Valoszinuleg ugyanolyan szerkezetu mint a paksi eromu csak persze kisebb.
Apróbb különbségek azért vannak. Lényeges az igen kis méret, a fűtôanyagot ezért olyan közel helyezik el egymáshoz, hogy a neutronok nem termalizálódnak, az energiaspektrum eltolódik az intermedier energiatartományba (de még nem gyorsneutron). Ezzel egyéb nehézség is van, pl. a nagyon nagy teljesítménysűrűség (nagy teljesítmény kis térfogatban), ami elég intenzív hűtést igényel, stb...
Leállítani valószínűleg azért kellett, mert sohase jó, ha egy reaktor csak úgy magában működik.
Ha a reaktortartály nem sérült, akkor emiatt nem várható sugárszennyezôdés.
Ja-ja, de én nem voltam ott, így még nem ért a rémhírelhitető sugárzás. :)
Azóta már megtudtam (nos: nem innen), hogy valóban nyomottvizes reaktor működött a Kurszkban is. Azt azonban még mindig nem értem, hogy egy leállított reaktor mit csinál 10-15 év múlva ami miatt vigyázmni kell vele.
Nem egészen a topic vitaindítójához kapcsolódó kérdés, de aktuális és bízom a szakszerű válaszban.
Milyen elven működik a reaktor a Kurszkban, vagy általában az atom-tengeralattjárókban?
Miért kellett leállítani a balesetet követően? (A reaktor a toronytól hátrébb helyezkedik el, a ladik pedig az orrán sérült meg)
Milyen sugárszennyeződéssel kell számolni 10-15 év múlva? Hiszen a reaktor(ok) állítólag nem sérült(ek)...
Jöhet résztletes válasz is, legfeljebb utánaolvasok annak amit nem értek... :))
Inkabb megnyitni kellene az eromuveket, nem bezarni... Masik topicbol masolom ide a sajat hozzaszolasomat, amely valojaban egy amerikai professzor1998-as cikkenek forditasa. Ime.
John D. Edwards, a koloradioi egyetem professzora, aki 37 evet dolgozott a Shell Oil geologusakent, maskent latja. A vilag olajigenye kb 2020-ban fogja meghaladni a termelest. Amikor ez az energia-ollo szetnyilik, a vilag rakenyszerul az alternativ energiaforrasok hasznalatara - napenergia, nuklearis eromuvek stb.
Edwards szerint meg kb 1 trillio hordonyi olajkeszletet var felfedezesre, es a technologia a mar ismert olajmezok kb 75%-anak kitermeleset fogja lehetove tenni.
Edwards szerint a vilag nyersolaj-kiterlemese 2020-ban eri el a csucsot kb napi 90 millio hordoval. Ettol kezdve a termeles fokozatosan csokken, es a professzor ugy becsuli, hogy a 21. szazad vegere gyakorlatilag megszunik. "Utodaink nem fognak orulni pazarlo gazdalkodasunknak" - igy a professzor, mert az olaj az eltuzelesnel sokkal hatekonyabban is felhasznalhato, a petrolkemiaitol a gyogyszergyartasig. A Fold 500 millio ev alatt halmozta fel azt a tuzeloanyag-keszletet, amit mi 200 ev alatt eltuzelunk.
Az olajkeszletek reszletesebb elemzese, Edwards professzor szerint: A fold energiakeszletenek 85%-a szarmazik a koolajbol es aszenbol. A szenkeszleteink allnak rendelkezesre legnagyobb mennyisegben, tobb mint 200 evre elegendo tartalekokkal, de egyben ez a legszennyezobb, mar ha elegetjuk, es ez jarul hozza legnagyobb mertekbena felmelegedest okozo CO2 emissziohoz. Az Egyesult Allamok villamosenergia termelesenek tobb mint fele a szentuzelesu eromuvekbol szarmazik. A foldgaz a legtisztabb fosszilis energiahordozo, de szallitasa nem egyszeru es olcso, sem csovezetekekben sem a folyekony foldgazt szallito tartalyhajokon. Europa fokozatosan atall a szentuzelesu eromuvekrol a gaztuzelesuekre, a kozeljovoben varhatan hasonlo folyamat jatszodik le az Egyesult Allamokban is.
