vagyis ez csak mennyiségi előny, de minőségileg hátrány! az ipari termeléshez (amennyiben az munkaintenzív) viszont nagy mennyiségű fehérje is kell.
francokat, a kinaiaknak ott volt a gyapot, hogy szallakat biztositson az iparnak.
a nitrogenutanpotlast is megoldottak, kb abban az idoben, mint az angolok, csak nem a lucerna->birka->tragya korforgasban, hanem a szojabab->preseles->tragya korforgasban.
mind a lucerna, mind a szoja kituno feherjeforras (nitrogenkoto bakteriumokkal el szimbiozisban)
a teruletegysegre eso magas termelekenyseg csak a nepsuruseget noveli, az urbanizaciot a munkaegysegre vetitett termelekenyseg noveli
nem az ipar szívta el a munkaerőt. a munkaerő vált feleslegessé a mezőgazdaságban.
ugyanmar, attol meg mehetett volna pl. a hadseregbe, vagy a hivatalnokretegbe is.
azt kell latni, hogy a mezogazdasagbol valo munkaerokivonas nem az 1700as evek Angliajanak specifikuma, megtortent a kozepkori Belgiumban es Kinaban is.
de le merem fogadni, hogy ugyanez tortent a keso Romai Koztarsasagban is.
sok tarsadalom kepes volt ra, hogy munkaerot vonjon ki a mgbol, amennyiben a kesztetes meg volt ra, a kerdes az, hogy ez a munkaero hova ment.
oda ahol az adott kor korulmenyei kozt a munkaero hatarhasznossaga a legnagyobb volt!
Romaban a hadseregbe es a cirkuszokba, Nemetalfoldon a kezmuvesiparba, Kinaban a hivatalnokretegbe es a hadseregbe, Angliaban meg a manufakturalis iparba.
amikor a bekerítések megindultak Angliában, akkor még nem volt angol ipar!
na ne viccelodjunk mar, akkor ki csinalta a polgari forradalmat Angliaban, a parasztok?
nem ismerem túlzottan a kínai történelmet, de azt nem hiszem hogy akkora volumenű távolsági élelmiszerkereskedelem zajlott volna ott, akkor. a kínai megmerevedésnek pusztán az lehetett az oka, mint a római birodalom esetén: az ország túl nagyra nőtt, a politika folyamatosan arra kényszerült, hogy az ország egységét veszélyeztető erőkkel küzdjön, és az erőforrásokat e cél alá kellett rendelni. Európában ez a NRCS-t veszélyeztette egyedül, nem is ott indult be az ipari forradalom, noha a legkedvezőbb adottságai voltak a területnek.
" A kinaiak a nagy falat tobb szazezer emberrel vedtek,"
a nagy falat kb 0 emberrel védték, nem az volt a célja, hogy ott védekezzenek, hanem az, hogy rablási célból ne legyen értelme átkelni rajta. a hódítási szándékkal érkező nomádokkal szemben nem védett.
"Ezzel szemben Europaban a romai idoktol kezdve emberhiany volt. A munkaerohiany legszembetunobb jele a feudalizmus nevu tarsadalmi struktura, amely vegsokig lecsupaszitott, fapados am igen robusztus modszerekkel iranyitotta a tarsadalmat. A kis letszamu elit a leheto leghatekonyabb es legstrapabirobb modon volt egyszerre eroszakszervezet, politikai rendszer, birosag, minden."
ezt már máshol is írtad, azért válaszolok rá. nem igaz hogy munkaerőhiány lett volna, eleve egy rakás tény ennek ellentmond. leginkább az, hogy nyugat európa legsűrűbben lakott területeiről folyamatosan áramlott a népességfelesleg kelet európába (vallóniából, észak itáliából, a rajna mentéről, szászországból, svábföldről, stb). a keresztesháborúk, a német drang nach osten mind ennek a jelenségnek a következményei.
a feudalizmus meg egyáltalán nem egyedülálló. minden törzsi társadalomnál fejlettebb berendezkedés arra épült, hogy egy szűk társadalmi réteg uralkodik a széles elnyomott rétegek felett. ugyanakkor pont nyugat európában a késő középkorra egy elég jelentős városi polgárréteg is kialakult, amelyik pont hogy feszegetni kezdte a rendszer határait, és pont a legsűrűbben lakott területeken lényegében a feudalizmus meg is szűnt.
