Keresés

Részletes keresés

vanni75 Creative Commons License 2018.10.05 0 1 4709

A.G. Griffiths: A madridi expressz rejtélye

Tolnai világlapja 1936. július 8.

 

https://drive.google.com/open?id=1Lc3lCkVH8RyJptbv0k4amMXZm4X3ERCs

Longvale Creative Commons License 2018.10.04 0 2 4708

Közben született egy új poszt a Krimi Birodalmon: Bezárt szoba rejtélyek és lehetetlen bűntények

http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimi-aktak-bezart-szoba-rejtelyek/

 

Longvale Creative Commons License 2018.10.04 0 0 4707

Én szívesen olvasok novellákat, sokszor jobban leköt, mint egy regény.

Az a három Gardner-novella is jól hangzik. Ed Jenkins-történet sincs magyarul.

Valóban elég nehéz találni a neten Gardner-novelláiból, pedig nagyon sokat írt, de majd én is körbenézek.

Előzmény: zepgyuri (4706)
zepgyuri Creative Commons License 2018.10.03 0 1 4706

Szia!

 

Persze nyugodtan elmondhatom.

Elég nehezen találok a neten Gardner novellákat. Egy kicsit körülnéztem és hála istennek találtam megint hármat:

 

Rain Check Black Mask December 1941 Ed Jenkins novelette[5]
Time for Murder    Dime Detective January 15, 1934
Framed in Guilt    Dime Detective     January 1933 Dane Skarle novelette[49]

Valószínűleg ezek lesznek a következők. Még a nyáron elkezdtem egy regényét is lefordítani The Case of the Angry Mourner Morrow October 1951 [10]. Eljutottam a 17. fejezetig (még csak nyers fordításban) a 21-ből, azonban itt jöttek a problémák. A bírósági tárgyaláson elhangzó párbeszédek és ugye a szaknyelv fordítása... pedig én úgy gondolom pont ezek a legjobb részek Gardner regényeiben (már ami Perry Mason-t illeti). Csak akkor van értelme, ha ezek is jól sikerülnek. Nem azt mondom, hogy lemondtam róla, de ez elég sok kutatást és időt igényel. Nem beszélve arról, hogy legalább 10-15-ször át kell olvasni, hogy az tényleg jó legyen.

 

Ami még szóba jöhet, megtaláltam Hammet egyik összegyűjtött novellákat és regényeket tartalmazó könyvét (Continental Op.), amelynek a következő a tartalma:

CROOKED SOULS - Black Mask, 1 October 1923
SLIPPERY FINGERS - Black Mask, 15 October 1923 (Dashiell Hammett writing as Peter Collinson)
IT - Black Mask, 1 November 1923
BODIES PILED UP - Black Mask, 1 December 1923 magyarul is megjelent
THE TENTH CLEW - Black Mask, 1 January 1924 magyarul is megjelent
NIGHT SHOTS -  magyarul is megjelent
ZIGZAGS OF TREACHERY - magyarul is megjelent
1 HOUR - magyarul is megjelent
THE HOUSE IN TURK STREET - Black Mask, 15 April 1924 magyarul is megjelent
THE GIRL WITH THE SILVER EYES - Black Mask, June 1924 magyarul is megjelent
DEATH ON PINE STREET -  magyarul is megjelent
THE GOLDEN HORSESHOE - Black Mask, November 1924 magyarul is megjelent
WHO KILLED BOB TEAL? - True Detective Magazine, November 1924 magyarul is megjelent
THE WHOSIS KID - Black Mask, March 1925 magyarul is megjelent
THE SCORCHED FACE - Black Mask, May 1925
CORKSCREW - Black Mask, September 1925
Dead Yellow Women - Black Mask, November 1925 magyarul is megjelent
THE GUTTING OF COUFFIGNAL - Black Mask, December 1925
CREEPING SIAMESE - Black Mask, March 1926
THE BIG KNOCK-OVER - Black Mask, February 1927
$106,000 BLOOD MONEY - Black Mask, May 1927
THE MAIN DEATH - Black Mask, June 1927 magyarul is megjelent
RED HARVEST - magyarul is megjelent
This King Business - Mystery Stories, January 1928
THE DAINS - magyarul is megjelent
Fly Paper - Black Mask, August 1929
The Farewell Murder - Black Mask, February 1930 magyarul is megjelent
Death and Company - Black Mask, November 1930

 

Szóval jön még, de mivel a szabadságok ideje lejárt elég kevés időm lesz ezzel foglalkozni.

 

Ha valamit pontatlanul írtam nyugodtan javítsatok ki.

 

 

 

Előzmény: Longvale (4705)
Longvale Creative Commons License 2018.10.02 0 0 4705

Ok! Ez a két másik is jól olvasható (a többi meg rutin kérdése már).

Gardner novelláival sosem foglalkoztak a magyar kiadók, sem az újságok. Gyakorlatilag több novellát fordítottál tőle, mint ami eddig volt (ami csak 2). Mindenesetre beírtam az Erle Stanley Gardner magyarul is olvasható novelláinak listájába:

http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimiirok-erle-stanley-gardner/

Hammett-től is sikerült egy jelentőset lefordítanod, a legutolsó Continental Op-történetét. Ezt is beírtam Hammetthez:

http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimiirok-dashiell-hammett/

Jól írta Gyulus72, ha tudsz fordíts még ilyeneket. A magyar krimikiadás nem errefelé irányul, s gyakorlatilag onnan már nem nem várhatók ilyenek. Amúgy is óriási lemaradás van az aranykori krimiírók novelláiból, ami már soha nem lesz bepótolva.

