> Újabb ritka név:
Hejüsz
Német eredetű? Mit jelenthet?
Ez igen! Németnek semmi estre sem tenném meg, mert teljességgel atipikus strukturájú szó. Ahogy körülnéztem az egytlen nyelvcsoport, ahol ez a hangsor, mint szó elképzelhető, az a török. Egyelőre tehát úgy vélem, vagy az ősmagyarokhoz csapódott törökség névkicséhez tartozik, vagy az oszmán-törökök hagyták itt. Szóval szerintem török, de ezt különösebb alap nélkül mondom, hiszen a törökben sem sikerült hozzá eddig etimont találnom. Bár tény, hogy csábító az oszmán-török havuz 'medence, fürdő, mosdó' magas hangrendű párjának tartani (a v itt hiátustöltő, amely hangrendlieg szintén illeszkedhet), de arra sem találtam adatot, hogy ez a magas hangrendű variáns előfordult volna.
Furcsa - sőt, szinte hihetetlen -, hogy a Krisztofert és az Alexandert (még csak nem is Alekszander) is anyakönyvezhetővé tették, amikor pedig létezik a Kristóf és a Sándor. (Ezek után mi kifogás lehet a Zolyával kapcsolatban?)
Egyébként van egy olyan érzésem, hogy ezeknek a neveknek egy részével (Krisztofer, Alexander, Vanessza, Dzsenifer, Ramóna, stb.) legfeljebb az oktatás teljes körű deszegregációja esetén találkozna a többségi társadalomhoz tartozó gyerek.
Ha tényleg az kell, hogy a név egyedi legyen, akkor már jobb a ritkábban forgatott forrásokhoz nyúlni. Mint pl. a Biblia. Szó szerint több száz "kihasználatlan" nevet lehet benne találni - ráadásul egy csomónak a jelentése is "klassz".
Kedves névszakértők! A Zsirmon vezetéknévvel tudtok valamit kezdeni? Nagyon érdekes, hogy míg ükanyám, az 1860-as években Bakócán született, még most is vannak ott ilyen nevű emberek. Állítólag, (egy nénivel beszéltem telefonon, elmondása szerint annyira gyakori volt náluk a név a környéken, hogy ragadványneveket kellett kitalálni, neki a férjezett, és a leánykori neve is Zsirmon) francia eredetű, akkor talán Girmone?
Szerintem eleg eselytelen (es foleg irreleevans) ez a torekves. (Miert rossz egy gyereknek, ha van egy masik ugyanolyan keresztnevu gyerek az iskolaban?) Csak annyit mondok: Tivald.
Vigyázz, mert akármilyen statisztikát nézel, az elkerülendő szituáció bekövetkezhet. A Roland név a 20. század második felében sosem volt gyakori, nekem gimnáziumban (19881992) mégis volt két Roland osztálytársam (meg két Bence és hat Gábor; viszont lényegében mindvégig megúsztam, hogy velem azonos nevű, tehát Attila osztálytársam legyen, holott az már akkoriban is elég gyakori név volt).
Országos szinten a legfrissebb infóm 2003-as, de ez nem hinném, hogy nagyon eltér a 2005-re várhatótól. A 2003-ban születettek első 100 leggyakoribb fiú, ill. leány utóneve (Excel táblában), vö. <http://www.nyilvantarto.hu/teszt/letoltes/ujszulutonev2004.xls>.
Kicsit off, de volna egy kérésem, itt talán tud valaki segíteni. Sógornőm babát vár és névválasztásnál az is szempont, hogy olyan nevet adjon leendő gyerekének, amit abban az évben nem sokat választottak - ne legyen már az osztályban 3 ugyanolyan nevű, stb.
Tud valaki arról, van-e a neten valami statisztika féleség, hogy milyen nevek mennek nagyon/kevésbé abban az évben, vagy valami hasonló?
Újra segítségét szeretném kérni. A Bánszky név érdekelne.
Amit tudok, vagy tudni vélek: ez egy lakosnév. Találtam is egy megfelelő települést Trencsén megyében, da akkor kétségeim támadtak. A magyar megfelelője nem Bányai lenne ennek a névnek? Akkor meg az összes bánya, bányácska szóba jöhet.
