Saccra mekkora a lejtése a területnek? Mert ha 5% alatt van, akkor elég lehet egy harminc centis sóderágy alá. Ellenkező esetben érdemes a MSz ajánlásait követni (jó eséllyel zúzottkövet írnak majd). A rockwood(?) és a leier honlapján is vannak instrukciók a lerakással kapcsolatban - mindenek előtt érdemes ezeket átbogarászni, ha nem akarsz kellemetlenséget (és plusz kiadásokat) a későbbiek folyamán.
Hát, ha csak az odafolyó esővíz az ellenség, akkor inkább kerítsél ún. folyókát. Van műanyagból, rácsos tetővel (ásni, betonozni is kell!), van betonból és tető nélküli kivitelben is (alá zúzottkő vagy sóder, rugalmas vízszigeteléssel lerakni - ásni itt is kell). Ha az így odakerülő vizet valami úton-módon el tudod vezetni (megfelelő lejtés, stb), akkor félig már nyert ügyed van.
Az kábé esélytelen, hogy a szomszéd tamfalat elbontsuk és kívülről szigeteljuk a falat. Érdekes módon nem is maga a támfal mögötti talajreteg aztatja a falat hanem csak felülről nagy esők idejen lefuto víz.
Lehet, hogy rosszul értelmezem, de ehhez némi földmunka sem ártana, teljesen zárt vízszigeteléssel, ha jól tévedek, akkor ezen bádog ugyan nem sokat segít. Ha 'csak' a csapadék elvezetése a gond, akkor arra jó találmány a beton - bármennyire is szentségtörésnek hangzik. Esetleg térkő vagy csapadékelvezető mianeve rugalmasan és vízzáróan kifúgázva. De ezt én ugyan képtelen vagyok távgyógyítani és nem is akarom, mert szeretem, ha nyugodt lélekkel térek nyugvóra.
A második képet sikerült 90°-ban elforgatva feltenni - nem feketemágia, csak legközelebb nyisd meg a windows képnézegetőjében, s addig forgasd, míg jó nem lesz az eredmény. A most még elmentette...
Most hirtelen egy képet találtam csak. De gyorsan lerajzoltam. Maga a fal ami ázik és ahhoz kéne rögzíteni. Szerencsére az a fal végig kőből van rakva, nem vályog, különben már nem állna.
Pár kép nem ártana, vagy az, ha felvázolnád a szituációt valami mórickarajzzal. Ha fémhez/fához kell csavarozni, akkor van ún. lindab csavar, ahhoz lehet venni tömítéssel rendelkező alátétet is - nem ázik át (de hogy meddig, azt nem tudom). Ezek a csavarok önmetszőek, nem is túl drágák.
Ha már szóba került a badogozas, hátha tudtok segíteni.
A házunk hátsó fala telekhataron van. Az utolsó szoba kb. felénél kezdődik a szomszéd tamfala. Tehat a fal fele resze mögött fel van töltve és támfal tetején az esővíz ahogy fut le aztatja a falamat. A sargerenda is elrohadt és a fodemgerendak végei is. Ez nyár végén a tetővel együtt javítva lesz de addig arra gondoltam, hogy kibadogoznam a falat, hogy ne azzon tovább.
Falszegelyt gondoltam oda tenni, vagy hajlitanek lemezből csak a rogzitessel vagyok gondban. Átfurni nem akarom mert akkor atereszti a vizet. Hogy rogzitsem a vízszintes és függőleges sikhoz úgy hogy sehol ne folyjon be a víz?
90nm hasznos alapterület + 65nm terasz. Tetőn kocka pala volt, 9 éve lecserélték cserépre a fa szerkezet maradt a régi. A terasz felőli oldal 40cm vályog, amit nagyon régen utólag építettek hozzá. (Itt U alakban van beton koszorú.) A ház többi része 60cm vályog, koszorú nélkül. Terméskő alapja van vízszigeteléssel.A hozzá építésnél kívül belül "elrepedt" a fal sok évvel ezelőtt, de azóta sem mozdult.
Repedés kívül máshol is van, belül csak az egyik szoba falán találtunk. 2 kőműves szerint kép alapján nincs baj.