De írhatsz a címemre is (schenouda@gmail.com), érdekelnének a további terveid, persze, csak ha vannak ilyenek.

Előzmény: zepgyuri (4704)
zepgyuri Creative Commons License 2018.09.29 0 3 4704

Gardnernek volt még egy alakja, aki több mint 60 novellájában szerepelt. Lester Leith, amolyan modernkori Robin Hood, aki a gazdagoktól elveszi  a pénz (levesz magának 20%-ot) és a többit odaadja a szegényeknek. Az egyik címe: The Monkey murder (Detective Story, 1939), link:
http://www.filefactory.com/file/445sm25mr6m9/majom.zip

 

Másik kedvenc íróm Dashiell Hammett, szerintem fantasztikus tömör, rövid párbeszédeivel nagyon jó krimiket írt. Neki is megtaláltam, egy nagyon rövid novelláját Death &Co., (Black Mask, 1939)

http://www.filefactory.com/file/6b7znjo1dzvb/Halal.zip

 

 

Jelszó nincs.

Előzmény: Longvale (4703)
Longvale Creative Commons License 2018.09.27 0 0 4703

Nagyszerű, hogy pont ezeket fordítottad le. A Patent Leather Kid-sorozatát ahogy nézem össze is szedték egy novelláskötetbe: https://www.amazon.com.mx/Exploits-Patent-Leather-Kid/dp/1932009884

Érdekes, hogy Gardner könyveiből azért jócskán fordítottak, míg a közel 600 novellájából csak egy fordítás jelent meg magyarul az IPM-ben.

Előzmény: zepgyuri (4700)
Longvale Creative Commons License 2018.09.26 0 0 4702

Az Agave gyakorlatilag "csepegtette" a Simmons-regények kiadását. Úgy volt vele, hogy beossza vagy 20-30 évre. Annyira nem is érdekelt, mert a scifijeit adogatta ki, holott Simmons mára inkább krimi és horror szerzővé vált, elég megnézni a 2000 után írt regényeit.

Előzmény: parszek2 (4701)
parszek2 Creative Commons License 2018.09.24 0 0 4701

https://bookline.hu/product/home.action?_v=Dan_Simmons_Dermeszto_nyar&id=307702&type=22

 

Az Agave írta:

 

"Sokan érdeklődtetek az elmúlt napokban, hogy miért nem mi adjuk ki Dan Simmons Summer of Night című könyvét.

Nagyon prózai az ok.

Egy kiadó – ellentétesen a könyvszakmában létező íratlan szabályokkal – egy olyan szerző könyvének kiadási jogaira tett ajánlatot, amely szerző egy másik kiadó gondozásában van már közel tíz éve, esetünkben a miénkben. Ráadásul olyan ajánlatot tettek, ami mögött semmilyen észszerű üzleti magatartást nem érzékeltünk. Teljesen irreális árat kellett volna fizetnünk azért, hogy a jogok végül mégis hozzánk kerüljenek, ezt pedig nem tudtuk bevállalni.

Rendkívül aggasztónak találjuk, hogy egy olyan cég miatt vagyunk kénytelenek felhagyni Dan Simmons könyveinek kiadásával, ami korábban abba a cégcsoportba tartozott, ami ellen jelenleg eljárás folyik és aminek több tízmilliós behajthatatlan tartozása van felénk, a könyvpiac többi szereplőjéről nem beszélve.

Dan Simmonst hosszú évek munkájával és rengeteg befektetett energiával sikerült felépítenünk Magyarországon. Borzasztóan fáj a szívünk, hogy egy ilyen szépen és sikeresen felépített életmű kiadását be kell fejeznünk. Dan Simmons általunk eddig kiadott regényeit továbbra is megvásárolhatjátok a könyvesboltokban vagy közvetlenül tőlünk, de a jelenlegi állás szerint a többi könyvét nem mi fogjuk gondozni."

 

Szerintem csak örülni lehet a változásnak, így valószínűleg felgyorsul a művek kiadása. Az Agave úgy kezelte Simmons könyveit, mintha egy tizedrangú senki lenne, mindenki más könyveinek kiadása fontosabb volt számukra.

zepgyuri Creative Commons License 2018.09.23 0 4 4700

Nos, akkor itt a következő: http://www.filefactory.com/file/683x5u7l6qfb/Lakkboros.zip (jelszó ugyanaz)

 

Gardner elég sok novellát írt a Lakkbőrös Fiúról (The Lether Patent Kid).  Ezt a novelláját 1934-ben a Detective Fiction Weekly-ben adták közre.

 

 

Előzmény: Gyulus72 (4699)
Gyulus72 Creative Commons License 2018.09.19 0 0 4699

Szuper!!! Szinte már feladtam a reményt, hogy valami újat olvassak Gardnertől! Itt rajongók vannak, tehát kritikát ne várj! :-) Amire tőlünk számíthatsz: Még többet - minél előbb! Ja és persze: Köszönjük!

