Még csak az első részt olvastam, az nagoyn érdekes! Ami az egyik betyárt illeti, az első látásra hat év, továbbá a Lombroso álma kifejezés illik rá. Pénteken kerülök újságos közelébe, akkor jöhet a második rész.
Ha minden igaz, 2-3 hónapon belül megjelenik egy könyv Rózsa Sándor 1848-49-es szerepéről, Seres István tollából, döntően folklorisztikai kutatásaira alapozva.
Nemrég fejeztem be Temesi Ferenc Bartók c. könyvét. Ebben pár sorban említi egy híres szegedi lókötés történetét, amit Nemes Nagy Pálnak, Rózsa Sándor "jobbkezének" a fiai hajtottak végre. El akartak kötni két szép lovat, csak sajna, az akció kudarcba fulladt. Nagy szerencse viszont, hogy közben senki sem halt meg. Akit érdekel, utánaolvashat a könyv 127-128 oldalán.
"Az elszaporodott, a közbiztonságot veszélyeztető bandák felszámolásának legeredményesebb módja mégis az volt, ha az érintett megyék összehangolták tevékenységüket: a nádortól engedélyt kértek a statáriális bíráskodás bevezetésére, karhatalmi egységeiket rendes katonasággal és népfelkelőkkel egészítették ki. Rendkívüli esetben az is előfordult, hogy királyi biztost is kineveztek a "hadműveletek" irányítására, mint például 1810-ben.
A fegyveres hajtóvadászatnak köszönhető, hogy hóhérkézre került többek között Vida Marci és Szilvágyi Jancsi, a tízes évek két híres haramiája is."
Ez olvasható egy tanulmányban, illetve azt, hogy Veszprém megye pénzjutalmat ajánlott fel a katonai műveletek vezetőjének.
Új vagyok itt a fórumon. Az után érdeklődnék, van valakinek információja egy az 1800-as évek eljén élt dunántúli betyárról, Szilvágyi Jancsiról? Eddig csak egy tanulmányban láttam említve a nevét. Örülnék minden információnak!
Ma fél tizenkettő körül a konyhában szorgoskodtam, és a Kossuth rádiót hallgattam, amikor megütötte a fülemet Sisa Pista neve. Kiderült, hogy az utolsó nógrádi betyárcímmel kiadtak róla egy könyvet.
A figyelmemet sajna kénytelen voltam megosztani a rádió és a főzés között, de igyekeztem jegyzetelni. Ezek szerint Sisa Pista valószínűleg 1846-ban született, a Nagylóc közelében lévő Zsurpusztán, A pontos dátumot nem lehet kideríteni, mert egy tűzvész alkalmával elégtek az anyakönyvi iratok.
Juhászbojtárnak adták, és még nem volt húszéves, amikor azzal gyanúsították, hogy ellopott jó pár juhot, eladta, és az árát elmulatta a barátaival. Ezt a vádat holta napjáig tagadta. Viszont egy nagyon kegyetlen pandúr, egy bizonyos Sipeki Balázs Sándor vallatta, aki olyan csúnyán megkínozta, hogy holta napjáig bicegett utána. Nem vallott be semmit, ezért kénytelenek voltak szabadon engedni. Viszont később összeakadt a pandúrral, és megölte. Ezt a tettét vállalta. Mindenki biztos volt abban, hogy halálra ítélik, de kiváló ügyvédje volt, ezért megúszta húsz évvel, amit az utolsó napig le is ült, az akkori fegyházak közül a két legszigorúbban, Illaván és Lipótváron. Az ügyvéd neve Halmos Gábor, és Mikszáth Kálmán barátja volt. A betyár szabadulása után állást talált a gróféknál, sajna, nem tudtam felírni a nevüket. Erdőkerülő lett a Börzsönyben. Akkora volt a híre, hogy szinte teljesen megszűnt az orvvadászt meg a fatolvajlás a környéken.
Még némi romantika is került a történetébe, ha nem is az ő élete során. A gróf úrnak volt egy fiatal lánya, Sarolta, aki súlyosan megbetegedett. Kihívtak mellé egy fiatal orvost, aki hat hétig ápolta, fel is gyógyult. Ahogy ez sejthető, egymásba szerettek, megszöktek és összeházasodtak, Ebben némi szerepe volt Sisa Pistának is, akit ezután elbocsátottak. Sebaj, a grófkisasszony új állást adott neki. Élete végét Bernecebarátiban élte le, a környéken ápolják az emlékét, no meg a sírját is, még egy tanösvényt is elneveztek róla. A sírkövén egyébként a polgári neve áll, Benkó István. A sisa arrafelé haszontalan, rossz gyereket jelent.
