Ez a címe Gertrud Frank könyvének (1987) amit én évek óta nagy haszonnal forgatok. Most szeretném megoszani veletek e hasznos tanácsokat annak reményében, hogy ezáltal még kevesebb vegyszert lesztek kényelenek kertetekben használni.
A topik címét adó könyvet keresem az Interneten, de az eddig nézett antikvár oldalakon csak "előjegyezhető" szócskát találom. Van valakinek ötlete, hogyan lehetne negszerezni? Előre is köszi.
A bomlás a felületi komposztban sokkal gyorsabban és biztonságosabban megy végbe, mint a komposzt-prizmákba.. Arra kell ügyelni, hogy lehetőleg friss szerves anyagot terítsünk ki. A növényi részek egy kicsit lankadtak legyenek, hogy a csigákat ne csalogassuk, de annyira frissek, hogy a harmatot jól felfogják. Ezért lehetőleg ne használjuk tisztán se szalmát, se tőzeget, de különben mindent belerakhatunk, ami egy jól felépített komposzthoz tartozik.
Zöldtömeg mellett felhasználhatunk még régi, elkorhadt és előkomposztált növényi "hulladékot", állati eredetű anyagokat, mint a szaru-, a csont- vagy vérliszt, esetleg szárított marhatrágyát. További réteget képeznek a gyógynövények, majd újabbat a saláta és egyéb előnövények, valamint a már betakarított zöldségfélék levelei. A következő réteget lehet dísznövények, cserjék nyesedékéből is mindig az évszaknak megfelelően.
Végül az egészet levágott fűvel takarjuk!
Ez a talajtakaróréteg járásra alkalmas út is lehet, nyugodtan ráléphetünk, de ha szükséges öntözzük is.
A növények szén-dioxid-ellátása.
A komposzttakaró alatt gazdag talajréteg alakul ki. A növények széndioxid-forrásai: egyrészt a levegöből származik, ez a kissebb rész mindössze 0,03%. Másik részt a talajban keletkező szén-dioxid, amely a talajban lezajló bomlási folyamatok eredménye, ezt apró élőlények milliárdjai végzik, abbol a szervesanyagtömegből amit mi komposzttal juttatnk ezeknek a mikróorganizmusoknak.
Ezek a mikróorganizmusok a talaj anyagából kioldják az ásványi anyagokat, és a talajvízzel együtt ezek is a növények gyökérzónájába kerülnek. Sok kultúrnövény szoros közösségben él a gombákkal és a baktériumokkal.
A talajtakaró komposzttal tehát megteremtjük az állandó tápanyag- és vízellátást, valamint folyamatosan humusszal gazdagitjuk a talajt. Egyik évben a komposzttal takart sávok a következő évben a zöldségféléket gazdagitják, mivel a bevetett sorokat minden évben 25 cm-rel eltóljuk.
Tervezetten én itt befejezném a könyvet. Ha valakit érdekel a vetésforgó az jelezze.
Vakond (Talpa europaea) Alkalomadtán találkozik az ember egy-egy vakondtúrással; a vakond jelenlétének látható és zavaró jelével. Gyakoribb azonban az ugarterületeken, például réteken, de csak elvétve fordul elő a zöldségesben. A füves, forgatatlan talajban érzi jól magát, annak levegőzését és szerkezetét javítja. A vakondtúrásban található termőföld rendkívül alkalmas a magvetéshez. Ha túrásai nem lennének olyan bosszantóak, akár hasznos húsevőnek is tekinthetnénk, mert az egerek minden fajtáját üldözi, de még a pockokat is, amik gyakorta ugyanazt a járatot használják. Visszaszorítja a cserebogárpajorokat is, pedig ezek a hetvenes évektől kezdve szaporodóban voltak. A vakond szívesen táplálkozik drótférgekkel és csigákkal is.
...
