Ez mondjuk jo valtoztatas. Remelem az osszes kikerul az utcara, vagy letesítenek barmikor elerheto pecsetet a kornyekukon es nem kell figyelembe venni nyitvatartasokat tura szervezeshez.
Én valóban tudom, hogy hol van (volt) ez a bélyegző, őrzök néhány lenyomatot.
Sátoraljaújhely volt eredendően a szakasz végpontja, de a Bányi-nyeregben (a térképen a 3718-as országúton, ahol a kék keresztezi az országutat) jó pár évvel ezelőtt terelés volt, az OKT-t az országúton vezették ÉSZAK felé, és ott, ahol indult NY felé, na oda tették a Bányi-nyereg bélyegzőt.
Követhető?
Természetesen Sátoraljaújhely volt a bélyegzőn, hisz ez volt a szakasz hivatalos végpontja.
Ez évekig nem zavart senkit.
Ezt követően módosították az útvonalat, az országút helyett kelet felé vezették a nyomvonalat, a Nagy-Nyugodóig (innen K+ Sátoraljaújhely felé), és azt kommunikálták, hogy itt kell bélyegezni a természetesen nem ott lévő Bányi-nyereg bélyegzővel. Ennek feliratát nem tudom, mert mióta átvariálták az útvonalat, nem jártam a kéken.
Most végre legyártották a Nagy-Nyugodó bélyegzőt, ki is helyezték
Hogy miért lett annyira sürgős, hogy át se nézték, mit írnak, azt nem tudom.
Szerintem azt akarták írni, hogy a Bányi-nyereg bélyegző már NEM érhető el.
Nem mindegy, hogy csapba sz*rni, vagy sz*rba csapni.
Elhiszem, hogy az OKT-sok nagy resze fejbol tudja az osszeg belyegzohelyet, de a f*rok MTSZ igazan kiirhatna, hogy melyik szakaszt erinti ez, ha mar informal(ni probal).
Szerintem ez volt a Pomázi-forrás, legalábbis 2004.06.19-én. Úgy rémlik, hogy nem volt könnyű megtalálni, nem is volt kiépítve. Ezért is került ki a Pilisi Parkerdő Forrásai listából már az elején.
május 1-es hétvégét a Heves-Borsodi dombság/Óbükk/Tarnavidék/Vajdavár homokkőhegység (van még neki más neve?) térségében töltöttük
odafelé megálltunk Nemtiben a Sárkányszikla és a Kőleány végett
a főútról való letérésnél volt egy körtúrát (illetve annak részletét) kissé elnagyoltan bemutató tábla
látszik rajta a Kőleányhoz való déli irányú letérés (ez a zöld háromszög), meg hogy maga a körtúra (zöld sáv) menne tovább hogy kör legyen belőle. A Z3 letérésig valóban fel is volt festve a zöld sáv, de utána semmi
tudtok erről valamit?
olyan, mintha a Z3 felfestése/felújítása során ha már ott voltak frissítették a zöld sávot is, de csak addig
Valaki járt már (mondjuk a Pilisi Parkerdő forrásai mozgalom során) a dunabogdányi Kossuth-forrásnál. Nagyon kevés információ van róla, azt írják, hogy kiépített. Ha valakinek van infója, ne tartsa magában. Köszönöm előre is.
Egy időben ugyancsak a fenti mozgalomhoz tartozott a Pomázi vagy más néven Szürke-forrás. Erről is jó lenne többet tudni, pl. hogy mennyire kiépített és milyen könnyen/nehezen található meg. Erről is szívesen olvasnék.
Befejező napjához értem az 5 napos márciusi SNP barangolásomnak, így annak rendje módja szerint összepakoltam a kellemes emlékű bártfai szálláshelyemen és a buszállomás felé vettem az irányt. Alapból az előző napi logisztika (Demétéig vonat, onnan busz) lett volna, de a buszos gikszer miatt át kellett variálnom a tervet. Az ingyen vonatozás helyett így maradt a teljesárú jeggyel buszozás Eperjesig (lett volna vonat is, de nem megfelelő időben, és még rágyaloglás is lett volna tehát ezt kilőttem) de így legalább a némi többletköltség (kicsivel több mint 2 euró) mellett nem kellett a csatlakozás miatt (jön-e busz vagy nem) aggódni.
