ÉS akkor még az én 2 "kedvenc" mondatom a filmből:
- "Az építők kispórolták az acélt a hajóból." - "A TEGETTHOFF a tengeralattjáróveszély miatt tüzet nyit, de baráti hajókat talál el."
Arról nem is beszélve, hogy következetesen osztrák hajókról, osztrák haditengerészetről beszéltek, nem osztrák-magyarról.
És a film alapkoncepciója is hibás, a flotta nem volt bezárva az Adriára, (hanem maga választotta legfontosabb feladatának a asaját tengerpart védelmét) és főleg nem az otrantói szoros hálórendszere miatt. Az max. a tengeralattjárókat akadályozta, de a tervezett támadást amúgy is két tényező motiválta: - a legénység felrázása - egy győzelemmel kedvezőbb alkupozíció Kroly különbéke kísérleteinél.
1. Horthyt, mint Ferenc József szárnysegédjét gyakorlatlan tengerészként állították be, pedig egy gyakorlott, kitűnő tengerész volt, akinek a szárnysegédség csak egy kitérő volt az életében. 2. Az otrantói zárat a háború során többször is megpróbálták áttörni, és csak akkor sikerült, amikor az akciót Horthy vezette. (Kivéve ez utolsó alkalmat) 3. A Szent István, mint kora nagyobb gőzhajói, turbinás meghajtással működött, ezért a film korabelit utánzó jeleneteiben dugattyús gőzgépet, illetve ennek hajtókarjait mutogatni marhaság. 4. A fordítás pontatlan volt. Egy hajónál (főleg gőzhajónál) soha nem motorokról, hanem gépekről beszélünk. A "mérnökök" pedig a -valószínűleg angol- eredetiben az engineer kifejezés pontatlan fordítása. Az engineer valóban mérnököt jelent, de ebben az esetben pontosabb lett volna gépészként, illetve ezt a Duellert főgépészként, vagy első gépészként fordítani. (Az igazán pontos kifejezés a gépüzemvezető lenne.) 5. Hol voltak a magyar búvárexpedíciók eredményei? Arról miért nem szóltak a filmben? 6. A hajó megmentésében az utolsó pillanatig fáradozott rövidi Maxon Róbert másodtiszt a léktömítő osztag élén. ha ennek a Duellernek volt érdeme abban, hogy a mentés érdekében az utolsó pillanatig járatta a kazánokat, hogy legyen gőz, akkor r. Maxon Róbertnek és az általa vezetett léktömítő osztagnak is volt annyi érdeme, hogy az utolsó pillanatig próbálták a vízbeáramlás sebességét csökkenteni. (R. Maxon Róbert oda is veszett a hajóval.) 7. Összesen 4 sérülés volt a hajón, a MAS 15 és a MAS 21 mindkét torpedóját kilőtte. 8. A végzetes sérülést nem az okozta, hogy a torpedó a kazánházba csapódott be, ugyanis _két_ kazánház volt, ha az egyikbe becsapódik, azt lezárják, és a másikról kis szerencsével úszó-és kormányképes marad a hajó. A végzetes torpedórobbanás a két kazánházat elválasztó falat rongálta meg, így tette lehetetlenné a kazánok további működtetését. 9. (Ez a film elején hangzott el) A Szent István soha nem volt a flotta zászlóshajója, az a Viribus Unitis volt. 10. Pontatlan az a meghatározás, hogy a Tegethoff a Sz. I. testvérhajója volt, ui. a Sz. I. mint hajóosztályának utolsó, 4. tagja, némiképpen más építési koncepció szerint, a többi 3-tól eltérő konstrukcióval készült. (Más kazánok, más gyártmányú turbinák, 2 hajócsavar a többi 4 csavarja helyett, stb. )
"Mellesleg a Szent István csatahajót nem a Danubius hajógyár építette,hanem a Ganz fiumei hajógyára.Amit 1896-ig valóban Danubiusnak hívtak.:)ti.:a Ganz megvette akkoriban a Danubiust..."
