdába besétálni, hogy elbódulnak a villanyfűtést kínálók szirén hangjaitól. / Persze a demokratikus norvégok azok tovább nyomatják /
Egy társasházi lakásban villanyfűtésről ábrándoznak, a naivabbak kidobják a meglévő gázfűtésűket és aztán döbbennek rá, hogy a villanynál a teljesítmény hozzáférés nem korlátlan.
Egy szokásos gázmérőn átmehet 40 -45 kW teljesítményű energia , egy 32 Amp villany viszont csak kb, 7,5 kW -t tud.
valamikor régen volt egy villanytűzhelem is. Úgy oldottuk meg a 3 főzőlapból egyet eleve kiiktattunk, a sütőnél pedig egy olyan spec kapcsoló lett beéptve, hogy annak használtákor még egy főlap lett kiiktatva.
De érdekes a bérlőknek így sem kellett.
Amikor meglátták a villanytűzhelyet, lefagytak.... volt persze gázos is.
De tudod vannak gáz és vannak villany fanok. Ilyenek.
- egy fatűz annál tovább önfenntartó (nem kell hozzányúlni), minél vastagabb vagy minél hosszabb fa ég
- mivel a legtöbb tűztérbe nem fér bele három méter hosszú vékony fa, ezért a hosszúság növelése kiesik, tehát csak a vastagság növelésével lehet húzni az időt
- ha egy vastag fahasáb felmelegedés közben túllépi az intenzív gázfejlesztési hőmérsékletet (250- fok körül), akkor abból a fahasábból nem tud kevés gáz távozni, mivel vastag.
Tehát
- vagy kis tüzünk van vékony fákból, amire öt percenként kel rakni, mert a vékony fa hamar elég
- vagy nagy tüzünk van vastag fákból, amivel csak nagyon ritkán kell foglalkozni
Ujjnyi vékony fából nem lehetséges olyan tüzet rakni, amit hosszú időre magára lehet hagyni.
Egy hasznos információ: a családi gáztűzhelyek legnagyobb lángja maximumra feltekerve kb 3 kilowattos lánggal ég.
Mindenki nézze meg jól a nagylángot a gáztűzhelyén, majd utána nézzen be a kályhájába, hasonlítsa össze a két tűz méretét és saccolja meg, hogy ha a gáztűzhely 3 kilowatt, akkor a kályhájában most éppen kb hány kilowattos lehet a láng. Ne csodálkozzon, ha ez a saccolás 20-40 kilowattra jön ki.
Átlagos tüzelési képességű ember szokásos (kb alkar/csukló) vastagyágú fahasábokból 5-7 kilowattosnál kisebb tüzet nem képes csinálni. Persze oxigén elfojtással (tehát a keletkező fagáz elégetése helyett a kéményen kiengedésével) könnyű kisebbre elfojtani a tűz-teljesítményt, de a hülye tüzelési módokat szerintem ne vegyük figyelembe :)
Azért írtam a 3-4 kilowattot, mert egyes, a tüzeléshez nagyon jól értő emberek akár ennyire kis önfenntartó tüzet is képesek rakni (a leg-ügyetlenebbeknek meg minden tűz magától kialszik, ami kisebb 30 kilowattosnál :)
Köszönöm szépen, ilyesmiben gondolkozom én is! A következő házikó mindenképpen passzívház közeli lesz, így az extra hőszigetelés abszolút fókuszban van. :)
Egy röhejesen kicsi lyuk és jéghideg mennyezet esetén közel nulla hő fog átjutni a másik helyiségbe. De ha nem spórolsz a kesresztmetszszetekkel és a jóvastag a hőszigetelés (tehát pl a jéghideg plafon nem szívja ki a hőt a fűtőlevegőből) akkor igen sok hőt lehet eljuttatni akár meglepő távolságokra.