Kártevőkké vált állatok
Hangyák (Formicidae) A hangyákat majdnem mindig kártevőnek tekintik, sok ötlet és tanács kerül nyilvánosságra, ami mindig a hangyák irtására irányul. A biológiai összefüggésekben gondolkodó kertész méltán kérdezheti, hogy miért, milyen alapon tekintik a hangyákat általában károsnak, holott az egyes fajokat ismerve megállapíthatjuk, hogy kártevővé csak a levéltetvek édes nedvével táplálkozó, és így azokat további táplálkozásra serkentő úti hangya (Lasius niger) válik. Az egyetlen káros hangya tehát ez a hangya, ami összefüggésben van a növények tetűfertőzésével. (A hazánkban előforduló hangyák zöme a levéltetvek nedvével táplálkozik, nemcsak ez a kiemelt faj. - A lektor megjegyzése) A hangyákat a szamócatelepítésben sem látjuk szívesen, mert gyakran súlyos károkat okoznak. Egyes növények annyira kiemelkednek, hogy néha még ki is száradnak. Akinek van üröm a kertjében, készítsen belőle forrázással levet, és másnap hígítás nélkül öntse a szamócára. A többi hangyafajnak nagy kertészeti értéke van, átlevegőzik, morzsalékossá teszik és az elsavanyodástól megóvják a talajt, ezenkívül mind humuszképzők. Kétségtelenül jobb és üdébb a növekedés mindenütt a kertben, ahol a hangyáknak fészkük van. Öreg, elvadult kertekben, ahol nem ásnak-kapálnak, a hangyáknak köszönhető a tavasszal virágzó növények gazdag burjánzása, ugyanis ezeknek a növénykéknek apró magvait a hangyák hordják szét. Ilyenek a sáfrányfélék, a hóvirág, a tüdőfű (Pulmonaria off.) és így tovább. Később a hangyák a peóniák legszebb, legteljesebb virágzásához járulnak hozzá azáltal, hogy a még zárt virágbimbók finoman előrajzolódó varratai mentén szaladva, az ott termelődő édes váladékból táplálkoznak. Valósággal élmény megfigyelni őket, amint kedvelt táplálékuk után járnak, amíg a virág kinyílik. Ezzel azután feladatukat teljesítették is. Ha ez a védőosztag nem volna olyan fáradhatatlanul tevékeny, a rózsabogár (Cetonia aurata) is jelentősebb károkat okozhatna. A peóniákhoz hasonlóan más, gazdagon virágzó növényeket is megfigyelhetünk, amelyeken a hangyák hasznosan tevékenykednek. (Fejezet vége)
Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert (3., változatlan kiadás, Mezőgazdasági Kiadó Kft. Budapest, 1991 Fordította: Alföldy Boruss Isvánné)
De azért mégis írok néhány fajtát, hátha mégis... Ezek nem új fajták egyik sem, hátha.
Treff: szántóföldi (szabadföldi) korai. Determinált, a lomb jól takarja a bogyókat. Egy színből érik, a bogyók 70-80 grammosak, kocsánymentesen válnak. Fuzáriumos hervadásnak ellenáll.
Korall: szántóföldi étkezési paradicsomként is jól termeszthető. Determinált növekedésű. Erőteljes bokrai vannak. Jól kötődik, egy színben érik. A bogyók 120-130 grammosak, kemények, a szállítást jól tűrik. Verticilliumos és fuzáriumos tőhervardásnak ellenáll. Külföldön is kedvelt, a Hurst, Ohlsens Enke cégek nagy mennyiségű magot exportálnak belőle.
Sláger: középkései, elsősorban házikerti. Hosszúkás bogyójú, determinált, erőteljes lombozatú, jól kötődő. A szárazságot jól tűri. A szállítást jól tűri. 60-70 g/bogyó. Fuzáriumos hervadásnak ellenáll. Termőképessége kiváló. Külföldön, pl. Kanadában is termesztik.
Mobil: determinált, erőteljes bokrokat képez. 120-140 grammos, lapított gömb alakú bogyói kocsánymentesen válnak le. Külföldön a Marmande fajta leváltására használják. Verticillium- és fuzárium-ellenálló.
Zömök: házikerti salátaparadicsom. A rothadásnak jól ellenáll. Determinált törpe növekedésű. 50-60 g/bogyó. Fuzárium-ellenálló.
Tini: erőteljes, determinélt növekedésű, 7-8 fürt után zár le. Korai hibrid. Termőképessége kiemelkedő. Verticillium-, fuzárium- és dohánymozaikvírus-ellenálló.
Ezeket egy húszéves könyvből írtam ki, a jó részület személyesen is kipróbáltam, és beváltak! Nem tudom, mennyire van remény ott hozzájutni e fajták bármelyikéhez...