"1. teruletegysegre eso output novelese, ennek onmagaban semmi jelentosege nem lett volna, meg igy is boven le voltak maradva a kinai termelekenyseg mogott"
dehogynem volt jelentősége! a kínai termelékenység azért magas, mert ott éghajlati okok miatt olyan növények is termeszthetőek, amelyekből sokkal nagyobb mennyiségű élelmiszer állítható elő! a rizs! dél kínában manapság háromszor is vethető évente, de gondolom az akkori szinten is lehetőség volt a rizs mellett valamilyen más növényt vetni az adott évben. ugyanakkor a kínai mezőgazdaságban az állattenyésztés abszolúlt marginális jelentőségű volt, miközben az európaiban nem! vagyis ez csak mennyiségi előny, de minőségileg hátrány! az ipari termeléshez (amennyiben az munkaintenzív) viszont nagy mennyiségű fehérje is kell.
"2. a munkaegysegre eso output novelese. ez volt a lenyeges dolog, es ennek oka, hogy az ipar elszivta a munkaerot a mg-bol."
nem az ipar szívta el a munkaerőt. a munkaerő vált feleslegessé a mezőgazdaságban. amikor a bekerítések megindultak Angliában, akkor még nem volt angol ipar! a gyapjú még flandriába ment eladásra.
"tehat nem a mg-i forradalomban kell keresni az ip. forradalom okat, semmikepp."
a te hipotéziseddel szemben áll amit a gazdaságtörténészek állítanak, az pedig az, hogy ebben kell keresni. a mg. forr ugyanis nem csak az élelmiszertermelés növekedését jelenti, hanem azt is, hogy a fejlettebb technológiák miatt a mezőgazdaság ipari nyersanyag termelése is megnő (pl. gyapjú, len, stb). az első húzóágazat, a textilipar pont ezekre a nyersanyagokra épült! a mezőgazdasági technológiák fejlődésével ez nem lett volna lehetséges. nincs lehetőség bekerítésekre közép és észak Angliában, ha Dél Anglia parasztbirtokai nem lettek volna képesek elég gabonát termeszteni (+ a balti gabonaimport) az ország számára!
"visszaternek inkabb eredeti hipotezisemhez, miszerint az ipari forradalom oka pont az, hogy a mg mar nem birta novelni a munkahatekonysagot, tobb embert mar nem lehetett kiszivni az agrarszektorbol, ezert a gepekhez fordultak."
a mezőgazdaság gépekhez fordult? a 17. században? milyen gépekre gondolsz?
a "miért éppen Anglia" kérdésre, bár összetett, mégis egyszerű a válasz:
összefoglalva: több különböző tényező együttes szerepe vezetett oda, hogy Angliában indult be végül az ipari forradalom. melyek ezek:
1) az 1400-as évek végén a rózsák háborújában a nemesség gyakorlatilag kiírtotta saját magát. az ezt következő időszakban meg a Tudorok több olyan erőskezű uralkodót adtak, amelyek nem engedték, hogy a nemesség újra komoly befolyásoló tényezővé váljon (nem azért, mert más rétegeket akartak segíteni, hanem azért, mert a kiskirályok veszélyesek a királyi hatalomra). Emellett nem akadályozták a városi polgárság térnyerését. Sőt, ennek a rétegnek egy része a későbbiekben a nemesség közé emelkedhetett, de ennek következtében az angol nemesség már inkább egy vagyonos vállalkozó réteggé vált. Egy másik fontos esemény, az 1300-as évek végi parasztlázadások itt ténylegesen elérték azt, hogy a parasztság röghöz kötött helyzete megszűnt. E két tényező miatt az angol társadalom szerkezete sokkal fejlődésképesebb volt, mint a nyugat európai versenytársaié (francia, német).
