Hát akikkel három évig minden harcukban együtt harcoltak. Nem emlékszel?"
Nézzük az eredetit:
""Egyáltalán nem életszerű, hogy a besenyők rátámadnak a kazárokra, azok meg legyőzik őket, majd birkamód nézik, hogy a szövetségesüket elhajtsák mellőlük."
Miféle szövetségesről beszélsz? "
És akkor:
, A besenyők teljes népe 840-ben támadt a kazárokra. Most viszont arról beszélgetünk, ami 860-ban történt. Ekkor csak a besenyők egy része támadt a magyarokra, igaz, ezt csak Kazárián keresztül tehette.Miért is hagyták ezt a kazárok? Ez itt a kérdés. A válasz pedig az, hogy épp egy lázadást akartak leverni, amit három évig nem tudtak megtenni, mert a lázadó kazárok mögött ott voltak a magyarok. A kazárok tehát erősítést kértek a besenyőktől a lázadók és a magyarok ellen. Ez az erősítés volt a kangar támadás, ami valszeg először a lázadó kazár területeket érte, aztán a magyarokra zúdúlt.
A magyarok szövetségesei tehát ugyan kazárok voltak, de nem azok, akikre te gondolsz. Azok a kavarok (lázadó kazárok) voltak, vagyis a kazárok ellenségei (és nem szövetségesei).
"Mániákusan ragaszkodsz ahhoz az Azovi-tengerhez, pedig oguzok 1040 körül jelentek meg azon a vidéken, a Gurz-tenger már csak ezért sem lehet Oguz-tenger..."
Azt már kiderítették, hogy a Gurz tengernek semmi köze az úzokhoz.
Az is biztos, hogy a kazár besenyők a kazárok meg a Gurz tenger között vannak, tehát a Gurz tenger nem lehet a Fekete-tenger, hanem csak az Azovi tenger.
"sokszor elmondtam, azért sem lehet, mert az Azovit az arabok nem tekintették tengernek"
Felesleges volt, mert a Hudud nem arab, hanem perzsa alkotás.
"És ezt most már másodszor írom le neked, jó lesz, ha megjegyzed végre. "
Pont ezt fejtegettem, hogy ez egy légből kapott mese. Tehát ha igazolni akarod, akkor nem a DAIt kellene folyton felhoznod, mert egy dolgot saját magával nem igazolunk... Kultúrkörökben."
Miről is van itt szó?
"A datálásról. A DAI egyértelműen ír: "...a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre." (a besenyők egy része, a kangarok támadást követően).
Abban pedig biztos lehetsz, hogy Etelközbe nem 893-ban mentek a magyarok lakni, hanem előbb, azaz 860-ban."
Mint már írtam, a DAI ésmásik két forrás szól arról, hogy a besenyők egy része megtámadott egy népet, elüldözték őket, és a helyükre költöztek. Itt tehát nem a tény a kérdés, hanem az esemény időpontja. Ez az esemény biztos, hogy 840 után történt, és az is biztos, hogy 862 előtt, mert ekkor jelentek meg a magyarok a nyugati forrásokban (ismeretlen ungrik a Bajor Geográfusnál). 893 tehát felejtős, ha van DAI, ha nincs.
De itt a második besenyő háború indokairól, lefolyásáról is szó van. Erről meg írtam már. A kazár polgárháború záróeseménye volt a kangar támadás, ami nem csak a magyar törzsszövetséget szabdalta fel három (több) darabra, de egyben elvágta a magyarokat a kazároktól. A kavarok tehát csak a magyarokkal együtt tudtak Etelközbe menekülni, márpedig a kavarok a DAI-tól független forrásban is szerepelnek, tehát létezett a kazár polgárháború, aminek a zárásáról kazár oldalról is van forrás. A kazárbég 860-61-ben legyőzte az "ellenfelét". Akkor és ott ez nem lehetett más, mint a kavar-magyar szövetség.
"Azt hittem, hogy ennek a megvitatása lesz a topik feladata. Szép feladat lenne. "
Az lenne, ha úgy állnál hozzá. Ehhez történetesen azzal kellene foglalkoznod, amit felhoztam, s nem azt félresöpörve nyomnod a saját virtuális mesédet.