Az olajkitermeles 60%-at jelenleg a nem-OPEC tagallamok adjak, de az OPEC tagallamok teruleten van az ismert tartalekok 75%-a, es ezert varhatoan 10 even belul a kitermeles sulypontja is athelyezodik az OPEC-re. A kitermelesi technologia fejlodese lehetove teszi, hogy a meglevo mezok nagyobb hanyadat termeljek ki. A jovobeni energiaigeny kalkulaciojaban a legnagyobb sullyal azonban nem ezek a tenyezok jelennek meg, hanem a vilag nepessegenek gyors novekedese, es a legnepesebb orszagokban gyorsan emelkedo eletszinvonal.
2020-at kovetoen az un. megujulo nem szennyezo energiaforrasok feladata lesz a fosszilis energiahordozok csokkeno kitermelese es a novekvo igeny kozotti ollo "bezarasa". Bizonyos olajcegek mar mos is jelentos osszegeket fektetnek a napenergia es mas megujulo energiaforrasok kutatasaba, de az allamilag tamogatott kutatasokra is szukseg van. A professzor szerint a nuklearis energia is jelentos szerepet fog jatszani, a szazad kozepere aranya mar vilag energiaigenyenek akar 20%-at is elerheti. A professzor szerint "muszaki lehetosegeink mar megvannak a tokeletesen biztonsagos eromuvek epitesere, es a hulladekok elhelyezesenek problemajat is meg tudjuk oldani." A nuklearis energia termelesekor nem keletkezik szendioxid, igy a fenyegeto globalis felmelegedes is komoly nyomas lesz ebbe az iranyba, de az erzelmek nagyban befolyasolhatjak a donteseket.
Na azért a Szaharában is van éjszaka, ez egy feles faktort ad, nem beszélve arról, hogy az 1000 W/m2 csak merőleges beesés esetén érvényes. Ha a napelemek olyanok, hogy nem követik a Nap járását, ami ugye jóval bonyolultab szerkezet lenne, nem beszélve a mozgatáshoz elhasznált energiáról, akkor még itt is kapunk egy feles faktort. Azonban, ha a nap közel van a látóhatárhoz, akkor jóval több levegőrétegen kell átmennie a fényének, ez megint csökkenti az energiát, nem beszélve arról, hogy főleg a kék fény vonódik így ki a napfényből, amire igazán érzékenyek a napelemek (ha követi is a berendezés a Napot, akkor is jócskán csökken a besugárzott energia a Nap alacsonyabb helyzetekor). Mindezek után, jó ha marad átlagosan 100 W/m2 fényteljesítmény a Szaharában is. Ebből pedig kijön a magyarországi 10 W/m2, egyrészt a helhős idők miatt, másrészt, hogy a Nap még nyáron sem süt merőlegesen, nem hogy télen, bár ez fix napelemeknél is kiküszöbölhető egy átlagos dőlésszöggel, de a téli alacsonyan járó Nap miatt, mint mondtam, már túl sok fényt nyel el a légkör.
Franciaországban ezért csináltak olyan napkollektorokat, ahol speciális alakú tükrök gyűjtik a napfényt a fókuszpontba, ahol vizet forralnak velük. Ekkor nem gond a Nap mozgása, mivel a tükör mindig ugyan oda veri vissza a napfényt. Ezek a berendezések elfoglalnak egy fél falut, a leadott megelvíz jó, ha két falu szükségleteit fedezi.
Ma már tudnak félvezetőt műanyagból is előállítani, ilyen fólia teheát nem lenne túl drága, egymás alá is elhelyezhetők, mivel átlátszók, persze az alsóbb rétegekbe egyre kisebb fény jut, emiatt, bár a hatásfokuk jóval kisebb a szilíciumos napelemekénél, megközelíthetik azokét.
Na persze azok a problémák, amiket Dr. Lecter említ, továbbra is megmerednának.
- Napelemekből van mar 5%-nál jobb is, olyan 17% körüliről hallottam.
- Az 1W/m2 erős alulbecslés, sok fény átmegy a felhőkön is. Szegeden évi átlag 2000 órát süt a nap.
De a napelem egyelőre iszonyú drága. 2-3 éve a BNV-n láttam Siemens napelemet, kb. A4 oldal méretű került 60 ezer rénes forintokba és a májusi napsütésben néhány watt volt a leadott teljesítménye.
A Szahara elsô pillantásra jó ötlet, csakhogy:
1. Vagy megelégszünk a csökkentett hatásfokkal, vagy folyamatosan portalanítjuk az elemeket, ami ugye energia...
2. Az ott megtermelt villamosenergiát hogyan szállítod ide?
3. Ha befeketíted a Szahara nagy részét, az kissé (?) megváltoztatja az elnyelés/kisugárzás arányt, azaz lehet hogy egész más meteorológia fog működni..
