Egyetértek Levendulával, nehéz olyan magyar épületet mondani, ami az európai (pláne a világ-) építészetét előbbrevinné.
Az említett példák jók, de csak magyar színvonalban (ez az az 5%- a az építészeknek, amelyik legalább veszi a fáradtságot, hogy figyelje, hogy hol vannak azok, akik előttünk járnak), nemzetközi mércével azonban gyengék, közepesek.
Épülnek itthon is olyan házak, amelyeket ha környezetével együtt ki lehetne vágni a földből és le lehetne őket pakolni, -mondjuk Svájcban, vagy Hollandiában- megállnák a helyüket.
Erényeik mellet azonban talán ez a legnagyobb hiányosságuk is, nem veszik figyelembe annyira az építészet sajátosságát a helyhez (régióhoz) kötöttséget (nem elsősorban fizikai értelemben), hogy az épület a magyar mentalitást is(!) tükrözze és ne akarjon egy az egyben csak precizion német, svájci vagy épp holland hasonmás lenni.
Szerintem egy magyar építőmunkástól nem is lehet, és nem is kell(!) elvárni a precizitást.( Mert valahogy - jó kis demag., közhely dumával- ez alakult ki bennünk az 1000 év alatt) Egy ide tervező építőnek ezt jobban figyelembe kéne vennie. Nem vagyunk japánok, nem vagyunk svájciak (egyébként nemcsak most, vagy az elmúlt 40 évben volt ilyen a mentalitás, elég pl ha megnézzük a lébényi templomot, mely ugyan szimmetrikusra terveztetett, de valahogy mégis, kicsit más-milyenre sikeredett, de így jó, és tényleg így jó, lehet érezni benne valamit és nem hideg, vagy embertelen)
Persze azért talán nem az elcseszés az egyetlen magyar sajátosság.
immun,
mi lesz a véleményed a Matáv-székházról 5 év múlva, és mondjuk Karácsony Tamás épületéről
10 év múlva, mikor már nem a minimal és a textúrák lesznek a toppp (durvábban: 3 kocka, néhány fokos szögtörések, ferde lapos dülöngélő tetősíkok, ívdarabok- ma már kifelé a divatból, de azért matáv-ház...stb.)?
Igaz ugyan, hogy vannak akik náluk sokkal kevésbé átgondoltan használják ezeket az elemeket, de nekem több kellene, hiányolom a fent leírt "magyar mentalitást" az egészből, és talán pont ez a plussz jelentené azt a többletet, amivel ezek az építészek tudnának valamit adni a külföldieknek is.
Egy szerintem helyes úton járó példa: Dalmát pince (Szalai András) - Szentendre,
(és talán megemlíthetem a visegrádi iskolát is, ahol Turányi Gáboréknak sikerült a magyar "kivitelezőképességget" is felhasználniuk és beépíteniük az épületbe)
nna, hát így állunk.
te, kedves fenevad, azért az a Zalotai egy kicsit fékezhetetlen agyvelejű, nem gondolod? azokkal a szerény néhány száz méteres toronytervekkel a Margitszigetre, meg a többi... persze, ha másként nézzük, szép és tragikus, az utolsó modernista őrült, aki még mindig messiásnak hiszi magát.
szerintem a Bán-féle tervet el kellene már felejteni. szvsz szép ötletekkel teli katyvasz volt a dolog, de ez nem lényeges. az biztos, hogy nem vitte volna előbbre a világ építészetét; mit gondolsz, Levendula?
mi az, hogy előbbre vinni? úgy értem, mit vársz el egy ilyen háztól? szerintem sokszor a nagyon csendes házak az ilyenek, amiket mondjuk észre sem veszel a nagy köztéri ordítozásban, amiket a mindenféle épületek csinálnak. Budapesten, Mo.n nem nagyon lehet ilyet észrevenni, ha nem vagy erre gerjedve, mert az itteni (történelem miatti) eklektika átbillent már azon a pontos, hogy bármilyen összefüggések létezzek még.
szerintem a Matáv-székház baromi jó, baromi szerény ház. egyébként jelzem, hogy Balázs Mihály megnyerte vele az Architectural Review pályázatát, amit fiatal építészeknek írtak ki, a világ minden tájáról (zsűri: Fuksas, Virilio...stb.) azt hiszem, ehhez nem kell sokat hozzátenni. ettől persze lehet nem szeretni.
