Hanyec: Kniezsa szerint a német Hans ’Jancsi’ személynév szláv használatban Han-ként rövidült alakjának -ec – itt kicsinyítő használatú – személynévképzős származéka.
(N. B. A Hovanyec > Hanyec összevonás egyébként a magyraban nem lenne elképzelhetetlen, de ekkor hosszút á-t várnánk: Hányec.)
Kovalik: Cseh-szlovák név: a ’kovács’ foglalkozásnév régi cs. koval ~ szlk. kovaľ változatához járult a leginkább szlovák -ík kicsinyítő képző.
Kotula: Jellegzetes csehes név: a csehben gyakori -a névképző formáns járult hozzá egy etimológiailag összefüggő főnév-ige pár alapjához, vö. cs. kotoul (szlk. kotúľ) ’bukfenc’, cs. kotoulati (se) (szlk. kotúľať [sa]) ’gurít, gördít; gurul, gördül’. A név utalhat a foglalkozás egy jellemző elemére, vagy az illető szokatlan mozgásformáira; ez utóbbihoz adalék, hogy a magyar gurul igéhez hasonlóan ez a szláv ige is kifejezheti a feltűnően kövér ember mozgását.
Morvčik: Ez a Moravec ’morva’ nép-, ill. személynévhez képzett -ík kicsinyítő képzős származék. A kicsinyítő képző miatt elsősorban szlovák fejleménynek lehet gondolni.
Polak: Valóban ’lengyel’ jelentésű szláv személynévből lett családnév. Az -ák ~ -ak ~ -iak toldalék, különösen népnévképzőként való használata a nyugati szláv nyelvekre jellemző. A közelebbi lokáció szinte lehetetlen, ill. attól függ, hogy a biztosra vehető-e ezen Polak írásmód eredetisége. A kemény l és a rövid a ilyen együttese ui. csak a lengyelre jellemző, így ilyen formában ez a név lengyel eredetűnek tűnik. Az önelnevezés családnévvé válásához vö. a m. Magyar családnév (ez kifejezhet más nemzetiségi zárványba betelepült adott többségi népességhez tartozót, de – paradoxként – ilyen nemzetiségűvé lett más nemzetiségűt is, lehet tudatos névváltoztatás eredménye is s í. t.) A cseh, vmint nyugat-szlovák változat kemény l-lel és hosszú á-val áll: Polák; a (közép-, kelet-) szlovák és az ukrán lágy ľ (ly)-jel és rövid a-val: szlk. Poliak, ukr. Поляк; a magyar pedig lágy ly-jel és hosszú á-val: Polyák. Ez utóbbi lehet a szlk.-ukr. alak magyarosodása is, de önálló fejlemény is a lengyel népnév alternatív m. polyák megnevezéséről is. A magyarosodás elbírálásánál mindenképp fontos a hosszú á, hiszen ez a rövid a-s szláv -ak végződés átvételekor is megnyúlik.
Dömök: Minden valószínűség szerint a m. Dömötör (~ Demeter) személynév Döm rövidülésének -k kicsinyítő képzős származékaként kell értelmezni. A Dömötör (~ Demeter) a gör. Δημήτρ(ε)ιος ’Démétér istenhez tartozó’ magyar folytatója latin, ill. szláv (lat. Demetrius, szl. Dimitъrь[ji]) közvetítéssel, amely a III. sz. végi Demeter vértanú tisztelete nyomán terjedt el, elsősorban – de nem kizárólag – a keleti keresztyénségben.
Ad Schweinert: Ha ez településnév is, akkor a település is egy ilyen nevű személyről lett elnevezve. Bér ez esetben természetesen fel lehet vetni, hogy a kérdéses név képzőtlen lakosnév, de mindenképpen a tyúk meg a tojás problémájával szembesülünk.
