Van a lakás kínálatomban egy ekkora épületbeli lakás. 24 éve folyamatosan kiadva... elég jól hoz a konyhára.
A belső nettó alapterület csak 28 nm.
Van aki csak ezt tudja megfizetni.
És elég régi, pontosan 89 éves.... sokáig sufninak csúfolták.
Anno amikor átalakítottam még rá is kérdeztem az önkormányzatnál szabad e vele foglalkoznom.
A válasz : semmi akadálya csak ne nevezzem lakásnak.
1931 -ben mikor épült egy nagy épület melléképületének függelékeként a 10 x 3,5 m-es épületeben az akkori tervező és építőmester a következő neveket adta az épületben lévő helyiségeknek .:
1, házmester szoba,
2. mosó konyha ,
3, kamra ,
4. árnyékszék,
5. kiskamra szénnek..
Soha nem volt emberhez méltó hajlék... mégis az első 30 évben folyamatosan laktak benne, majd lomtár, bicikli tároló és úgy 95-96 körüli felújítás.
Azóta lakásnak nem nevezett lakó helyiség.
A tető , ha már az van terítéken :
.
nyeregetető, kb. olyan 30 fokos dőléssel, cserépfedés.
a lécezés eléggé korhadt, de egy huszárvágással megoldva a probléma . A régi lécek alá egy új léc és még 30 év a haláig.
Minden művelet felújítás címszó alá lett besorolva.
Nem létezik olyan kültéri felület, amit nem kell karbantartani. :(
A déli oldalon kíszívja az UV a színét, de valamilyen sötétebb PU-s festékkel lefújva elfogadhatóan helyre lehet hozni, csak nagyon alaposan le kell tisztitania a festés előtt. Utánna, az mennyit tart, az kérdéses.
Sárgerenda van-e? Szerintem kell, hogy legyen, de ez nem 100%.
Meggondolandó (erősen), hogy jó-e piszkálni? A felsorolt munkákhoz (javítás) el kell bontani a fedélszéket, normálisan csak úgy lehet megcsinálni. Vagy helyszíni szemle alapján ki kell valamit találni amihez kevesebb bontás is elég.
Fényképek nem ártanának. Minden fényképen legyen egy mindenki által ismert méretű tárgy (pl. gyufa), hogy legyen mihez viszonyítani a méreteket.
A fiamék egy öreg házat vettek és ott is van egy helyen a fölyosóról a nappali felé ilyen 2-3cm-es szintkülönbség . Náluk is egy ilyen hasonló darab lett beragasztva . A kisunokám még nincs 2 éves és gond nélkül közlekedik rajta keresztül, még gyorsabban lépkedve is . Gondolod , hogy a felnöttek ezt nem tudják úgyszintén megjegyezni , hogy ott vigyázni kell ? Természetesen egy tolószékes esetnél jobb lenne a 20cm-es emelkedö . Viszont Te nem írtad , hogy ilyen gond lenne .
Adott egy régi melléképület, 3,5 x 10 méter alapterülettel, régi fagerendás födémmel, kb 40-50 éves lehet az egész épület. A korábbi tulaj cseréltetett (inkább javításnak mondanám) rajta tetőt, ami a következőkben merült ki: sima sátortető, 5x15 -ös szarufák, és kerámia cserép, fólia alatta. Gerincmagasság födém tetejétől mérve 2,2-2,5 méter körül lehet, még nem mértem le pontosan, 9 sor cserép van rajta az látható. Ez a szerkezet alig 1-2 éves, de vagy bontott vagy a régi cserepek mentek vissza, viszont szerkezetileg jó állapotban vannak.. Ahogy elnéztem nincs koszorú a falazat tetején, a fal régebbi nagy lukú kerámia tégla (ha jól tudom ezt kalapácsos téglának is szokták csúfolni, mert ahol feketére égették, azt a kalapács is alig viszi..) Szerkezetileg egyben van a falazat, nem reped, nem mozog, minden ok. A tetővel viszont nem vagyok kibékülve, mert a szarufák vége egyszerűen csak a gerendákra lett rácsavarozva szerkezeti csavarral. Se székállás, se talpszelemen, se gerincszelemen. (Utóbbi talán valami 3 db 5x5-ös oszlopszerűségből imitálva van a kupás alatt). Felül kb a gerinc alatt 40 cm-re van egy-egy deszka rácsavarozva átkötőként kétoldalról a szarufa nyílás ellen mindegyik szarufán, illetve van még benne két hosszanti viharléc, meg fólia, de ennyi. A födém felülről régi deszkákkal borított. Maga a kialakítás pontos, tehát nincs vele különösebb kivitel gond, de szerkezetileg úgy érzem szükséges lenne vagy megerősíteni, vagy lecserélni talpszelement betenni..
Milyen ötletek, javaslatok lennének a leírtak alapján? Vagy csak én parázom túl a dolgot? Természetetesen jobb lenne a jelenlegit biztonságosabbá tenni, mert az a verzió, hogy bontsd el építsd újra, az ok.
Ami eddig felmerült, hogy a szarufák aljánál betenni egy hosszanti gerendát, bevágni 3-4 cm-ert, hogy pontosan ráfeküdjön, és azt lábakkal levinni a falazatnál a gerendákra. Volt aki talppapucsot javasolt, és azzal rögzíteni a szarufák alját.. Mondjuk itt a talpszelement sem biztos, hogy utólag lehetne a falazatba rögzíteni, mivel nincs koszorú. Maximum több helyen lehetne a gerenákhoz rögzíteni. Volt aki a szarufák felső 1/3-ad része környékéra javasolt egy-egy fém átkötő pántot csavarozni, hogy jobban tartson a nyílás ellen.. Volt aki ugyenezt fából javasolta alulra úgy, hogy ott fém pánttal legyen összefogatva az átkötőhöz a szarufa.. De volt aki egy alacsony székállás utólagos beépítését javasolta, csak azt is annyira alacsonyra kellene betenni ahhoz, hogy ne a régi fa gerendákra terheljen, amit nem nagyon tartok jó ötletnek..