A másik problémám: a család Pilis községben bukkan fel 1740 körül. A falut Beleznay János telepíti bel felvidéki szlovákokkal 1711-től (főleg Nógrádból). Már igen korán felbukkannak olyan nevek, hogy Kerepesky, Jászfalucky, Czeglédszky, Tartsanszky, Maglodszky stb.
Nekem úgy tűnik szokássá vált a környező településekrő jövőket a szláv anyanyelv szerint "átkeresztelni". Ha ez így van Bánszky-nak sem kellett Bán faluból jönnie. Esetleg jöhetett Bánk-ról?
Lakosnév bármikor kialakulhatott, és hova lett az eredeti?
A családi legendárium szerint pedig lengyelek, ami még szinezi a képet.
Megnéztem az 1715-ös összeírásokat Árva, Bars,Gömör(3),Nógrád és Zólyom(2) megyében fordul elő ilyen név.
Kíváncsian várom válaszát fel nem tett kérdéseinre is
> A segítségeteket szeretném kérni, aki találkozott a Tranger névvel
bármilyen formában vagy tud valamit a név eredetéről az legyen olyan kedves és írja meg
A névvel még nem találkoztam, bár a RadixIndex <http://www.radixindex.com/cgi-bin/rixidxvn.cgi?act=searchsn&act2=&q=tranger&q2=&lan=hu> hoz előfordulásokat. Azonban pusztán etimológiai alapon (mellyel én szolgálhatok), genealógiai adatok híján nehéz meghatározni a név forrását. A germán telefonkönyvekben nem találtam meg, továbbá netről gyakorisági adatok sem kérdezhetők le, mert a keresőket megtéveszti a francia étranger 'idegen' szó. (Ez utóbbi közvetlenül nem függhet össze a nevünkkel, mert egy germán stranger melléknévre megy vissza.)
A Tranger név kétség kívül germán felépítésű, és nemis igen érdemes másutt kereskedni. A fenti stranger szóval való kapcsolata igen kevéssé valószínű, hiszen germán-szláv környezetben a szókezdő mássalhangzótorlódás egyszerűsödése nem várható, a magyarban pedig régebben előtét-magánhangzó került ilyen esetekben (vö. istráng < n. Strang), újabban pedig megmarad. Arra nincs adatom, hogy máskor a szókezdő str a magyarban tr-ré egyszerűsödött volna: ez pedig kellene ahhoz, hogy a germán stanger 'idegen', ill. a német Stanger 'köteles, kötélverő' szóra vezessük vissza.
Így keresni inkább másfelé kereskedek. Nem szokatlan az, hogy német nyelvterületen vannak olyan névpárok, amelyek d ~ t váltakozást mutatnak, pl. Dres(s)el (Drexler) ~ Tress(e)l. tehát felvethető, hogy a Tranger névnek lehet Dranger alakja (vagy fordítva). Ez utóbbit sikerült igazolnom német telefonkönyvből és svéd netes adatokból is.
Ez utóbbi név végén az -er személynévképző, az alap pedig a német Drang 'hajsza, nyomás; tolongás, csődület; igyekezet', dán trang 'szükség, kényszer, inger; szűk(ös)' (svéd trång 'szűk, keskeny, szűkkeblű') szó.
Ha a fentiek igazak, akkor a név valószínűleg északnémet, esetleg dán (skandináv) eredetű.
> a kopf-peter összetételt [...] Olyan összetett név lenne, mint pl. a Györgybíró?
Igen. A Kopf, a Kapp és a Peter is önállóan előforduló német vezetéknevek. Ezek közül kettő valamilyen ok miatt öszetapadt. Az ok a kettős vezetéknevek kialakulásának általános okaira vezethető vissza, mint pl.
- egy ragadványnév rögzülése egy másik gyakori vezetéknév (személynév) mellett;
- az anyai ág nevének feltüntetése az apai ág melett;
- stb.
A segítségeteket szeretném kérni, aki találkozott a Tranger névvel bármilyen formában vagy tud valamit a név eredetéről az legyen olyan kedves és írja meg email-ben Minden segítséget szívesen veszek és megköszönök!