Előzmény: zepgyuri (4697)
Longvale Creative Commons License 2018.09.18 0 0 4698

Én az előbb beleolvastam, szerintem első fordításnak is nagyon jó lett. Nem is döcögős a szöveg.

Gardner több száz novellát írt, azokból csak 1-2 van magyarul.

Ha van még kedved, úgy fordíthatsz más krimi novellákat is tőle (vagy mástól).

Én szívesen olvasnám.                                                  

Előzmény: zepgyuri (4697)
zepgyuri Creative Commons License 2018.09.18 0 2 4697

Sziasztok!

 

Új vagyok itt, de nagyon szeretem a krimiket olvasni.  Kedvenc krimiíróm Erle Stanley Gardner. Mivel már minden magyarul megjelent könyvét olvastam, úgy gondoltam megpróbálkozom egy kis fordítással. Találtam a neten  2 rövid novelláját. Az egyik a Desert Magazine 1965. április-májusi számában jelent meg Desert Justice címmel. Nem vagyok fordító, ez csak egy próbálkozás. A kritikákat is szívesen fogadom, biztos lehet rajta javítani. Feltöltöttem a angol és a magyar változatot is.

Akkor a lényeg: http://www.filefactory.com/file/43wgsdl4g6y9/Desert.zip

Jelszó: Gardner65

 

 

vanni75 Creative Commons License 2018.09.16 0 0 4696
Előzmény: vanni75 (4695)
vanni75 Creative Commons License 2018.09.16 0 0 4695
  • Pesti Hírlap, 1935. szeptember 6-i számából

vanni75 Creative Commons License 2018.09.16 0 0 4694


Ame
rikai gyorsaság

Irta : A. D. Millar.


Daphne szeszélyes amerikai lány volt. Atyja, a híres szenátor, a felesége halála óta nem sokat foglalkozott egyetlen lánya szívügyeivel s így senkit sem lephetett meg, hogy Daphne egy reggel azzal lepte meg az atyját, hogy „halálosan szerelmes“. A szenátor éppen nagy ellenzéki beszédére készült s kissé türelmetlenül kérdezte:
— Ki a szerencsétlen?
Daphne sértődötten felelte:
— Davies Stephen.
— Hát ez kicsoda? — kérdezte az atyja s most már kissé nagyobb érdeklődéssel fordult bolondos kis lánya felé.
•— Nagyszerű fiú, — felelte Daphne ragyogó arccal. — Félév óta állandó tenniszpartnerem. Már az európai utazásom előtt elhatároztuk, hogy feleségül vesz.
A szenátor elkomolyodva kérdezte:
— Mit tudsz róla? A családjáról? Mivel foglalkozik?
Erre Daphne is elkomolyodott és egy percnyi habozás után lassan felelte:
— Erről még nem beszéltünk... De kedves, jókedvű fiú és nagyszerűen tenniszezik.
Az atyja az ölébe ültette a lányát, végigsimitotta a haját s igy szólt:
— Ha már itt tartunk, kislányom, legalább nézzem meg ezt a nagyszerű tenniszjátékost kissé közelebbről. Hívd meg1 a nevemben Manhattan Beach-i nyaralónkba ■ egy hétre... majd Igyekezni fogok vele tisztába jönni.
így került Davies Stephen a szenátor palotaszerű tengerparti nyaralójába. Daphne csak most, az állandóbb együttlét alatt, Ismerte meg igazában Daviest és az alaposabb ismeretség eredménye az volt, hogy kiadta az útját. Visszaadta a jegygyűrűjét, mert úgy a lány, mint nagy emberismrettel rendelkező atyja rájöttek, hogy kapzsi, kalandorhajlamú hozományvadásszal kerültek össze. De Davies nem könnyen nyugodott bele az eljegyzés felbontásába és megfenyegette a lányt, hogy valami zuglapban kiadatja a szerelmes leveleit és minden ismerősüknek elküldeti az újságot. Bár a lányra megszégyenítő levél nem volt ezek közt, Daphne mégis attól remegett, hogy a barátnői egyes jellegzetes kifejezéseit felismerik és nevetségessé válik. Elhatározta tehát, hogy a leveleket visszalopja. Ez nem látszott nehéz feladatnak, mert Davies vendégszobája ugyanazon a folyosón volt, amelyen atyja dolgozószobája és ő maga már reggel bement a városba, azt mondva, hogy másnap jön vissza búcsúzni.
Daphne erős piszkavasat markolt meg és azzal indult el kalandos útjára. Amint atyja dolgozószobája mellett elhaladt... már éjfél volt... a kulcslyukon kiszivárgó fény felkeltette a figyelmét. Atyja ilyenkor már régen aludni szokott. Benyitott a dolgozószobába és ijedten megállt. Atyja ott ült a karosszékben és aludt, ügy látszott, hogy valamivel elkábitották, mert különben nem maradt volna ilyen későn a dolgozószobában. A nagy páncélszekrény előtt pedig, kezében browninggal, egy férfi állt és meglepetten bámult a belépő lányra. Daphne azonnal megismerte, hogy a betörő az a fiatalember, akivel Európából hazafelé utaztában a hajón olyan remekül mulatott... Tánc... séták a holdvilágos fedélzeten... Már akkor jobban tetszett neki, mint Davies, de már csak szeszélyből is ragaszkodott még akkor „első szerelméhez“, Davieshez.
— Baines... maga betörő? Azt hittem a hajón, hogy gentleman... — Mondotta Daphne megdöbbenve. Baines odalépett hozzá, megragadta erélyesen a karját s igy szólt: 

