Off: remélem most megengedhető - Nyebojsza nicket kérdezem, talán a neve miatt tud válaszolni:a neve - ha jól tudom - szó szerint: "ne félj" (ami egyes szláv nyelvekben un. "rontásűző keresztnév".)
Viszont nem egy konkrét példát. Az Újpest FC edzője délszláv, és Nebojsa, írja a nevét, ráadásul nem sz-szel, hanem s-sel ejtik. Az s fölött ékezettel, hogy s. Mi a magyarázat? Kösz. ("Szlávnyelvrulez")
megvan a csonkakúp alakú is, csak most éppen nincs nyele, mert eltört, meg van csunkagúla alakú is, ágasat meg épp most "csináltam" egy újat (kerestem egy megfelelő vastagságú kisfát, amit gyükerestűl kivágtam :)
A fürtök előzetes összezúzását, csomiszolását, csomiszlóval végezték a kanta, kanca hordóban. A vörösborkultúrában a csomiszolás az erjedést és a szín, ízanyagok kinyerését szolgálta. Ágas végű csomiszlót nem használtak, csak egy kis, bunkós, csonka kúp alakú, rövid nyelű eszközt. 99 A szállító hordókban a szüretelőktől begyűlt adagonként, rétegenként csomiszoltak. A kisparaszti szőlőkben a század elején a puttonyosok csomiszolták meg a szőlőt, miután a puttonyuk tartalmát a szekéren levő kantahordókba öntötték. Nagyobb helyeken a munka nagysága miatt, a szekéren külön egy csomiszoló ember dolgozott. A daráló, zúzógép viszonylag későn, a XIX. század végén jelent meg. Először Jálics Géza szőlejében használták. A parasztgazdáknál elterjedt zúzógép egyszerűbb volt, kisebb teljesítményű és kézi hajtású. A daráló, a csomiszolás munkáját nagy részben kiszorította.
Az angin egy ruhaanyag, erős vászon, abból varrják a cihát(a párnabelsőt, amin a baromfi toll sem szúr át). (na a minősége a mainak egyre gyengébb, az eredeti több generációs)
A csurka az orosz (és néhány belső ázsiai) nyelvben azt jelenti, hogy fapecek, ék. Szóval valami apró mütyűr, amivel ezt-azt kiékelnek, vagy bedugják valahová - emiatt aztán még másra is használják ezt a szót (olyan nyelvterületen, ahol átvettek szavakat az oroszból), jelezve a kicsiny méretet :)))
Hát miért épp arra (meg Kárpátalján) hívták levonó-nak a matricát, vagy pulyának a gyereket...
OK, ilyen szempontból lehet tájnyelvnek is mondani, bár számomra a tájnyelv több évtizedes vagy évszázados. Ez a befőttesgumis csurkázás meg a cucilista korszak közepére esik, nagyanyám idejében még pántlika volt. Mondjuk a copf azért komolyabb, nem a pántlika tartotta, az csak a végébe volt bekötve, hogy ne bomoljon ki a fonat (varkocsa meg a honfoglalóknak volt), a vékony/ritka/rövid haj amit nemigen lehetett befonni, az meg csak csurkára volt fogva :)
A "palútt" rendkívül ritka, esetleg kihalt szó lehet. Viszont szótár-történetedről eszembe jut az én mániás problémám, 20-25 éve telekérdeztem minden fórumot. A szó: "csurka - tájnyelvi jelentése: copf, varkocs". Széles, nagy nyelvterületen értik és használják: kb Nyíregyházától Szolnokig. Ennek ellenére egyetlen szótárban sem volt benne. Ennyit a nyelvész urak szótárairól.
No kérem. Ma lenéztem a könyvhétre. Az egyik kiadó standján megpillantottam egy tájnyelvi szótárat. Egykötetes, olyan négy centi vastag lehetett. Wow!!! Gyorsan felütöttem a p betűnél és... nem volt benne. Se rövid, se hosszú l-lel.
Épp ezért mondom, sehol máshol nem lehet megtalálni, csak ebben az egy szövegben, valaki rosszul írta/mondta, oszt így maradt.
(olyan ez, mint hogy a májat nem "szabad" megsózni: egyszer valaki leírta ezt a zagyvaságot, aztán terjedt mint a pestis... aki nem sózza be a májat sütés előtt, az nem evett még finomat)
A Tótfalusi és Bakos szótárakban nincs benne, a neten csak ennyit találtam:
Bodai tájszótár:
pámvádli Vt ~ ↓ ↓ ǀ fn Lóval vontatott kisvasúti kocsi <erdőben>. ǀ Megj. Német jövevényszó Boda magyar nyelvében a címszó. – A pámvádli eredetileg csak fát szállított az erdőben.
Magyar földrajzi köznevek szótára: pámvádli, pánvádli - kisvasút, gazdasági vasút
Ezt a szót apámtól hallottam, feléjük volt ilyen gazdasági lóvasút.