Birgány, Birgán: Egyelőre az alábbi lehetőségeket látom:
– Az oszmán-török Birkan név magyarosodása. E név etimológiáját még nem sikerült megtalálnom. – A szerb-horvát Brgan személynév magyarosodása: ez áll a szláv -an személynévképzőből és a Brg alapnévhez. Ez utóbbi talán a szb.-hv. brgljati ’hadar’, igével, vagy a n. Burg (< n. Burkhard ’vár+erős’) személynévvel, vagy n. Burg ’vár’, Berg ’hegy, bánya’ (ez utóbbihoz vö. még Berghian, Birgyán csn.-ek alább) helynévvel áll összefüggésben. – A XIX. sz. iparosjegyzékben előforduló Berghian ~ Berghián vezetéknevekkel való összefüggés <http://www.radixindex.com/adatbazisok/rx001/rx001vxb.shtml>. Ezek vagy román alapon értelmezhetők egy n. Berg ’hegy, bánya’ helynévhez képzett lakosnévhez, vagy a fenti Brgan név egy (?romános) alakváltozata, vagy az alábbi ro. Birgianu névé. – A fenti iparosjegyzékben találhatók még magyaros Birgyán, romános Birgianu (ma Birgeanu) vezetéknevek: ezek összevethetők a szb.-hv. brđan(in) ’hegylakó, hegyvidéki ember’ szóval (amely a n. Berg ’hegy’ szó és a szl. -an lakosnévképző lágy változata kapcsolatának tűnik). Ez a név egy szb.-hv. đ (m. gy) hangot nem ismerő közvetítő nyelven keresztül eredményezhetett a magyarban g-s alakváltozatot. Ilyen közvetítő nyelv lehet pl. a román, ahol a kérdéses hangot nemcsak /dzs/ ejtést adhatnak, hanem lágy /gj/-t is: ekkor tehát a fenti lágy /gj/-s Berghian az itt említett /dzs/-s Birgianuval így függene össze. – Gondoltam még magyar alakulatra is: a nyelvjárási m. birge ’birka’ szó régi m. -ny kicsinyítő képzős származéka. Ezek azonban időben nemigen jönnek össze: a -ny képző túl régi, a birge pedig túl fiatal ahhoz, hogy reálisan egy névben „találkozhassanak”. Ezért ezt az etimológiát nem találom tarthatónak.
Gyekinszky: Strukturálisan nem változtatja meg a Gyekiczky név esetén adott etimológiát, csak az alaphelynév hangalakja más: Dekin(ce/stb.). Ennek az -in része viszont értelmezhető képzőként: az -ov birtokos toldalék nőnemű szavakhoz járuló része. Mivel a feltételezett Deka alapnévhez nem találtam szláv etimológiát, ezért a magyar Gyeke (ma: Geaca, Románia) helynévben megőrzött [általam] ismeretlen eredetű m. Gyek szn. -a kicsinyítő képzős származékának tartsam. Az a szláv Dekin(ce/stb.) helynév tehát, amelyet eddig nem lokalizáltam, egy ilyen magyar helynév szláv alakja is lehet (a bemutatott Gyeke az elhelyezkedése miatt kizárható, csak példaként hoztam arra, hogy ilyen létezhet).
Még egy kisebb valószínűségű eset lehetséges: a név mégsem lakosnév, hanem a -ský itt apanévi, ill. szervetlen analogikus toldalék. Ekkor a Dekin egy – vélhetően a m. Gyeka névhez képzett apanévi – szláv személynév lehet.
A Gyekiczky ~ Gyekinszky viszonyához: Nem zárható ki, hogy egymás változatairól van szó, ahol a gyakori -icki ~ -inszki névvégek cserélődtek fel valaki (pl. a lejegyző személy) nyelvi preferenciáinak, „értelmezésének” függvényében. A kérdés ekkor az, melyik az elsődleges. Ha a – kevésbé valószínű – személynévi alapból indulunk ki, akkor a Gyekinszky, ha a helynéviből, akkor bármelyik a kettő közül. A dolog kulcsa itt is a vélelmezett helynévi alapok lokalizálása lenne, de ez itt és most meghaladja az erre fordítható erőimet.
Már az idézted 2825-ös hsz.-od is elgondolkodtatott, de akkor nem kérdeztem meg: a Hanyecnek van valami köze a Hovanyechez, vagy teljesen más az alapja?
Nagyon köszönöm a válaszaid, s egyben a segítséged. Azon igyekszem, hogy minnél inkább hasznosuljon is. Már haladtam is! A család Korbelnek írta a nevét Árva megyében, és azt hiszem ez pontosan jól illeszkedik is ahhoz amit mondtál. Mármint ahhoz ahogy Kossuth neve is ezen ismertebb alakját elnyerte.
