Negatív szerencsekívánás: a babona szerint nem szabad szerencsét kívánni, mert az ellenkezője következik be. Maga a babona és a kifejezés is nemzetközi. Németül Hals und Beinbruch, angolul Break a leg!
A magyarban valószínűleg kölcsönhatásban van a kezét-lábát töri (nagyon igyekszik) kifejezéssel, ezért van a nyak helyén kéz.
Mert az Itáliában állomásozó bakák, ill. a Magyarországon kubikoló, cukrászkodó stb.-ző digókkal érintkező honiak gyakran hallották a (velencei) olasz digo 'mondom; hé!, hallja!' (irodalmiul dico, dica) szót a digók szájából.
Main Entry: cyn·ic Pronunciation: 'si-nik Function: noun Etymology: Middle French or Latin, Middle French cynique, from Latin cynicus, from Greek kynikos, literally, like a dog, from kyn-, kyOn dog -- more at HOUND 1capitalized: an adherent of an ancient Greek school of philosophers who held the view that virtue is the only good and that its essence lies in self-control and independence 2: a faultfinding captious critic; especially: one who believes that human conduct is motivated wholly by self-interest - cynicadjective
Kaptam egy szot: cinikus. Dolgozat. Errol merre keresgeljek? Ezt talaltam. http://dictionary.reference.com/search?q=cynic De meg kellene v.mi. Egyeb javaslat? Koszonom. Bt.
A BBB-t ma láttam például a Libri Könyvpalotában, tehát most is kapható, igaz, paperback. Viszont érdemes még megemlíteni a tavaly megjelent Kiss Jenő–Pusztai Ferenc (szerk.) 2004. Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest című könyvet. Ez már egyértelműen a TNyt. alapján készült, és pillanatnyilag legmodernebb munka. (Tömören még lehet olvasni hasonlókról a Kiefer Ferenc (szerk.) 2003. A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest című munkában is.) NB. A leírásokat memóriából csináltam, tehát kisebb hiba előfrodulhat bennük.
Hol tudnék annak utánanézni, hogy a régebbi magyar nyelvben hogyan nhasználták a többféle múltidőt, és más, a mi nyelvnél gazdagabb nyelvtani formulákat.
Egyáltalán hol találhatok régi magyar nyelvtant? Esetle a hálón.
Azért, mivel a hun (Hungary) és a magyar népnév azonos embereket takar. A magyar=hun; ugyanaz. A szlávok persze a török hódoltság után kerültek be a Kárpátmedencébe, ezért a magyar egy késöbbi elnevezés. Tudnilik a hunok sohasem hívták magukat így, hogy hun, hanem maghar. A hun elnevezést valami történetíró találta ki, és így terjedt el.
A tatárok pedig nem tizedelték meg a magyar népet, hiszen rokonnak tartották, de a törökök annál inkább. Ezért volt szükség (szükséges volt?) a betelepítésekre svábok, szlávok stb.
Véleményem szerint persze nem volt szükség ezekre a betelepítésekre, de az akkori uralkodó idegeneknek az így volt jó.
Több nyelvész is azt állítja, hogy a magyar nyelv a török nyelvek családjába tartozik. Ez egy nagy és súlyos, de szándékos félrevezetés, hanem inkább a török nyelv tartozik a magyar nyelvek csládjába. A magyar sokkal bonyolultabb, fejletteb, régebbi, mint a török és a magyar nyelvben van egy sor hang amikt a török nem is képes kiejteni, mivel az ő nyelvükben nincsenek ilyen hangok.
Értettem, és komolyan válaszoltam. 1. Igen olcsó termék. 2. Az anyag a) rétegigényt elégít ki, b) a tömérdek speciális betű miatt automatikusan nem digitalizálható. Ja és 3. Szerzői jogok.
Azért írok ide, mert sehol sem találok etimológiai szótárat, úgyhogy talán a közösség konyít valamit a témához, és összehozunk egy kisebbfajta "szótárat"...
Aki tudja, hogy honnan lehet letölteni egy földrajzi nevek etimológiai szótárat( lehetőleg magyart), az jelezze már!
holland sinaasappel 'sínai alma' Az én svéd etimológiai szótáram az apelsin-t ("valószínüleg < alnémet vagy holland" megjelöléssel) Kínai almá-nak magyarázza.
> Meg szebb a tortenet, ha hozzatesszuk, hogy a помидор szo oroszlul paradicsomot jelent!
A paradicsomról úgy tartották, hogy az volt az a tiltott gyümölcs, amit Éva és Ádám megkóstolt, innen jő a magyar név is paradicsom < paradicsom-alma.
Keletre kélve aztán ezek a képzetek össze-összekeveredtek, így cserélődött fel az oroszban a két "alma". Annál is inkább, mert a narancs [egyik] orosz neve, az апельсин azt a képzetet kelti, hogy a Közel-Keletről, azaz a Paradicsom (azaz Éden-kert) környékéről származik (vö. német Apfelsine, holland sinaasappel 'sínai alma').
> Az ezüst almának van-e az aranyalmához hasonló megfelelője?
Az arany- és ezüstalma mitológiai gyümölcsök, több nép történeteiben szerepel (pl. görög - Hesperidák, kínai - Szun Vu Kung [Majomkirály]). valószínűleg ez a hiedelem segítette a aranyalma név naracsra értését, elvégre a színe hasonlított, a ritkasága is. Ez azonban nem feltételezi, hogy ezüstalmát is realizálni kelljen (nincs is tán ilyen fehéres almára hajazó gyümölcs, amely erre az asszociációra lenne esélyes).