A tűztér köré rakott két rétegű burkolatban akár 200 fokos is lehet a fűtő levegő, ha ezt nem engeded lehűlni (külső hőszigetelés) egészen a plafonig, akkor ott olyan erős plusz légnyomásod lesz, ami mellett nemigen kell ventilátorra költened, ha azt a levegőt el akarod juttatni akár 5-6 méter távolságban lévő szobába. Persze ez az eljuttatás se szívószál vékonyságú és jéghideg csőben történjen :) hanem mondjuk 20 centi belső átmérő és jóvastag gyapot csomagolás.
Egy modern kazán tudod ugye, hogy milyen, annak a lég ellátásáról ill a füstgáz elvezetéséről lenne szó majd a jövőben valamikor. Nekem a cső a csőben más néven a koncentrikus a szimpatikus ezer meggondolásból, de az első, hogy ne kelljen sokat roncsolni /vésni stb.
Így hát érdeklődöm a kereskedésekben amikor arra járok, hogy van é koncentrikus-ban olyan, hogy a belső cső 60 mm. Megsúgom van. Sőt van 80 mm-es is.
Itt megy el a füstgáz felfelé és lefelé jön az égéshez szükséges levegő. Van ugyanegy kis problém ez pedig az hogy van bent a jelenlegi kéményben egy alu béléscső aminek a szelvénye az átmérője 110 mm.
Ezt a csövet vagy kivesszük vagy bent hagyjuk.... majd valamikor.
Nos ahogy érdeklődöm minden kereskedő egyből a titokzatos ép. gépész mindentudó szakemberhez írányítana…. mert azt, hogy jó e nem jó e - csak ők, senki más nem tudná megmondani.
Na ne !!!!
Tehát van /lesz egy fűtőkazán aminek a teljesítménye bőven elég ha tud 10 kW -ot, sőt sok is . Az a hőigény, na mennyi ? Legyen 6 kW, amit ugye kiszámolhatnak akár 6,335 kW értékre 3 tizedes pontossággal is. Ja a laikus ezen elbűvölődik, én nem. A hőigény egy változó valami egy kitüntetett értékre mínusz 15 fokra egy adott alapterületű ház adott hőszigetelésnél szükséges hőteljesítmény érték, amit kW- ban adnak meg. Nos a minusz 15 foknál fújhat a szél - nem fújhat, lehet a hőszigetelést pontosan - pontatlanul megadni, a ház alakja változhat, sőt más a hőigény napsütésnél és más borús időben ... ugyan a hőmérő pont - 15 fokot mér. Tehát elég a hőigényt egy számmal jellemezni, tizedes nélkül. Legyen az enyém 6 kW. Amúgy a tél folyamán majd mindig kisebb, változó, a konkrét energia betáplálás … a pillanatnyi hőigény .
Nos előzetes számításaim alapján a felfelé áramló füstgáz sebessége :
60 -as csőnél 7,42 m/sec ,
80 -as csőnél 4,15 n/sec,
a lefelé áramló/ a levegő /ha ben marad a 110 -es cső akkor
3,1 m/sec, ha kivesszük - nagyobb a szelvény, akkor olyan 1,1 m/sec. Kizárt hogy ezt az itt keletkező ellenállásokat egy modern készülék ventilátora ne tudná legyőzni. A kémény magasság egyébként becsatlakozástól 5,5 m.
A 15 - 25 m -es levegő füstgáz útnál már más a helyzet , ott pontosabb számítás kell és biztos ami biztos nyilván a 80 -as csövet alkalmazzák.
Addig is /pár év múlva / megkeresem a NASA szakértőit , hogy van és szofverük egy nyavajás 5 -6 m magas kémény ellenállás méretezésére !
Az is nyitott még hogy Nm3 ben számoljak vagy a tényleges m3 -ben, ill. a cső belső súrlódási tényezőjére mennyit vegyek fel /ja azok a csövek nagyon simák /.
Amúgy köszönöm a hasznos adatszolgáltatást.
Régen én még Nm 3 -ben számoltam
és 10 m/sec értéknél már jobban odafigyeltem.
De ha kijött valami érték, pl. NA 80 -as, azt kapásból NA 100 sőt néha NA 120 -asra változtattuk. Annó kilóra fizettek, tehát nagyobb átmérő az nagyobb tömeg, abból baj nem lehet műszakilag.
