Az ókori Hellász a mükénéi kortól a római uralomig.
Történelem, gazdaság, életmód, kultúra, tudományok, filozófia.
Vajon valóban olyan kiemelkedő volt-e az ókori Hellász kultúrája vagy pedig csak a kései korok történetírói nagyították fel a jelentőségét tudatosan?
Mondjuk az is igaz, hogy a mediterrán világban (Portugáliától Törökországig bezárólag) a szorgalom és a kemény munka fogalmát nem germán-skandináv-angolszász mérték szerint kell értelmezni...:-)
Teljesen közismert, hogy a görögök viszonylag magas 1 főre eső GDP-je abszolute az EU-s, elsősorban a német támogatásoknak köszönhető, amit az EU-csatlakozás óta folyamatosan nyomnak a görög gazdaságba.
Namost minden rossz nélkül megállapítható, hogy ha Görögország nem lenne Európa, elsősorban a germán-skandináv világ mediterrán tengerparti fürdője - rossz nyelvek szerint "picsafürdetője" - akkor Görögország egy meglehetősen elmaradott gazdaság lenne, nagyjából nem sokkal jobb helyzetben, mint a bolgár vagy a román gazdaság.
Szóval azt azért valljuk be, hogy ez a 37. hely nem a görögök közmondásos "szorgalmának" köszönhető.
Másrészt azt te is beláthatod, ha figyelemmel kíséred a híradásokat, hogy a mai görög gazdaságban igen-igen nagy a kaki, szóval rossz a helyzet és szerintem külső segítség nélkül nem is nagyon fog javulni.
Az ma már nem igen megy, hogy nulla teljesítmény után akarunk felvenni 14. meg 15. havi fizetéseket. Tudom, hogy a görög munkavállalóknak ez fáj - nekem is fájna az ő helyükben - de a modern kapitalizmusba ezek a teljesítmény nélküli extra juttatások, hogy 14. meg 15. havi bér már nem nagyon férnek bele...
Igen és ez amit írtál nemcsak ezekre a területekre, hanem az egész iszlám világra jellemző volt minden téren: csillagászat., matematika, egészségügy, gazdaság, életszínvonal a 8. századtól és a hanyatlásuk majd csak a 15. századtól következett be. Az arab világban a humanizmus már ekkor megjelent. Közoktatás létezett, az írás olvasástudás közönséges volt. Felsőoktatás itt már a 9. századtól!!! 2-3 millió kötetes közkönyvtárak előfordultak. A 8 és 12. század között a piacgazdaság is megjelent!!!! (kora iszlám kapitalizmus). Ezeken a tereken hol volt még Európa ?!?
Irakra, Iránra és Szíriára gondoltam. Különben részben igen, amíg az ókor egyes szakaszaiban Görögország a világ egyik legfejlettebb térsége volt és a középkor elején is ez volt a helyzet, az újkorban a török uralomnak hála egy elmaradott balkáni ország lett. Gyakorlatilag csak az EU csatlakozás után kezdett felzárkózni a mostani szintre, a hatalmas támogatások miatt. Magyarország egy közepesen fejlett ország volt történelme során, 1920 után folyamatosan lefele csúszva az országok rangsorában, ma már csak Románia és Bulgária van mögötte az EU területén.
Nagy Sándor azután közvetlenül megszerezte az arany és ezüstforrást :) Érdekes hogy ez a ma gazdasági és társadalmi téren elmaradott térség, egykor a világ legfejlettebb része volt.
Az utóbbi időben érdekes fejlemények zajlanak az ókori/klasszikus hadtörténet területén is. A triérészekre alapozott hadiflották megjelenését már a 6. század végére teszik újabban, ami azt is jelenti, hogy a görög-perzsa háborúk idején már általános kellett legyen a városállamokban a használatuk. Emiatt a Themisztoklésznek tulajdonított athéni flottaépítési projekt is egyszerűen csak a meglévő hajók számának a megkettőzéseként, nem pedig az új típusú flotta megteremtéseként értelmezendő.