4. Amire Te is utaltál: jelenleg igen erôsen szennyes gyártástechnológia a fotovillamos-ipar, bár ez nem feltétlenül kell, hogy így maradjon
Viszont a szaharában már nem lenne ennyire rossz a helyzet. Ráadásul ott elég ritkán van felhős idő. És elég nagy üres hely van amit be lehetne borítani elemekkel. A kérdés csak az, hogy mekkora egy ilyen napelem élettartama, és mennyi energia kell az előállításához (és mennyi veszélyes hulladék keletkezik a gyártáskor).
Üdv:Micu
Az "elfogy az olaj" topicban megjelent lms számítása (becslése?), miszerint a benzint pótlandó növényi eredetű hajtóanyagokhoz a kontinensek területének felét be kellene vetni repcével meg kukoricával. Csak miheztartás végett.
Kedves legofiu, akkor számoljunk. A napállandó1376 W/m2. A légkör elnyelése miatt ezt a Föld felszínén vehetjük kereken 1000 W/m2-nek. De ez csak tűző napsütésben, a napfényre merőlegesen igaz. Ha most kinézek, akkor ebben a felhős időben jó, ha 1 W/m2 a fényteljesítmény, nem beszélve az estéről vagy az éjszakáról. Figyelembe véve ezeket, magyarországon az átlagos fényteljesítménye a Napnak 10 w/m2 körüli. A lagjobb napelemek hatásfoka 5%, ezután tehát a termelt villamosáram 0,5 W/m2, vagy egy négyzetkilométerre átszámítva 0,5 MW/km2. A Balaton területe 600 km2, ha tehát a teljes balatont beborítanánk fényelemekkel, a termelt villamosenergia 300 MW lenne. A Paksi Atomerőmű egyetlen blokkja ezzel szemben 440 MW teljesítményt ad le. Az egész Balaton területe nem fedezné a paksi reaktor egyetlen blokjának a teljesítményét sem.
"a hamarabb szárba szökkenő növények jól felzabálnák a CO2-t az őszibúza elől."
Jut is, marad is.
Viszont a ma elo, egyre fogyatkozo vegetacio nem kepes lekotni a szenben tarolt, sokmillio ev alatt felhalmozodott szenet, ezert lesz nekunk melegunk.
Mas:
Radiohirben hallottam, hogy egy volt szaudi olajminiszter szerint tiz even belul az olaj teljesen el fog ertektelenedni, annyira elterjednek az alterativ forrasok. Tud valaki valami kozelebbit? Tenyleg mondott ilyet az urge? Mire gondolt, csak nem az atomenergiara :( ?
én? talán te ugratsz! egy év, vagy száz év? nem mind1? azt hiszed, a növények által kivont CO2 nem pótlódik? ha így lenne, a hamarabb szárba szökkenő növények jól felzabálnák a CO2-t az őszibúza elől.
Ugye most ugratsz?
A szen n*106 evvel ezelott volt noveny, nem tavaly. Ezert borul fel az egyensuly attol, hogy most kieregetjuk a levegobe.
Az eromubol kijovo anyagok kozul meg elsosorban nem a valtozatlanul maradt urannal van baj (legofiu szerint az meg is lehet tapizni), hanem a plutoniummal, a jod, a stroncium stb radioaktiv izotopjaival,ezek pedig nem a banyabol jonnek, hanem ott keletkeznek az eromuben.
"ebből a szempontból nem más a szénerőmű, meg az atomerőmű sem."
Dehogynem!
- a fosszilis eromu altal termelt CO2 szene korabban a fold alatt volt
- az atomeromu normal esetben jo, de ha baj van olyan sugarzo anyagokat bocsat ki, amelyek korabban nem leteztek, az eromu mukodese hozta letre oket, es baromi veszelyesek
Ezzel szemben, ha elegeted a repceolajat, az akkor keletkezo CO2 _pontosan_ugyannyi_ (vagy kevesebb), mint amit a noveny elete soran megkotott. Az igy nyert energia az elkepzelheto legtisztabb.
arra nem tér ki az írás, meddig marad meg a metán, de valahol olvastam olyasmit, hogy a metán az üvegházhatás szempontjából sokkal veszélyesebb, mint a CO2.
a szemléletedben ott a hiba, hogy azok az anyagok valóban voltak korábban is, csak nem abban az állapotban. ebből a szempontból nem más a szénerőmű, meg az atomerőmű sem.
minden elektronból, protonból, meg neutronból (meg pozitronból, meg neutrínóból, meg tuggya a rossebb, miből) van. a lényeg abban rejlik, hogy mihez, és hogyan kapcsolódnak.