"A DAI olyan biztosan biztos, hogy nem igaz. Viszont kihámozható belőle egy koherens történet, amit aztán egyéb források és régészeti leletek is igazolnak."
Ezt a lírai lózungot mások is elmondták, csak a koherens történet nem életszerű, a régészeti leletek nem támasztanak alá, a más források meg jelentős ferdítés után hozhatók szinkronba.
Szóval a lírai lózung igaz, DE...
Minden szót másképp kell érteni, mint azt általában teszik. tudom, hogy az átértelmezések mestere vagy, de itt most a szavakat általánosan használt értelmükben értem. Úgy pedig a DAI verziója egyszerű blöff. Politikai propagandaszöveg, valóságtartalma csekély, a hitele meg nulla.
A fuldai bejegyzés idején, 896-ban Szimeont a Mindenható segíti hatalmas győzelemhez. Bizánci a forrás, nincsenek besenyők benne. A kangaros mese tökéletesen illeszkedik egy kangar-szabír háború leírásához, Levedi hozzácsapásával. Semmit nem kell rajta változtatni, semmit nem kell ferdíteni, a történet megáll, s térben és időben is elhelyezhető, magyarázható. A turk-besenyő konfliktusba való adaptációja viszont számos sebből vérzik...
Hát akikkel három évig minden harcukban együtt harcoltak. Nem emlékszel?
"A kazárok nem tűrték meg az ellenségüket (besenyőket) maguk mellett. Elhajtották őket északra. Az ott élő kusnarenkóiak meg szétszóródtak, nagy részük a zárt erdőn keresztül (Kazáriát megkerülve) a Dnyeperhez menekült. "
Nem bírsz szabadulni ettől az elhajtás sztoritól...
A steppén nem így működtek a dolgok. Olvasd el a Mongolok Titkos Történetét. A szemlélet miatt. A steppén nem hajtanak el népeket, hanem alávetnek. Kell a katona a harcokhoz. A türk kagán egyenesen tajtékzott az avarok meglépése miatt... Az elégedetlenek útrakelnek, de ez ritkán az egész nép. A besenyők is ott vannak az oguzok közt még Anatóliában is, sőt Manzikertnél a bizánci oldalon lévő testvéreiket is átállítják... Szóval nagyon el vagy tájolva, s teljesen torz alapokon építesz légvárakat...
"A Kazár Birodalom a Volgától keletre nem terjedt ki. Ezt az is bizonyítja, hogy a besenyők a Volgánál (a túloldali kazárokkal szemben) éltek (DAI)."
A kettő nem zárja ki egymást. A kazároktól északra burtászok éltek, s adóztak a kazároknak. A besenyők pacifikálása csupán azt jelenti, hogy megmaradnak a lakhelyükön, de a kazár kagán kegyéből, cserébe évente lovakat adnak ajándékba, a kagán seregében zsoldosként ténykednek. Vannak olyan elképzelések, hogy Sarkelben besenyő zsoldosok tanyáztak. De a kazár besenyők is kerülhettek a Kubán-Don vidékére az "oszd meg és uralkodj" elvén. Aztán egy évszázad múltán a megszépítő emlékezet már azt mondta, hogy megrohanták, s elfoglalták a területet. A konfliktuózus kapcsolatból az is következhet, hogy fellázadtak, s önállósították magukat. Akkor is "elfoglalták" a területet. A diplomatikus megfogalmazás nem korunk sajátja, régen is tudtak körmondatokban eufémisztikusan fogalmazni... A messziről jött ember meg azt hitt, amit akart.
" Egy biztos. A kazár besenyők vagy az Azovi tenger keleti oldaláőra, vagy az északira (esetleg mindkettőre) költöztek, tehát nem szubbotcára telepedtek."
Mániákusan ragaszkodsz ahhoz az Azovi-tengerhez, pedig oguzok 1040 körül jelentek meg azon a vidéken, a Gurz-tenger már csak ezért sem lehet Oguz-tenger... De sokszor elmondtam, azért sem lehet, mert az Azovit az arabok nem tekintették tengernek, a Hudud elején felsorolja a nagy vizeket, olvasd el, ha nekem nem hiszed el...
"És ezt most már másodszor írom le neked, jó lesz, ha megjegyzed végre."