Én is azt hittem, hogy maga úri dáma s most látom, hogy annak a hírhedt gangszternek, a „fekete Jack“-nek cinkosa. Hogy jut ebbe a házba?
A szenátor titkárnője vagyok, felelte a lány gyors elhatározással. A hajón ugyanis nem árulta e)I, hogy a gazdag szenátor lánya.
Látom, hogy a gazdájának altatőszert adott be,
mondta a betörő hogy Jacknek könnyebb dolga legyen. De most az egyszer nem fog ő engem lefőzni. A bandám körülzárta a nyaralót és Jack ezúttal nem fog elmenekülni. Megmutatom néki, melyikünk különb!
Ki maga tulajdonképpen? kérdezte Daphne megdöbbenve.
A „szőke Willy“ vagyok, Jack legnagyobb ellensége. Mindig kijátszott, de most én fogom kirabolni a villát, nem ő.
Kissé
megrázta a lány karját és keményen rászólt:
Azonnal mondja meg, hogy Jack hol bujt el a parkban vagy a házban, hogy végezzünk vele!
A
sportolástól megedzett lány gyors, erélyes mozdulattal kirántotta, a karját a gengszter kezéből, egy ugrással kinn termett a folyosón és a szobájába rohant. Amint az ajtót felrántotta, látta, hogy a falszekrénye, ahol az ékszereit tartja, fel van törve s egy férfi éppen kiüríti. A betörő a lány felé fordult ... A tolvajlámpája véletlenül megvilágította az arcát és Daphne felismerte Davies Stephent. Felsikoltott... Davies rárohant, de a lány a kezében tartott piszkavassal úgy fejbe vágta, mintha golflabda lett volna. Davies elterült a szőnyegen. Az ajtóban megjelent a másik rabló, a szőke „Willy“, kezében villamos zseblámpával. Nyomában három rendőr. Támolyogva jött ki a dolgozószobából a szenátor is, aki közben magához tért. A „szőke Willy“ csodálatosképpen nem ijedt meg a rendőröktől, a szenátort égy székre ültette le s igy szólt a földön fekvő levitézlett vőlegényre mutatva:
Szenátor úr, Nichols detektívfelügyelő vagyok. Besúgás következtében megtudtuk, hogy a hírhedt fekete „Jack“ ma betör a nyaralójába. Az ön titkárnője Daphnere mutatott összejátszott vele. Szerencsére idején érkeztünk.
A titkárnőmf mondotta a szenátor elképedve
hiszen ő a lányom... az ott pedig..,.
De
hirtelen elhallgatott. A rendőrök elszállították Daviest.
Egy
héttel később Daphne újra korán reggel állított be atyja dolgozószobájába:
Atyám, halálosan szerelmes vagyok, ezzel kezdte most is s a szenátor ijedten ugrott fel:
Az Istenért... újra megismerkedtél valami gangszterrelT
Ellenkezőleg, rendőr... Nichols, aki nálunk a „fekete Jack“-et elfogta.
És jól tud tenniszeznif kérdezte az atyja nevetve.
Hogyne, már a hajón tenniszeztünk... Nagyszerű fiú ... felelte Daphne sugárzó arccal.
És
a szenátor boldog volt, hogy végre olyan vőlegénnyel van dolga, akinek legalább a mesterségét tudja.

 

 

  • Pesti Hírlap, 1935. szeptember 5.

 

 

 

