Onnan az ötlet, hogy fagyok előtt leszedett halvány piros parikat tálcán tartok bent, tűrhető ízűre beérik. Még a zöld is, ami már kezdett leszedéskor kifehéredni. Nem az igazi, de bótinál jobb. Van hogy december 5-10.-éig is van így paradicsomom. Csak fantáziálok, mi lenne ha tövestől lenne bent egy. De ha atkásodik, és más bajokra is felhívná más a figyelmemet, akkor leteszek erről a tervről.
Először fogok olyan mennyiségben aszalni amit nem falok fel azonnal. Bár amit így elteszek olajban majd, annak korlátozott lesz a felhasználási módja, de kényszert érzek arra hogy kipróbáljam. :) Tavaly vettem az aszalót, és mióta megvan, a fellegekben járok a boldogságtó, nagyon ki tudom használni.Most húsvétra is készül benne egy édesség. :)
Ha lesz cserépben nevelés, feltétlen beírom a tapasztaltakat.
Még sose hallottam,hogy valaki szobai körülmények között tudta volna teleltetni a parit.A paprikát igen,egy-egy tövet.könnyen atkásodik az is ,nem?Érdekel,majd írd meg a tapasztalataid!
Igazad van olcsó, és nem is kell évente venni mert a többféléből csak 3-6 szál fér. :).
Tetszik amit írtál róla. Köszönöm.
Kb. mikor vessek nagy cserépbe azzal a céllal, hogy nyár végén, ősszel kezdjen teremni?
Szoba lakó lenne télen ősztől ameddig bírja. Tudom hogy nem lesznek jó körülményei a fényhiány miatt, de hátha jobb íze lenne mint a bótinak, mert azt nem bírom megenni. Viszont a friss nagyon hiányzik. :)
Néhány forint csak a ROMA vf tasakja nem érdemes sz@rakodni vele. Jól terem de ritkítani kell, hogy szellős legyen, viszonylag könnyen leválik a kaccsáról. A kertben 100-140 centi magasra felmegy nálam, bőtermő és folyamatosan kell kötözni majd.
Roma VF magját ugye érdemes megszedni, ugyanolyan lesz belőle ?
A Roma VF bőtermő? Úgy gondoltam május vége felé, júniusban ültetek egyet nagy cserépbe, amit esetleg tél elején is szüretelhetnék bent. Erről mit gondoltok ?
Szia Laci /Zápolya!Nekem van itthon egy üveg Ezüst -kollaidom,A kezemet borogattam vele régebben.Leírnád,hogy hogyan használhatom a palántáimra?Köszönöm a válaszod.
Gondolom, hogy mezei zsurló (teának), vagy ezüst kolloid sincs otthon. Ezek gombaölők!
Esetleg olyan hajszárító van-e ami hideg levegőt is tud fújni és azzal szárítani a talajt. (Vagy valamilyen gyenge ventilátorral.) A palántának is jó, mert erősíti a szárát.
Ha javasolhatom, ne öntözd semmivel, azt a pár darabot szedd ki. A palántadőlés egyik oka a túlöntözés. A földnek nem szabad állandóan nedvesnek lenni. A palántákat, amikor már nem csak sziklevelesek már csak alulról öntözöm. Ha nem túl nedves a földed, akkor fokhagyma lével gyorssegélyként befújhatod a növényeket, amint lent is írtam.
Az otthoni palántanevelésnél a legtöbben a palántadőlés megjelenésétől félnek. Ez az a gombabetegség, amely a legtöbb palántát képes elpusztítani és a leg védtelenebb korukban éri őket. Elmondhatjuk, hogy szinte az összes palántanevelő földközegben jelen lehet a kórokozó gombacsalád valamelyike.
A növények a csírázástól a két lombleveles korukig a legérzékenyebbek rá, de helytelen nevelési körülmények között később is felléphet. A megjelenésekor a növény föld közelében lévő szárrészén a szövetek megpuhulnak, előbb áttetszővé válnak, szürkülnek, majd megfeketednek, elhalnak és a növény eldől. Jellegzetes tünete a megjelenésnek, hogy a szövetek sötétednek és a növény nem fejlődik.
Azonban nem annyira veszélyes a helyzet, mint első olvasatra tűnik, hiszen megfelelő körülmények teremtésével, és védekezéssel megelőzhető
Az előidéző körülmények, melyek fokozzák a fellépésének veszélyét:
Túl sűrű vetés. Állandóan túl vizes talajfelszín. Párás levegő. Meleg. Nem kellő megvilágítás. Fertőzött mag, Fertőzött föld. Levegőtlen, tömör talaj.
Nézzük, mik azok, amivel segíthetünk:
A talaj, amit alkalmazunk szinte biztosan tartalmazza valamilyen formában a gombákat. Amiket üzletben vásárolunk, bármilyen típusú földet, ezek nincsenek fertőtlenítve. Házi körülmények között a talaj gőzölésére nemigen van lehetőségünk. Azt pedig, hogy sütőben valaki süsse a talajt nem tanácsolom, mert eléggé kényes művelet, másrészt nem túl illatos tevékenység.
A vetéshez felhasznált földet inkább tegyük levegőssé, áteresztővé, mégpedig ¼, 1/3-ad mennyiségű homok és/vagy perlit hozzákeverésével. De akármilyen ásványi porral is lazíthatjuk.
Ezzel már egy lépést tettünk az elkerülésre.
A felhasznált magot 2-3 óráig áztathatjuk kamilla és fokhagyma lébe csávázásként. Majd a vetést ezzel a lével és 1,5%-os Bordóilével öntözzük be.
A kelésig tartsuk nedvesen a talajt, de ne legyen tocsogósan vizes.