Ad Kappeter: Ez előző analízisemkor egy alapvető dologról megfeledkeztem. Minthogy összetett -- Kopf-Peter -- nevet sejtettem mögötte, meg kellett volna fordítanom asz összetetvők sorrendjét. Ezt most megtettem: a Peterkopf gyakori német névnek tűnik. Ezzel megerősödtem az analítisemben, összegezve:
A Kappeter kéttagú összetett német név, melynek elemei: Kapp és Peter. A második elem a megfelelő személynév (utónév), a Kapp pedig vagy az irodalmi német Kopf 'fej' szónak felel meg, vagy az irodalmi német Kappe ~ holland kap '(rég.) kámzsa, csuklyás köpeny'
Kirkosa: A cseh-szlovák Krkoša anyanév átvétele ejtéskönnyítő i betoldásával (tapasztalatom szerint a magyarok a horvát Krk szigetnevet és a Krka víznevet ma is így oldják fel: /kirk/, /kirka/).
A cseh-szlovák névnek az alapja a krk 'nyak' szó, melyhez járul az -oš kicsinyítő képző és az -a nőnemű végződés (ez utóbbinak van -ka változata is: Krkoška). Értelmi megfelelője tehát a m. Nyakas személynév majd vezetéknév.
A betoldott i miatt a szláv név átvétele viszonylag fiatalnak tűnik, emiatt azt a lehetőséget kizátnám, hogy a cseh-szlovákban sokkal gyakoribb hímnemű Krkoš név lett átvéve, és ehhez a magyarban adódott a régi -a kicsinyítő képző.
tudsz nevesíteni pár címer rajzoló programot?...megpróbálkozok velük. Az 1715-ös összeírás (ha neked ez megvan)....akkor látsz benne Erdős családot Bezi (Bezy) környékén?......illetve a Lőrék amikre utaltál, tudsz róluk küldeni az 1715-ös összeírásból valami kivonatot?
>>tudtok valamilyen programot, amivel ezt meg lehet tenni?<<
Csak olyanról tudok, ami nyugati címereket rajzol. A magyar címerek túl "csicsásak" ahhoz, hogy egy számítógépes program meg tudja rajzolni. Persze, ha egyszerű a címer, akkor a nyugati címerekhez készített programok megbírkóznak vele.
elnézést mindenkitől, ha a válaszomban kicsot off vagyok:
Kutatásom iránya a Győr mellett fekvő Bácsa (Bacha, egy ideig Vámos filiája) nevű településen élt Lőrék, mint predális (egyházi) nemesek minnél mélyebb visszavezetése (az 1600-as években említik a predális szék ügyeinél). A Lőrék visszavezetésénel egy helyen az anyakönyvekben találtam egy Lőre alias Lőrincz András megnevezést is, talán ezért fogadom el "könnyedén" LvT érvelését. Bár ez a megjegyzés viszonylag későn 1869-ben egy házasságkötés alkalmával történt és se előtte, se utánna nincs hasonló utalás sehol. Tehát mintha a Lőrincz-ből való származást elfelejtették majd megint előszedték, de csak egy alkalom erejéig.
A másik kutatott ág a szintén Győr környéki Vámosról származó Tolnay család. Itt egy kicsit egyszerűbb az élet, de "csak" az 1687-es armális másolata van meg 1754-ből....tehát majd címert rajzoltatni kéne. (tudtok valamilyen programot, amivel ezt meg lehet tenni?)
Utánanéztem, első magyar nyelvű említése 1267: Lureu, az értelmezését világossá teszi az, hogy korábbról (1259) van latin elmlítése: in Portu Equorum azaz 'a lovak révében (kikötőjében)', tehát a mai névalak etimologikus. Ez utóbbira utal a szerb neve Lovra, ezt hangátvetéssel jött létre egy *Lovera alakból. Mivel a szerbek a XVIII. sz. elején költöztek ide, ez arr autal, hogy a környéken még ekkor is használatban volt a v végű ejtésmód.
Valóban van azonban Lóré alakja is. Ez azonban egy másodlagos fejlemény, amelyet a gyakori hő ~ hév ~ heves váltakozás indukálhatott (vagyis, hogy a tővégi v csak ragozott alakok előtt létezik, így a Lőréven ragos alakból elvontak egy Lóré alapalakot). A Lóré fiatal voltára utal az, hogy ahol etimologikus szóvégi -é-t feltételezünk, ott a jelen nyelvállapot szerint rövid -e-t vagy -i-t találunk. Éppen ilyen pl. a Lőrinci helynév, melynek eredetibb alakja a birtokjeles Lőrincé azaz 'Lőrinc nevű személy települése'. A Löre alak itt csak elírás lehet.