Tudom, hogy sokféle van...ráadásul ívelt, szögletes és többszögletű is létezik, és valamelyiket csak függőlegesen lehet szerelni, valamelyiket meg kis lejtésbe kell rakni...
Sziló-ból ( ahogy a köznyelv híjja :- )) van sokféle, sok célra! És jó - röviden.
Ja, amit írtam a forraszanyagokkal kapcsolatban, megleltem a videót. Érdemes megnézni. Minél hidegebb van, annál gyorsabban zajlik le a folyamat - értelemszerűen szobahőmérsékleten vagy nyáron lassabban (de biztosan). 20 képkocka óránként, mínusz negyven fokon. Az ólom és a többi ötvöző lassítja a folyamatot, a hőingás miatti hőtágulás viszont gyorsítja az érzékeny búcsút, hiszen mechanikai feszültség is éri a forrasztást.
Az esőcsatornának van hova tágulni - hiszen nincs odaszögezve||csavarozva a tartóvasakhoz, de egy négy-hat méteres vasdarab megadhatja magát az első nyáron és télen. Ebbe belefutottam, amikor a kapunkra méretpontosan raktam fel a popszegecsekkel (3-as szegecs, hármas furat) a horganyzott lemezt. Fele popszegecset elnyírta őszig a lemez. No, ekkor néztem utána az ilyen apróságoknak.
Nem kellet elbontani, mert átlógnak a szögek a tetőlécen és el vannak kalapálva - minden lemezhez kettő szög (a vastagságából ítélve negyvenes). :P A tágulás hosszirányban megoldódik, s mivel 'kötésben' vannak lerakva a korcolt elemek, így a szélnek is jól ellenáll. A legalsó sor rögzítését nem figyeltem meg, mert az kívül esett a padlástéren.
A nyolcvankét éves nénike mesélte, hogy még kislánykorában festették le a lemeztetőt. Ha jól emlékezem, akkor egy lódarázskast irtottam ki a padláson - mielőtt megkérdezed, hogy mit kerestem én ott. :D
Az a baj a forrasztással, hogy egyrészt sérülhet a horganyréteg, másrészt a forraszanyag a nagyobb mínuszokban 'saját magát eszi meg'. Az, hogy ehhez még ún. forrasztóvizet is használnak, az tovább rövidíti az alapanyag élettartamát. Sajnos erre csak utólag jöttem rá.
Ha megfigyeled a régebbi házaknál a bádogozást, akkor láthatóvá válik az is, hogy a kettő méter hosszú lemez harmadolva lett felhelyezve. Sehol sincs forrasztva, csak átlapolva - hasonlóan a cserepekhez. A vápának is hasonló kialakításúnak kellett volna, hogy legyen. Amúgy szögezve van annál, amit láttam. Több mint hetven éve ellátja a feladatát.
Lehet hogy jó nem tudom. De a hagyományos technológia szegecselést és forrasztást ír elő.
Amúgy én is alkalmaztam szerves tömítést . Nem eresz csatornánál, hanem nagy méretű vízszintes vápánál..
Ez egy 2,5 m hosszú vápa volt , nyilván egy lemezből nem lehetett kihozni. Az akkori bádogos egyszerűen csak össze forrasztotta. mondván semmi baj nem lesz. Nem is lett 2 évig, de a 3 télen annyira hideg volt hogy az összehúzódás miatt a forrasztás elengedett, a csapadék víz beszivárgott.
Mi a fenét csináljak ? A bontás sok rombolással járt volna. Nyilván a lemezeket szegecselni és forrasztani kell.
Aztán kiötlöttem. Rá az illesztésre egy 100 mm -ese muff, alá GUMI -Am tömítő massza a lemezek lemezcsavarral rögzítve egymáshoz .
Ez így van már 32 éve és semmi gond.
Anno elkövette az a pancser bádogos azt a hibát is hogy a bádogos szerkezeteket a lécezéshez oda szegelte.
Holott bizonyos méret felett nem oda szegeljük, hanem fülekkel rögzítjük... ezzel a hőtágulás - összehúzódás miatti változásokat kiegyenlítjük .