Ha írsz címet akkor küldök neked valamennyi spéci srépát, petrezselymet. Gyökeres cirtomfűvet, barna szírmú napraforgot, luffa.és - paradicsimfa magot.
Annyi magot vegyél, hogy ha egymástól 50 cm távolságban az 5 m-s oldallal párhuzamosan veted akkor elég legyen.
Már el kezdheted vetni a borsot - és debreceni világos zöldet szoktam novemberbe vetni - A borsot minnél elöbb kell vetni, mert utálja a meleget. 1 sor borso, 1 sor mustár. Amikor a borsó földbe van akkor folytathatod az előnövényeknek szántak vetésével, mégpedig 1 sor spenót mustárral keverve tehát egy sorban mindkettőt, 1 sor körömvirág, 1 sor spenót, 1 sor lóbab, 1 sor mustár, 1 sor saláta + mustár egyben, 1 sor lóbab, 1 sor mustár és így tovább.
A jelentkező gazt vagy kiszeded vödörbe rakod és felöntöd vittel és ebből trágyalé lesz, vagy pedig kivágod,- v kihúzod és ott helyben hagyva a foldre terited.
Írjál valamit arról, hogy most van-e valami ültetve, bokor, cserje, fa...? Milyen fekvésü, és milyen arányú a napos terület. Milyen vízutánpótlás jöhet számításba?
Szerintem itthon gond nélkül lehet kapni. Lehet az USA-ba magot küldeni? Mert ha igen, és kint nem kapsz, szólj, ha kell, szívesen megveszem és elküldöm Neked.
Igen - koszonom, no azokat nehez talalni. Amit tavaly igy vettem, hogy nem no nagyra, abbol is harom meter magas n ovenyke lett!!! :)) Ember magassagig jo - tovabb ne nojjon. . .
De hat nem talalok ilyent, pedig nagyon szeretem a friss, hazi paradicsomot!
A 40.hsz-ban előadott méltatlankodásodra itt a valóság, aminek az a szépség -hibája, hogy visszanézhető!
Ime:
Kérdeztél a 2 hsz-ba 02.17-én 12:27-kor
Folytattam a topictémát a 3 hsz-ban 02.17-én 20:04-kor
Reklamáltál a 4 hsz-ban 02.17-én 20:30-kor
válaszoltam az 5. hsz-ban 02.17-én 21:00
-"- a 6. hsz-ban 02.17-én 21:11-kor
reklamáltál a 7. hsz-ban 02.17-én 21:23-kor
válaszoltam a 8.hsz-ban 02.18-án 8:25-kor
válaszoltam a 9.hsz-ban 02.18-án 8:37-kor
megköszönted a 10.hsz-ban 02.18-án 13 órakkor, ez valos volt? :-(((
Kérdezem: mi a baj a párbeszéddel????
Ezek közül a válaszaim közül valamelyiket úgy kezdtem, hogy "Bocs", hát ezt most visszavonom!
Azt hiszem én ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy jobb volt a lelkednek, hogy szapulhatsz (mindegy, hogy nincs miért) még ma is.
Felhívták a figyelmemet, hogy te mennyire jóindulatu, kedves,és segitőkész teremtés vagy. Hát az lehet, hogy így van nekem más a benyomásom.
Azért azt elmondom, hogy azt is megtudtam, hogy a Csendes túlfelén élsz. Egy kedves ismerősöm szintén azon a tályon él és tölle tudom, hogy ott nemigen van pari választék.
És nem hiszed el, de ugyan ez az ismerősöm ma kormányzott épp az Index egyik fórumozójához, akit bátran keressek meg rá hívatkozva, és egészen bíztos, hogy megtaláljuk a megoldást, mert ő is innen jut pari maghoz.
Nos ez a mult!
Amiért nem lihegek itt jópofizva és nyüzsögve, azért még kerestem a megoldásokat problémádra.
Ez is a mult!
Én a magam részéről ezt a témát itt lezártam, azzal, hogy van egy magyar közmondás: "Ha hallgattál volna bölcsmarattál volna".
Én úgy érzem, hogy a kérdéseid megválaszólásához én nem vagyok elég okos, ezért kérlek, hogy a jövöben azokat tedd fel másoknak.