a Siemens - az új Lázár-Reimholz házra gondolsz? az nagyon szép.
gondolkodom...a többi házat ismered, amit nagyképű barátunk felsorolt? nem rossz példák. de jó lenne, ha leírnád, mitől megy előbbre az építészet. mert pl. Bilbaotól szerintem egy centit sem. ajánlanám még Janákynak (a pécsi Schaár-ház mellett) a Rejtőzködők c. írását a témában.
furcsa dolog ez; úgy érzem, volt vagy harminc év szünet, amikor a 'skandináv évfolyam' kiöregedett, és utána akkora csend volt, semmi, hogy na. aztán jött Makovecz, egyébként a maga idejében szerintem állati jó volt, csak nem lépett semerre. meg... na mindegy, ezt nem itt. szóval azóta sem, senki. most kezdenek nagyon lassan ébredni a fiatalok. már amennyire hagyják őket.
asszem, eleget okoskodtam.
várom a fejleményeket.
Engem is kurvára idegesít a többesssszám! De a te dolgod. Szóval nem AKAROD érteni amit kérdeztem. Nem marginális (ne köss bele) épületekrôl beszélek, és nem a 1945-ig épült házakról, hanem meghatározó, budapesti épületekrôl. Persze hogy vannak jó építészek, természetes, de kicsusszanva a közhelyekbôl
magyar építészet: ezidáig csak európai helyeken töltöttünk hosszabb-rövidebb időt, de a szaksajtóból szerzett
értesüléseinket is figyelembe véve azt mondhatjuk, a magyar építészet színvonala világviszonylatban átlagosnak
tekintendő (!), ha elfogadjuk, hogy a magyar ember is átlagos. minden ország, kultúra építészeti állományában
jelen vannak a minőségi szélsőségek (remekművek és végzetességek), legyen ez a kiindulási alap, azután
beszélhetünk arról, hogy ezek milyen arányban szerepelnek, milyen az egyes nemzetek vizuális kultúrájának
átlagos fejlettségi szintje (figyelembe véve az adott ország geopolitikai helyzetét, történelmét, GDP-jét stb. stb.),
illetve, hogy egyes nemzeti építészetek "top10-je" hogyan viszonyul más nemzetek "top10"-jéhez, ez ügyben
melegen ajánljuk megismerésre japán, holland, svájci, francia, portugál, skandináv kollégáink munkásságát.“
Ismét felteszem a kérdésemet.
Kedves immunok! Azért némiképpen közhelyesre sikeredett ez a dolog, és szeretném ha konkrétabbak lennétek!
Legyetek oly drágák, soroljatok fel olyan magyar európai szintű építészeti produktumot, ami legalább egy hajszállal elôreviszi ez egyetemes építészetet! Hála istennek rendesen belementetek a dologba, tehát jó lenne ha hozzászólnátok, kivesézve, tényekkel alátámasztva az általam írt, nekikeseredett dilettáns amatôr felvetést!
„Balázs Mihály új Matáv-székháza a Krisztina körúton,“
Szerintem nem igazán eget rengetô, természetesen magánvélemény, de remélem nem gondolod komolyan, hogy ez egy ehte zseniális épület.
„Erick van Egeraat már említett bank- és biztosítóépülete az Andrássy úton“
Erick van Egeraat pedig ôsi magyar név, mint tudjuk.
Hamár akkor a Siemens székház inkább. (neked ezek után gondolom nem teccik!)
kedves .őrjárat, úgy látjuk, egy követ fújunk, te meg mi. ami a borsót és a süllyedést illeti, mi visszaveszünk tempónkból, egyelőre elfoglaltuk állásainkat, és várjuk a mozgást. gyerünk emberek, ez egy "kámon!".
ja, a falra borsót.
meg úgy süllyed.
de tartsatok ki. lesz még itt holland sztárépítészet, ha megérjük. fog még Wiel Arets pennimárketet tervezni Gazdagrétre.
nem akarjuk bitorolni a helyet, úgyhogy ezentúl önfegyelmet igyekszünk gyakorolni, ADDIG IS, némi segítség a témában való elmélyüléshez:
a Magyar Építőművészet 1996-os évfolyama nagyon jó, feddhetetlen anyag; létezik egy budapesti XX. századi építészeti kalauz (kb. ez a címe is, 6BT kiadás, 182 oldal), hasznos darab, jó képet ad a jelentős budapesti épületekről.