Birgány Zoltán: Névjelentés keresés Kedves fórumozók! Régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy nevemnek (Birgány, esetleg: Birgán) mi a jelentése és az is, hogy honnan származik, vagyis melyik nyelvből ered. Kérem, hogy ha valaki választ tud adni kérdésemre irja meg nekem. Kíváncsian várom a válaszokat!
Halasan koszonom gyors es nagyon erdekes, hasznos valaszait. Csaladkutatasomban is komoly segitseg lehet a nevek eredete, tovabb tudok kutakodni azoknal a csaladfa-agaknal is ahol elakadtam.
Varom Nazsimczurankrol is esetleges elgondolasat, udvozlettel
Grnyak: E név ma a lengyel névanyagban szerepel Grniak írásmóddal. Ez vlsz. a le. Górniak variánsa olyan déli lengyel nyelvjárásban, amely átmenetet képez a szlovák felé. Ha ez igaz, akkor a jelentése ’hegylakó, felföldi’, és szlovákul a Horniak (Horňák) felel meg neki.
Egy másik etimológia is lehetséges, amikor a le. garniec, garnek ~ szlk. hrniec ’fazék, bödön’ szavak képzőcserés származékának vélhetjük a nevet.
Gyekiczky (Gyekiczki) ~ Dekiczky: Ez d-s változatot szlovákul kiejtve, megkapjuk gy-s változatot, ui. eredeti szláv szavakban az e, i előtti d a szlovákban lágyan gy-nek ejtődik. A név egyébként formailag egy szlk. Dekice (vagy hasonló) településnévből képzett lakosnév. Ilyen települést eddig nem találtam, az alakilag legközelebbi hozzá a besztercebánya környéki szlk. Dekýš ~ m. Gyökös, de ennek Dekýšsky (magyarosan ejtve: gyekís-szki, vagy gyekíszki) lenne a melléknévi alakja. Azonban a magyarban nem ritka az sz hang k előtti c-vé változása, így lehet, hogy a magyar cz másodlagos fejlemény, és mégis ez a helynév áll a vezetéknév mögött.
Muranicz, Muranitz, Muranics: Az -ić ~ -ič ~ -ic végű szláv nevek apanevek: nem a lakhelyre, hanem a felmenő személynevére utalnak. (Kivéve a megnémetesedett neveket, ahol a n. -itz végződés állhat a szláv -ec helyett, amely képezhet lakosneveket.)
Ezek a nevek tehát egy Muran(in) nevű személy leszármazottait jelölik. A Muran(in) már etimologizálható lakosnévként, de nem egy konkrét településre, hanem a Mura folyóra utal.
> Ez: Gudeausky/Gudeauski, perse régi gót betűkkel. ( Még szerencse, hogy néhány éve megtanultam olvasni ezt az írásmódot:):):):) ).
A gót betűkkel vigyázni kell, mert a csehes variánsában a sima g betű a /j/ hangot jelöli – a csehben ui. gyakorlatilag nincs /g/ hang, a j betű pedig rendszerint a hosszú /í/ jele volt, így a „funkciótlan” g-t használták a j eredeti hangértékében. A cseh még az idegen szavakban is kerüli a g-t, a szlovák kevésbé, így a szlovák anyagban a /g/ hang jelölésére ékezetes ğ vagy ġ járta.
Ez persze ilyen szigorúan a nyomtatott anyagra igaz, kézírásban lehetett átmeneti, a némethez közelítő gyakorlat. Itt a /g/ olvasatot támogatják a k-s párhuzamos alakok. Egyébként akár Judovský alakot is lehetne ebből rekonstruálni.
Hergovits / Hergovics: Valóban vannak jelenkori szlovák Hergovič családnévre utaló adatok, de eredtileg ez nem lehet szlovák név, ui. az eredeti szláv g a szlovákban (csakúgy, mint a csehben) a középkorban h-vá lett. Formailag a név lehetne lengyel (Hergowicz) vagy délszláv (szb.-hv. Hergović, szln. Hergovič), a jelenkori előfordulási adatai az utóbbira engednek következtetni.
A név elterjedési útja délszláv > magyar > szlovák és délszláv > szlovák > magyar is lehet, tehát nem tudható, hogy a magyarba melyik szláv nyelvből jött.