Ennek alátámasztásul a finanszírozás intézményrendszerének korai nyomai (Eritrea Kr. e. 525 körül), valamint az szolgál, hogy a beszámolók tendenciózussága ellenére az is nyilvánvalónak látszik, hogy a legkisebb városállamok is szinte csak triérészeket küldtek a perzsák elleni közös haderőbe. Sőt a perzsák Egyiptom elleni hadjáratuk alkalmával talán még elő is mozdították a hozzájuk tartozó kis-ázsiai görög városállamokban a triérészek bevezetését.
A flotta fönntartása olyan hadügyi finanszírozási modellt teremtett, amelyen (részben vele párhuzamosan) aztán a szárazföldi zsoldoskodás is megszerveződhetett. A Kr. e. 6-4. század között fokozatosan kialakítva a hellénekre oly jellemző professzionalizálódó katonáskodó társadalmat. Az állandó háborúk a görög poliszvilág természeti állapotát exportálták azután mindenfelé. Hellén zsoldosok mindenütt fölbukkannak a Mediterráneumban. Természetesen a legnagyobb foglalkoztató a perzsa nagykirály lett, aki tízezerszám alkalmazta őket az 5. század végétől, de a decentralizálódó birodalomban a nyugati (kis-ázsiai) perzsa helytartók önállóan is jelentős számban fogadtak zsoldjukba háborúikhoz hellén hoplitákat. Így lett Perzsia aranya és ezüstje a hellének béklyója. Ami nem ment fegyverrel, azt elérték dareikoszokkal. Nem véletlen, hogy a "perzsa íjász" legyőzte a hellén hoplitát.
Akragas görög temploma például (ma Agrigento) úgy maradt fenn 2500 éve, hogy a kora bizánci korban (300-as évek) az oszlopok közeit befalazták. Majd az 1700-as években annyi kellett csak, hogy az oszlopok közül a falakat kivegyék és kibontakozott az érintetlen dór templom.
.
Segesta ógörög templomát soha nem falazták be, az épségben vészelt át kb. 2420 évet.
.
Sziciliában 4 éppségben maradt ógörög templom van (Segesta, Agrigento-görög időkben Akragas, Síracusa (ez ma is Syracusa), és Selinunte. Itália déli részén 3 (mindhárom Paestumban van, régen Poseidonosnak nevezték), Görögországban tudtommal 2 (Athen az egyik a Parthenon és ami igen jól megőrződott Hephaistos temploma), és Líbiában 1 (Cyreneaban van).
.
Agrigento Concordia templom foto saját. Igazából csak a faszerkezetek hiányoznak, azok nem vészelnek át évezredeket. Ha valaki akarná bármikor visszaépítheti ezeket.
Persze lesznek képek közvetlenül is a belső Hellasz művészetéről, ezeknek azonban jelentős része (nem mind) római másolatként maradt ránk és ezeket a Vatikán, az Uffizi és főként Nápoly múzeumai őrzik.
Magna Graecia egyetlen egységként viselkedett a magterületekkel és Hellasz kultúrájának igen jelentős része ezeken a területeken virágzott, csak néhány példa:
Magna Graecia többi templomáról színházáról, festészetéről, ötvösművészetéről, szobrászatáról is vanrengeteg képem, majd felteszem ide (Poseidonos, Akragas, Morgantina, Acrai, Syracusa satöbbi). Selinuntében hatalmas carthagoi mészárlás volt, kb 40 000 embert legyilkoltak :(
Carthago már a 400-as évek elején megtámadta az említett területet, alőször Selinuntet pusztította el, majd Segestara, Mylae-re is kiterjesztették hatalmukat. A kutatók feltételezik Segesta dór temploma is ezért maradt befejezetlen. Magna Graecia mint az ókori Hellas által birtokolt rész.
Valóban csodálatos és egy kis gyűjteményem van ógörög műalkotásokból majd felteszem időnként ide.... szeretem ezeket (is) fényképezni. A templom befejezetlen maradt és erre úgy derült fény, hogy az oszlopok kanülök (hosszanti vájatok) nélküliek. Úgy gondolják hogy a punok betörései miatt nem fejezték be. (foto: ericea)