a Szép Házak magazinban ellenben személyes véleményünk szerint kizárólag gyenge, zagyva, rossz házak szerepelnek, amelyek azonban egy széles réteg igényeinek felelnek meg; mi magunk a legkevésbé sem tudunk azonosulni nevezett lap által közölt példák mögött megbúvó hozzáálással, sőt, ezt a fajta építészetet elviselhetetlennek, nyomorúságosnak, alpárinak tartjuk. alkalmatlannak arra, hogy kereteik között méltó életet éljen az ember. fujj
kedves L, kérdése nehéz helyzetbe hozott minket, de az ilyet szeretjük. ha magyar összefüggésben kell jót mondani, íme: először is, nem lehet említés nélkül hagyni népi építészetünket, a parasztok nem hibáztak, aztán kb. a historizmusig egyéb építészetünk is egyöntetűen rendben lévőnek tűnik, ennek okaiba most ne menjünk bele. utána nagy összevisszaság támadt. de a lényeg: Molnár Farkas, Kozma Lajos, Breuer Marcell és bauhausos társaik munkássága (megemlítendő Kós Károly és Lechner Ödön jelentős, ám szívünknek kevésbé kedves építészete), aztán Preisich Gábor, Jánossy György, és végeredményben elértünk a máig.
a kortárs magyar anyagból néhány példa: Janáky István épülete Budapesten, az Ellák u. 2. szám alatt; Janesch Péter és Karácsony Tamás nevelőotthona Perbálon, Balázs Mihály új Matáv-székháza a Krisztina körúton, Getto Tamás családi háza Pécsen, a Felsőhavi Boldogasszony utcában:-), Tomay Tamás villái a Detrekői utcában és a Pasaréti téren, Erick van Egeraat már említett bank- és biztosítóépülete az Andrássy úton, az a bizonyos bálna, a sort sokáig lehetne folytatni. ezek elfogadható és jó épületek.
zseniálisnak tartjuk a frankhegyi szabadtéri partik helyszínén kialakított helyet, az egész ottani szürreális díszletvilágot, ami valahogy nagyon erős és egyedi atmoszférát teremt. ha már partikról van szó, akkor ott van még az amúgy is tökéletes Rudas fürdő, ami a cinetripek alkalmával lenyűgöző módon tud átlényegülni.
és érdemes megnézni Dunaújvárost, ahol színpompás szocreált találni, ami teljesen rendben van!
„magyar építészet: ezidáig csak európai helyeken töltöttünk hosszabb-rövidebb időt, de a szaksajtóból szerzett
értesüléseinket is figyelembe véve azt mondhatjuk, a magyar építészet színvonala világviszonylatban átlagosnak
tekintendő (!), ha elfogadjuk, hogy a magyar ember is átlagos. minden ország, kultúra építészeti állományában
jelen vannak a minőségi szélsőségek (remekművek és végzetességek), legyen ez a kiindulási alap, azután
beszélhetünk arról, hogy ezek milyen arányban szerepelnek, milyen az egyes nemzetek vizuális kultúrájának
átlagos fejlettségi szintje (figyelembe véve az adott ország geopolitikai helyzetét, történelmét, GDP-jét stb. stb.),
illetve, hogy egyes nemzeti építészetek "top10-je" hogyan viszonyul más nemzetek "top10"-jéhez, ez ügyben
melegen ajánljuk megismerésre japán, holland, svájci, francia, portugál, skandináv kollégáink munkásságát.“
Kedves immunok! Azért némiképpen közhelyesre sikeredett ez a dolog, és szeretném ha konkrétabbak lennétek!
Legyetek oly drágák, soroljatok fel olyan magyar európai szintű építészeti produktumot, ami legalább egy hajszállal elôreviszi ez egyetemes építészetet! Hála istennek rendesen belementetek a dologba, tehát jó lenne ha hozzászólnátok, kivesézve, tényekkel alátámasztva az általam írt, nekikeseredett dilettáns amatôr felvetést!
Elôre is köszönöm! (végre valakit érdekel a dolog)
amit az építészetben mi magunk keresünk, azt Leon Battista Alberti, az olasz reneszánsz építésze fogalmazta meg, kb. eképpen: " az építészet az a birodalom, ahová az angyalok is csak félve lépnek be..."