Pont ezt fejtegettem, hogy ez egy légből kapott mese. Tehát ha igazolni akarod, akkor nem a DAIt kellene folyton felhoznod, mert egy dolgot saját magával nem igazolunk... Kultúrkörökben.
"Úgy látom, SB a (déli) morvákkal akarja összehozni a mirvatokat. Én viszont azt gondolom, hogy ezek szubbotca népét jelentik."
Sem ez, sem az. Nem tűnt fel, hogy arabul is beszélnek? Meg a rómaiak nyelvén is? S akkor gondoljuk hozzá az arab nyelv sajátosságait is.
Szerintem itt egyszerűen egy 'lovasok' jelentésű muruwwat szó szerepelt az eredeti forrásban (az arab sajátosságai miatt m.r.w(w).t) Ugyanakkor egy másik forrásban szintén szerepelt egy másik nép, történetesen a morvák (arab írásban m.r.w.t). A Hudud kompilátora egyszerűen összeszerkesztette a két leírást a nevek (arab írású) összecsengése miatt. Ezért beszélnek két nyelvet, keresztények, öltözetük hasonlít az arabokéhoz, stb.
Egyébként pont erre alapozva mondtam azt korábban, hogy itt lennének a "szavárdok", mint fekete öltözetű lovasok, akik a Kalifátusból kerültek a steppére, majd onnan honfoglalóink közé, s vitték be az arab sajátosságokat pl. a nyelvbe is. De ez nem az a topik...
"A DAI olyan biztosan biztos, hogy nem igaz. Viszont kihámozható belőle egy koherens történet, amit aztán egyéb források és régészeti leletek is igazolnak. "
Azt hittem, hogy ennek a megvitatása lesz a topik feladata. Szép feladat lenne.
"A három forrás háromfélét állít. Csupán a DAI Prokrusztész-ágyába kényszerítve maszatolás után állítanak "egybehangzóan"."
De hát a többiek nem használták forrásnak a DAI-t. Vagyis három független forrás számol be egy eseményről a maga módján.
Jól felismerhető bennük az, ami közös.
1. A besenyők kettéváltak
2., egy másik népet legyőztek és a besenyők egy része a helyükre telepedett.
"Az esemény, hogy a besenyők nyugatról keletre költöztek azonos, ezt elfogadhatjuk. A tér- és időkoordináták viszont különböznek. Ha a muszlim források tévednek"
Egyik forrás sem említ dátumot. A muszlim források sem.
Nem a források tévednek, hanem a forrásoknak a korunkbeli interpretálói.
" Ha a muszlim források tévednek, akkor a DAI miért olyan biztosan igaz, hiszen abban is sok pontatlanság, belemagyarázás van az értelmezésektől függetlenül."
A DAI olyan biztosan biztos, hogy nem igaz. Viszont kihámozható belőle egy koherens történet, amit aztán egyéb források és régészeti leletek is igazolnak.
"Egyáltalán nem életszerű, hogy a besenyők rátámadnak a kazárokra, azok meg legyőzik őket, majd birkamód nézik, hogy a szövetségesüket elhajtsák mellőlük."
Miféle szövetségesről beszélsz?
"Ellenséget nem szokás megtűrni maguk mellett"
A kazárok nem tűrték meg az ellenségüket (besenyőket) maguk mellett. Elhajtották őket északra. Az ott élő kusnarenkóiak meg szétszóródtak, nagy részük a zárt erdőn keresztül (Kazáriát megkerülve) a Dnyeperhez menekült.
"a steppei logika szerint a kazárok igenis alávetették a besenyőket, pacifikálták, különben a besenyők számára nem nőtt volna fű... "
A Kazár Birodalom a Volgától keletre nem terjedt ki. Ezt az is bizonyítja, hogy a besenyők a Volgánál (a túloldali kazárokkal szemben) éltek (DAI). Fönn északon meg már nem is kazárok éltek 860 előtt sem a Volga nyugati oldalán (barszilok). A kusnarenkóiak (későbbi szubbotcaiak) meg ráadásul messze éltek a Volgától. Olyan 300 km-re onnan, a Bjelaja völgyben.