Pusztay: Ez magyar lakosnév. Arra utal, hogy az első elnevezett külterületen, azaz pusztán lakott.
A Šprka megfelelhet a n. Sperger név csehországi német ejtésen alapuló csehes változatának.
> egyik evben Mesdorfer-kent, masikban Slosszarik(Slossziarik, ..)-kent volt feltuntetve ugyanaz a szemely
Itt azt feltételezhetjük, hogy az illető eredeti neve Šlosiarik ~ Šlosárik volt (n. Scloß ’zár’ + szlk. -ár foglalkozásnév-képző > šlosiar ~ šlosár ’zárkészítő, lakatos’ + -ik kicsinyítő képző), a forráshelyen viszont a korábbi lakhelyére utaló német Mesdorfer lakosnévi ragadványnevet kaphatta. – Ilyen helyet cseh, szlovák vonatkozásban nem találtam, de talán szóba jöhet a n. Matzdorf (m. Mateóc, Hernádmáté, szlk. Matejovce [nad Hornádom], Maťáska, Matiašok), térképen: <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=Hernadmate>).
> te is a hazai szlovák közösség tagja vagy s ráadásul ki is szoktál járni
Itt valami kis félreértés lehet. Valóban a magyarországi szlovák közösség tagja vagyok, de igen-igen ritkán járok kint.
Ezen kívül genealógiával nem foglalkozom, csak etimológiával, így az ősök kutatásának praktikus kérdéseiben teljességgel járatos vagyok. Ilyen téren, beleértve a szlovákiai kutatási lehetőségeket is, a Családfakutatás c. topikot ajánlhatom.
> de valahol olvastam, hogy a valamikori felvidéki területeken leginkább is a Német és a Magyar nemzethez tartoztak a felsőbb osztályok tagjai, és hogy ez sérelemes is volt az akkoriban már jobbára szlovákok által lakott területen a szegényebb néprétegek számára
A kisnemesség körében voltak szlovákok, szlovák vezetéknévvel ilyen család volt pl. Kossuth Lajosé (szlk. régi košút ’szarvasbika; őzbak’) – a család másik ága szlovák identitású volt.
Szirmay Antal a Hungaria in parabolis c. munkájában a XIX. sz. közepén ég az alábbi rigmust is sikeríti a helyzet megvilágítására:
„Radvánszky, Mednyánszky, Trsztyánszky, Rudnyánszky, [...] Szterjenszky, Jeszenszky — títo všetci dobre vedia po slovensky.”
Azaz a csattanó magyarul: „ezek mind jól tudnak szlovákul”.
A probléma az, hogy a XVII. sz.-tól a szlovák nemesség körében erőre kapott a magyar nemzeti szellem, és asszimilálódtak nyelvileg és identitásukat tekintve. Először a tehetősebb nemesség, később a köznemesség és a hétszilvafások. Ez utóbbiak esetén jellemző példa a Kossuth család, ahol Kossuth Lajost megelőző generációra tehető a magyarosodás, és az is csak a család ezen ágára terjedt ki.
A cseh köznemesség pedig – mivel birtokaik a cseh függetlenségi háborúk megtorlásaképpen zömmel osztrák kezekbe kerültek – a Habsburg Birodalom egyik legmozgékonyabb rétegét alkották, nemesként polgári foglalkozásokat űzve előszeretettel települtek a nyelvileg rokon népességű magyarországi területekre.
> Nem tudod, van-e létezhet-e Brezno-ban vagy általában a szlovák névadásban olyan ami a Kínoshoz hasonló szó. Márcsak azért is mert amennyire én tudom Brezno hagyományosan szlovák településnek mondható nagyon régtól fogva, viszont ez a név ebben a formában nem tűnik szlováknak.
Nem létezik a Kínoshoz hasonló szó, név, ami szóba jöhetne. Az 1890. évi népszámlálást feldolgozó 1892-es helységnévtár megtalálható itt: <http://konyvtar.ksh.hu/helysegnevtar/1892/index.html>. E szerint az akkori Breznóbányán éltek református vallásúak: ezeknek magyaroknak kellett lenniük. – Ez még nincs az 1873-as helységnévtárban <http://konyvtar.ksh.hu/helysegnevtar/1873/index.html>, így a két időpont között vlsz. betelepüléssel számolhatunk.
