Keresés

Részletes keresés

őszszakál Creative Commons License 2024.03.28 0 1 19843

„Hol làttunk ilyet?”  A nyitott ajtóban, a legyek távoltartása érdekében.;-)

Előzmény: Annaem (19842)
Annaem Creative Commons License 2024.03.28 0 0 19842

Sàtorszentélyek?  Ezek nem kúp alakú tetővel rendelkeznek, és nem is egy állat hajlott háta. Hol làttunk ilyet?

Előzmény: Schenouda (19839)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.28 0 0 19841

Véletlenül megtaláltam Matt Sibson filmjében mutatott fénykép forrását: Selim Hasan gízai ásatásokról szóló könyvének tizedik kötetét (1938-39 év ásatásai): The Great Pyramid of Khufu and its Mortuary Chapel (1960).

A kép aláírás alapján viszont szerintem kiderül miért írta construct a filmösszeállítás alapján: "egy korabeli fotó alatt azt állítja, hogy amikor azt 1939-re megtisztították, a bazaltburkolatból csak maroknyi követ találtak 'in situ'."

Ugyanis Sibson lehagyta Hasan képaláírását a filmben:

A kép alá ez van írva: A templomudvar megtisztítása. (Figyeljük meg a bazaltburkolat in situ [helyben lévő] és szétszórt  tömbjeit. Figyeljük meg a fennsík mesterségesen kiegyenlített szikláját, amelybe a templom alapjait vágták). Szóval eleve ott volt az az összefüggő rész már akkor!

És még itt egy 1939-es kép a templomudvarról a könyvből:

 

Előzmény: Schenouda (19838)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.28 0 0 19840

Gízában az előző civilizáció technikájáról a Szfinx projekt árulkodik. A Kheopsz halotti templom fekete bazalt burkolatáról készült fotó bal alsó sarkában láthatóak igen ősinek tűnő kőalapok. Ez arra utalhat, hogy a fekete bazaltpadló és a Kheopsz halotti templom egy sokkal ősibb kőalap tetejére épült.

Az ókori egyiptomiak 4600 évvel ezelőtt  kvarc- vagy rézhegyű vésők és ütők, illetve bronzfűrészek segítségével megmunkálhatták, vághatták a nagyon kemény bazaltot. A belinkelt képek arra utalnak, hogy a bazaltot is vágták az alatta levő mészkőhöz. A 4600 éve a piramisokat felépítő civilizáció ezt simán megtehette. Az Óbirodalom egyiptomi építészete a korabeli technológia és ismeretek csúcsát képviseli.

Schenouda Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19839

"Utánanéztem, Kheopsznak bizonyíthatóan nem volt fiatalítása."

 

Találtak erre utaló töredékeket a Halotti Templom reliefjei közt és újabban is. Erről írnak itt: https://aeraweb.org/khufus-30-year-jubilee/

Előzmény: Annaem (19686)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19838

Egyébként a bazalt burkolat egy része látható volt már régebben is, Graves leírta 1639-ben, vagy 240 évvel később Petrie is. Viszont fogalmuk se volt, hogy ez egy templom padlózata volt!

A bazalt burkolat néhány részlete:

 

 

Ezekből is jól látszik, hogy a puha mészkőágyat dolgozták a bazaltlapok méretéhez. Ilyen állapotban nem lehetett eredetileg a mészkőágy, mint valami "korábbi" civilizáció hagyatéka (mint ahogy a képen is látszik). A bazaltok jelentős része alá különböző vastagságú mészkőlapokat raktak. Kicsit olyan ez, mint valami régi fürdőszobában leverjük a kívülről sima csempét, és alatta marad a különböző lenyomatú (mert sok csempét az idők során különbözőkkel pótoltak) habarcsréteg.

De van még egy érdekesség: a burkolatban egy eredetileg az esővíz elvezetésére szolgáló vízelvezető rendszer maradványait fedezték fel.