"Tipikus maszatolás. Az igaz, hogy egyezően közli, hogy két csoportjuk van. Egyik elszakadt a másiktól. Eddig egyeznek. Viszont a datálás nem stimmel"
Nem csak a besenyők kettéválása egyező. Az is mindhárom forrásban azonos, hogy legyőztek egy népet, és a helyükre telepedtek.
Tehát. Oda költöztek, ahol előttük a a honfoglalók laktak!!!!!
Egy biztos. A kazár besenyők vagy az Azovi tenger keleti oldaláőra, vagy az északira (esetleg mindkettőre) költöztek, tehát nem szubbotcára telepedtek. Vagyis: a honfoglalók népe nem csak szubbotcaiakból állt!!!!
Mostmár akkor az a kérdés, hogy kik is laktak a megjelölt területen a kazár besenyők előtt? Azaz 860 előtt. A válasz adott: szaltovó népe, annak is a bolgár-szavar összetevője. A szaltovóiak tehát honfoglalók lettek, és a Hudud-ban valszeg belső bolgárok néven ismertek.
A datálásról. A DAI egyértelműen ír: "...a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre." (a besenyők egy része, a kangarok támadást követően).
Abban pedig biztos lehetsz, hogy Etelközbe nem 893-ban mentek a magyarok lakni, hanem előbb, azaz 860-ban.
És ezt most már másodszor írom le neked, jó lesz, ha megjegyzed végre.
"Mivel a korabeli forrás mégiscsak autentikusabb... Az pedig odahelyezi őket..."
A Hudud még a DAI-nál is több pontatlanságot tartalmaz. Épp ezért igen nehéz kifésülni belőle az általa említett népek helyzetét. Sőt. Nagyon ismerni kell a 9. szd második felének a történetét már csak ahhoz is, hogy értelmezzük a Hududban említett népeket. A topikbeli rövid szereplése során kiderült, hogy Sudár Balázsnak is komoly kihívást jelentett a népek elhelyezése, tovább megyek, nem is sikerült neki, mert nem értette meg, hogy a volgai bolgárok egy népi konglomerátum ugyanazon népekből, mint a honfoglalók. (A MÖT még mindig ott tart, hogy a honfoglalók egy homogén népet alkottak.)
Enélkül viszont a Hudud egy zagyvaság.
"§ 46. Discourse on the Country of Mirvāt
East of it are some mountains, and some of the Khazarian Pechenegs (Bachanāk-i Khazar); south of it, some of the Khazarian Pechenegs and the Gurz Sea; west of it, some parts of the latter (ba'ḍī daryā-yi Gurz), and the Inner Bulghārs; north of it, some of the latter and the V.n.nd.r mountains. They are Christians and speak two languages: Arabic (tāzi!) and Rūmī (Byzantine Greek?). They dress like the Arabs. They are on friendly terms (yārī kunand) with the Turks and the Rūm. They own tents and felt-huts (khudāvandān-i qubba va khargāh).
§ 47. Discourse on the Country of the Khazarian Pechenegs
East of it is the mountain of the Khazars; south of it, are the Alāns; west of it, is the Gurz Sea; north of it, are the Mirvāt . These people were formerly a group of the Pecheneg Turks (Turkān-i Bachanākī); they came here, took the country by conquest (ba ghalaba īn nāḥiyat bisitadand), and settled down in it. "
Szóval a mirvatok.
Úgy látom, SB a (déli) morvákkal akarja összehozni a mirvatokat. Én viszont azt gondolom, hogy ezek szubbotca népét jelentik. Legalábbis az elhelyezkedésük nagyon arra hajaz. Fontos infó, hogy a mirvatok nem szomszédosak a kazárokkal. A kazárok és a mirvatok közt tehát ott kellett lenni a kazár besenyőknek, akik viszont határosak a mirvatokkal is, meg a kazárokkal is. Ez csak akkor lehetséges, ha a kazár besenyők a Don torkolattól északra is éltek.
Kérdés még, hogy mely korszak állapotát írja le a Hudud. Attól tartok, hogy a különböző népeket különböző korbeli helyzetükben írja le. A kazár besenyőkről tudhatjuk, hogy 860után kerültek át a Volgán.A kazár besenyők tehát Etelköz nyugati szomszédai lehettek.A mirvatok eszerint Etelköz legkeletibb lakói, azaz magyarelőd nép voltak. A helyzetet bonyolítja, hogy akkor már megalakult a magyar törzsszövetség, tehát a kazár besenyőktől a Kárpátokig a magyarok laktak. A belső-bolgárok (a mirvatok nyugati szomszédai) tehát szintén magyarösszetevők voltak.