A városi temetőnél szálltam le, sétáltam át a túloldalra és vártam meg a ternyei buszt. Közben elropogtattam a zacskóban magammal hurcolt pattogatott kukoricát (itthon már nagyon ritkán lehet ilyet kapni de a szlovákoknál sem gyakori). Néhány perc késéssel befutott a busz kissé morcos vezetőjével. Ezúttal már megnyugodva ültem le a jegyváltás után, mivel a busz Ternyére tartott (nem úgy mint tegnap), a jó fél órás utat wifi-zéssel töltöttem, majd közel pontosan szálltam le a község/városka központjában. Nem is tétováztam, nekiindultam a 20 km-es (egészen pontosan 19,8) útnak, amelyhez még pluszban 2x2,1 km kitérőt tettem a Lysá Stráz 696 méteres tetejére.
A jelek a patak melletti úton kanyarogtak, ahogy ilyenkor lenni szokott sok kis híddal a vízfolyás fölött. A hangulatos rész hamar végetért, az út elhagyta a települést és szántóföld következett, majd ez patakátkelés/ugrás után újabb szántó. Szemben a Lysá Stráz tömbje egyre közeledett, balra három másik púp volt látható. Balra hevenyészett vadászles, majd a szántók után kiértem a magaslat alatti mezőkre, távolabb őzek legelésztek, közeledtemre természetesen odébbálltak. A mezőn két néhai smerovik oszlopra festett jelek segítették a haladást és balra távolabb az előtti 3 púptól kissé távolabb 2 másik jelent meg. Kezdett alakulni a kilátás hátam mögötti, északi-északnyugati irányba is Beérve az erdőbe pár lépés után el is érkeztem a piros-sárga jelzés elágazását jelentő smerovnik-hoz (opís text igazolópont), így a tervezett kitérőmet meg is kezdtem felfele. Az ösvény eleinte egyértelmű volt, majd egy forrás környékén némi útkeresés következett. A forrás után nem sokkal az út kivezetett az erdőből, egy ideig az erdő-mező határán ment majd ismét az erdő felé tért egy keréknyomra egy vadászles mögött. Itt viszont eltűntek a jelek, egy jó 20 perces jelzéskeresés következett, Sétálós-t is felhívtam, ő csak annyira emlékezett, hogy volt egy hosszabb szakasz jelek nélkül. Végül rátaláltam a helyes útra, de ennél a pontnál nem éreztem pontosnak a térképet, mert ez az U, majd V alakú kanyar nem volt rajta ábrázolva, valószínűleg a méretarány miatt nem hangsúlyos részlet, de a valóságban nem volt elhanyagolható. A már említett V alakú kanyartól az eddig csak szelíden emelkedő út durván emelkedősbe váltott jó pár száz méter erejéig, az emelkedés szöge csak közvetlenül a csúcs előtti balos kanyarnál enyhült. A csúcson egy átjátszótorony áll, kissé előrébb, egy kis ösvényen érhető el a kilátópont a smerovnik-al. Legfőképpen déli-délkeleti és délnyugati irányba nyílott szép kilátás, így megérte leküzdeni a kaptatót.
1. Ternye, indulás előtti pillanatok
2. első méterek a patak mellett
3. szántóföldek mentén
4. Lysá Stráz alatt
5. elágazás
6. "20%-os" emelkedő
7. púpok a Lysá Stráz-ról
8. kilátás Nagysáros felé
9. lefelé jövet, Ternye távolról
Kajaszünet következett, majd elindultam visszafele. Eljátszottam a gondolattal, hogy felmászok a toronyra, ezt semmilyen tárgy nem akadályozta volna meg, de a feltámadó szél és a biztonságérzetem miatt erről hamar letettem. Hamar leértem az elágazáshoz és ezzel le is zárult a túra érdemi és látványosabb része. Az elágazás előtt megtöltöttem az üvegemet forrásvízzel és folytattam az utamat a piroson. Kisebb emelkedéssel jött ki az út a nyeregből, majd egy mezőn vágtam át, látszódott a nagysárosi várhegy 570 méteres dombja, ez volt a másik lehetséges ötletem a kitérésre, de ezt elvetettem így győzött a Lysá Stráz, amely már mögöttem magasodott. Ismét beérve az erdőbe (sedlo Stráze pont), lejtő, de egyben kanyargós út vezetett le a közeli Kanas faluba. A falu előtt egy következmények nélküli úttévesztés volt, majd az első házak után a buszfordulónál