Maragioglio és Rinaldi alaposan megvizsgálták a bazalt burkolatot és a könyvükben ezt írták: "A bazaltburkolat csaknem egynegyede megmaradt, amelyet a sziklába ágyazott, finom fehér mészkőből készült, aljzatként szolgáló lapokra fektettek. Ezek a táblák helyenként nagyon vékonyak voltak, de Petrie azt állítja (Pyr. and Temples, etc., cit., 46. o.), hogy ez az aljzatalapozás egyetlen ponton sem hiányzott. Nyilvánvaló, hogy a mészkőlapok célja az volt, hogy a bazaltblokkok (amelyek nem voltak egyforma vastagok) felső felületét egy szintre hozzák. Valójában vastagabbak ott, ahol a bazaltblokkok vékonyabbak, vagy ahol a kőzet hiányzik az általános keleti lejtés miatt. A helyszín természetes kőzetét, ahol ez lehetséges volt, a piramis alapfödémje alatti sziklával azonos szintre szintezték. Néhány helyen, ahol a kőzet hiányzott vagy rossz minőségű volt, a kiegyenlítést helyi mészkőtömbökkel végezték. A nagy udvar északi részétől nyugatra egy meglehetősen nagy szakasza látható ilyen tömbösített szintkiegyenlítésnek." (1965).
Néztem én is azt a filmet, amit construct belinkelt (egyébként a templomot 1939-ben Abu Szeif fedezte fel, s nem Szelim Hasszán, aki csak később kapcsolódott az ásatáshoz). A burkolatot alkotó bazalt keménységét 6-6,5-re tette (a templom gránit oszlopainak keménysége 7,0-es, míg a Khephrén nagy méretű diorit szobrainak 8-as!).

Szerintem a bazaltlapokat eltudták fűrészelni, de többet csak elkezdtek, majd inkább így használtak fel. A fűrészelésre őszszakál már hozott lehetséges példát is: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166555115&t=9000303

Vagy hoztam példákat: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166549798&t=9000303

A bazaltot bizonyosan tudták kezelni, hiszen később bazaltból nagy méretű szarkofágok is készültek.

A video egyik hozzászolója leírja Mattnak, hogy kipróbálta Petrie módszerét, s a bazaltot réz kézifűrésszel és korunddal vágva elég jó eredményt ért el. Ezt én nem is tartom sarkalatos pontnak.

Annak ellenére, hogy a vágások "újszerűnek" hatnak, én inkább az óbirodalmi időkre szavaznék.

 

Az is biztos, hogy a régi fotón látható szétszórt kődarabok láttán Matt azt hiszi, úgy rakták össze a burkolatot később, holott az egyik 1939-es képen tisztán látszik, hogy a mai méretű és formájú burkolat ott van! A 40-es években nem hiszem hogy gépeket hoztak volna ide, hogy teljesen szentségtörő módon még tovább darabolják az itt talált tömböket. Egyáltalán kik? A halotti templom ásatásának felügyelői Jean-Philippe Lauer francia és Szelim Hasszán egyiptomi régészek voltak. Teljesen kizárt, hogy az ő utasításaikra újraaprítottak volna, majd összeraktak volna egy teljesen új kövezetet, ahogy azt a teljesen ismeretlen gépi beszélő (vagyis Matthew Sibson) mondja. Egyébként ettől függetlenül érdekes a film és a képei is jók, és Sibson érdekes témákat is felvet (más ügyben). Ugyanakkor az ilyen "restaurációról" a Menkauré piramis esetében ellenérzései vannak: https://www.youtube.com/watch?v=t4oAgW8yoKc

Láthatólag ahol alacsonyabb volt a mészkőréteg ott több réteg bazalt is van egymáson, habarccsal jól kitömve. Abban is biztos vagyok, hogy több ókori kővágó, alakító szerkezet még felfedezésre vár. Ezeket nagyrészt abban a piramisépítési "lázban" találták fel, ami az Óbirodalom idején elkezdődött.

Előzmény: Schenouda (19836)
Construkt Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19837

"Tehát bizonyosan vizsgálható a Kheopsz korabeli padlózat is."

