Nem is mondtam ilyet. Azt mondtam, hogy mindegy merre áll az óra, csak a sebessége befolyásolja hogy mennyire késik (inerciarendszerben). A Te üzeneted (amire reagáltam) azt sugallta, hogy menetirányba kell állnia az órának a késéshez, ezt próbáltam tisztázni.
Hogy megnyugtassalak, 3 dimenzióban is tökéletesen működik a dolog, de felesleges egy olyan helyen levezetni ezt, ahol az 1 dimeziós probléma is gondot okoz.
Nézd, ha nincs éter, akkor nincs értelme a levezetésnek. Abból indul ki az egész, hogy az éter hullámait az elektron minden irányból Doppler-eltolódottan kapja. Ha a hullámok csak matematikai segédletek, akkor szintén nincs értelme az egésznek. Az eredmény pedig egyezik a Lorentz kontrakcióval. Nem azért írom le, hogy elhidd. Ez egy tény, és a tudomány ténykérdés, nem pedig hitkérdés.
Azt próbáltam leírni, hogy a szinkronizációs jel késése pont olyan, mint az órában mozgó fényjel késése. Ez az egyik oka annak, hogy minden mindig ugyan úgy torzul, és a változás kimutathatatlan.
A fizikai törvények minden inerciarendszerben ugyan olyan alakúak.
Ha én arra vagyok kiváncsi, hogy egy atomban mozgó elektron hullámfüggvénye milyen mértékben megy össze a mozgás miatt, ahhoz ki kell számolnom, hogy milyennek méri egy külső, hozzá képest mozgó rendszer. Ezt kiszámolni csak úgy lehet, ha a sebességeket relativisztikusan adom össze, és relativisztikus Dopplerrel számolok.
Különben, a _relativisztikus_ szó egyben azt is jelenti, hogy a Lorentz-étermodellnek megfelelő. Nem kizárólag Einstein modelljére érvényes ez a fogalom, mint már tisztázódott, a két modell matematikailag egyenrangú.
De miért ilyen ferdék a piros vonalak? Miért késnek menetirányban az órák?
Az egyik okot már leírtam. A másodikról még csak említést tettem. A fényórákat fényjelekkel kell szinkronizálni. Ekkor pedig ugyan az történik, mint amit az előbb a fényórában terjedő jelnél leírtam. Ha mozgásirányban van a fényóra, akkor elfut a szinkronizáló jel elöl, így késni fog. Egyszerű.
Ezek is fényórák, csak téridőben felrajzolva. Ezekről a tér-idő grafikonokról a sebesség is könnyedén leolvasható, amíg a te ábrázolásodnál ez nem egyértelmű. Minden fényjel 45 fokos, ami az állandó fénysebességet jelöli. Tudom, már írtam, de ez fontos. Ez az egyik alap. Ha mozog a fényóra, akkor a menetirányban levő tükör elfut a fényjel elöl. Ez pontosan azért van, mert a fény nem veszi fel a tükör sebességét. -pont úgy, ahogy egy közegben terjedő rezgésnél, de megigértem, hogy nem hozom fel az étert- Az elfutás miatt több idő kell a jelnek, hogy elérje a tükröt. A fényórákat alapul véve ez az oka annak, hogy a mozgó órák lassabban járnak. Igaz ugyan, hogy a hátsó tükör ráfut a jelre, de mint látható a rajzon, ez már nem tudja behozni a késést.
Az oda-vissza út c+v c-v sebességgel mindig tovább tart. Minél nagyobb a v, annál tovább. Ez általános iskolai feladat, nem nehéz utánnaszámolni.
"hogy jön ki a Lorentz kontrakció a kvantummechanikai valószínűség-sűrűséget megadó hullámok relativisztikus Doppler-eltolódásából. Arról én nem tehetek, hogy el sem olvassátok."
Jó vicc... _Relativisztikus_ képlettel számolsz, aztán tapsolsz hogy az eredmény is konform a specrellel. :-)
"Az más kérdés, hogy Lorentz esetleg hitt abban, hogy később majd valahogy Newton törvényeivel meg lehet magyarázni, miért húzódnak össze. De ez nem sikerült."
Már ezerszer levezettem képletekkel, hogy jön ki a Lorentz kontrakció a kvantummechanikai valószínűség-sűrűséget megadó hullámok relativisztikus Doppler-eltolódásából. Arról én nem tehetek, hogy el sem olvassátok.
"Olyan eseteket kell keresnünk, amelyek ellentmondásosak. Az pedig a körpályánál lesz."
Nem lesz - legfeljebb annak véled, mert bonyolult és elrontod. Aztán a hiba miatt ellentmondásnak látszik.
Specreles gondolatkísérlet nem lesz önellentmondásos, mert a Lorentz transzformáció sem az - ezt vagy el kell hinni a matematikusoknak, vagy elég sok matematikát kell tanulni... :-)
Ez nem fizika, hanem tiszta matematika. Ugyanaz ellentmondást keresni az ilyen gondolatkísérletekben, mint ellenpéldát találni bizonyított matematikai tételekre.
Az persze még lehetséges, hogy az önmagában ellentmondásmentes specrel nem jól működik, nem jól írja le a valóságot. De akkor az axiomarendszer az ami nem érvényes.
Axiomarendszeren belül maradva ellentmondást keresni - az nem túl praktikus.
"Einstein elmélete semmit nem tud erről mondani, amíg Lorentz tökéletes magyarázatot ad rá."
Más axiomákra építette fel ugyanazt a modellt. Természetesen az axiomákat ő sem vezette le valami másból, hiszen éppen azért axiomák. Lorentznél "összehúzódnak" a sebesség irányában a tárgyak. Ez axioma, nem következik semmiből hogy miért tesznek így. Az más kérdés, hogy Lorentz esetleg hitt abban, hogy később majd valahogy Newton törvényeivel meg lehet magyarázni, miért húzódnak össze. De ez nem sikerült. Ha sikerült volna, akkor valószínűleg a Lorentz elmélet lenne az általánosan használt változat.
Azonban enélkül Lorentz elmélete is egy axiomatikus elmélet amely új, a newtonitól eltérő axiomát is bevezet, meg Einsteiné is. Mivel Einsteiné kevesebb előfeltevéssel él és elegánsabb, az eredmények meg azonosak, Einsteinét használjuk.
Bocs de a te ábrádat nem néztem (abban itt egyetértettünk, hogy az idődilatációt jól szemlélteti a 58270-s ábra). Engem az alapmodell érdekelt, és nem fizikával foglalkozom, hanem logikával.
Lorentz még kevésbé magyarázza. Nála az idő- és hosszdilatáció (az éterben!) az axióma, Einsteinnél pedig a fénysebesség állandósága (amiből következik az idődilatáció bármely inerciarendszerben). Lorentz "magyarázata" sokkal kevésbé logikus, mint Einsteiné. Einstein egyszerű szimmetriaelvre épít, Lorentz-nek pedig feltételeznie kell egy kitüntetett étert és abban mindenféle furcsaság történését. Einsteinnek csak azt kell feltételeznie, hogy a fény egyetlen sebességgel tud haladni minden inerciarendszerben. Na melyik a szebb és a logikusabb?