építészetben személy szerint azt tartjuk jónak, ami felemelő, megrázó, katartikus élményben részesít, ami gyönyörködtet és elbűvöl, anélkül, hogy hivalkodó, harsány vagy erőszakos lenne - tehát szépség mellett erőről, karakterről, érzékenységről, tisztaságról van szó.
a mi szemünkben mindezt legutóbb az új linzi kortárs művészeti múzeum teljesítette - egy régebbi, talán a század első feléből származó épület felújítása és átalakítása nyomán elképesztően erős atmoszféra, szuggesztív terek, gyönyörű dinamika született, nagyon szerényen és halkan előadva.
elnézést kérünk mindenkitől túlbuzgóságunkért, de szívügyünk az építészet, és újabb hozzászólások híján vakerrel ütjük el az éjszakát.
a Nemzeti Színház ügye nagyon beteg dolog, betegségei nagyrészt nem is építészettel kapcsolatosak (kell-e NEMZETI színház, megfelelő-e a helyszín, van-e rá elég pénz stb.), de beszéljünk most építészetről. minél szélesebb körből választjuk ki a megvalósításra kerülő tervet, annál jobbak az esélyeink arra, hogy az adott mezőny legjobbjának kiválasztásával egyben a konkrét probléma abszolút legjobb megoldását is megtaláljuk. Nyugat-Európában nagyobb jelentőségű épületek építésénél éppen ezért bevett szokás a nyílt, nemzetközi pályázat meghirdetése. mifelénk viszont szakmai berkekben egyöntetű fogszívás fogadja az ilyen irányú kezdeményezéseket.
az 1997-es országos pályázat örvendetes esemény volt ugyan, a pályázók nagy számát tekintve is, de a beérkezett anyag gyenge volt, és jól illusztrálta a magyar építészet problémás jelenségeit, úgymint modorosság, belterjesség, formalizmus, a progresszivitás hiánya. gyakorlatilag nem született egyetlen tökös terv sem, a mezőny langyos volt és a különböző stílusjegyek alatt ugyanaz az eszmeiség húzódott meg.
véleményünk szerint Bán Ferenc győztes terve is egészen bizonytalan volt, zavaros és jellegtelen.
kedves moho,
Magyarországon kb. a következő építészeket szeretjük/tartjuk hitelesnek/ajánljuk mindenki figyelmébe, rangsorolás nélkül: Janesch Péter, Janáky István, Turányi Gábor, Tomay Tamás, Reischl Gábor, Balázs Mihály, Karácsony Tamás, Nagy Tamás, ...ez az ivarérett, progresszív, egyenletes színvonalat produkáló építészek top8-je, elnézést az esetleg kifelejtettektől. és vannak az ígéretes fiatalok, akiknek még nem sok alkalmuk nyílt a bizonyításra, de a szakma gyakorlásának jelenlegi feltételei között belátható időn belül sajnos nem is lesz. egyelőre főleg diplomamunkáik, nemzetközi és hazai pályázatokon elért eredményeik beszélnek.
a fent említett építészek nagyrészt tényleg a köztudat perifériáján tevékenykednek, ahogy ezt valamelyik hozzászóló említette.
(egyébként: királyi többest használunk, tehát kijelentéseink mögött egyetlen személy véleménye húzódik meg)
Elárulnád, kit takar a többesszám? Kicsiny társaságotokat, ami most kapott rá a fórumra, vagy valami tágabb kört? Másik kérdésem: szerinted (szerintetek) ki tartozik a "magyar top ten"-be?
folytatva a megkezdett gondolatmenetet (és élvezve első fórum-szereplésünket, valamint ezt a szép topicot): magyarországon vannak jó építészek (véleményünk szerint kb. tíz fő), és rendre épül néhány jó ház. ennek ellenére fennálló elégedetlenségünk oka végső soron egoizmus, az ember szeretné a maga képére alakítani a világot, a saját eszményei szerint berendezettnek látni. a lángossütőt viszont nem nyomhatjuk el, persze ő sem minket. mivel azonban kénytelenek vagyunk osztozni a világon, vajon a szépséges lángossütő bódé nem válik a mi elnyomásunk eszközévé? és ha mi építünk valamit a saját szánk íze szerint, álmatlan éjszakákat okozunk ezzel a lángossütőnek? csak akkor nem, ha a lángossütő bódé nem egy ideál megtestesítője, szemben a mi művünkkel.