vanni75 Creative Commons License 2018.09.16 0 0 4693

A váltóőr 
Irta : M. W. Catheart


A mozdony fütyült s a vonat az alagutban rohant tova sötétben. Deeping elővett egy szivart és rá akart gyújtani. A zsebébe nyúlt, nem volt gyufája. Odafordult a szemben- levő ülés sarkában ülő férfihoz, aki eddig sapkáját a szemére húzva aludt,, de éppen most megmozdult és nyújtózkodott. Az idegen a zsebébe nyúlt gyújtó'után s így szólt:
— Azonnal...
Deeping odalépett hozzá és előre tartotta a kezét, hogy a gyújtót átvegye,. Ebben a pillanatban két acélos kéz markolta meg a két csuklóját.
Deeping a fogát vicsorgatva oámult támadójára, akinek a homlokáról félrecsuszott a sapkája. Azonnal megismerte és a vasmarok szorításával szemben tehetetlenül vergődve, megadta magát.
— Úgy látszik, Deeping, nem szívesen emlékszik Vissza reám — mondotta gúnyosan a támadója.
— Jó estét, Slade felügyelő ur! — szólalt meg végre Deeping, visszanyerve önuralmát. Úgy látszott, hogy beletörődik a megváltoztat hat lan sorsba. Ez lehetett a detektívfelügyelő benyomása, mert kissé lazábban fogta a hírhedt bankrabló csuklóját. Deeping gyors elhatározással, ereje teljes megfeszítésével, egyszerre kirántotta mindkét csuklóját a detektív vasmarkából és ugyanakkor villámgyorsan bokszütést mért alulról Slade állóra. A defektiv azonnal elvesztette az eszméletét és elterült a fülke szőnyegén.
Deeping ijedten körülnézett. Senki sem volt a folyosón és az összes fülkék utasai aludhattak, mert senki se mozdult. Megragadta az élettelen testet és kicipelte a mosdóba, ahova belökte és rázárta az ajtót.
A vonat az alagútból kiérve éppen lassított, mert éles kanyarulat következett. Dopping kinyitotta a kocsi ajtaját és gyors elhatározással kiugrott a sínek mellett elterülő mezőre. Szerencséje volt, mert kisebb zuzódásoktól eltekintve nem történt baja.
A vonat hátsó piros lámpái eltűntek az éjszakában.
Mélyet sóhajtott és elindult. Valahol a közelből halk jajgatást hallott, önkénytelenül megállt és fülelt, majd pedig elindult a hang irányában. Újra felhangzott a panaszos hang s most már tisztán kivehető volt, hogy valami férfi kiált segítségért. Deeping leikéből az életmódja nem ölte ki eg emberi érzést... Eddig még embert nem bántott . . . fizikai értelemben . . . Gondolkodás nélkül követte emberi ösztönét és szaladt a panaszos hang Útmutatása szerint. Az alagút torkolatánál álló váltóőr bódéjához ért és az ablakon benézve látta, hogy az asztal mellett, a petróleum-lámpa halvány fényében a földön fekszik a váltóőr. Most éppen újra jajgatott, halkam szinto elhaló hangon:
— Segítség!
Depping első gondolata az volt, hogy minden percnyi késedelem fokozza a veszélyt, hogy az üldözői megtalálják. de az emberi érzés kényszere hajtotta... Benyitott a váltóőr bódéjába, lehajolt a földön görcsükben fetrengő emberhez, átkarolta és az ágyra fektette. Még mielőtt kérdezhette volna, a váltóőr kezdett beszélni, töredezetten, halkan:
—- Halálos szivgörcsöm van ... Borzalmas roham ... nem élem túl... De a vonat... az expressz... az expressz! ...
Az asztalon a távirójelzö élesen csilingelt.
— Vigyen oda a váltók emelőjéhez . . . megmutatom ... — suttogta.
Mire odafektette a beteg váltóőrt a kis padra, ez halkan mondta:
— A szélső emelőkart jobbról egészen csapja át balra !...
Deeping alig tett eleget a parancsnak, máris dübörögve száguldott ki az alagútból az express és simán siklott, át a másik vágányra. ,
Deeping most már rohanni akart tovább... az eddigi késés is a veszte lehet. De. a beteg váltóőr suttogó kérése odaláncolta, mert még két vonat volt esedékes egy órán belül, amíg a váltóőr felváltása megérkezik.
Daeplng a harmadik vonat váltóját éppen átcsapta es a vonat fülsiketítő zajjal száguldott el az ablak előtt, amikor hirtelen berúgták a bódé ajtaját és revolvert szegezve Deeping homlokának, rendőr állt a küszöbön :
— Fel a kezekkel 1 — kiáltotta és mingyárt hozzátett« — gazfickó, az eddigi gaztetteiden most azzal tetézed, hogy vonatokat akarsz klsiklatnl?
Deeping őszinte felháborodással fakadt ki:
— Gyalázatos hazugság! Kérdezze meg a váltóőrt, hogy..
De félbehagyta a mondatot és lemondó arccal hagyta a két kezét megbilincselni. Amikor ugyanis a kijelentése közepén a váltóőr felé pillantott, hogy őt maga mellett koronatanúnak állítsa sorompóba, látta, hogy a szerencsétlen fej« a mellére hanyatlott le... a koronatanúja meghalt .

 

 

 
Deepinget a rendőrök elvezetteék. A váltószolgálatot átvette a velük együtt érkező másik váltóőr.
Deeping kétségbeesett dühvei ült a cellájában. Végtelenül bántotta, hogy „saját hibájából“ került hurokra és szidta a szivét, amely nem tud olyan rideg maradni, amilyennek „ebben a mesterségben“ kell lennie. Különösen bántotta, hogy még ráadásul ilyen végzetes sulyosbbitó körülmény szakadt a nyakába, mert a váltóőr halála következtében bebizonyitottnak veszik, hogy a vasút ellepi merényletre készült.
Hirtelen kinyílt a börtön ajtaja. Régi, gyűlölt ellenfele, Slade dete.ktivfelügyelő lépett a cellába s igy szólt:
— Deeping, gratulálok a viselkedéséhez. Biztosíthatom, hogy a biróság nyomatékos enyhítő körülménynek fogja beszámítani.
Deeping meglepetten'kérdezte:
Miről beszél felügyelő ur? Hiszen vasúti merénylet kísérletével vádolnak. És az egyetlen koronatanúm, a váltóőr, meghalt,
— A koronatanúja a halála előtt vallott — felelte Slade. — A váltóőr a hivatalos naplójába beírta, hogy maga mentett meg három vonatot a pusztulástól. A derék ember utolsó mondata már befejezetlen maradt, de ennyi éppen elég ehhez, hogy a bíróság figyelemmel legyen a maga emberiességére, amellyel saját szabadságát kockáz, itatta, hogy embert kötelességét teljesítette...