Ez nem is kétséges. Csak van ott sok olyan is, aminek utólag próbálták megtalálni az eredeti helyét, vagy ha nem sikerült, akkor így-úgy felhasználni valahol. Bármennyire ellenkezik is ez a régészet elveivel, én azért nem vennék mérget rá, hogy mindig következetesen ellenálltak volna a kísértésnek. Ezért aztán nem mindegyik megmunkálási nyomról tudhatjuk biztosan, hogy az tényleg az óbirodalomban készült. Akik pedig itt valami  dinasztiák előtti, elveszett ősi magas rendű civilizációk bizonyítékát szeretnék meglátni, könnyen találkozhatnak 20. századi szerszámok nyomaival is. Egyébként bármi megmunkálási nyom elsősorban a padlózat szélein, tehát pont az esélyesen visszaépített helyeken hozzáférhető, illetve látható. Vagy a még mindig különálló köveken. A film is mutat pár ilyen gyanúsan friss fényes vágást, csiszolást.

Előzmény: Schenouda (19833)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19836

Írtam, hogy majd este tudok felrakni képeket, a saját gépemről a burkolattal kapcsolatban. Most összehasonlítottam az 1939-es ásatások kezdetén készült fotót, azzal amit Franck Monnier közöl a könyvében (2019). És ezek alapján azt hiszem be is tudom bizonyítani, amit ma látunk, mint megmaradt burkolatot, ugyanaz volt meg 1939-ben is, azaz nem nagyon rakhattak vissza semmit (azt nem zárom ki, hogy pár szélső, lötyögős követ megerősítettek a kihullás ellen):

 

Tehát a templom padlózata a piramis keleti oldalának közepénél van. Az ásatás során keletről haladtak nyugatnak, azaz a piramis alapjai felé. Elsőnek a padlózat keleti elemei kerültek elő a homok alól (ami a képek alsó szélén vannak. Kerestem egy jellegzetes pontot a felszínen: odahúztam azt a nyilat, ami egy kisebb egybefüggő darabja a padlónak. Ezt mindkét képen megtaláltam (az 1939-es és 2019-esen is). Fölötte mindkét képen látszik a padlózat nagyobb darabjának részlete a kelet felé kinyúló csücsökkel. Az 1939-es képen, még a piramis felé eső rész még nincs is kitakarva teljesen.

A 2019-es képen is látszanak az összefüggő résztől keletnek is vannak szétszórva bazaltdarabok. Az 1939-es képen jóval több kő van, viszont azok jelentős része nem a padló darabjai, hanem a mellette lévő mellékpiramis oldaláról legörgetett burkolókövek töredékei illetve magának a Halotti Templom belső falainak, pilléreinek összetört darabjai. Sokat elvittek ezekből a múzeumba, mert domborművek és szövegeket is találtak rajtuk. Itt szerintem csak azok maradtak így szétszórva, amik a padló elemei lehettek.

A templom ásatásait Lauer fejezte be az 1940-es években. Ő közölte később a templom belső falának domborműtöredékeit is.

Hogy ilyen kósza kődarabokból a törmelék és homok eltávolítása után milyen sokat találnak Gízában, arról álljon itt egy képsor:

Az első képen a Khephrén Völgytemploma előtti terület megtisztítása után került elő a homok alól, a második is erről a területről mutat egy részletet azt hiszem, tökre különböző kőelemekkel, és a 3. képen a Kheprén piramis  melletti területen került elő e törmelék és homok eltávolítása után. Ezek jobb híján ott vannak, ahol előbukkantak, de teljesen nyilvánvaló, hogy mindegyik valami építmény szerkezeti elemei lehettek.

Előzmény: Schenouda (19833)
Construkt Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19835

Éppen erről a megmunkálásról (hasításról, fűrészelésről, csiszolásról), hozzá használt csiszolóporokról, fűrészekről, fúrókról, s a kövek nagyon változatos geológiai szerkezetéből adódó különféle megmunkálhatóságáról, a csiszolóporok forrásairól szól az általam adott forrás nagy része.