láttam meg a falu smerovik-ját. Az eperjesi helyi járatok kijárnak idáig, akárcsak a szomszédos Nagysárosba, valamint Kissárosba is. A faluban nagyrészt aszfaltos úton haladtam, volt néhány szép ház meg a környező dombok is szép fekvést kölcsönöztek, de amúgy semmi rendkívüli nem volt itt. A néhány méteres patakparti szakaszon leültem egy kicsit kajálni, már két szabadon lévő kutya is megugatott a gumiabroncsokkal „ékesített” patak partján. Ha van valami amit a túrán ki nem állhatok az a szabadon lévő, megugató és közeledő kutya. Persze nyilván egy medve sem lenne jobb, az még csak nem is ugatna. Folytatva az utamat visszafelé nézve hangulatos fotóra adott lehetőséget a falu templomtornya a háttérben lévő dombbal. Amikor már azt hittem a falu vége felé vagyok még akkor is bőven benne voltam, önkéntelenül is megfogalmazódott bennem valamelyik kompetens szlovák „Mtsz-es” tag feltételezett vonzalma a falu iránt, mert ennél hosszabban már nehezen lehetett volna itt vezetni a pirosat. Átkelve a patak közúti hídján még pár száz métert kellett a házak között megtennem, majd egy jó háromnegyed óra után (szünettel együtt) elhagytam a falu vége táblát. Az emelkedős út tetőponján új építésű ház, szintén új buszmegállóval, majd jócskán lejtő úton érkeztem el egy használtautó kereskedés szomszédságában a 68-as főút csomópontjához. Az úton átkelve rögtön a Nagysáros tábla fogadott, és jobbra végre egy érdemi létesítményt láttak meg szemeim: a nagysárosi Saris sörgyárat. A sörgyár portáján kaptam pecsétet a füzetembe, majd az állomásra tettem egy kis kitérőt (előtte az átjáróban sikerült megcsípnem egy kihaladó Pantográf becenevű villamos motorvonatot, amely már ritkaságnak számít, szinte csak Eperjes környékén fordul már csak elő). Érdekesség, hogy ezen a vasútvonalon alapból csak Héthársig (Lipany) van személyforgalom, a végállomás jelentő Plavec-et, amely egyben kapcsolat Késmárk felé is, csak a hét meghatározott napjain keresi fel a személyvonat, onnan Lengyelország felé pedig nincsen forgalom.
10. érkezés Kanas-ra
11. irány Nagysáros
12. Kanas-i falukép
13. elhagyva a hosszú falut
14. Sörgyár Nagysároson
Nagysáros a fekvése és lakosság összetétele alapján akár Borsodban is lehetne, az utcán és a főtéren is szép számmal láttam a roma lakosság képviselőit, a polgármesteri hivatal környékén főleg sokan voltak, lehet megjött a segély. A már említett főtér előtt egy folyócska hídján keltem át, majd a főtér (polgármesti hivatal+templom) szélén találtam meg a smerovnik-ot, háttérben látszott a már szintén említett nagysárosi vár.
15. Nagysáros állomás felvételi épülete
16. folyócska Nagysáros központjánál
17. életkép: nagysárosi templom szippantós Tatra-val
Balos kanyar, majd egyenes következett és az ezt követő jobbos kanyarnál kis kápolna állt bal oldalt az út szélén, a temető szomszédságában. Piros vonallal áthúzott Nagysáros tábla után hepehupás aszfaltos út szélén gyaloglás jött a szomszédos Kissárosig, helyeként némi kilátással. Kissáros már falusiasabb jelleget mutatott, a településen áthaladva pár szép házat, a templomot és a patakot tudom felhozni érdemi látnivalónak. Ingerszegény szakasz volt ez az elmúlt napokhoz viszonyítva. A patak hídjánál jobb oldalon található smerovik-nál fordultam a patak melletti utcába, majd az utolsó ház kerítése mellett egy kis hídon léptem át a túlpartra. Szemben egy autópálya hídja állott, egy főút keresztezése után ez alatt is átkeltem, majd immáron keréknyomon folytattam az utamat. Nem sok motivációm volt már erre az utolsó szakaszra, de azzal biztattam magam, hogy már nincs messze a vége. Egy vadászlesen megpihentem, majd magasfeszültségű távvezetékek alatt áthaladva léptem be az erdőbe.