magyarul azt a vitatható álláspontot képviseljük itten, hogy a lángossütő típusú tárgyak valamiféle igénytelenség eredményei, vagyis hogy gazdáik-létrehozóik ugyanolyan elégedettek lennének egy építészeti gyöngyszemmel is, függetlenül attól, hogy nem látnák a különbséget.
magyar építészet: ezidáig csak európai helyeken töltöttünk hosszabb-rövidebb időt, de a szaksajtóból szerzett értesüléseinket is figyelembe véve azt mondhatjuk, a magyar építészet színvonala világviszonylatban átlagosnak tekintendő (!), ha elfogadjuk, hogy a magyar ember is átlagos. minden ország, kultúra építészeti állományában jelen vannak a minőségi szélsőségek (remekművek és végzetességek), legyen ez a kiindulási alap, azután beszélhetünk arról, hogy ezek milyen arányban szerepelnek, milyen az egyes nemzetek vizuális kultúrájának átlagos fejlettségi szintje (figyelembe véve az adott ország geopolitikai helyzetét, történelmét, GDP-jét stb. stb.), illetve, hogy egyes nemzeti építészetek "top10-je" hogyan viszonyul más nemzetek "top10"-jéhez, ez ügyben melegen ajánljuk megismerésre japán, holland, svájci, francia, portugál, skandináv kollégáink munkásságát.
Az igaz, hogy a szennyvíztisztítóra szükség van, de azt nem egy újabb "szenny-gyártó" teleppel kéne "eltakarni"! Megoldjuk(?) a szennyes vizek kérdését, úgy, hogy helyette a levegőt szennyezük dupla-annyira? Mért nem lehet, mondjuk például egy sétányt, vagy esetleg néhány fát ültetni, (lásd. intenzív zöld tetők)?
Szia Mo, tudom am hogy ki vagy!
Most a rakpart témához irok neked.
Azt kihagytad, hogy egy gyüjtőcsatornat akarnak épiteni a rakpart mentén , hogy az osszegyujtse buda szennyvizet és elvigye a csepeli szennyvíztisztítóba, ami szerintem eleg jo lenne. Az persze más kérdés, hogy azt városépítészeti szempontból hogy oldják meg.
Még az a szerencse, hogy nem fog megepulni.
Meg hát ehhez sem árthatott volna valamilyen várostervezői és közlekedéstervezői pályázatot kiirni.
De ne aggodj, mert ha az M0 sem tud megépülni, akkor ez sem fog. Szerintem.
Nagyon örülök, hogy valakit érdekel a téma! Szerintem olvasd el a némiképpen nekikeseredett bevezetômet! Pont e MŰEMLÉKVÉDELEMRÔL is írtam. Én nem vagyok építész de szivemen viselem a kérdést. Aminek most örülök, az a Greasem palota tokkal, vonóval felújítása! A Nemzetirôl inkább valamilyen humor rovatban! De kiindulhatunk a vitainditóból esetleg. Mégegy dolog! Ha egy szoci-szadesz kormány alatt sem bírt a Ráday labdába rúgni (+ 10 év Demszki), akkor azt hiszem naivitás lenne várni valamit. A Ráday 20 éve csinálja a műsorát, nem ismerem, de valamit azért letett az asztalra. Na ennyi! Várom a válaszod!
Örömteli, hogy mégis érdekel valakit a dolog! :)
Nekem is van egy témám: "MŰEMLÉKVÉDELEM"
Ami persze értelmetlen szó ma Magyarországon, de ez úgy látszik senkit nem zavar.