Lehet bátran bármit mondanod rám, tedd belátásod szerint, túl drága az időm, hogy ilyesmivel foglalkozzam.
Ne törödj a rosszindulatú megjegyzésekkel, lehet, hogy írigyek, mert nem nekik jutot eszükbe a téma. A segítséged szeretném kérni, mert nekem így is hiteles vagy.
Apám szántóját megkaptam használatra, mert az öreg már nagyon beteg, és gazdálkodhatok rajta. Évek óta kukoricát temelt az öreg, kisebb-nagyobb sikerrel. Én most valami mást szeretnék, és ez a szemlélet nagyon bejön, amit te itt írtál.
Minden beírásod lementettem, már vettem 2 kg mustárt, nagyot nézett a boltos a hermesz boltban, hogy minek kell nekem ennyi mustár, de nem törődtem vele. Úgy akarom csinálni, hogy a rokonok aztmondják, hogy na lám,mégis jóravaló rendes gyerek vagyok, mennyi mindent megtermeltem anyámnak a konyhára. Bevallom, nekem a földön soha nem kellett dolgoznom, apám anyám megcsinált mindent, de most, hogy az öreg beteg, nekem kellene, és nagyon nem tudom hogyan. Otthon a ház melletti konyhakertbe anyám már rakot el borsót meg zöldséget, répát, de nem jön ki nekem segíteni.
Az a kérdésem, hogy a kukorica után milyen növényeket ültessek, illetve egyáltalán mit ültethetek? Ha van valami jó kis ültetési terved, azt nagyon-nagyon örömmel venném. Mert maga a föld nem olyan nagy, 4m széles, és kb 50 m. hosszú, vagyis szerintem pont jó ahhoz, hogy én elbogarásszak rajta.
Előre annyit, hogy ősszel be lett szántva, el lett boronálva. Hatalmas lelkesedéssel várom válaszod, és előre is köszönöm, és kérlek ne törödj másokkal, nekem ha tudsz, segítsd, mert nem akarok szégyenben maradni.
Jaj,azt még kérlek, segíts benne, mivel csináljam a fák lemosóját?
Engem nagyon érdekel ez a téma, és örültem neki, hogy valaki veszi a fáradságot, és összefoglalva közzéteszi a jegyzeteit. Nem hiszem ezzel bárkinek problémája lenne. A stílussal van a baj, a várd ki a sorod, majd megtudod,.... ellenvetésnek helye nincs. Tényleg az az ember érzése, hogy nem kérdezhet, mert a topic nyitója nem tud rá válaszolni, majd, ha oda érünk a megfelelő részhez. Nem igazán emlékszem olyan kezdetű mondatra, hogy én igy csináltam......, nekem ez a tapasztalatom.......,
( ha mégis volt ilyen 1000 bocs) más meg nem osztogat tanácsokat. Lehet, hogy senkinek nincs tapasztalata, ebben a témában?
Egyszóval a hitelességet hiányolom .
Beleolvastam a gazlapba, hát ott sem fenékig tejfel az élet. Ott sem egyértelmű a siker, bár ott azért van valaki, aki próbál tanácsot adni, de rendre helyre van téve.
Bízom benne a jövőben használhatóbbá válik ez a topic!
Kedves farosz, nem akarok en itt szemelyeskedni, vagy vitazni. Segitsegedet kertem, mert azt hittem, hogy kiolvastad mar a konyvet. . .vagy van mas tudas-forrasod is, amibol jotanacsot adsz.
Ami a masolasodat illeti, nekem eleg, ha beirod a forrast, majd megtalalom magamnak a konyvet - igazan nem varom toled az ilyen nagyszabas jegyzetelest - meg nem is akarok addig varni a valaszra, amig odaig ersz az olvasaban, ahol az en gondomra van a valasz. . .
Engem az bosszantott fel, ahogy elhatottal. Ime:
A 2-es hozzaszolasban kertem toled tanacsot. . . A 4-nel eszrevettem, hogy nem vettel eszre. . . Az 5-ben megkerdezted, mit is akarok kerdezni. . . A 9-esben meg megmondtad, hogy az 5-ben mar valaszotal :)).