Előzmény: Törölt nick (19834)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19834

Szép, nemes, tudós dolog itt a sok részletet tisztázni, felsorolni. Itt ennél a Kheopsz bazalt padló, járda stb.-nél pl. tisztázni, rögzíteni, a történeti tényállást, hogy pontosan melyik geológiai formációból származik, hogyan szállították ide... stb. de engem mindig a lényeg érdekel itt a rejtélyesben. 

Hogyan munkálták meg

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166661881&t=9000303

lehetett-e előző civilizációs előzménye, milyen messziről szállították

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166671719&t=9000303

ennyi

Előzmény: Schenouda (19833)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.27 0 1 19833

"egy korabeli fotó alatt azt állítja, hogy amikor azt 1939-re megtisztították, a bazaltburkolatból csak maroknyi követ találtak 'in situ'. Én ennyit tudok, neked milyen pontosabb információid vannak?"

 

Hogy egy "maroknyi követ" találtak, azon lehet csak azt érti, hogy a padlónak mindössze negyede maradt meg (de ebbe szerintem beleszámolhatták a szétszóródott bazalttömböket is). Vagy ennek a filmnek a készítői sincsenek tisztában a feltárás részleteivel!

Pár dologra felhívnám a figyelmet. Itt van a kép:

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=181padl_.jpg

És még ezek:

https://quadralectics.files.wordpress.com/2013/09/064.jpg

https://d3525k1ryd2155.cloudfront.net/h/093/695/1546695093.8.x.jpg

https://i.pinimg.com/originals/cc/60/2a/cc602aeccc0edb6b42e4688cba645c5e.jpg

https://aeraweb.org/wp-content/uploads/2022/09/KhufuTemple_Reliefs-930x1024.jpg

A Halotti Templom hátsó fala már csak vagy 5 méternyire lehetett a piramis lábazatától. Ha megnézed a képet, jól láthatod, hogy a bazalt burkolat előtt az a nagy építmény maga a Nagy Piramis, aminek lábazatát akkor még teljesen eltakarta több méter magasan a homok és törmelék! Ez fedi még a padló piramis felöli részét is! Tehát a kép a feltárás felénél tartott még ekkor. Jobbra lehet látni azokat a csilléket, melyeken a törmeléket és homokot eltolták (síneket fektettek le ugyanis).

Amit a képen látsz egybefüggő padlóburkolatot, tehát a feltárás idején, az biztosan ott volt, ebben a formában Kheopsz idején is (és egy része akkor még mindig a törmelék alatt volt!). Rengeteg szétszórt mindenféle kődarab volt a homok alatt. Korábban Petrie talált szintén bazalt követ itt, amiről kiderült az egyik mellékpiramisnak lehetett egy burkolóköve!

Gondolom, ami a bazalt burkolat tetején volt szintén bazaltdarabok azokat eltávolították onnan. Arról nem tudok semmit, hogy köveket visszaépítettek volna akkor a padlózatba, de éppen elképzelhető (bár a régészetben nem szokás). De ezt a régészek nyilván tudják melyik része lenne a visszaépített. Ez kb. olyan lenne, mintha a Szfinx fejkendőjének hátulját mutogatná valaki, hogy milyen szép sima ma is, holott ezt a részt Baraize az 1920-as években betonnal pótolta!

Viszont Maragioglio és Rinaldi építészek alaposan megvizsgálták a 60-as években a padlóburkolatot, s nyilván azt a részt, ami eredeti, nem mozgatott rész, hogy aprólékosan leírják (az övéké máig a legjobb szerkezeti vizsgálat a Nagy Piramisról, 1965-ben jelent meg). Ráadásul az egybefüggő padlózattól nem messze ma is számos bazalt darab van (ha visszaraktak ilyeneket, akkor ezeket miért nem?). Tehát bizonyosan vizsgálható a Kheopsz korabeli padlózat is.