Ugyanez a helyzet Remetelórév esetén. Első említése: 1406 Lorew. A település román neve Lorău, amely világosan arra utal, hogy az átvételekor a magyar alakban két ajakkal ejtett (azaz bilabiális) /w/ állt, azaz a mai /v/ előzménye. (A v régi bilabiális ejtésére sok bizonyíték van, és peremnyelvjárásokban máig él.) Kniezsa szerint azon a környéken -i v. -e vegű magyar heységneveknek a románban -eu vagy -iu folytatása van, pl. Püspöki ~ Pişpichiu, Kovácsi ~ Căvăceu. A településnek van egy Köröslóró neve is: ez utóbbi utótagja visszakölcsönzés a román Lorău-ból.
A fenti helynevek tehát semmilyen szinten nem függenek össze a Lőre, Lóri személynevekkel.
Nem Lőrinctől, és magam a dinnye vonatkozásában (pedig Hevesben nőttem fel) ezt nem is halllottam emlegetni. Egyébként
lőre < n. lör(en) < középfelnémet liure < v.lat. lor(e)a 'vizetett bor' <: lat. lavare 'mos, vizez'
> Amúgy érdekesség, hogy a Pest-Pilis-Solt megyei Lórév, - melyet Te is említesz -említtetik Löre, valamint Lóré alakban is
Ennek utána nézek, de ha ez igaz is, akkor is egy Lőre/Lóri > Lórév népetimológiára kell gondolnunk, tehát a dolog épp fordítva lenne, mint ahogy bal900 vélte: a Lórév > Lőre/Lóri út kizárt.
> Hát, az az internetes "eloszlás" nem túl bőséges
De elégséges. Ritka névtől nem hemzseg a net. Plusz jönnek még a Koppeterek.
> norvég szótárak szerint a Kappe kabátot, köpenyt jelent. Kappeter = köpenyes?
Sajnos, a -ter végződés nyelvtani funkcióját nem tudom, így nem merem ide vonni ezt a szót. A n. Kappe 'kámzsa' és ez egyébként etimológialag összetartoznak: így mind a norvég, mint a német adat jelentheti 'köpeny, kámzsa' (a n. 'sapka' már a 'kámzsa'-ból jő).
Fogtam még egy adatot: dán-svéd koppe 'himlő, ragya' ez is lehet az alap, de a -ter itt is kérdéses. Talán érdemes lenne feltenni a kérdést a Skandirulezben.
Még annyit, az 1715-ös országos összeírás 3 helyen említ Lőre nevű adózót, Jászberényben, a nyitra vm-i Béden, itt ketten is, valamint a váci járásban Versegen. S él egy család Joannes Löre családfővel Nógráskövesden is ezidőben. Ha megírod, melyik irányban kutatsz, küldök valami érdekeset.
Amúgy érdekesség, hogy a Pest-Pilis-Solt megyei Lórév, - melyet Te is említesz -említtetik Löre, valamint Lóré alakban is, sőt Bihar vm-ben a váradi járásban létezett egy Remetelórév nevű település, melynek akkori írott alakja szintúgy Lőre, mitöbb Lőré alakokban is ismert volt. S mivel a két település igencsak messze esik egymástól, igencsak igazolni látszik a két megnevezés - Lórév és Lőre - egyikének a másikából való eredeztetését, hacsak nincs valami közös bennük (azonos, vagy hasonló birtokos, stb.). Ami persze nem igazolja még a családnév innen történő eredeztetését.
ha elveted az előbb említett lőrét - ezért vagyok kiváncsi az okára, s elfogadod a Lőrincből való levezetését, amit nem zárok ki, hogyan viszonyul szerinted Lőrinc és a dinnye esete ehhez a lőréhez. Mármint, hogy a szólás azt jelenti = meglevesedik, levet ereszt. Különösen, hogy Lőrinc napja - a második, a szeptemberi - közel van a szüret idejéhez. (A dinnyés Lőrinc, mint tudjuk az augusztusi, csak azóta a dinnyeszezon új fajták "megjelenésével" meghosszabbodott)
