A héten voltam nálunk a pályaudvaron, és amikor megláttam az indulásra váró "autóvonatot", eszembe jutott Sway BMW-jének és Gabikának a szomorú, tragikus végkimenetelű, és nem utolsósorban igaz története:D, de aztán elfelejtettem fotót csinálni a Mercikről.:)
"Ha csak heti 30 oraban dolgozok és közben nevelek tisztessegesen 4 gyereket, akkor a ferfiak tartanak el, de ha egyet se szulok, és ugyan olyan munkat tudok végezni, mint egy férfi, akkor hasznosan éltem."
Mindkét esetben a férfiak tartanak el (legalább is részben), a különbség csak az arányokban van. Mert még ha ugyanannyit dolgozol, keresel és adózol, mint egy férfi, akkor is hamarabb nyugdíjba mehetsz miközben tovább élsz, így több nyugdíjat és egészségügyi ellátást veszel ki a közösből.
"Ahogy kifejtetted lentebb négyszer kevesebbet értem, mint a férjem."
Te most tudatosan hazudsz, vagy csak ennyire nem értetted meg, amit írtam?!? (hogy a munkája ért négyszer annyit, legalább is abból kiindulva, hogy négyszer annyit fizettek érte, mint a tiédért).
Addig, amíg a gyerekvallalasnak nincs értéke, addig ez így tűnik. Mert, ha én otthon nevelem a gyereket, azzal ilyen szamitassal ugye ingyenelo vagyok. De hq bölcsibe adom 20 hetesen, vagy bebiszitter vigyáz rá, akkor rögtön hozzaadok a kasszahoz. Ha otthon fozok lekvart a sajat magam altal termelt gyumolcsbol, akkor haszontalan voltam, ha a boltban megvettem, akkor meg hasznos. Ha csak heti 30 oraban dolgozok és közben nevelek tisztessegesen 4 gyereket, akkor a ferfiak tartanak el, de ha egyet se szulok, és ugyan olyan munkat tudok végezni, mint egy férfi, akkor hasznosan éltem. ☺ Ahogy kifejtetted lentebb négyszer kevesebbet értem, mint a férjem. Csak ha gyereknevelest nem tekintjuk erteknek, akkor ugye vicces lesz a noknek javasolgatni, hogy az ertektelen dolgot csinaljak az ertekes helyett.
"Az egyenlőség a gyerekvállalás terheinek vállalásában végülis az egzisztenciális egyenlőségre fut ki. Az is meglehetősen cinikus, hogy valaki ignorálja a nők gyerekvállalás utáni önálló egzisztenciális lehetőségeinek csorbulását. "
Szerintem hibás szálon fut a gondolatmeneted. A gyerekvállalást nem az egyenlőség úgy általában, és nem az egzisztenciális egyenlőség felől érdemes megközelíteni, nem célja ez, nem feltétele, nem ösztönöz több gyerek vállalására az erre való törekvés (lásd sokadszorra Svédországot, de a teljes nyugati világot mondhatjuk). Nem értem mit akarsz ebből kihozni. A te célod az, hogy a nőknek annak ellenére ne legyen egzisztenciális és semmilyen hátrányuk, hogy adott esetben gyereket vállalnak. Ez rendben van, te ezt szeretnéd, de ez nem feltétele a több gyereknek és ennek elősegítésének nem lesz következménye a a több gyerek, ezt szögezzük már le végre, efelé ne a több gyerekre való törekvés irányából érvejünk.
A gyerekválllalás (házasodás, együttélés és ehhez kapcsolódó dolgok) célja szerintem pusztán a családi létben való élés, aminek része általában az, hogy a nő egzisztenciálisan kiszolgáltatottabb lesz egy ideig, a férfi pedig az egzisztenciáját, az erőforrásait a család szolgálatába helyezi, és szintén kiszolgáltatottabb lesz a szingli léthez képest, mert bármikor felbomolhat körülötte a meghitt családi légkör, ha nem viselkedik megfelelően:)
A te logikád alapján a munkavállalók a munkahelyükről kapják a pénzt, hát úgy könnyű.
A másik lehetőség, hogy azt akarod kifejezni, hogy a nők által végzett munkák feleslegesek, csak ál-státuszban vannak, mint valamikor a kapun belüli munkanélküliség idején a munkanélküliség helyett foglalkoztatottak. Szerintem a tanárok, ápolók, orvosok, egyebek munkája szükséges.