Semmi nem indokolja tehát, hogy a Kínosban ne magyar nevet keressünk. Azonban az evangélikus vallás a magyar eredet ellen szól. Így lehet, hogy a magyar név ellenére, végső soron nem magyarokról, hanem németekről vagy szlovákokról van szó. Erre egy esetleges névmagyarosítás lenne a magyarázat: a XIX sz. derekán ennek nagy divatja volt. Bár ennek ellentmondani látszik, hogy az azidejű családnévváltozásokat feldolgozó adatbázisban, a Kínos nem szerepel felvett névként: <http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003007.shtml>.
Eva NAZSIMCZURA osanyank nevehez kiegesziteskeppen:
A nevet O-Dombovar romai katolikus anyakonyvi bazisaban talaltuk. Az 1870-es
evek elejen ujrahazasodott-akkor 49 eves -ukapa edesanyja nevekent. Az ukapa
a Trencsen megyei Olesna-bol jott at es Dombovar kornyeken szolomuvelessel foglalkozott .
Az ukapa neve is erdekes, a hazassagi ak.-i bejegyzesben Sperger (Sprka)-kent
szerepel. Edesapjakent Martinus Sperger van bejegyezve.
A trencseni anyakonyveket sajnos meg nem lattuk.
Egyelore ennyit tudok hozzatenni a mar megirtakhoz. Koszonom faradozasat.
Meg egy csaladnev-torteneti erdekessegunk, talan tud valamit hozzafuzni.
Egy masik ukapank, aki Selmecbanya kornyekerol jott at az 1820-as evekben Nogradba es csaladot alapitott, hol a Mesdorfer, hol a Slosszarik nevet hasznalta,
amit szinten nem tudunk mire velni. Sok gyermeke szuletett, s egyik evben Mesdorfer-kent, masikban Slosszarik(Slossziarik, ..)-kent volt feltuntetve ugyanaz a szemely apakent.(A helysegnevek ugyanazok voltak.)
Mi lehetett vajon az ok s mi a velemenye a nevekrol? Elore is koszonom.
Konnert: A n. Konrad (< ’merész+tanács’) személynév régi, ejtéskönnyített változatából lett családnév.
Schweinert: A n. Schweiner név, ún. szervetlen szóvégi -t-vel kiegészült változata. A Schweiner a n. Schwein ’disznó’ szóból eredetű foglalkozásnév: jelenthetett eredetileg kanászt (disznópársztort), disznótenyésztőt, -kereskedőt, de (jellemzően disznót feldolgozó) böllért, mészárost is.
Brandschott: E névre nem találtam etimológiát az irodalomban. A név azonban a mai német köznyelvben is ismert ’tűzfal’ jelentésű közszóként. Az ilyen típusú nevek általában az illető elnevezéskori lakhelyének jellemzőire utalnak, adott esetben tehát az illető lakhelye valamely tűzvédelmi építmény közelében lehetett, vagy azzal volt egybeépülve.
A Muranicz, Muranitz, Muranics családnév jelentése ill. az ugyanilyen nevű település (talán Horvátországban volt a 17-18. században) lokalizálásában kérném a segítségeteket.