 

 

Pesti Hírlap, 1935. szeptember 3.

 

Előzmény: Longvale (4691)
vanni75 Creative Commons License 2018.09.15 0 0 4692

Ha találok. De nem tudok OCR-ezni.  Egy pdf fájlból másolom ki, ahogy sikerül, olyan lesz... :)

Előzmény: Longvale (4691)
Longvale Creative Commons License 2018.09.12 0 0 4691

Rakhatsz még fel ilyeneket, ha szereted megcsinálni ocr-es változatban.

Előzmény: vanni75 (4690)
vanni75 Creative Commons License 2018.09.11 0 1 4690

A sikkasztó
írta Godfrey Clowes

 

Anderson John nagyon meg volt elégedve a teljes átalakulással, amelyen a külseje átment. Hetek óta tanulmányozta, hogy milyen eszközökkel tegye magát teljesen felismerhetetlenné és lelkiismeretes főpróbákat tartott. Végül már maga sem ismert rá „Anderson John“-ra. Woodward Peter amerikai gazdaember, akinek a szerepére állította be a maskaráját, semmiben sem hasonlított a kisvárosi bank pénztárosához, akinek Andersont Dartford városában ismerték. Senki sem gyanakodhatik rá, ha a gazdag amerikai képében megjelenik a városban.
Évek óta készült a „sorsdöntő“ vállalkozásra. Mindent gondosan áttanulmányozott, mérlegelt, megfontolt. A legjelentéktelenebbnek látszó részletet sem hanyagolta el. Lassan beszerezte Londonban egy ok- irathamisitással foglalkozó ügynöknél, akivel a véletlen hozta össze, az „eredeti“ amerikai útlevelet, a személyi okmányokkal együtt, ami mind azt igazolta, hogy ő Woodward Peter, aki hazájába, Angliába visz- szatért.
Az ügynök hozta össze a Whitechapel negyedben még a londoni alvilágban is mesternek elismert fodrásszal, aki remek parókát és pofaszakállt varázsolt Anderson ábrázatára.
Szombaton délben, amikor a pénztárt bezárta, még a könyveivel foglalatoskodott, úgyhogy az igazgató, akinél a pénzszekrény másik kulcsa volt, megunta a várást és miután együttesen bezárták a páncél- szekrényt, elment és Anderson egyedül maradt a bank helyiségében. Az igazgató nem sejthette, hogy a kasz- sza másik kulcsáról, amellyel ő szokta ellenőrzésül lezárni a páncélszekrényt, Anderson, ugyancsak Londonban, tökéletes utánzatot készíttetett, miután egy óvatlan percben viaszlenyomatot vett róla. Most, amint egyedül maradt, a két kulccsal kinyitotta a páncélszekrényt, kivette a benne levő százezer silling készpénzt és zsebretette. Azután bezárta a kasszát, az éjjeli őrrel lezáratta a bank helyiségét és hazasietett Egy kézitáskával, amiben az álruhához szükséges holmi és ruházat volt, kiment a pályaudvarra és elutazott Londonba. Útközben a vasúti kocsi mosdójában átöltözött, felszerelte magát a maskarája összes kellékeivel, levetett ruháját pedig berakta az útitáskába. Londonba érve, a pályaudvar ruhatárából kiváltotta az oda mór korábban beadott utibőröndöt, amiben a „gazdag amerikai“ ruhája és egyéb holmija volt. A régi ruháját tartalmazó táskát pedig betette a ruhatárba, a kapott vevényt pedig széttépte és eldobta.
A legközelebbi vonattal "visszaindult Dartfordba.