Előzmény: Construkt (19832)
Construkt Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19832

A https://www.youtube.com/watch?v=isuAVtTnECs video  (pl. a 26'42"-nél) egy korabeli fotó alatt azt állítja, hogy amikor azt 1939-re megtisztították, a bazaltburkolatból csak maroknyi követ találtak 'in situ'. Én ennyit tudok, neked milyen pontosabb információid vannak?

Előzmény: Schenouda (19821)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19831

"Az egyetlen bazaltforrás, ahol bizonyíték van az Óbirodalom nagyszabású bányászatára, a Jebel El katran geológiai képződményben található az északi tűzben, mintegy 58 km-re Gizától."

 

Jebel El katran, csak hogy érthető legyen: ez ugyanaz a hely, amit említettem, Gebel Qatrani néven (de írják Jebel Qatrani néven is), mint bazaltbányát. Ez amiatt van, mert arab nyelvről írják át latin betűsre.

https://en.wikipedia.org/wiki/Jebel_Qatrani_Formation

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166667834&t=9000303

Előzmény: Törölt nick (19815)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19830

Egyetértek azzal, hogy rendkívüli állításokhoz rendkívüli bizonyítékok kellenek. Bár írtam, hogy a trilithonok és a bányában hagyott nagy kövek több ezer évvel idősebbek, mint a római kor, de igazából nem ezt gondolom. Azt viszont gondolom, hogy nincs tudományos bizonyíték arra nézve, hogy a pódium2-nek nevezett létesítmény (U alakú támfal) római eredetű lenne! Mint ahogy a Szfinxnél sincs tudományos bizonyíték arra, hogy ott minden kizárólag óbirodalmi eredetű lenne. Sőt, az ellenkezőjére ott van bizonyíték. 

Jó, Te azért vagy itt, hogy az áltudományok ellen fellépjél (bár), én meg azért, hogy a tudomány nevében ne mondjanak csalhatatlannak hitt, végérvényes megállapításokat.

Előzmény: Schenouda (19828)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19829

Jó, hagyjuk ezt a járdát, meg firét... ilyesmibe éppenséggel belefuthat valaki, ha gyorsan ír (én is).

Én amiatt javítottam, ha mások olvassák, és nem értenék ezt.

Előzmény: Törölt nick (19827)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19828

Teljesen szereptévesztésben vagy! Ugyanis nem nekem kell egy 130 éve számos régészeti ásatást átélt város templomáról bebizonyítani, hogy "római" eredetű, hanem neked, hogy 10 ezer éves! Ez egy bevett történelmi álláspont ugyanis, rengeteg bizonyíték támasztja alá, olyan könyvekben, amelyekről nem is hallottál.

Gyakorlatilag semmilyen állításod nem volt a teraszról, amit értékelni lehet, csak a neten is olvasható populáris cikkekben elhangzó hülyeségek ("nem hiszem, hogy a rómaiak felbírtak emelni ekkora súlyt" és hasonló nagy volumenű megállapítások). Eddig semmi hihetőt nem mondtál Baalbek ügyében, s nem is látom értelmét erről beszélgetni, miután már itt többször írtam a kérdésben, azt utóbbi 16 évben.

Esetleg dobd fel ezekkel a Baalbek c. topicot, odaírtam ezt 2008-ban: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=78554850&t=9144345

 

Előzmény: Törölt nick (19818)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19827

A szöveg elején lehúztam a járda előtti báseli szót. A szöveg középső részén nem vettem észre. Az északi tűzben kifejezést nem értettem. Gondoltam, nem zavar senkit. Lehet, hogy fire helyett part.... északi részén

Előzmény: Schenouda (19826)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19826

Teljesen mindegy, egyiket sem ismered. A véleményeid, nem a saját fejedből jönnek, csak összeszedegeted. Mintha a Nőklapacafét olvasná az ember. Teljesen érdektelenek és unalmasak.

Én azért jutottam arra az álláspontra mert sokat sok ideig tanulmányoztam ezt, te viszont azért, mert pár netes ezotérias cikket átfutottál. Óriási különbség. Régészeti ásatások szövegeit kerülöd, mint fertőző területet.

