Nehéz a helyzet, itt az idő, hogy a közteherviselésből azok is kivegyék a részüket, akik eddig nem tették - és van náluk vagyon. Ahogy a vezír mondta, onnét kell elvenni, ahol van, szóval, az egyházak vagyonát is tessék einstandolni, ne csak 10 év alatt félretett pénzét a népnek. Vagy legalább adót fizessenek az egyházak.
tényleg? mikor kezdték katakombákban? akkor amikor a rómaiak a vadállatok elé vetették őket. azt megelőzően házaknál találkoztak, titokban. mert a zelóták késeltek. Mások meg feljelentették őket.
"Ha lesz majd egy kicsi időd gondolkozni, nézz utána, hogy Pheidiász Zeusz szobra, az angkori templomok, Mekka és a jeruzsálemi templom - a felsorolás a végtelenségig folytatható - miért olyan (volt) amilyen."
Hát, a teremtő még ezeknél is sokkal hatalmasabb, így különösebben nem hat meg, hogy emberek miket építettek - a műszaki bravúrokat persze értékelem. De ettől még ilyen gazdasági helyzetben az adómentesség és az állami támogatás, az 1% szja az egyházi szervezetek irányába talán nem ildomos.
Az egyházakról - a történelmi hagyományokból kiindulva - az mondható el, hogy alapvetően nem haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytatnak, ugyanakkor mint általában a nonprofit szervezetek esetében, lehetőségük van a gazdálkodásukhoz szükséges anyagi forrásokat (adományok, támogatások, egyházi szolgáltatásokért fizetett díjak stb.) vállalkozási-gazdasági tevékenységből származó bevételekkel kiegészíteni. Az egyházak gazdálkodásának szabályait részben az Lvtv., részben az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (Eaf. tv.) tartalmazza. Előbbiek szerint nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek:
a) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény működtetése, valamint az említett tevékenységek folytatása,
b) üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás révén,
c) hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése,
d) egyházi célra használt ingatlan (ideértve annak tartozékait is) részleges hasznosítása,
e) temető fenntartása,
f) a kizárólag hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése (ideértve a munkaruha megtérítését is),
g) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása.[Lvtv. 18.§ és Eaf. tv.2.§ (7) –(8)bekezdés]
Az Eaf. tv. vonatkozó szabályai alapján előbbi tevékenységek bevételének minősül különösen a szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése, az említett tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, kötbér, bánatpénz, bírság és adóvisszatérítés, valamint az említett tevékenységhez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - pénzügyileg rendezett - támogatás, juttatás. Szintén nem minősül a gazdasági-vállalkozási tevékenység bevételének a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.[Eaf. 2.§ (9) - (10)bekezdés]
Az egyes bevételek előbbiek szerinti elkülönítésének a jelentősége abban áll, hogy mind a számviteli előírások – beszámoló készítés, könyvvezetés, - alkalmazásánál, mind a társasági adó kötelezettség megállapításakor a két alaptörvény tevékenységi besorolását kell alapul venni.
4.8. egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által közvetlenül vagy közvetve - így különösen perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy adomány (ide nem értve az egyház számára közcélú adomány címén adott pénzösszeget) címén - adott vagyoni érték, valamint a központi költségvetési forrásból egyházi személy részére jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen juttatott támogatás; az e jogcímen adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként adóköteles jövedelmet az egyházi személy vagy az egyház szervezeti egysége köteles elkülönítetten nyilvántartani; e rendelkezés alkalmazásában egyházi személy az is, aki az egyház részére végzett egyházi feladat ellátásáért az egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül;
"S a perselypénz is csak adomány - vagy a templom fenntartásara, vagy valamilyen más célra: iszapkárosultak, árvizkárosultak, stb. Nem köteles senki bedobni, aki akar az ad, aki nem ad az ad."
Nos, ha ez ilyen klasszul megy, akkor talán az államot ki is lehetne hagyni az "adományozók" köréből.
Mint a normális civil szervezeteknél (pl. bélyeggyűjtők), alapítványoknál.
Ha nem tünt volna fel, a perselypénzről volt szó. Ez a 90-es években nem volt több mint egy jobb anyagi lehetőségű faluban sem volt töb mint 10-20K / hó -, most talán 50-60K /hó. Ez max a világitásra elég, de a gyertyákra és a díszitésekre már nem , a virágokat nálunk a pár virágos küldi ingyen. Jó renomét jelent a faluban. Nemcsak ezután van jövedelem.
Xak szólók ismételten : nagyon, de nagyon sok minden nem más mint adomány. S a perselypénz is csak adomány - vagy a templom fenntartásara, vagy valamilyen más célra: iszapkárosultak, árvizkárosultak, stb. Nem köteles senki bedobni, aki akar az ad, aki nem ad az ad.
Majd minden vasárnap jön egy két roma család a templomba a 10.30-as misére- ők bejönnek és a hölgyek letesznek a főoltárra és a mellékoltárra virágcsokrokat - családi tradició. S nem egy szál rózsát - hanem orchidea csokrokat (katolikus vajda családok).
Amugy mellékesen miért kellene ezután adót fizetni? Ami pénz bemegy az egyházba az nem luxusra megy - ellentétben a kommunista - libcsi társasággal.
mindenfelé étkeznek a papok ? Loool - a helyi étteremben nyitása óta ingyen étkezett minden helyi plébános - uis az étterem tulajdonosa katolikus s az úrnapi körmenetkor az ő fia is egyike a baldachin vívőknek.
többmilliárdos állami támogatásból a katolikus egyház szervezetének alsó szintjeire, az egyes plébániákra saját kutatásaik alapján alig néhány 10 ezer forint jut havonta. Az egyházközségek bevételei között jelentős szerephez jut az úgynevezett perselypénz, ami a megkérdezett plébániákon átlagosan 50-60 ezer forintot tett ki. A perselypénzről a pap és a képviselő-testület megbízottja közösen készít elszámolást. Becslések szerint a stólapénzekből mintegy 100 ezer forint folyik be a templom kasszájába. További jelentősebb bevételi forrásnak számítanak a sírhelyeladások, valamint a temetkezési, illetve más típusú egyházi vállalkozások is.
Az egyházi bevételek egyharmadát nem ellenőrizheti az államNépszava|2000. 01. 27., 8:14
Népszava az egyházüldözés egykori élharcosa.
miről is volt szó?
Guliga György explébános. Guliga ellen papi minőségében elkövetett százmilliós kölcsönfelvételi csalása miatt indult eljárás, miután püspöke, Gyulay Endre 1997-ben feljelentette őt, majd később felmentette állásából.