Mivel szombat volt, huszonnégy óránál több idő állt a rendelkezésére arra, hogy mire a pénztárat hétfőn fel akarják nyitni és Anderson pénztáros urat várják, ő már mint az amerikai Mr. Woodward szerepeljen a dartfordi „Sas-szállodában“.
A bevonulás tökéletes sikerrel járt. Sem a pályaudvaron, sem a szállodában nem gyanakodott rá senki sem, sőt a szálloda igazgatója, akivel Anderson hetenként szokott a kaszinóban találkozni, külön is kiemelte, hogy milyen megtiszteltetésnek ve?zi ilyen előkelő amerikai vendég látogatását.
De mindennél jobban izgatta Andersont, hogy milyen lesz a találkozása Walker Edyvel, egy orvos fiatal özvegyével, akibe Anderson évek óta szerelmes volt és bár társaságban gyakran találkoztak, sohase merte neki elárulni, hogy szereti. Edy mindig nagyon kedves volt vele, de Anderson nőkkel szemben olyan félénken tartózkodó volt, hogy a döntő kijelentés mindig a torkán akadt. Most elhatározta, hogy mint gazdag amerikai, udvarolni kezd Edynek. Tudta, hogy vasárnap délben, a templom után, Edy egyedül szokott sétálni a városon kívül fekvő parkban. Odament és valóban ott találta. Mint „idegennek“, nem volt nehéz a város nevezetességeiről kérdezősködni. Edy érdeklődéssel hallgatta az „amerikai“ meséjét, állítólagos mozgalmas életének történetét és talán még hizelgett is a hiúságának, amikor az „amerikai“ elárulta, hogy azért jött haza Angliába, mert feleséget akar magával vinni a birtokára és boldog lenne, ha Edy neki módot adna arra, hogy magával jobban megismertesse.
— Ilyen asszonyt kívánnék magamnak, mint mága — mondta az „amerikai“ és Edy mosolyogva felelte:
— Ugyan amerikai gyorsasággal jutottunk el idáig, de azért nem titkolom, hogy magát el tudnám képzelni férjemnek, ha nem érezném magam más irányban lekötve.
És Edy elmondta, hogy a város takarékpénztárának a pénztárosa évek óta igazi, jó barátja és noha még nem esett erről szó köztük, mindketten tisztában vannak azzal, hogy szeretik egymást.
— Ha valakinek a felesége leszek, csak az övé akarok lenni — mondta végül Edy.
Az „amerikai“ alig tudta a meghatottságát titkolni, de azért sértődést színlelt és magára hagyta a lányt. Csodálatosan tökéletes álarca mögött Edy nem sejtette Andersont, aki most a szállodába sietett vissza és az útitáskájába zárt bankjegyköteget az utibő- röndje titkos rekeszéből kivette, zsebretette és elment régi lakására. Ott lemosta az álarc minden nyomát, egyik otthon levő ruhájába öltözött át újra és mint Anderson pénztáros elsietett a takarékpénztárba.
— Valami Írást benn hagytam a fiókomban — mondta Anderson az éjjeli őrnek, aki gyanakvás nélkül bebocsátotta az épületbe.
A két kulccsal kinyitotta a páncélszekrényt, a százezer sillinget vissza tette a helyére, bezárta a kasszát és visszament a lakására. Azután estefelé elindult Edy lakásának kis kertje felé. A lány egy pádon ült és olvasott. Kissé meglepte, hogy Anderson, akivel eddig csak társaságban szokott találkozni, most a lakásán látogatja meg, de nem is leplezte efeletti örömét.
Anderson most már tudta Edy titkát... egészen más embernek érezte magát.
Mire két órával később a lakására visszatért, boldogan mosolyogva mondogatta magában:
Sohase hittem volna, hogy egy jegygyűrűért százezer sillinget fogok fizetni...

 

Pesti Hírlap, 1938. október 15.

Olgy1 Creative Commons License 2018.09.07 0 0 4689

A Nemeréről tudnál listát küldeni?

Előzmény: KissSandor1988 (4688)
KissSandor1988 Creative Commons License 2018.09.07 0 0 4688

Sziasztok.

 

Van eladó pár darab Evelyn Marsh Robin Cook Martha Tailor könyvem akit érdekel kérem keressen. Fényképet tudok küldeni. 

Ezeken felul van még II. Vilaghaborus Hitlerről illetve a haborúrol szolo könyvem. Illetve 60 100 darab korul van még Nemere István könyvem.

SokatOlvasok Creative Commons License 2018.08.24 0 0 4687

Sziasztok!

 

Segítséget szeretnék kérni!

 

Ki akartam venni a könyvtárból Esther Mars - Rio Negro árnyai c. könyvet.

Észrevettem, hogy a 478. oldal az utolsó ami még megvan és a 483. a következő ami már megvan.

Közötte hiányoznak oldalak! :-( 

 

Ez a könyv megvan esetleg valakinek?

 

 

A legjobb igazából az lenne, ha a szkennelés lenne meg,

mert akkor pont ugyanúgy lennének meg a hiányzó oldalak, mint a könyvben levők.

Kinyomtatnám és belejavítanám. :-)

 

De végül is bárhogy megvan az jó lenne. 

Akár az a pár hiányzó oldal is elég lenne, ha a szkennelt változatból van! :-)

 

Ha valakinek megvan, az sokat segítene vele, ha elküldené nekem!

evabirodalma@freemail.hu

 

Nem csak engem mentene meg (aki elküldni) hanem mindenki mást is, aki el akarná olvasni a könyvet! :-)

 

 

Longvale Creative Commons License 2018.06.25 0 2 4686

 

Új poszt a Krimi Birodalmon: Okkult Detektívek.

 

http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimi-aktak-okkult-detektivek/

 

Két jelentősebb okkult detektívre térek ki benne bővebben? Thomas Carnacki és Harry Dresden.

Itt van a végén lévő novella listából kettő. Mind a kettő djvu-ban van.

 

A gravítáció törvénye: https://data.hu/get/11281566/A_gravitacio_torvenye.zip

[ez egy Lord  Darcy-novella]

 

A fütyülő szoba: https://data.hu/get/11281557/A_futyulo_szoba.zip

[ez meg egy Thomas Carnacki novella]

 

Longvale Creative Commons License 2018.06.03 0 1 4685

 

Új poszt a Krimi Birodalmon: X-9-es titkos ügynök.

http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimi-aktak-x-9-es-titkos-ugynok/

 

Az X-9-es kalandjai 1934-ben indult képregénycsikokon, Alex Raymond rajzoló és Dashiel Hammett író összeműködése okán.