Ha a magokat túl sűrűn vetettük, akkor feltétlen tűzdeljük át őket poharakba, vagy legalább egy másik ládába 4-5 cm-es tőtávolságra. A sűrű vetés miatt meg fognak nyúlni a növények, és gyengébbek lesznek. Kelés után a növényeknek (főleg a paradicsomnak) kb egy hétig amúgy is alacsonyabb a hőigénye, így 5 fokkal csökkenteni kell a hőmérsékletüket. Majd tűzdelés után újra melegebbet kívánnak.
A túlzott gondoskodással is több kárt okozhatunk, főleg az öntözéssel. Nem szabad a talajnak állandóan vizesnek lennie. A felszínt én nem is locsolom felülről soha, csak alulról a tálcában öntözök, és nem kell naponta. Elég egy héten egyszer, legfeljebb kétszer. Csak akkor öntözöm felülről, ha valamilyen növényi ázalék levet használok, de ez a mennyiség is növényenként kb. egy műanyag kupaknyi. Ezek a levek: csalán és kamillalé, áztatott fokhagymalé (ennek eléggé penetráns illata van)
Különben meg próbáld kiszárítani a talajt, leginkább a felszínét. Mondanám, hogy tedd ki a napra, mert azt nem bírja a palántadőlést okozó gomba, de ez most pár napig nem opció...
Nem jelenti azt, hogy az egész láda fertőzött. De azonnal be kell locsolnod Dithanos vízzel (2 g/L de én nem méricskélem, csak úgy teszek a vízbe egy jó késhegynyit 2 dcl-be), mert néhány nap múlva szétterjedhet a gomba.
Lenne 1 kérdésem ha az egyik palántás virágládámban találtam 2 eldőlt palántát a palántadőlés tüneteivel akkor már az összes palántára keresztet vethetek ami abban a ládában van? 1 hetes paradicsompalánták . Előreis köszönöm a válaszokat.
Igen, rosszul fogalmaztál, mert valami "szekrényből a napra" vagy valami ilyesmit mondtál. Sokunknál ez nagyon is igaz. Többen nevelünk mesterséges fény mellett palántát, és a mai üvegek sem olyanok már mint régen. Ha valaki ezeket nem kalkulálja bele a napoztatásba, azt nevezhetjük butaságnak is, figyelmetlenségnek is, viszont annak aki tud róla, nem árt figyelmeztetni azt, aki esetleg nem. Na már most elnézést kérek mindenkitől, de addig amíg valakiről nem tudom hogy tud valami, addig nekem annak a valaminek a szemszögéből buta. És inkább tartom butának, és figyelmeztem, mint hogy okosnak tartsam, és ne szóljak, majd nézegessem a megégett palántáinak a képeit, mert mégiscsak buta volt. Ha 100-an legyintenek, "borús időben viszem ki, árnyékolok, rövid időre viszem csak ki, nálam még régi üveg van, stb"
és csak egy valaki kap a fejéhez és mondja hogy "basszus, akkor nem egyből a napra teszem" már akkor is megérte, még akkor is ha a másik 100 engem néz hülyének. És még akkor is, ha annak az egynek a palántáinak sem lett volna semmi baja akkor sem, ha egyből a napra teszi.
Valóban hiba volt városi legendának nevezni a létező jelenséget ahogy hiba volt nem egyértelműen fogalmaznom. Azt viszont simán tartom, hogy a fajtasajátosságokon túl sokkal nagyobb szerepe lehet a korábbi állapotkondíciónak vagy az addigi mesterséges/természetes megvilágítás erősségének az égésben mint a márciusi természetes sugárzás erősségnek, és akkor itt egész szépen körül is írtam, hogy szarul tartott növények esetén előbb következik be az égés, ilyetén ha valaki nem ismeri első kézből a jelenséget az nem feltétlen a szerencsének köszönhető.
De tényleg, ha nem fogadom el, hogy márciusban fehérre hipóz a nap akkor mi lehet még az ok szerintetek?
Én az interneten rendeltem,mert felénk sincs senkinek, kereskedelmi forgalomban se láttam még soha.Három nap alatt megjött,a mag olcsó,de a posta drága.És az eredmény is kétségesebb,mit a bolti.De én bízom,és nagyon akarom,hogy az legyen.
A lilulás másik neve az antociánosodás. Ez főleg a kis gyökérzettel (=korlátolt tápanyagfelvétel) rendelkező fiatal növényeknél jelentkezik a hideg hatására. Biztos láttál/láttatok már meglilult kukoricát.
Ezt vetés/palántázás előtti foszfor túlsúlyos műtrágya bedolgozásával lehet elkerülni, vagy állományban kijuttatott levéltrágyával. A foszfor ugye nem szeret a talajban mozogni, meg hajlamos lekötődni, ezért a legjobb a sorba/ültetőgödörbe szórni.
A kapható starter trágyák 1:5-höz N-P aránnyal készülnek. Kimásoltam a PannonStarter (10-45-2, N-P-Zn) leírásából az ide vonatkozó részt: "Zöldségnövények (szántóföldi és zárt termesztőberendezések) és lágyszárú dísznövények palántázása előtt: 5–10 g/m2 mennyiségben a talajra szórva, majd bedolgozva.
Szőlő, fásszárú dísznövények, bogyós gyümölcsök: 30–50 g/tő, telepítéskor az ültetőgödörbe szórva. Gyümölcsfák: 50–80 g/tő, telepítéskor az ültetőgödörbe szórva."
Szerintem még nincs késő vetni,amelyik magról kint a kertben még sokkal később kel az is terem augusztusban,én is szoktam meghagyni.A paradicsom nagyon gyorsan fejlődik.