Pl 5 m feletti esőcsatornáknál is biztosítani kell a lehetséges elmozdulás lehetőségét.
A bádogos technológiát 3 -6 mondatban leírni nem lehet, de egy jó bádogosnak tudni kell.
Sőt nem árt ha tudja a megrendelő is nagy vonalakban.
Amúgy otthon magának mindenki úgy csinálja ahogy tudja !!
Ja ha valaki nem tudná a vápa egy a tetősíkok találkozásánál található lemez, amit nem forrasztanak, hanem csak korcolnak.... mivel majd mindig ferdék a csapadék gyorsan lefut rajtuk. Tehát nem forrasztják csak korcolják és a lécezéshez rugalmasan rögzítik … tehát nem szegelik.
Jelenlegi házat garázst én csatornáztam, szilózós popszegecses módszer teljesen rendben van, már 12 éve...mindenesetre mókás egy 10 méternél hosszabb szakaszt egyedül megoldani. De hát a szükség....
Váltakozó mértékű nedvességet mértünk a falazatban, de nem tudom, mennyire megbízhatóak a barkács célú mérőműszerek. Nyilván megoldás kell a vízelvezetésre, fejben már dolgozunk rajt. Mindenesetre mindig elgondolkodom, hogy egy 100 év feletti ház miken ment már keresztül... Szomszédom 15 éves háza ramatyabb állapotban van az elbaltázott ácsmunka és onduline héjalás következtében.
Annak idején, mikor már látszott az, hogy nem lesz jó vége az esőcsatorna hiányának (lepotyogó csempe, vizes fal, megsüllyedt fal, stb), akkor kért anyám árajánlatot egy bádogostól. 70.000 jó magyar pénzt kért volna érte. Elmentem, megvettem az anyagot, vettem gázpalackot és forrasztó miskulanciát. Egy hetembe tellett, mert közben kellett cserélni léceket, gerendát, stb. Harminczezer alatt jöttem ki. Évekkel később a hátsó falnál már nem forrasztottam, hanem szilolplaszt, popszegecs és kész. Arra már 200E felett kaptam ajánlatot. Hatvanezerből megvolt hozzá az anyag (sziloplaszt, tartóvasak, poszegecshúzó, fúrógép, szegecs), kettő napig tartott a művelet. Néha érdemes bíbelődni a dolgokkal. :)
Esetedben a hátsó résznél lehetőség szerint készítenék valami vízelvezetést - árok, vagy dréncső formájában.
Szépek ezek a képeken bemutatott 'villák' kastélyok stb.
Mind legalább kettőszintes - földszint és emelet és a tetőtér beépítve. A második éppen a felújítás utolsó fázisában van még látszik az állványzat el nem bontott része. Van azért az állóablakokon kívül tetősíkba épített ablaka is, sőt egy vízszintes világító udvart lefedő ablak is. Na meg gázfűtés a legmodernebb kondenzációs gázkazánnal.
A harmadik lehet bárhol Mo.-on egy vidéki kastély... elsőnek a XVII. ker -i Vigyázó kastélyra gondoltam, de mégsem az.
A negyedik bárhol Európában vagy Észak Amerikában.
Nagyjából mind vagy közöségi épület vagy nagyon gazdagok lakhelye.
Ja hogy tévednék ?
Miért ? Csak arra kértem fec.. topiktársat, hogy mutasson fényképeket pl. 1960 előtti tetőteres házakról. Akad persze, de nem elterjedt.
"Pancser munka !" A hozzászólásod az!Persze ennél többet nem is tudsz .Ha jól látom ez volt itt a harmadik böffeneted.
Álgerendát irtam, mivel a deszka(alulról) a fogópárhoz van csavarozva. A ck lap önmagában nem járható, de a fogópárra(felülről) rakott deszkázattal járhatóvá lehet tenni a födémet.Kérhettél volna a "szakértésed " előtt egy vázlatot a tisztánlátásodhoz.
Februári készenlét, garázs -műhely plafon .20-as álgerendák(deszka)75-80-as kiosztás, 5 cm felfekvés. Nyilván felülről nem járható