 

Itt egy eredeti comics strip, éppen a Mister Wong [The Smugglers of the Yellow Men, 1936] elejéből (s ez is meg van magyarul):

 

http://ekonyvespolc.hu/media/wysiwyg/Kepek/Cikkek/Cikk-kepek/Krimi-aktak/X-9/Magyar-kepek/Phil_Corrigan_s_a_titkos_fegyver_1.jpg

S aki még nem ismerni az X-9-es ügynök, azaz Phil Corrigan történeteit, annak itt van egy. Ezt csak úgy mobillal lefotóztam az újságból, de azért olvasható az egész: Phil Corrigan és a titkos fegyver

Innen letölthető:

 

https://data.hu/get/11246128/Phil_Corrigan_es_a_titkos_fegyver.zip

 

Longvale Creative Commons License 2018.06.03 0 3 4684

Egy elég érdekes "lelet". George Simenontól A Zéro ügynökség levéltára. Egy sportújságban találtam 1958-ból. 10 részben közölték és igen érdekes... Itt a sorozat 4. része (amit lefotóztam):

***

 

Úgy látszik még nem nem minden került el Ed McBaintól. A posztját majd valamikor megint revidiálnom kell: http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimiirok-ed-mcbain/

Nem A névtelen levél 1965-ös megjelenése a legelső McBain regény magyarul.

http://ekonyvespolc.hu/media/wysiwyg/Kepek/Krimi/Ed-McBain/2/a-nevtelen-level-ed-mcbain.jpg

Már 1958-59-ben ment sorozatban Evan Hunter (McBain)-nek egy regénye: A gangsterek karmaiban. Egyébként 27 részben ment és az újságból ki lehetett vágni és bekötni...

Ha jól számolom, ez már a 61. McBain/Hunter-regény magyarul (és még nincs év vége).

Longvale Creative Commons License 2018.06.03 0 0 4683

Már a 80-as években híre ment dr. Pap László bíró magánfordításainak. Ezek főleg vadnyugati regények voltak, melyeket pár példányban kinyomatott. Még van erről egy 1992-es újság cikk is. És itt van egy gépelt kézirat másolata, bekötve. Zane Grey két kisregénye. Az első a Tappan's burrow (Tappan szamara), a második a The Lure of the River.

 

Kohlrausch: Az elátkozott ház c. detektívregénye (1927). A könyv hátoldalán úgy ajánlják Leblanc: Barnett és társa könyvét, mint ami már megjelent, de ez nem lehetett igaz. Parszek is írta, hogy sokáig kereste ezt a könyvet.

 

 

 

Robert Sherrod: Tarawa c. könyvecskéje 1944-ben jelent meg, egy csata története (az angol eredeti fordítása).

 

Longvale Creative Commons License 2018.05.25 0 0 4682

Rákosi kommunista diktatúrája alatt nem csak a krimik tűntek el, hanem a bűnügyi tudósítások is az újságokból. Mintha nem lettek volna gyilkosságok, sőt, épp ezért nem kérték a lakosság segítségét sem a bűnözők kézre kerítésére sem (sőt nem számoltak be a nagyobb balesetekről sem). Ilyen téren a rendőrség munkája "láthatatlan" volt, a lakosság nem sokat tudott róla.

A Kádár-éra ezzel a hagyománnyal is szakítani kívánt 1957-től. Ekkortól már "sűrűn" jelentek meg beszámolók, felhívások is a bűnözőkről, bűncselekményekről. Ennek az új rendszernek a keretében indították el 1958-ban a Budapesti Őrhely c. újságot. Gyakorlatilag nem sok száma jelent és és 1961-ben meg is szűnt.

Vagy 3 szám hátoldalán volt Gugi Sándor képregény-rajzolónak egy egyoldalas képregénye, ami rendszerint valami megtörtént bűnügy feldolgozása volt. Az 1958. novemberi szám címlapja és a Lejárt az óra c. hátoldali képregény:

 

 

 

Gyulus72 Creative Commons License 2018.05.13 0 0 4681

Egy "új" Mcbain novella! Köszönöm!

Előzmény: Longvale (4678)
Longvale Creative Commons License 2018.05.10 0 0 4680

Egy kis régi ponyvafüzet borítója:

 

Találkoztam ezzel is: Robin Moore kalandregénye 1-2. kötetben: A tét óriási - Kuba (The Devil To Pay, 1961). A regény Jack Youngblood kalandja Kubában, megtörtén események nyomán írt regény. Egyébként Robin Moore írta a Francia kapcsolat c. regényt (The French Connection, 1969). Friedkin ebből rendezte a híres filmjét (a regény persze nem jelent meg magyarul).

 

 

Kezembe került egy újabb McBain is. Ez egy bekötött könyv, a Calypso (1979). A 87-es körzet 33. darabja. A regényben George Chadderton zenészt (aki Calypso Kingnek nevezi magát), a menedzserével egy esős szeptemberi éjszakán hátulról lelövik. Carella és Meyer kapja az ügyet...

Úgy látszik még mindig vannak McBainek, s ezzel együtt már kereken 60 regényéről tudok magyarul: http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimiirok-ed-mcbain/

Az első 3 oldalát lefotóztam mobillal (de a 2. oldal elmosódott teljesen, azt itt kihagytam)

Találkoztam még Jonathan Latimer: A halál színe fekete c. regényével (Black Is the Fashion for Dying, 1959).

Ezzel 5 regény van Latimertől magyarul:http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimiirok-jonathan-latimer/

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!