Ebből az is következik, hogy a magyarokat még a törzsszövetség megalakulása után a magyarelőd részek nevén is ismerték.
A lényeg: ma még nem tudjuk, hogy a hudud milyen valós információkat jelent.
Na látod itt kezdődnek a problémák. A három forrás nem egybehangzó. Ezt csak a hívők állítják. A három forrás háromfélét állít. Csupán a DAI Prokrusztész-ágyába kényszerítve maszatolás után állítanak "egybehangzóan". De kérdem én, miért pont a DAI? Miért az a szentírás? Csak két dologban nincsenek szinkronban a források: térben és időben. Az esemény, hogy a besenyők nyugatról keletre költöztek azonos, ezt elfogadhatjuk. A tér- és időkoordináták viszont különböznek. Ha a muszlim források tévednek, akkor a DAI miért olyan biztosan igaz, hiszen abban is sok pontatlanság, belemagyarázás van az értelmezésektől függetlenül.
"Ha egyszer háborúztak a kazárokkal, akkor fölöttébb valószínű, hogy nem éltek együtt. "
Ha ez így lenne, akkor besenyők sem éltek volna Magyarországon, pedig éltek. A steppén meg különösen gyakoriak voltak a villongások, eldöntendő az erőviszonyokat, aztán a gyengébb behódolt... Egyáltalán nem életszerű, hogy a besenyők rátámadnak a kazárokra, azok meg legyőzik őket, majd birkamód nézik, hogy a szövetségesüket elhajtsák mellőlük. Ellenséget nem szokás megtűrni maguk mellett. a steppei logika szerint a kazárok igenis alávetették a besenyőket, pacifikálták, különben a besenyők számára nem nőtt volna fű...
" még mindig nem rukkoltál elő semmiféle bizonyítékkal, hogy az ominózus támadások megtörténtek volna."
Helyszíni közvetítéssel nem szolgálhatok.
1., első besenyő-magyar háború: az ujgurok által kiváltott népmozgás nyugati irányba 840. A szubbotvai leletek kezdő dátuma (régészet szerint) 830 k. A rusz követek megjelenése a német császári udvarban 839. (A Dnyepernél nagy változások vannak)
2., A besenyők egy része támad a magyarokra és elűzi az otthonaikból őket. Három forrás egybehagzó állítása (DAI, Hudud, és a Zimonyi által idézett arab forrás.) EEz nem lehet azonos az első besenyő támadással, mert itt csak a besenyők egy része támadott. Ámde. A besenyők egyésze sem igen tudta volna kimozdítani a magyarokat a helyükről, így aztán mindenképp szükségük volt egy szövetségesre. Ők voltak a kazárok (Ill. egymásnak voltak szövetségesei). A kazárok pedig a kavarok ellen harcoltak (értelemszerűen), így aztán a kavarok és a szövetségesei a magyarok szenvedtek vereséget az ellenségtől, melynek részét képezte három besenyő törzs is. Ez a háború sok közvetett bizonyíték alapján 855-860 között zajlott, és egy Bollók-B Szabó cikk szerint a kazárbég 860/61-ben győzte le az ellent (azaz a kavar-magyar szövetséget).
3., A harmadik besenyő háborút datálja, hogy Simeonnal voltak szövetségesek, és a DAI "50/55 évvel ezelőtt" említése.
Tipikus maszatolás. Az igaz, hogy egyezően közli, hogy két csoportjuk van. Egyik elszakadt a másiktól. Eddig egyeznek. Viszont a datálás nem stimmel. 940 k. ír Istakhrí, amikor "nem régóta" laknak ott. "Nyilvánvalóan" a 894-5-ös vándorlásra utal. Nos 45+ év valahogy nem az, amit úgy mondanak, hogy nem régóta. A Hudud leírása egyértelműen a Dontól délre helyezi a kazár besenyőket. Nem a pontuszi steppére. S még csak nem is az Azovi-tengertől keletre, hanem a Gurz-tengertől keletre. Az Azovi a muszlim forrásokban nem tenger, hanem tó. De erről már többször vitáztunk, a jelek szerint még a legelemibb dolgokat is képtelen vagy megjegyezni, ugyanazt a fals nótát fújod.