Azt nem tudom, hogy mondhat néhány sötétbunkóhivatalnok (OMvH) ítéletet nálánál műveltebb, érzékenyebb, klasszisokkal jobb építész őszinte, jobbító, nemzetközi szintű szándékáról a hülye, szemellenzős ortodox szabályai alapján? (és akkor még finom voltam és nőies) Ja és ami a legfontosabb a pusztuló épület kárára.(kicsit paradox, nem?) Sajnos számtalan ilyen esettel találkoztam nyeretlen kétéves létemre. Ezek az alakok hatalmas károkat okoznak az örökségben, azért mert nem tudják mi az, hogy egy épület tovább ÉL. Most igazából nem a különösen védett híres épületekre gondolok, hanem az értékes helyi pusztuló dolgokra, melyeket nem egy az egyben, hanem lényegükben kellene védeni. pl: 1-2 Hild, Ybl, Lajta, "névtelen" stb lakóház, fürdő, villa, kúria, bármi. Azért jó példák is vannak. Lehet talán azért, mert ezek nem voltak védettek??? Matáv ház, az Andrássy úti bálna, Fleury Michon portálja a Teréz körúton.... :-))
Egy színvonalas építész három szívinfarktust, két agyvérzést kap mire átver egy kitűnő tervet a hülyéken. Mert "nem magastető van rajta".
Gyalogkakukknak volt igaza szerintem: igazából nem totál szar az építészet, csak az látszik belőle.
Ez ellen mit lehet tenni?
Ja... és KI, HOL tanította ezeket a parasztokat? Nekem van egy-két tippem, de nem akarom elásni magamat.
Folyt köv.
Tetszik a Nemzeti téma is, de sokkal építészetcentrikusabban.
Két javasolt megbeszélendő téma:
1. NEMZETI SZÍNHÁZ
Nem, mint politika, (bár nehéz attól eltekinteni...). Szerintem pl. a mostani helyszín megfelelő, ideális, stb.
de
nem hiszem, hogy egy meghívásos pályázaton biztosítani lehetne az ide igazán megfelelő színvonalat, és ha már pályázat, akkor az a kérdésem, hogy vajon annyi idő alatt, amíg 5 meghívott építész megcsinálja a pályaművét, másik 132 ezer is meg tudná csinálni, vagy nem? A zsűrizés pedig maximum 1-2 nappal vehet több időt igénybe... akkor meg? (boruljunk le M. Schwajda előtt, hogy már hajlandó(!!!) szóbaállni velünk):-(
Azon is el lehet persze gondolkodni, hogy mért csakéskizárólag magyar (ki magyar?) építészek tervezhetnének ilyen jellegű feladatot (egy MAGYAR példa: mond-e vkinek vmit Clark Adam, v Eiffel munkássága?)
2. BUDAI RAKPART
A rakpartot 4 sávosra akarják(?) bővíteni.
A vita még arról folyik, hogy legyen-e vagy sem, de az engtervek már elkészültek. A közlekedésmérnökök már megrajzolták a kis kanyarodási íveiket, meg a többit, és nem is nagyon akkarják azokat átrajzolgatni (persze zsetonért mindent...),
de
kell-e ez nekünk egyáltalán? Budapestet végérvényesen vágjuk el a Dunától, csak mert néhány "utasember" ezt tanulta és kicsit erőszakosabban( rátermettebben) intézik a dolgaikat, mint ahogyan a városépítészeknek kéne? Legyen a Dunapart szmogos és koszos? A dugóról már nem is beszélek,( mert igaz, hogy amíg nem szoknak át az autósok addig nem lesznek dugók, de utána?). Mi legyen a parton mondjuk 50 év múlva? Ki fog lemenni a Dunához a Budai oldalon, 4 sávon keresztül a fenntmaradó kb. 120 cm-re, min. 80 km/h-val száguldó kocsik mellé ??!?+§'/%!+"
Meg vagyok lepve, fél éve „sértôdtem“ meg, hogy ez a dolog senkit nem érdekel, most olvasva még megpróbálom elôkeríteni Szinbádót, hátha lehetne eszmét cserélni.
Ma volt egy vita az építészkollégiumban a nemzeti színház kapcsán, illusztris meghívottakkal. Ennek kapcsán úgy érzem, érdemes előhozni ezt a topicot. Vagy egy asztaltársnak sincs véleménye a témától? Én úgy érzem, jókat lehetne itt vitatkozni.
Szerintem vannak jó építészek Magyarországon. A gondot tényleg a hülye megrendelők jelentik, elsősorban a síkhülye marketingesek, akik képesek azt kérni az építésztől, hogy egy enteriőr pirosban ússzon, mert az a cég színe. A sarki lángossütőről nem beszélek, mert szerintem ő még fizetni sem nagyon hajlandó a baromságaiért.
