Már csak azért sem, mert a család felbomlásának kiszolgáltatottsága mindkét felet érinti. Tehát ez egyformán érint mindenkit egy párkapcsolatban, érzelmileg kiszolgáltatottak vagyunk egymásnak. Anyagilag, egzisztenciálisan viszont nem. És mint láthatjuk sajnos az anyagi kiszolgáltatottság aztán rárakódhat, és többnyire rá is rakódik más területekre is, lásd egészen addig, hogy kinek van joga aludni, vagy hogy valaki értékét csak a fizetése határozza meg, így neki semmilyen szava nincsen.
Engem legjobban ez a része zavar. Hogy elvárjuk a nőktől a gyerekszülést, de közben a gyereknevelést és háztartási munkát teljesen értéktelennek tekintjük. Most akkor fontos ez társadalmilag, vagy nem?
"A családi létet is magadnak "veszed meg", és igen, vannak költségei. Sokkal nagyobb költséggel, sokkal nagyobb felelősséggel jár, igen, ezt hangsúlyozzák eleget. Amíg a másik , a fontosabb oldal nincs hangsúlyozva, addig nem lesz változás."
A családi létet nem veszi meg az ember. Mivel az nem megvehető.
De egyébként úgy tűnik, hogy a pénz beletétele a gyerekvállalásba azért mégis működik, ebben azért úgy tűnik, igazam van. Mert szerintem az utóbbi években senki nem a családi élet boldogságát sulykolta, csak egyszerűen több pénzt tett bele a gazdpol.
"A gyerekvállalást nem az egyenlőség úgy általában, és nem az egzisztenciális egyenlőség felől érdemes megközelíteni, nem célja ez, nem feltétele, nem ösztönöz több gyerek vállalására az erre való törekvés (lásd sokadszorra Svédországot, de a teljes nyugati világot mondhatjuk)."
Nem tudom. Nekem ez igaziból nem egyértelmű. Az alapján, amit én láttam, adatként.
"Nem értem mit akarsz ebből kihozni. A te célod az, hogy a nőknek annak ellenére ne legyen egzisztenciális és semmilyen hátrányuk, hogy adott esetben gyereket vállalnak."
Nekem ez nem célom. Nem is feltétlenül az egzisztenciáról van szó, inkább az egzisztenciális képességek csorbulásáról. Az én szavamon amúgy nem sok múlik a valóságban. De a vitában mégis elég nagy problémának látom azt a nagyon szélsőséges nőhibáztatást, amit olyanok valósítanak meg, akik soha nem vállaltak ilyen csorbulást. Oké, GabikA egyszer valamivel kevesebbet fizető állást fogadott el, hogy a családdal maradhasson.
Plusz az is zavaró, hogy ez totál ignorálva van.
"Ez rendben van, te ezt szeretnéd, de ez nem feltétele a több gyereknek és ennek elősegítésének nem lesz következménye a a több gyerek, ezt szögezzük már le végre, efelé ne a több gyerekre való törekvés irányából érvejünk."
Szerintem ebben nincs igazad. Szerintem sokaknak ez megugorhatatlan nehézség.
"A gyerekválllalás (házasodás, együttélés és ehhez kapcsolódó dolgok) célja szerintem pusztán a családi létben való élés, aminek része általában az, hogy a nő egzisztenciálisan kiszolgáltatottabb lesz egy ideig, a férfi pedig az egzisztenciáját, az erőforrásait a család szolgálatába helyezi, és szintén kiszolgáltatottabb lesz a szingli léthez képest, mert bármikor felbomolhat körülötte a meghitt családi légkör, ha nem viselkedik megfelelően:)"
Ebben igazad van, és? Nem hasonlítható össze a kiszolgáltatottság, persze, mindkét oldalról van kiszolgáltatottság, az igaz.
Nem erdemes ilyen gyujtooldalak alapjan tajekozodni, nem ernek semmit sem. En a nativ svedekrol beszéltem amugy, mert Svedorszag bevandorlorszag es az egy kisse teves kovetkeztetsekhez vezethet. A nativ svedek a leggazdagabbak es legyenlobbek, tehat kivalo pelda lehetnenek az elmeleted bemutatasara, miszerint az a gyerekszam novelsehez fontos.
"Egy másik ember egzisztenciális fenntartása azért nem igazán aposztrofálható úgy, hogy "hát, igen, vannak költségei". Ha megveszed a magad hegymászó kellékeidet, az a tied lesz, ha másnak veszed meg, az a másé."
Még mindig nem érted. A családi létet is magadnak "veszed meg", és igen, vannak költségei. Sokkal nagyobb költséggel, sokkal nagyobb felelősséggel jár, igen, ezt hangsúlyozzák eleget. Amíg a másik , a fontosabb oldal nincs hangsúlyozva, addig nem lesz változás.
A demográfiás oldalak szerint az egy nőre jutó gyerekek száma Svédországban 2008-ban 1,89, 2013-ban 1,92, 2018-ban pedig 1,93. Mo-on 2008-ban 1,33, 2013-ban 1,34, 2018-ban 1,4.
Ezek nekem összehasonlítható, könnyen hozzáférhető adatok. Nem azt támasztják alá, amit te mondasz.
1,56 tfr-ről csak álmodozunk, nem hiszem, hogy akár csak az 1,5-ig eljutottunk volna.
Egy másik ember egzisztenciális fenntartása azért nem igazán aposztrofálható úgy, hogy "hát, igen, vannak költségei". Ha megveszed a magad hegymászó kellékeidet, az a tied lesz, ha másnak veszed meg, az a másé. De felőlem, ha ragaszkodsz ahhoz, hogy ez ugyanaz, csak a mértékben tér el, akkor térjen el csak a mértékben, és a kötelezettségben. Ha egy évben nincs pénzed nyaralni, nem mész, egy gyerekkel nem csinálhatod azt, hogy most nincs pénzed rá.
De amúgy sz látszik, hogy ha egy nő nem vallal gyereket, nagyon is racionális döntést hoz. Total mindegx lesz neki jön-e Abdullah, meg, hogy 19 milliard emberrel mit kezd a bolygó, és nem kell folyton értéktelen munkát végeznie ingyen.
Azt irtad, hogy ő négyszer olyan értékes, nem azt, hogy négyszer annyit keresett. Ezen akadt fenn pont Nimfa. A munkája se ért négyszer annyit, ha már, de ez már messzire vezet, hogy kinek az adojabol is tamogatja a magyar allam milliardokkal azt a multit ahol ő dolgozik,mennyivel nagyobb beralku ereje van az ottani szakszervezetnek, és miért nem szán több pénzt kutatás-fejlezstesre, ahol én dolgoztam. Plusz azért dolgozhatott ott 4 gyerekes apukakent, mert én ingyen vigyáztam a gyerekeire. Ezért aztán nem fogok tudni előbb nyugdijba se menni, mint ő, ha semmi sem változik, pont ugyanugy 65 evesen mehetek majd el én is. És ha én nulla gyerekes nő lettem volna, akkor nála többet kerestem volna.
Továbbra sem ismered el értékesnek se a gyereknevelest, se a hazimunkat.