Köszönöm a választ, meglehet nyakatkertre sikeredett a szövegem, de mint írtam a fórum nyújtotta lehetőség kissé lázba hozott. Ami a Korbely-t illeti, magam is eléggé bizonytlan vagyok,-és az is maradtam- mert noha a névalak erősen Szlovák-Cseh sugallatú, de valahol olvastam, hogy a valamikori felvidéki területeken leginkább is a Német és a Magyar nemzethez tartoztak a felsőbb osztályok tagjai, és hogy ez sérelemes is volt az akkoriban már jobbára szlovákok által lakott területen a szegényebb néprétegek számára. Persze ez nyílván nem jelenti azt, hogy nem voltak Cseh/Szlovák nemesek, viszont azt jelenti-ugyan meglehet csak számomra-, hogy akkor nem tudhatok meg róluk semmit. Én amúgy jellemzően szlováknak érzem magam, viszont sajnos a történelem fintora, hogy mivel majd minden felmenőm Szlovákiából való, így gyakorlatilag esélyem sem nyílik az ő megismerésükre, dacára akár annak is hogy szinte mind szlovák v. szláv. Azért is írtam előzőekben egyszerre talán túlságosan is sok mindent, mert korábban olvastam valakit aki eléggé durván nyílvánult meg veled szemben-amivel nem értek egyet-viszont a te válaszod kapcsán ti.:te is a hazai szlovák közösség tagja vagy s ráadásul ki is szoktál járni úgy éreztem sikerült a megfelelő emberrel találkozni aki segíthet eligazodnom az őseim kutatása felé vezető igen rögös úton. A hölgy aki Breznoban élt valójában öngyilkos lett, valójában a hóra feküdt ki és valójában Kínos Borbála volt a neve. Valamikor az 1890-es évek körül lett öngyilkos-pontosan én nem tudom-a nagymamám még igen az ő lánya is Kínos Borbála volt. Az ő édesapja akivel nem házasodhattak össze-ez volt az öngyilkosság oka-bizonyos Lőrincz István nevű úr volt. A Kínos névnél az fikció volt a részemről, hogy Szent Borbálához köze lehet-viszont a név olyan furcsa nekem. Nem tudod, van-e létezhet-e Brezno-ban vagy általában a szlovák névadásban olyan ami a Kínoshoz hasonló szó. Márcsak azért is mert amennyire én tudom Brezno hagyományosan szlovák településnek mondható nagyon régtól fogva, viszont ez a név ebben a formában nem tűnik szlováknak.
Patera: Cseh név, a jelenkorban vannak szlovák adatai, történetileg pedig lengyelek is. A szintén erről a területről való Paterek, Paterko, Paterik, Paterok stb. vezetéknevek egy régi Pater személynév létére engednek következtetni, melyek az említett nevek különféle képzőkkel kicsinyített származékai. A Pater alapnévre több etimológia lehetséges: – A latin pater ’apa’ szó csehbe is ’atya, pap, szerzetes’ jelentésben átkerült méltóságnév. A méltóságnevek családnévvé válásához vö. Deszpod a 4060-as hozzászólásban. – Ugyanez német közvetítéssel, vö. n. Patermann vezetéknevek. – A cseh patro ’emelet, szint; csűr v. pajta padlása’ szó. – Esetleg a cseh pátrati ’vizsgál, nyomoz, kutat stb.’ ige. – Az -r lehet, hogy szláv kicsinyítő képző, így talánegy további Pat- alapnévvel is számolhatunk; ennek lehetőségét a régi le. Patara, Patarz stb. személynevek vetik fel. Ebben az esetben az alapnévhez vö. cseh pata ’sarok’ szó.
Schramek: Ez egy német-szláv-német „csiki-csuki”. Az alapja a n. Schramm(e) személynév (ebből mai n. vezetéknév is), amely a n. Schramme ’barázda; (kard-, kés-) vágás; vékony, hosszú sebhely’ szóból ered az első elnevezett ilyen jellegzetessége alapján. Ez a német-szláv együttélés zónájában átkerült a szlávba (csehbe, szlovákba, lengyelbe), és kiegészült szláv -ek kicsinyítő képzővel: cs.-szlk. Šramek, le. Szramek. Ez a név aztán továbbra is a német-szláv együttélés területén – akár a család elnémetesedése miatt, akár adminisztratív stb. okok folytán – a németes Schramek írásképet vette fel.
Stomecky: Ez -ský képzős szláv lakosnévnek tűnik, azonban az alapjául szolgáló lakosnevet nem sikerült megtalálnom, sőt tkp. rekonstruálnom sem, mert eléggé nem szlávos. Esetleg romlott névalak pl. Štomnický helyett, ekkor az alaphelynév lehetne a Štomnice. Lokalizálni ezt sem sikerült, de a MapQuest előhoz Csehországban egy németes helyesírású(!) Stomnitz helynevet, amely ennek megfelelhet <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=CZ&city=Stom>.
A másik lehetőség, hogy a -ský képző nem eredeti funkciójában áll, hanem egyfajta apanévképzőként (vö. a magyar -i/y ugyanilyen kettős funkcióját) Cseh területen ez ritka, de azért előfordul. Ekkor a Google-n adatolható n. Stometz vezetéknév egy változatának tekinthetjük. Ez utóbb formája tipikusan szláv, végén a szláv -ec személynévképző állhat, de a Stom- alapjához nem találtam etimológiát. Esetleg ide lehet vonni a n. Stomitz vezetéknevet, és esetleg a Stamitz-ot is.