A megrendelő fizetett mint a katona tiszt. A főnök kérése is az volt... fogjon vastagon a ceruza.
De itt, most én zsebemre megy minden !!
Ja az első számítást tényleg a 10 kW-ra végeztem, de mint írtam az nagyon ritkán lesz csak.
Köszönöm, pont ezekre az okosságokra lennék kíváncsi. :)
Bár most így belegondolva, lehet, mégis jobb ötlet a kandallótól a meleg levegőt elvinni, és közvetlenül azt bejuttatni a helyiségekbe: nálunk szerencsés az elrendezés, ha lent a kandallós nappaliban hősugárzásmentes falon 22 fokos a hőmérő, az emeleti szobákban szintén megvan a 22 fok, de a nappaliban kellemes a póló, fent viszont már jólesik a pulcsi is...
Ezek a légsebességek összetett fizikai folyamatok eredménye, nem véletlenül van kötöttük ötvenszeres szórás. A magasabb légsebességeket csak nagy légnyomás különbséggel, tehát nagy hőmérséklet különbséggel lehet elérni.
" Más területre."
Kályhás légfűtéses rendszernél a "kis hőmérséklet különbség" 50 fok körül van, a nagy légsebességhez szükséges "nagy hőmérséklet különbség" az 150-200 fokot jelent,
de ha ez a "más terület" a napenergia, ott már a 30-40 fok kőmérséklet különbség is csodának számít, tehát napenergia esetén szerintem inkább az 1-2 m/s légsebességet tekintsd a felső álomhatárnak.
Youtube-on van sok videó a szabályozhatóságáról, ill. a folytonego.hu-n is van sok okosság. A gyakorlatban nem sikerült ennyire szabályozni, mint a videókban, de az is hozzátartozik, hogy nem volt tökéletesen száraz a fám.
"Többnyire 0,1-1 m/s között van (legalább száz dologtól függ), de ha a rekordkísérlet a cél, akkor speciális kettős burkolatú kályhával szerintem túl lehetne lépni akár az 5-6 m/s-t is."
"kandallóhőjét/meleglevegőjét kellene távolabb , másik helyiségbe szállítani"
A szobák között történő egyirányú (pl talicskával történő) hő-szállítás a tudomány mai állása szerint sajnos nem megoldható :) ezért a levegő KÖRFORGÁSÁT kell biztosítanod. A körforgás lényege, hogy a kályhától a fűtött helyiségbe átáramlik a meleg levegő (értelemszerűen minél közelebb a mennyezethez) és onnan a lehűlés után a hideg levegő visszaáramlik a kályhához, hogy ott újra felmelegedve új körbe kezdhessen. Tehát az ideális szomszéd-helyiség fűtés: minél nagyobb meleglevegő lyuk közvetlenül a mennyezet alatt és minél nagyobb visszatérő lyuk a padló fölött. A "nagy lyuk" nem azt jelenti, hogy "több, mint tíz centi átmérőjű (sokan abban reménykednek, hogy napi több ezer köbméter lebegő majd egy szívószálon fog átpréselődni a kedvükért :), hanem SOKKAL nagyobb lyukakat.
Akár az odaáramlást, akár a visszaáramlást akadályozod, azzal a távoli helyiség fűtését rontod. Az áramlás akadályozásárra (lég fűtés elcseszésére) ezernyi lehetőséged van, a legtöbb hozzánemértő fékezi is a körforgást ahogy csak tudja, aztán panaszkodik, hogy a kályha valami miatt nem képes befűteni a szomszéd helyiséget :)
"Milyen sebességek a gyakoriak amelyeket a számításnál figyelembe vehetünk ?"
Többnyire 0,1-1 m/s között van (legalább száz dologtól függ), de ha a rekordkísérlet a cél, akkor speciális kettős burkolatú kályhával szerintem túl lehetne lépni akár az 5-6 m/s-t is.