Igazad van. Egyébként ismerem a könyvet, azért legyünk őszinték: e kötet szerzője sem orákulum, a könyv egyfajta hasznos adalék, melyet mindenki elolvashat kedvére, és megszívlelhet belőle, ki mit akar. :-)
Szia, ZsuR! :-) Paradicsomból vannak úgynevezett determinált törpe fajták, ha nem akarod, hogy nagyra nőjön, érdemes olyat ültetni. Egy bizonyos magasságnál megállnak a növekedésben. Ezek általában merev szárúak, megtartják magukat és a termést is, karózni sem kell. Ilyen volt például régebben a Zömök nevű fajta, nem tudom, még létezik-e.
Az új fajtákat sajnos nem ismerem, pláne az USA-ban kaphatókat, mert én lassan tíz éve már nem termesztek zöldséget.
Hát, jó kis parázs vita kerekedett itt, kérem szépen.
Én olvastam ezt a könyvet. És ki is próbáltam. Azt kell mondanom, hogy döbbenetesen működött. Igaz, hogy a talaj, amin gazdálkodtam, egy 10 éve pihentetett terület volt. Egy gramm permetlét nem használtam, és a következő haszonnövények voltak a megfelelő elrendezésben: hagyma, fokhagyma, káposztafélék, retek, saláta, krumpli, s. répa, fehérrépa, cékla, zeller, paradicsom, paprika. Védőnövénynek büdöske a magasabbik fajtából és körömvirág.
Időközben elköltöztünk, most egy lestrapált, kizsigerelt, és feltehetően nitrogénműtrágyával telenyomott (a jelzőnövények ezt mutatják) homoktalajjal kell boldogulnom. Sokkal kisebb terület áll a rendelkezésemre, de a növényeket a könyv által javasolt társításban vetettem el. Én arra tippelek, hogy el kell telnie néhány évnek, míg a talaj "beáll" a biogazdálkodásra, tehát ez az első év csak csekély sikerrel kecsegtet szerintem. Legalábbis nincsenek vérmes reményeim.
Tavaly csak paradicsomot ültettem. Olyan gizda, beteg, gombás paradicsom-növényeket még nem láttam! Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az idei ehhez képest milyen lesz, hiszen ezek már vegyeskultúrában lesznek.
Mondanám, hogy a személyeskedő hozzászólásokra itt sem fogok soha reagálni.
Lehet fenni a kést, nem tud érdekelni, a tyúkpereknél sokkal drágább a talán szűkre szabott időm.
Ezzel a hozzászólásommal ezt a témát lezártam.
Beszéljünk arról, hogy kinek mi a tapasztalata, aki vegyeskulturában, akár épp ennek a könyvnek az alapján műveli kiskertjét.
Én hosszú-hosszú évek óta a természetre bízom kertem "gyógyitását".
Persze mindenki úgy csinálja ahogy jónak látja. Ez a topik csak egy lehetőség.
Ha jól emlékszem itt vetődött fel, hogy meg kell venni a könyvet. Igen meg kell venni én ugyan nem tudom, hogy forgalomba van-e, de meg kell próbálni.
Ha valaki úgy dönt megveszi, akkor arra volt jó ez a topik, hogy felhívja a figyelmet ennek a könyvnek a hasznosságára.
Remélem, hogy minden OFF ellenére akiket érdekel ez a téma megtalálja a topicra vonatkozó hsz-kat.
Még egy hsz lesz és vége a könyvnek.
A feltett kérdésekre válaszoltam minden esetben.
Szpsz911 aki a vakonddal kapcsolatban kérdezett megelégedett a válaszommal, nem hiszem, hogy szószóló kellene neki. Ha részemről sérelem érte akkor majd elmondja, ha akarja.
Hogy nem akartam a vakonddal külön foglalkozni annak az az oka, hogy a minden kertben lakó állattal kapcsolatosan egyben kapot infot.
A párbeszéd része az alábbi válaszom is:
Szia ZsuR!
Nem könyv másolásrólvan szó, hanem csupán csak a jegyzeteléséről.
Nem tudom megmondani az okát, de nem egy kimondottan jól felépített könyv, lehet, hogy a terjedelem betartrása miatt. Számtalan téma több helyen is tárgyalásra kerül benne.
A gazlapon tárgylom ezt a könyvet, többek hozzászólása mellet. Akik szintén bírtokolják ezt a kiadványt, azonos állásponton vannak velem.