Lehet a fenti kettő „kompromissza” is, ha a n. Stometz ~ Stomitz pl. egy azóta kihalt elbai szláv helynév németes formája, és ebből lett képzőtlen lakosnév német nyelvterületen, ill. -sky képzős lakosnév (vagyis a kérdezett név) szláv területen.
P.S. Abba most nem is merek belegondolni, hogy a c-ről – az alábbi Novacekhez hasonlóan – lemaradt az ékezet, és valójában Štomačký névről lenne szó. Gyors vizsgálatom ehhez talált reális etimológiát, a részletes vizsgálat pedig nagyon időt rabló és terjedelmes lenne.
Novacek: Eredeti helyesírása: cseh-szlovák Nováček. Ez a Novák alapnév -ek kicsinyítő képzős származéka. (A kicsinyítés itt két Novák elkülönítést szolgálhatja, esetleg érzelmi viszont, kisebb testméretet, fiatalabb életkort stb. jelenthet). Az igen gyakori Novák név a nový ’új’ melléknév -ák személynévképzős származéka, és ’új betelepülő, újonnan jött <a faluban>’ jelentést fejez ki.
N.B. A szlk. nováčik ’kezdő, újonc’ főnév ezzel párhozamos fejlemény a Novák vezetéknév köznévi alapjából.
Kudejovsky, Kudíjovsky, Goudejovsky; Kudinovszki: Ez -ský képzős szláv lakosnévnek tűnik. Az első három alakot viszonylag könnyű összehangolni, egy Koudejov(o/ice/ka/stb.) cseh alaphelynév rekonstruálható belőle (a közcsehben az ou kettőshangzó áll az eredeti hosszú ú helyett, amely egyes morva nyelvjárásokban megmarad [a szlovákban mindig]; a csehben nincs eredeti g, ezért az számukra a bajor-osztrák zöngétlenülés analógiájára egyszerűen a k hang egyik variánsa). Ilyet ugyan nem találtam, de van hasonló Koudelov <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=CZ&city=Koud>. A „mi” nevünk ettől vagy független, azóta eltűnt helynév, vagy az l ~ j változás mögött a szlovák–kelet-morva lágy ľ (vö. szlk. Kudeľa csn. :> Kudeľov ’Kugyeláé’) áll, ill. annak hanghelyettesítéses átvétele (akár a csehben, akár a magyarban). – Mindenesetre jelenkori adatot csak egyet találtam a szlovákiai Stomfából (szlk. Stupava). Ennek alakja Kudijovský, amely arra utal, hogy eredeti l-lel a j helyett mégsem számolhatunk (hacsak a név végső soron nem cseh eredetű).
A Kudinovszki etimológialag nem vonható össze a fentiekkel. Ha mégis abból ered, akkor valami igen jelentős szervetlen (értsd: a nyelvből nem következő) torzító hatást kell feltételeznünk. Ugyanez a helyzet a fordított iránnyal is, ha a Kudinovský lenne az eredeti, és a K(o)udijovský a másodlagos. További lehetőség az, hogy névcsere történt, és egy, a fentiektől független Kudinov(o/ice/ka/stb.) nevű helyre utaló lakosnévről van szó. A „célterületen” ilyet nem találtam, de Oroszországból adatolható <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=RU&city=Kudin>, így léte más szláv területen is feltételezhető.
Esetleg nem lehetne beszkennelni / jól ledigifotózni az anyakönyvnek azt a bejegyzését? Egyelőre még mindig nem tudtam elindulni, hátha a vizuális élmény meghozna valamiféle ihletet.
Másik kérdésem: az a katolikus, milyen katolikus?
Harmadik: az a hely, ahol a kérdéses anyakönyvi bejegyzés készült, hol van? Milyen nyelvű volt ott az anyakönyvvezetés?
Ad Nüb(e)l: A schleswig-holsteini helynevek etimológiájához az találtam, hogy az valóban személynévi alapú, és a Niebel < Nebel ’köd’ család-, ill. személynevek helyi változata. ugyanezen személy név áll a Nibelungok (Nibelung = Ni(e)bel leszármazottja) mitológiai-irodalmi név mögött.