Nem, a SZENT ISTVÁN-t a Ganz és Társa Danubius Gép-Waggon- és HAjógyár Rt építette, amit akkoriban is egyszerűen csak Danubiusnak rövidítettek.
"A Danubius már 1915 januárjában elkezdte volna a következő hajó építését, pedig a Szent István csak az év végére készült el, ezek szerint két hajót is tudott egyszerre építeni. Vagy közben a Szent Istvánt már elvontatták és az ő helyén építették volna az újat"
A Danubiusnak csak egy akkora sólyatere volt, ahol csatahajókat tudtakl építeni. A SZENT ISTVÁN-t a háború kitörése után átvontatták a pola Arzenálba, és ott fejezték be a felszerelését.
"Az Erstz Monarch osztály nem lett volna sokkal nagyobb, mint a Tegethoff osztály, szóval valószínüleg jó lett volna a korábbi dokk."
NEm, a szárazdokk méretével volt a gond. Pont a dokk mérete miatt lett a relative erős fegyverzetű TEGETTHOFF osztály ilyen kis méretű. ÉS az ő méretük volt a dokk maximális befogadóképessége.
NA, amennyire vártam ezt a ma esti dokumentum filmet, akkor volt a csalódás. Annyi, de annyi jó monográfia jelent meg a SZENT ISTVÁN pusztulásáról, úgy tűnik a szerzők egyet sem olvastak :(
Olyan dolgokkal kapcsolatban reagálsz nekem, amit véletlenül sem én írtam le, lásd: falusias Bp... a hajógyárral kapcsolatban dettó. Legközelebb a hozzászólást és a reagálást lehetőség szerint ne vedd egy kalap alá.
Mellesleg, ha a Szent István már szóba került ma, akkor megemlítem - talán van is aki tudja rólam- anno résztvevője voltam a második Czakó Laci által vezetett nagy expedíciónak. Sőt, az expedíciós filmben több helyen látható is vagyok. Este bele is nézek :) Ezek fényében talán valamit tudok is a hajóról, esetleg még a gyártásáról is.
Idén tavasszal a Ferenc József cirkálót kutató magyar mélytengeri búvárexpedíción is szerencsém volt részt venni az Adrián (velünk egyszerre volt ott egy osztrák csapat is).
Az agrár ipari ország gazdasági meghatározást viszont valóban én használtam, s továbbra is tartom.
1910-ben a mezőgazdaságból élők országos arányból 62%-ot,az iparból és forgalomból élők 23%-ot képviselnek.
De az igazán fontos adat az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDMP):
43,7% a mezőgazdaság,25,3% az ipar és bányászat,31% az egyéb szolgáltatások.
A" falusias" Bp.-én lakott az összlakosság 5%-a,az iparban foglalkoztatottak 18%-a,a gyári munkások 28%-a.
Mellesleg a Szent István csatahajót nem a Danubius hajógyár építette,hanem a Ganz fiumei hajógyára.Amit 1896-ig valóban Danubiusnak hívtak.:)ti.:a Ganz megvette akkoriban a Danubiust...
Egy hajónak a vízrebocsátása nem azt jelenti,hogy kész a hajó és indulhat,hanem csak azt,hogy az úszótest van készen és úszhat a vizen. Jelentős munkafolyamatok még hátra vannak.
1910-ben a mezőgazdaságból élők országos arányból 62%-ot,az iparból és forgalomból élők 23%-ot képviselnek.
De az igazán fontos adat az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDMP):
43,7% a mezőgazdaság,25,3% az ipar és bányászat,31% az egyéb szolgáltatások.
A" falusias" Bp.-én lakott az összlakosság 5%-a,az iparban foglalkoztatottak 18%-a,a gyári munkások 28%-a.
Mellesleg a Szent István csatahajót nem a Danubius hajógyár építette,hanem a Ganz fiumei hajógyára.Amit 1896-ig valóban Danubiusnak hívtak.:)ti.:a Ganz megvette akkoriban a Danubiust...
A valamikori magyar hajóépítés büszkeségéről, a KuK flotta gyöngyszeméről, a teljesen magyar építésű Szent István csatahajóról lesz egy film ma 21:10-kor az M1-en.