Felőlem azt hiszel amit akarsz, én csak bár szemet bökdöső hibádat javítottam ki.

Előzmény: Törölt nick (19825)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19825

Csak annyit tudok erről mondani, hogy valakinek nehezen hihetőek az ókori egyiptomi kővágási technikák, de hihető a 10000 évvel ezelőtti vénuszi civilizáció elmélete.

Előzmény: Schenouda (19824)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19824

Ja így már érthető!

("A bázeli járda kedvenc témája azok számára, akik hisznek az ókori Egyiptomban elveszett ősi csúcstechnológiában, mivel ez egy kemény szikla, amelynek egyes sziklalapjain speciális vágásnyomok vannak, és nem világos, hogyan vágták és formálták.")

Előzmény: Törölt nick (19823)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19823

elég ha belinkeled az angol oldalt

 

 

Ezzel sem lehet egyet érteni, mert a hivatkozott hozzászólásom tartalmazott egy olyan megjegyzést is, hogy a gízai bazalt járda egy korábbi időszak kőalapzatán készülhetett. Mellékelve képpel. 

Előzmény: Schenouda (19822)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19822

A szöveg kezdetén lévő "Basel pavement" kifejezés = "bazalt kövezet" és nem "bázeli járda"! (legközelebb, elég ha belinkeled az angol oldalt).

Előzmény: Törölt nick (19820)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19821

"Annak a bazaltpadlózatnak a ma látható állapota persze már nem tükrözi hitelesen a Kheopsz korabeli kialakítását, mert az évszázadok során számtalan okból sok átalakítás, helyreállítás történt ott."

 

Ebben van félreértés, vagyis nem jók az infóid. Majd rakok be pár képet, de ma is sok bazalt kő hever az egységes burkolaton kívül. Jelenleg is mekkora vita lett belőle, hogy a Mükerinosz piramisra visszaakarnának helyezni gránit burkolóköveket, melyek ott vannak a piramis lábazatánál, sokszor homokba és törmelékbe temetve.

A felső templom padlójának kb. negyede maradt meg. Ezt még a középkorban (14-16. században) bonthatták meg az arabok és hordták el Kairóba, mikor a piramis burkolatát is lebányászták. Utána hatalmas törmelékhalom (és homok) keletkezett a piramis oldalainál: van ahol ennek a magassága elérte a 15 métert. Ezt találták a 19. századi régészek, akik idejöttek:

https://www.sciencesource.com/pix/164/1645137_t.jpg

https://images-cdn.bridgemanimages.com/api/1.0/image/600wm.XXX.8525690.7055475/962079.jpg

Ez gyakorlatilag megvédte a piramis lábazata körüli régészeti emlékeket, ott sokáig csak kutatóárkokat vájtak a szikladomb tetejéig. Csak a 20. században takarították el a törmeléket. Ez a burkolat csak 1939-ben vált teljesen ismertté (sőt, az is, hogy itt egy templom volt), amikor letakarítottak felőle a homokot és törmeléket.

Szóval ez valóban az az állapot, ahogy Kheopsz kőművesei hagyták a padlót!

Viszont a többiben igazad volt, amit tegnap írtál: láthatólag nem szabályos kockaköveket raktak össze általában. Képesek voltak ugyan elfűrészelni a bazaltot (mint néhányan látszik is a vágásnyom), de szerették megspórolni ezt az időt. A hézagokat sokszor kis kövekkel és habarccsal pótolták. A fogadórészt, a gyenge mészkőágyat, tehát amire rátették a bazaltlapokat megfaragták, hogy a teteje a kövezetnek síkban legyen. A bazaltlapok nagy része alatt kisebb, sokszor elég vékony mészkőlapokat helyeztek el, hogy kihézagolják a bazaltdarabok méretét.