Gondoltam, hogy itt az Index-n is sokan vannak akiknek a tavaszi kerttervezés során esetleg segitséget nyújthatok ezzel a topickal, azért hoztam ide át.
De azt is el kell ismernem, hogy VmAnikó véleménye is szerepet játszot ebben a döntésemben.
Ha valaki elörébb akar az olvasásban járni az ezen a címen megtalálhatja a www.gazlap.hu Olvasáshoz nem kell regizni.
Persze mindenki úgy vélekedhet és úgy gondolkodhat ahogy jónak látja.
A maga idejében elsűlyed ez a topic is, bár engem titokban érdekelne, ha összel beszélgethetnénk arrol, hogy mi az ami bevált, és mi ami nem.
Persze, ha van valakinek tapasztlata, mert már találkozott ezzel a könyvvel, akkor kérem mondja el.
----------
Ez szintén a párbeszéd része részemről. Ami erre a válaszom után írodott arra nem szándékozom válaszólni, mert nem érdemes. Amit tudnák írni az azon túlmenően, hogy magyarázkodásnak tünne, ráadásul még a magánéletemet is érintené, amihez viszont senkinek semmi köte.
Tisztelt QQXX! bár az alábbi válaszomban felajánlottam, a késöbbi párbeszédet, de ezt ezennel vissza vonom. Nem kivánok a jövöben semmi féle társalgást folytatni Önnel.
Tudod félreértésben vagy én nem bióról beszélek, mégpedig azért, mert az ugymond bió termelés keretében is mindenre van egedélyezett kemikália permetezésre.
Itt ebben az esetben nem erről van szó. Ahogy haladunk az Öngyógyító témával, máris választ fogsz kapni a kérdésedre. De ha nem akkor térjünk vissza rá.
A gazlapon előre olvashatsz, ha gondolod.
Előljáróban csak annyit, hogy előnövények alkalmazása, talajtakarásos komposzt, trágyalé erjesztés a növényi részek felhasználása, a vegyeskultúrás növénytermesztés eszközei. Ezért a benzingözös növény egyikre sem alkalmas,még helyben hagyásos talajkomposzhoz sem. Nembeszélve arrol, hogy helybenhagyással egyszercsak eltünik az árok.
Volt pár év amikor a kukásoknak fizettem, hogy vigyék el az árokgazt. Mig végül úgy döntöttem, hogy a Medalon a megoldás, levélen keresztül (minden létező növényre ható) felszívodó, 3-4 nap mulva már a gyökerével együtt össze lehet gereblézni.
Ezt az alábbi írományt kifejezetten gusztustalannak tartom, tekintettel arra, hogy ez egy párbeszéd része, mely olyan fórumozóval folyt akinek szintén meg van ez a könyv és annak felépítésében azonos véleményének adott hangot, oly annyira, hogy a topikot nyomtatta Ő is.
Egy dolog mosolyra fakaszt, mégpedig az, hogy hány oldalt kell végig olvasni ahhoz, hogy ezeket a párbeszédeket bárki megtalálja. Jóóóóóóó :-)))) ez tetszik!
Mondom én, hogy jó lap a gazlap, ha érdemes onnan, még ilyen "jelentéktelen" párbeszédek részét is átmásólni.
Minden fórumon vannak olyanok akik nem tudják megérteni egy adott topic értelmét.
Mint teszem azt a gazon, egy hölgy minden alkalmat megragad arra, hogy a Bálint gazda könyvéből másoljon be az Öngyógyitó kiskert topicba.
qqxx
Viszont, van egy érdekesség: "...Halkan jegyzem meg, hogy ez a könyv engem nem véletlenül idegesitett 20 éven át. Tudnilik én nem találok a felépitésében semmi logikát, túl sok ugyan azon növény/növények szorása, különböző fejezetekbe. Továbbá sok a felesleges blabla ami aztán végkép nem tartozik sehová. Na mindegy csak egyszer kell átrágnom magamat, és utána én is kinyomtatom, hiszen ez a topic is az enyészeté lészen. A könyvre porfogó szerepet osztok. Szerintem a forditásból adodott ez a kesze-kuszaság. Aztán az is lehet, hogy csak én látom így...."