A Danubius már 1915 januárjában elkezdte volna a következő hajó építését, pedig a Szent István csak az év végére készült el, ezek szerint két hajót is tudott egyszerre építeni. Vagy közben a Szent Istvánt már elvontatták és az ő helyén építették volna az újat?
Szia, menj el egy hajógyárba, és nézzed már meg hogy építettek akkor hajókat. Az építés egy része zajlik a sólyán, a második szerelő része már vizen. Egyébként a Danubius kisebb hajóknál, tengeralattjárónál alkalmazott szekciós rendszert. Budapesten készítettek akkor szekciókat, amelyek a vasiti pőrekocsinak, és az alagutnak megfeleltek. Fiumében maradt az összeszerelés. Utolsó szekció beérkezése után 60 héttel próbaút volt. Édesviz
Builder
Laying down
Completion
No VIII
STT
1.7.1914
30.6.1917
No IX
Danubius
1.1.1915
31.12.1917
No X
STT
1.6.1916
31.5.1919
No XI
Danubius
1.6.1916
31.5.1919
Ezt találtam az egyik általatok belinkelt oldalon az Ersatz Monarch osztály építési tervéről. Pontosan nem tudom, hogy történt egy hajó építése, de ezek szerint a Danubiusz és a Trieszt is 2-2 csatahajót tudott egyszerre építeni. Vagy nem jól mondom?
Az Erstz Monarch osztály nem lett volna sokkal nagyobb, mint a Tegethoff osztály, szóval valószínüleg jó lett volna a korábbi dokk. Két hajót a Danubiusz épített volna, ezek szerint nekik is volt erre alkalmas dokkjuk, nem csak Triesztnek.
A 35-cm-es ágyúkból 4 elkészült. 1916-ban már az olasz fronton harcoltak, miután befagyasztották az új hajóosztályt. Majd az egyik volt Bulgáriában is, a románok ellen, azután ismét olasz fronton.
Szia, félre érttettél, vagy nem világosan fogalmaztam, az az ipar ami a monarchiában volt, különösen a magyarországi, rendkivül modern volt a korához képest. Összehasonlítva az angol iparral. Édesviz
Ettől még agrár-ipari állam volt :) ezt a nemzeti jövedelem termelő ágazatok egymáshoz viszonya és a foglalkoztatás szerkezete alapján határozzák meg. Nyugodtan utánaolvashatsz a korszakkal (is) foglalkozó gazdaságtörténeti művekben.
Szia, a hajógyár korábban meg volt, mint a Szent István építése, a probléma a megfelelő méretű sólyatér. Az Ersatz-Monarchot elkezdték Triesteben építeni, de végül is a sólyákat felszabadították tengeralattjáró építésre az én könyvem szerint. A hajó alját elbontották. A forrás a hadihajól tipus könyve.
Udv.
Sajnos csak sejtem, es nem tudom kategorikusan allitani, de valoszinunek tartom, hogyha nagyobb penzeszkozok alltak volna rendelkezesre, akkor sem tudtak volna gyorsabb utemben fejleszteni a flottat, az elegtelen ipari hatternek koszonhetoen. Ha jol emlekszem a Szent Istvan epitese azzal kezdodott, hogy eloszor fel kellett epiteni a hajogyarat, dokkokat, stb. Fiumeban, es igy is jelentosen kesett a hajo a felmerulo gondok miatt. Azonkivul volt meg Trieszt. A tuzerseg szempontjabol pedig kerdes, hogy az uj 35 cm-es lovegeket mikorra tudta volna a Skoda szallitani, ha nekilatnak az uj osztaly epitesenek. Remelem amennyiben tevedtem kijavitotok.
Udv.
Na és mi van a póthitelekkel? :) Amíg 1911-ben a hadsereg 200 millió koronát kapott, a flotta 320 milliót, 1912-ben, a haderőreform évében ez 250-170 millió. Ami ha a létszámokat és feladatokat is figyelembe vesszük, akkor igen kedvező volt a flottára nézve.