"A Kazár Birodalom uralma alatt is élhettek a besenyők"
No meg az Északi sarkon is. Ha egyszer háborúztak a kazárokkal, akkor fölöttébb valószínű, hogy nem éltek együtt.
"Az úzok jellemzően az Oguz-steppének (nem véletlenül ) hívott Turáni-alföldön éltek az Aral-tótól minden irányban. Már a kezdeti feltételeket is hibásan adod meg..."
Éééén? Bemásoltam a DAI-ból. Az úzok a besenyők keleti szomszédai voltak, és az Ural folyó volt a határ.
"a steppén nem így mentek a dolgok. Nem hajtotta el egyik nép a másikat... "
Csak pl. a hunok a gótokat, alánokat, szarmatákat. Aztán a bolgárok az avarokat. Stb, stb.
"A hunok sem hajtották el a gótokat, alánokat, azok saját elhatározásból indultak el."
Sajátos a felfogásod.
Én pont fordítva vagyok ezzel. Egyetlen nép sem hagyja el a hazáját külső kényszer nélkül, csak úgy ukk-mukk - fukk.
"az oguzok mikor támadtak a besenyőkre. A DAI spekulációja önkényes datáláson alapul,"
Nem a DAI spekulációja a datálás alapja, hanem az ujgur népmozgás forrásokban szereplő időpontja, amit alátámaszt a szubbotcai leletek megjelenésének a dátuma is.
A háttér ismerete nem árt, ha valaki beleártja magát a dolgokba. Egyébként kitűnő segítségem volt. Bagatur ajánlotta annak idején Németh András könyvét az Excerptákkal kapcsolatban. Korábban olvastam, de akkor nem sokat jelentett. Most viszont, hogy újra átolvastam, minden helyrebillent. Korábban elnagyolt körvonalakkal felvázoltam egy hivatalnok képét, akinek módja, oka lehetett a javításra, Németh András viszont éles ecsetvonásokkal határozott képet festett Bazil Lekapénoszról, aki nemcsak megfelelt az elvárásaimnak, de túl is teljesítette azt.
Nem írtam, mikor kitől vettem az ihletet, hogy ne arról szóljon a vita, de most kivételt teszek. Kitűnő, alapos dolgozat, bár az Excerptákkal foglalkozik, de a kapcsolat miatt részletesen utánajárt Bazil Lekapénosznak, s így részletes életrajzot és környezetrajzot festett. S pont az az ember áll előttünk, akit én megpróbáltam körülírni.
Az első, hofy nem olvastad el, mit írtam. A második, hogy nem értetted meg. A harmadik, hogy nem arra reflektáltál, hanem a DAI fantazmagóriáját csűröd-csavarod, de még mindig nem rukkoltál elő semmiféle bizonyítékkal, hogy az ominózus támadások megtörténtek volna.
"Ugyanis olyan nagy ívű összecsapás a besenyők és a magyarok közt 908-ban biztosan nem volt, mint pl. 895-ben, vagy 840-ben (és 860-ban)."
Nem is állítottam, hogy nagy ívű összecsapás volt.Szegény ember vízzel főz. Azt állítottam, hogy 908-ban volt összecsapás, amiről voltak feljegyzések. Ezt használták mintának a 89x-es propagandisztikus összecsapáshoz, amely viszont a valóságban nem történt meg. A 89x-es csupán a propaganda terméke, s ennek kialakulását vettem sorra, ha nem tűnt volna fel.
"A besenyők a Volga bal partján éltek (a Kazár Birodalom tehát nem terjedt túl a Volgán!!!!), az Ural folyótól keletre meg az úzok éltek."
A Kazár Birodalom uralma alatt is élhettek a besenyők, tehát a két dolog nem zárja ki egymást. Az úzok jellemzően az Oguz-steppének (nem véletlenül ) hívott Turáni-alföldön éltek az Aral-tótól minden irányban. Már a kezdeti feltételeket is hibásan adod meg...