Ki tud valamit Tukszi Kálmánról? A XIX. század második felében betyárkodott Zalában. Dédnagyapám gyerekkorában (Becsehely) barátkozott a fiával, állítólag úgy mentek málnázni, hogy a Tukszi gyerek kiált az erdőszélén a hazatérő asszonyok elé és azt kérdezte: - Tudjátok e ki az apám Tukszi Kálmán ? Erre az asszonyok szó nélkül teletöltötték a két gyerek kosarát a sajátjukból. Szóval az alma nem esett messze a fájától.
A következő könyveket szeretném eladni! Nagy Czirok:Betyárélet a Kiakunságon Szűcs S:Betyárok pandűrok egyéb hírességek Bencsik J:Paraszti állattartás Hajdóböszörbényben Ecsedi:A Hortobágy puszta és élete 1914 Szappanos J:A nagy pusztán
Bogár Imre egy szerencsétlen sorsú, de kevésbé jelentős figura volt a valóságban.
A banda hierarchiájában alacsony szinten volt, a bandavezérséget előbb Horváth Péter (Dönti Peti), majd annak erőszakos halála után az idősebb Bogár, az Imre apja töltötte be.
Bogár Imre azért lett híres, mert igen fiatalon, húsz esztendősen felakasztották és ez megindította a korabeli nép fantáziáját és elkezdtek mindebféle legendákat, balladákat és népdalokat költeni róla.
Jellemző különben a korabeli magyar igazságszolgáltatásra, hogy bár az ellene felhozott vádak nagy részét nem tudták bizonyítani, a nemesekből álló Pest vármegyei bíróság mégis a halálba küldte.
Néhány könyv a betyártöténetek rajongóinak. Könyvajánló, ismertető.
Elnézést, ha már írtak róla a topikban, rég olvastam végig a hozzászólásokat.
Balogh Béni: Vidróczki a nevem!
Ez a könyv nem is annyira regény, inkább ponyva. Rövid történeteket beszél el arról, hogy mikor mit tett a betyár, bár már inkább a szájhagyományra épít. Az azért elég túlzás, és meseszerű, hogy a betyár álruhában járt és leckéztette meg a pnadúrokat, gazdagokat. Már a könyv hátlapja is erről árulkodik.
"Kalandját a szabadságvágy, a szegények védelme, nők tisztelete, szülök szeretete jellemzi."
Nekem olyan Mátyás királyos hangulata volt. Azért érdemes elolvasni, hogy ne maradjon ki a sorból. Akkor már a másik sokkal jobb:
A köny igen izgalmas, és cselekménydús. Itt is vannak azért szájhagyományok, de mégis pörög a történet. A könyv nagyban hasonlít a filmhez, és többször szó szerint ugyanazok a mondatok is hangzanak el benne, mint a filmben. Amúgy érdemes elolvasni, mert sok helyen teljesen más események, és helyszínek vannak, mint a filmben.
Krúdy Gyula: Rózsa Sándor
Ugyan ezt már a topikban írta valaki. Érdemes ezt is elolvasni a Rózsa Sándor rajongóknak. A könyv igen rövid, de mégis annyiban elengedhetetlen, hogy a betyár egész életét veszi végig. Ellentétben ugye Móricz Rózsa Sándor regényével, amely ugye hiányos és befejezetlen. Szerepel ebben például az elengedhetetlen vonatkisiklatás története is. Sok benne a monda és szájhagyomány.
Sipőcz József: Savanyó Józsi, a jó betyár
Ez egy igen értékes mű, mert ez már életrajzi írás. A szerző egy leszármazottja a betyárnak, és ezt családfával igazolja is. Ugyan beszámol szájhagyományról, versekről is, de mégis a valóságnál marad. A könyv egyébként legálisan letölthető pdf formátumban. (én ki is nyomtattam) :)
Kihagyhatatlan. Amúgy a könyv borítóján van egy öreg úr. Nem derült ki, hogy az magát a betyárt ábrázolja, de a könyvben azt írja, hogy a század elején a rokonok lefényképezték a megöregedett betyárt. Ha ő az, mindenképpen értékes az a fénykép a borítón!
Más alap művekről nem írok, mert azt már kitárgyalták sokan, és mondhatom, hogy alap mű. Mint amilyen Szentesi Zöldi László két műve. Alap, hogy egy betyárrajongó, elolvassa. Én már többször elolvastam a betyárkönyvet, a Rózsa Sándort meg kétszer.
Érdekelne, ha valaki tud infót:
Héjjas Pál: Az a híres Bogár Imre...
Sajnos ez nem is rendes könyv, hanem a Pest megyei levéltári füzetek egy darabja.
A másik, bár az nagyon régi, még antikvárimban se nagyon hallottak róla:
Fazekas István: Bogár Imre Az erdők királya
A könyv azért lehet igazi csemege, mert 1180 oldalas! :)