A fűtendő szoba átlagkőmérsékleténél 1 fokkal melegebb 1 köbméter fűtő levegő 0,000335 kWh hőmennyiséget hoz be a szobába. Ha egy helyett két fokkal melegebb, vagy kétszer annyi a köbméter, akkor természesesen kétszer annyit fűt :)
Egy 15 m2-es szoba hőigénye egy közepesen szarul hőszigetelt házban az év leghidegebb órájában kb kb 1,5 kWh, tehát ha a nappaliból mondjuk 70 fokos fűtőlevegőt tudunk átcsalogatni ebbe a szobába, akkor ebből a fűtőlevegőből ebben az órában kb 90 köbméternyit kell forgatni. Átlagos téli napon 35 m3 is elég lehet. (a légköbméteres/légcserés amatőr számolgatást felejtsd el)
"A kandallós helyiségtől távoli, fűtendő szobákból a födémben összecsövezve egy kis teljesítményű (nálam 15-30W között szabályozható) csőventilátor elszívja a levegőt amit a mennyezeti szelepeken át a nappaliba fúj be"
Szar hőszigetelésű házak esetén nem túl bölcs ötlet távoli (fűtendő) helyiségekből a mennyezetnél gyülekező meleg levegőt elszívni, hogy cserébe alul a nappali leghidegebb levegője áramoljon a helyére :)
Ha már légtechnika: egy időben hallottam ún. 'nagypál' féle módszerről, aminek az a lényege, hogy nem a kandalló meleg levegőjét vezetik el, hanem 'helyet csinálnak' neki.
'Pontosan úgy van ahogy a kandallós írja. A kandallós helyiségtől távoli, fűtendő szobákból a födémben összecsövezve egy kis teljesítményű (nálam 15-30W között szabályozható) csőventilátor elszívja a levegőt amit a mennyezeti szelepeken át a nappaliba fúj be. Így a házon belül egy lassú áramlás indul meg a nappaliból a fűtendő szobák felé. Én a meglévő (hővisszanyerős) szellőztetés csövezését alakítottam át és használtam fel. A fűtendő szobákból elszívott levegő mennyiségét a mennyezeti szelepekkel tudom állítani. Ha a beltéri ajtók küszöbösek és hermetikusan zárnak akkor az ajtók aljába egy rácsot kell beépíteni.'
Nem kell hozzá spéci hőálló csövezés, stb... esetleg hallottatok róla? Valaki próbálta?
A sajátomat tudom mondani: 86m2, emeletes ikerház (egyik fal teljes egészében fűtött), téglafal, 8-10cm körüli falszigetelés, 15cm körüli födém szigeteléssel. A szigetelés nem túl combos (kész volt már, amikor vettük), de a legnagyobb téli hidegben sem volt több kb. 30eFt/hó-nál a fűtés.
Már bőven nem barkácsáruházas kategória, szép, és valós fűtésre tervezve. Mivel kisméretű, és nagyon jól szabályozható, egy nagyobb hasábbal 'eldolgozik' 1-2 órán keresztül, utána kb. 1-2 óra múlva parázsról biztonsággal újraéleszthető, de még utána is tart kisebb parazsat egy ideig. Az átmeneti időben este, télen lehetőség szerint reggel-este gyújtva van. Mivel kicsi a tűztér, nem hevíti fel gyorsan a lakást, de ha folyamatosan raknánk egész nap, bőven nagyon meleget csinálna.
Emeletes a ház, szerencsés helyen van a kandalló, ezért nagyjából az egészet kifűti (azért az emeleten klímával rá lehet segíteni, ha kell).
Kondenzációs kazán + padló és radiátor fűtés komfortját nem éri el, de hangulatban agyonveri. Minden nap használjuk, imádjuk. :)
Tehát kandallóhőjét/meleglevegőjét kellene távolabb , másik helyiségbe szállítani. Milyen sebességek a gyakoriak amelyeket a számításnál figyelembe vehetünk ?
Csak tájékoztatónak. 20 km /órás szélnél 5,5 m/sec az érték, 40 km -nél 11 m/sec erős orkánnál ( 80 -90 km/ó ) 20 -25 m/sec.
Mondjuk a szomszéd helyiség 15 nm és 3 m magas az az 45 lém3 óránként 3x csere az 135 m3 levegő megmozgatás .