Azért különbôzik ez a helyzet a nyugdíjtól, mert a nyugdíjasok munka nélkül kapnak pénzt. Az eltartás. Az, amikor valaki egy szükséges munkát elvégez pénzért, nem eltartás.
Nyilván a sziklamászásé sokkal kisebb, cserébe egy évben egy pár hétig élvezheted csak, a gyerekedet meg remélhetően élethossziglan.
És mi van akkor, ha azért (is) "van kedvük" egyre kevesebb gyereket vállalni, mert már kevésbé élvezik? Leülretik őket a tv elé, kezükbe adják a laptopot, csak legyen egy kis nyugalmuk tőlük.
2014-es adat, de a lényeg gyaníthatóan nem változott azóta sem: a nyugdíjkassza befizetéseinek 55%-át a férfiak adják, de a kifizetéseknek csak 39%-át kapják. Ez szerinted nem a férfiak felől a nők irányába áramló pénz?
Adókkal, egészségpénztárral is hasonló lehet a helyzet.
A nők kevesebbet fizetnek be a közösbe és többet vesznek ki, mint a férfiak, csak az állam közvetítő szerepe miatt már nincsenek tudatában annk, hogy ezt a pénzt a férfiaktól kapják. Így könnyű független és erős nőnek lenni ;-)))
A natív svéd TFR 1,6, azaz kb annyi mint Magyarországon. Mindez a 2010-es 1,9-ről csökkenve, miközben az apagyes támogatása nőtt, az egyenlőségi törekvések férfi-nói szerepvállalást illetően úgyszintén. Nem járt sem,növekvéssel, sem szintentartással - ellenben csökkenéssel igen.
"Nyilván az nem élmény, hogy valaki létfenntartását finanszírozod, az egyszerűen erőforrásátadás. Míg a sziklamászás erőforrás felhasználás saját célra.
Az hol számít bele a gyerekvállalás _élménybe_, hogy veszel három tornacipőt három gyereknek, mert az iskola annyit kér?"
Nyilván a családi életnek is vannak költségei. Azaz a tornacipő-vásárlás nem számít élményenk (kivéve, ha esetleg valaki élvezi a gyerkével a közös vásárolgatást, megfigyelni hogy és milyen irányba változik az ízlése, stb), de ebben sem különbözik a sziklamászástól. Ott sem azt soroljuk az élmények közé, amikor mászócipőt, kötelet vagy repülőjegyet veszel. Ezek a költségei. Nyilván a sziklamászásé sokkal kisebb, cserébe egy évben egy pár hétig élvezheted csak, a gyerekedet meg remélhetően élethossziglan.
"Még ilyen helyzetben is 1,4 körül a tfr, szóval azt kell mondjam, hogy a magyarok anyagi erőn _felül_ is vállalnak gyereket. "
Tudtommal 1,56 a TFR, tehát kb annyi, mint a sokkal gazdagabb és egyenlőbb svédeknél. És még azt sem lehet mondani, hogy nálunk az anyagi helyzettel korrelál és a szegények kevesebbet vállalnak. Amivel korrelál, az szerintem a családi berendezkedéshez való viszony, személyesen és a tágabb család részéről is. Ahol szorosabbak a tágabb családdal is a kötelékek, akár kényszerből, akár meggyőződéssből, akár az "etnikumról", akár a vallásosokról, vagy hagyományosan nagycsaládosokról van szó.
A nőket a lehető legkevesebbért dolgoztatják - ez megintcsak azt jelenti, hogy a nők munkáját lebecsülik. Csak azért, mert nincsen rá fizetőképes kereslet.
Hiszen amúgy az egészségéért, a betegségbeli ellátásáért bárki hatalmas összegeket fizetne - ha lenne neki elég pénze. A gyerekei tanításáért bárki hatalmas összegeket fizetne - ha lenne neki elég pénze. Ezek nem értéktelen - csak értékén alul fizetett munkák, mert még egyszer: nincs rá _fizetőképes_ kereslet. Ilyet csak nők vállalnak el. Mert rossz az érdekérvényesítési képességük. Aztán lehet nekik szemrehányást tenni, hogy milyen keveset adóznak.