Ha volt esetleg hasonló gond valakinél, vagy van rá javaslata, mi lenne a legjobb választás, milyen megoldást fogadjon el az ember, előre is köszönöm az építő jellegű hozzáűszólásokat.
Előbb is, (főleg a vendégeknek), de ezek szerint szerint nem nézed ki a kérdezőből, hogy addig él, vagy ott fog addig éln vagy azt ha el akarja adni ez nem lesz hátrány? Lehet választani.
A laminált a magasabb. Nem lehet egyformává tenni. Valami olyan átmenet kéne, amibe nem lehet megbotlani. Tehát legalább 20 centi szélesnek kellene lennie szerintem.
Sziasztok. Két burkolat között (laminált padló-járólap) 2cm a szintkülönbség. Burkolatváltóval ekkora szintet nem nagyon lehet áthidalni. Milyen megoldást javasoltok?
A gond az, hogy le van írva egy műszaki probléma, de millió részletre van szükség, hogy a tapasztaltabb építészek tudjanak adni egy szakszerű megoldást, ami időtálló.
A vízszigetelés folytonisítása egy megoldás, de lehet teljesen más a probléma.
Pl. a háznak nincs a falak alatt vízszigetelése, vagy az már nem dolgozik- ki tudja mi az a zöldes fólia, levakoltátok belül cementes malterrel, kivűl meg polisztirénnel és nem tud kiszáradni az alapból felszivárgó nedvesség. Szóval miből van az alap, mekkora a lábazat és mikor készült az a ház? Északi oldalon van az a vizesedés.
pl. 80-100 éves házakban sokan laktak és mindenfélét módósítottak, hogy ha nem dobod szét az egészet, nem jössz rá, hogy melyik fal van bekötve és melyik nincs, milyen volt az eredeti rétegrendje a padlóknak, stb.
Nade, lehet az is, hogy valaki megszúrt egy csövet egy facsavarral, az ott maradt benne és utánna megmozdult. Elég gyakori ez a padlófútésnél, pl. a faliszegő rögzítésénél. Vannak olyan víz-gáz szerelők, akik csak alsó bekötéssel szerelnek fűtőtesteket, mert azal egyenesen a padlóból jön fel a két cső (két inox armaturán), pont azért, mert már ezerszer lyukasztották ki a csöveiket a fal és padló sarkába.
Hol vannak a padlófűtés osztó gyújtői és a oda vezető csövek a gázas kazámból bevésve a falba, vagy elvive a padlóba?
Ez egy régi ház volt. Víz vezeték ott azon a részen sem volt. A külső fal Víz szigetelve van valami régi zöldes színű vastag fólia volt. Az eredeti beton sikjatol talán 1cm vel feljebb volt. Erre abetonra jött vizszigeteles hungarocell technikai fólia padlofutes cső majd beton. Beton körül 1cm diletacios csík.
Betonból szedjek fel egy kicsit a fal mellett, szedjem le a falról a vakolatot és a két szigetelést hozzam össze valahogy?
Azt írta a kérdező, hogy a külső fal és az egyik felső fal is nedvesedik.
A külső fal alatt van vízszigetelés és előtte nem nedvesedett. Ha a vízszigetelés szintjén van a régi betonpadló, akkor az nem volt alulról leszigetelve.
A felújítás során le lett szigetelve, az ott maradt egy rés, amin keresztűl elég kevés pára tud felszívódni a külső fal mellett- és az általában ki is szárad.
Én egy régi vízcsőre tippelnék, amit otthagytak a falba a felújításnál és eldugóztak, de rosszul, egyszer kapott egy nagyobb víznyomás és elkezett szivárogni- márha biztos, hogy nem esik a nyomás a padlófűtés csöveibe.
A szakszerű javításhoz ezt a részletjazot kéne kivitelezni, feltőrni vagy 20cm a fal mellett, betenni egy polisztirolt is a fal mellé a dillatáciohoz és azt is megoldani (aztán végén kijavítani az aljzaton a tőrést) , hogy nehézlemez ne szakadjon el. De ha a külső fal alatt nincs egy olyan sáv a vízsziteleséből befele, amit meg lehetne melegíteni- vagy hozzá ragasztani egy ragasztható nehézlemezt, akkor szerintem nem is lehet folytonosítani a vízszigetelést. A kép a C20ONE linkjéből talloztam.
Van egy régi könyvem tele színes rajzokkal a téglaházak vízszigeteléséről, a külső falnál ezt a részletet adja:
Azazhogy a meglevő betontpadlót kellett volna kivésni, ott valahogy folytonosítani a vízszigetelést.
A 10-es az egy védővakolat a szigetelésnek, azt felvítte a belső falra is és ott dilatál a gyengén vasalt aljzat.
Köszi neked is! Az ajtót csak középre lehet tenni? Az elképzelésünk, hogy a fúrt kút csöve fölé tesszük a sarokba arra az esetre ha egyszer ki kell venni a szivattyút.
Azazhogy a meglevő betontpadlót kellett volna kivésni, ott valahogy folytonosítani a vízszigetelést.