Előzmény: Construkt (19814)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19820
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19819

A baalbeki római hulladékok, térképek meg satöbbi kb. akkora igazságok, mint a Szfinx templomainak monolitikus kövei alatti óbirodalmi leletanyag. Semmi.

Előzmény: Schenouda (19816)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19818

Se Longvale-ként, se Schenoudaként nem találsz soha bizonyítékot a baalbeki monolitok római építésére.

 

Előzmény: Schenouda (19816)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19817

Kutya füle Baalbekban, nem római bizonyíték.

Előzmény: Schenouda (19816)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19816

Ha már netes fordítót használsz, előtte nem árt belenézni mielőtt ide metszegeted ezeket:

 

"Nagy Piramis keleti oldalán található járda" Ez nem "járda" (pavement), csak a fordítónak ez az egyszerűbb, hanem "kövezet", vagyis a templom padlóburkolata. Nem volt furcsa, hogy járdának nevezte?

"A bázeli járda kedvenc témája azok számára, akik hisznek az ókori Egyiptomban elveszett ősi csúcstechnológiában..." Már Svájcban vagyunk? Bázelben is van egy ilyen járda?

"Jebel El katran geológiai képződményben található az északi tűzben, mintegy 58 km-re Gizától" Mi van az északi tűzben?

Előzmény: Törölt nick (19815)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19815

A gízai Nagy Piramis keleti oldalán található járda népszerű beszédtéma azok számára, akik hisznek az ókori Egyiptomban elveszett ősi csúcstechnológiában. A burkolat kemény bazaltkövekből áll, amelyeket a Hufu halotti templom nagy udvarának burkolására használtak, és központi helyen, a piramis keleti oldalán található. A templomban fekete bazaltpadló, vörös gránitoszlopok és fehér mészkő falak voltak, amelyeket valószínűleg színes domborművek díszítettek. A bázeli járda kedvenc témája azok számára, akik hisznek az ókori Egyiptomban elveszett ősi csúcstechnológiában, mivel ez egy kemény szikla, amelynek egyes sziklalapjain speciális vágásnyomok vannak, és nem világos, hogyan vágták és formálták. A bazaltot kezdetben Egyiptomban használták kis edényekhez a késő dinasztia előtti időszakban, és először az Óbirodalomban alkalmazták monumentális léptékben számos piramistemplomban.

A bazalt egy extrudív vulkáni kőzet, finomszemcsés kristályos szerkezetű, amely az olvadt kőzet gyors lehűlésével képződik. Összetétele forrásonként eltérő, ami befolyásolja tulajdonságait, beleértve a keménységet és a tartósságot is. A bazalt időjárás természetes kiemelkedései meglehetősen gyorsan, megkönnyítve a munkát, de nem adnak jó felületet. Az egyetlen bazaltforrás, ahol bizonyíték van az Óbirodalom nagyszabású bányászatára, a Jebel El katran geológiai képződményben található az északi tűzben, mintegy 58 km-re Gizától.

A kemény fekete bazalttömbök azt mutatják, hogy az építők az ókorban precízen vághatták és illeszthették ezeket a kemény köveket. Ami még érdekesebb, hogy ez a fekete bazaltpadló egy sokkal ősibb kőalap tetejére épült, ami a fénykép bal alsó sarkában látható.

Construkt Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19814

 

Nézd meg erről, meg a csiszolás technológiáiról, anyagairól ezt is:

https://www.youtube.com/watch?v=isuAVtTnECs

Annak a bazaltpadlózatnak a ma látható állapota persze már nem tükrözi hitelesen a Kheopsz korabeli kialakítását, mert az évszázadok során számtalan okból sok átalakítás, helyreállítás történt ott. Meg kell nézni például az 1930-40-es évek előtti képeket, mennyire szét voltak szórva ezek a kövek. És könnyen lehet, hogy korszerű eszközökkel jó néhányukat átfaragták akkor is, annak érdekében, hogy az egész elég látványos legyen a turisták számára. Alig törődve a régészeti korrektséggel, s amiről nem is található tudományos igényű dokumentáció.

Előzmény: Schenouda (19806)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!