Bohó gimnazista koromban a Kitaibel Pál versenyre készülvén, elolvastam némely cikkeket az Élet és Tudományból. abban szerepelt, hogy az üvegházhatás szempontjából kritikus metángáz leginkább Indiából származik (dobogós még Brazília). Röhögni fox, de ennek a legfőbb oka az állatok _testen_belüli_ emésztése. a fingós teheneket pdig marhára nem izgatja, hogy egy éve még a lehegőben volt az, amit most oda engednek vissza.
Ja, ha arra vonatkozott a kerdes, hogy bizonyitsam be, tehenlepennyel ki lehet valtani az atomeromuvek energiatermeleset, nos nem kepzelek ilyesmit.
Csak mokas gondolatnak tunt a lepeny mint alternativ energiaforras, azert harap... ugrott.. szoval, azert reagaltam ilyen lelkesen ra.
Reten fu no, megkot X kg CO2-t a levegobol, egyebeket a talajbol. Energia jon a napbol.
Boci jon, megeszi fuvet. Egy reszet beepiti a kis testebe, mas reszet kipottyantja.
Indus, fogja szaraz lepenyt, elegeti, melegszik, foz. Kozben X-x kg CO2 a levegobe vissza, meg némi budos, de az is kornyezetbarat, ha nem volt sok rovarirto es radioaktiv izotop :) a fuvon.
legofiu:
"Akkor rám halgass, ne a politikusokra."
Jo :). A gond ott van, amikor neked meg muszaj vegrehajtanod a politikus parancsat. Szerencsere Teged nagyon nem fenyeget ilyesmi, de ukran vagy belorusz kollegaid nem lehetnek olyan nagyon nyugodtak. Ezert aztan mi sem.
"Egyébként írtam neked egy Tokai-s esszét, csak elvesztettem. Majd pótolom"
Elore is koszi !
MZ per X:
"lakosság nagy része még mindig tehénsz@rral fűt"
Na, itt egy ujabb alternativa! A tehenlepenybol csak olyan CO2 jon ki, ami tavaly meg a levegoben volt!
"Csakúgy, mint az energiatakarékosságban, max. 10 %-nyi tartalékot"
Ez ott lesz nagyon durva, amikor a 2-3mrd kinai meg hindu is ugy akar majd elni, mint mi. Ha nem lesz ra jobb modszeruk, mint a mi mostani modszereink (energiatermeles+fogyasztas), akkor annyi nekunk, akar fosszilis, akar hasado az energiank.
"délamerikai esőerdőket sorra elégetéssel kiirtják"
Hat igen, ennek kellene lenni az elso szamu megoldandonak.
Azt írod: "Ahhoz kepest pl Izlandon egesz jol mukodnek, az energia 40%-at onnan nyerik."
Ez tény és valóság, csak azt nem veszed figyelembe, hogy ez egy korlátozott természeti adottság, földrajzilag nagyon kis környezetre leszűkítve. Talán Kamcsatka és még alig néhány szeglete a Földnek van ilyen kiváltságos helyzetben, ahol "ingyenbe" jön az energia. Nehéz lenne elképzelni, hogy a Föld energiaszükségletét ezzel oldják majd meg. Elismerem, még nincsen teljesen kiaknázva az összes ilyen forrás. A dologban lehet néhány % tartalék. Csakúgy, mint az energiatakarékosságban, max. 10 %-nyi tartalékot saccolok globális szinten.
A CO2 emisszióról pedig annyit, hogy hiába próbálnak az iparilag fejlett országok néhány %-ot kín-keservesen csökkenteni, ha pl. a kontinenesnyi Indiában, Kínában a lakosság nagy része még mindig tehénsz@rral fűt, ha a délamerikai esőerdőket sorra elégetéssel kiirtják, naponta több km2-t, stb.
"Csernobil...példának meg rossz, mert ott még a szovjet tudósok is megmondták, hogy nem szabadna menniük"
Hat pont ezert nagyon jo pelda. Hiaba szoltak, felulrol leugattak oket. A SZU felbomlasaval nem tunt el ez a jelenseg a vilagbol!
"tudsz jobbat?"
Nem tudok. Igazsag szerint azt sem tudom, hogy mekkora erovel keressuk a jobbat, de nagyon ugy nez ki, hogy nem szakitjuk meg magunkat az igyekezetben.