"Én ezen annyit finomítanék, hogy nem volt úz-kazár szövetség. Az úzok nekimentek a tőlük nyugatra élő besenyőknek, akik nekimentek a tőlük nyugatra élő kazároknak. És miután a kazárktól vereséget szenvedtek, az úzoknak már képtelenek voltak ellenállni, így ki kellett térniük népükkel együtt az úzok elől, de nyugatra a kazárok miatt nem mehettek. Marad az déli és az északi irány a besenyők számára. Délen a Kaspi-tenger, így irány észak."
Ez a klasszikus ókori toposz a népvándorlásról, csajhogy a steppén nem így mentek a dolgok. Nem hajtotta el egyik nép a másikat... A steppén zömmel nagycsaládokban zajlott az élet, terelgették a nyájukat, ménesüket, csordáikat. Voltak tehetősebb családok, ezek megengedhették maguknak, hogy katonai kíséretet tartsanak fönn. A még gazdagabbak még nagyobbat. A gyangébbék kitértek az útjukból, s igyekeztek elnyerni a kegyüket, hogy biztosítsák a maguk nyugalmát, s életét. A katonai kíséret egyfajta erőközpontként működött, a gyengébbek szívesen húzódtak az árnyékába, s konfliktusok esetén igénybe is vették a szolgáltatásaikat. Amolyan maffiaszerűen épült ki a steppei hierarchia. Az ambíciózus vezetők ha nagyobb hatalmat akartak, akkor megpróbáltak szövetséget létrehozni, megsemmisíteni egy ilyen erőközpontot, s átvenni a helyét. Hiszen utána a gyengébbek az új úrhoz törleszkedtek. Aki elég erős volt, az fenntartotta a maga erőközpontját, aki nem, az elbukott. A steppén népek szintjén nem működött az elhajtás. Erőközpontokat semmisítettek meg, ami után a túlélők önként behódoltak. Az elégedetlenek, ha elég sokan voltak, akkor persze felpakolhattak, s odébbvándoroltak, de ezt nem azért tették, mert elhajtották őket. A türk kagán egyenesen tajtékzott az avarok szökése miatt... A steppén a minél nagyobb birodalom a minél több alattvaló dominált. Mert ez tette lehetővé, hogy nagyszámú sereggel a környező földműves civilizációkat megsarcolják. A kínaiak sem hajtották el a hunokat, Csicsi sem azért indult útnak. A hunok sem hajtották el a gótokat, alánokat, azok saját elhatározásból indultak el. A türkök sem hajtották el az avarokat, s végül az oguzok sem hajtották el a besenyőket, hiszen a körükben éltek besenyők. Egyes besenyő csoportok nem akartak az oguzok uralma alatt élni, ők útrakeltek. De, hogy mikor, ezt nem tudjuk. Ahogy azt sem, hogy az oguzok mikor támadtak a besenyőkre. A DAI spekulációja önkényes datáláson alapul, s mivel az esemény volt a lényeg, az időpontot egyéb szempontok alapján állították be.
"Ez a támadás tehát nem is lehetett 893-ban, pláne nem 908-ban."
Ez a támadás semmikor nem volt, mert nem történt meg. Kitaláció, a politikai propaganda céljainak megfelelően.
A DAI tele van csak itt olvasható információkkal. A közlések jó része kontroll forrásokkal nem igazolható. (Most a bennünket érdeklő magyar, besenyő vonatkozású részekről beszélek) Azt tudjuk, hogy a honfoglalók megjelenésekor szinte semmit nem tudtak róluk, a DAI a lázas kutatómunka eredményeképp született, így nyugodtan feltehetjük, hogy a mai alteresek színvonalán mozog. Az írás kényszere nagyvonalú adaptációkat eredményezett. A politika meg ezt is megfejelte.
Attól, hogy különböző művekből, feljegyzésekből ollózták össze, semmilyen garanciát nem ad arra nézve, hogy az eredeti forrásokban leírt tartalmak hitelesek. Ráadásul tankönyvnek készült, így ha "igazítottak" egy történeten, akkor az a célt szentesítette. Ahogy a mai ismeretterjesztő művekkel kapcsolatban is él egyfajta óvatosság, a szakma képviselői nem tekintik mértékadónak az abban leírtakat:) Még ha egyébként elismerik is, hogy szakmailag igényes, de akkor is ott van egy DE...