18. kissárosi templom
19. út Kissáros-Cemjata között
Közvetlenül az erdő előtt egy furcsa helyet láttam magam előtt: egy fedett, asztalokkal és padokkal ellátott földszintes lemeztetejű beálló-szerűség, ezzel szemben gumiabroncsok tömkelegével elválasztott szakaszok, és szemetes konténer és fedett szín. Lövések hallatszottak messzebbről, vadászat valószínűtlennek látszott hétköznap délután, hát nem voltam nyugodt, a krimi fantáziám meglódult és csak reméltem, hogy nem a közelben gyilkolásznak valakit, nem akartam volna akaratlanul szemtanú, majd elásott ember sem lenni. Kisvártatva meg is lett a jelenség magyarázata: egy lőtér mellett haladtam el és egy ember kijött céltáblára lőni, ennek a hangját hallottam. Ha tudok szlovákul akkor már az elején tisztában lettem volna ezzel, ugyanis ki volt rakva egy ilyesmire utaló tábla. Kiérve a lőtér völgyéből, balra szeméttelep (micsoda megindító környék), jobbra pedig egy rossz minőségű aszfaltúra tértem rá amely már a Cemjata-ra vezető forgalmas útba torkollott bele. A kereszteződésben néhai sorompó és porta maradványai (lehet katonai terület volt régen). Rátérve a célegyenesre folytattam az utamat a forgalmas út szélén, hamarosan jobb oldalon egy ház állt, majd tanösvény kiindulópont jött egy sorompónál. Az innen már lejtő út nemsokára bal kézre kisebb házcsoportot érintett, az elsőnél, egy faháznál éppen a nyitott ajtónál idősebb bácsi mozgott az udvaron és mivel valamilyen vállalkozásnak helyszínének tűnt a ház, így bepróbálkoztam a pecséttel, sikerrel. Megköszönve a fáradságát tovább is álltam. Megmondom őszintén egyáltalán nem bántam, hogy nem kellett már a pecsételés miatt újra bemennem az idősek otthonába, ahol februárban futottam egy kört sikertelenül. Szintén baloldalon egy buszváróban lepihentem, mivel délután 4 körül több busz is ment le Eperjesre, így nem kellett sietnem, bő negyed órát ücsörögtem, majd megtettem a maradék minimális távolságot a célig. Közvetlenül a végpont előtt jobbra egy kis kocsma állt asz út szélén, mit veszthetek alapon itt is kértem és kaptam is pecsétet a füzetem lapjára. Így már bőven le van igazolva az ott jártam, sőt még a magyar szabályoknak is bőven eleget tesz (megszakításkor 2 pecsét), de a szlovákok nem állnak ennyire mereven a kérdéshez, legyen egy pecsét a helyről és kész. Ha az nincsen akkor marad az opís text vagy a fotó, nagyjából ennyi. A kocsmából kilépve pár lépés után értem oda a végállomást jelentő idősek otthona előtti buszmegálóhoz. Mivel még volt időm tettem egy sétát az otthon területén, megnéztem az immáron jégmentes tavat és a szépen kivitelezett pihenős kiülős pavilont, valamint lefotóztam az 5 napos túrám végpontját jelentő smerovnik-ot.
20.-21. kis tó és pavilon a cemjata-i idősek otthonánál
Visszatérve a buszmegállóba némi kétség fogott el, ugyanis a várakozó emberek mint a helyi buszra szálltak fel és ebben az időfekvésben több busz is áthaladt a megállóhelyen. Átfutott az agyamon, hogy nehogy valami probléma ne jöjjön a kiszemelt busz, de szerencsére rendesen jött a járat, a sofőr morgolódott egy sort, amiért kezébe nyomtam a pontosan kiszámolt viteldíjat aprópénzből, de hát nem lehet mindig minimális számú címlettel fizetni. A városban volt egy kisebb dugó, de még így is várni kellett egy kicsit vonatra. Előre sétáltam és mozdony mögötti kocsi fülkéinek egyikében foglaltam helyet, így egyedül voltam egészen Kassáig. Az állomásépületben lévő Lidl-be beszereztem szokásos sörellátmányomat, és felszálltam a vonatomra ami pontosan, 18:02-kor gördült ki az állomásról.
A honlap üzemeltetője nemrég jelezte, hogy áthelyezik a honlapot egy másik szerverre, emiatt egy héttel ezelőtt még nem sikerült átmásolni a GDB-t és módosítani a html-t.
Nemrég sikerült:-)
A honlapról (tuhuinfo) letölthető a GDB, és MapSource alatt nagyítható.
Sárkányszikla
Kőleány (meg egy hús-vér)
ezen kellene kiigazodni..