2) az ország viszonylag elzárt helyzete miatt nem volt lehetőség arra, hogy a fenti társadalomszerkezetet egy kívülről jövő hódítás a kontinentális viszonyokhoz igazítsa vissza.
3) a fekvésből következik, hogy fenti események után szükségszerűvé vált a flotta fejlesztése. az ipari forradalmat beindíto vagyonok forrása pedig a flotta: egyrészt a levantei és a balti kereskedelem között fontos ponton fekszenek, másrészt ennél sokkal fontosabb, hogy részt vettek az újvilági kereskedelemben és kalózkodásban. ez lehetővé tette, hogy vagyonok halmozódjanak fel.
4) a felhalmozott vagyonokat pedig helyben be lehetett fektetni a húzóágazatokba: a 18. században a textilirparba, amelynek helyben volt a nyersanyaga (gyapjú), a 18. század végén, 19. század elején pedig a vasfeldolgozásba, amelynek szintén. tehát helyi szinten a szükséges nyersanyagok is megvoltak.
ha megnézzük Európa más területeit, akkor kiderül, hogy ezek a tényezők sehol másütt nem voltak meg:
a) Franciao. : itt a társadalmi szerkezet nem kedvezett az iparosodásnak. b) NRCS: a német területek nem voltak egységesek, és elég nagyok voltak a regionális különbségek is. az a két állam, ahol kibontakozhatott volna a fejlődés, erre pont nem volt alkalmas: a poroszoknál a társadalmi szerkezet és (az akkori területkükön) a nyersanyagok hiánya, a habsburg birodalom pedig az állandó háborúk és a társadalmi szerkezet miatt nem volt erre alkalmas. c) Hollandia: egyrészt túl kicsi, másrészt a nyersanyagok hiánya hátráltatta d) Svédország: a fontos nyersanyagok hiányoztak, és túlzottan ritkán lakott volt e) Spanyolország: a társadalmi berendezkedés volt az akadály f) Portugália: társadalmi berendezkedés + nyersanyagok hiánya g) Észak Itália: széttagoltság + nyersanyagok hiánya
ugy erzem ennek ellent mond az, hogy mig az 1200as evekben a kozterheket:) joreszt termeszetben szedtek Magyarorszagon, addig az 1400as evekben mar foleg penzben. nyugaton a penzgazdalkodas es urbanizacio eloretorese sokkal korabban megtortent na most ha a falvak autarchiaban elnek es a varosok kizarolag az elit igenyeit elegitik ki, akkor a penzgazdalkodas eloretoresenek a mezgazdi nepesseg koreben nem sok ertelme lenne, nem?
"A francia paraszt a Napkirály korában az alacsony terméshozam mellett (következtében) az önellátásra törekszik. A nagyvárosok környékét és náhány sűrűn lakott vidéket nem számítva a paraszt magának dolgozott, legfeljebb még a közeli városkának. Hallott ugyan a kereskedésről, de az az ő életében mellékes, kiegészítő szerepet játszott. Szülőfalujában próbált tehát szert tenni minden olyan termékre, melyet ő maga nem volt képes előállítani : 1-2 jobb ruhadarabot, sót, ekét, vasszerszámokat.
A bárányok gyapjából és a patak menti földön termő kenderből szőtte ruháit, szerszámait az erdőben vágott fából újította fel, saját szalmájából rakott szegényes házára zsúpfedelet.
Alig vásárolt készpénzért : falujában többnyire cserebere révén jutott a kívánatos holmikhoz. A "pénz" már több, mint fél évezrede forgott a francia faluban, de a helyileg megtermelt javakhoz képest rendkívül kevés volt belőle, s az a kevés is "elbújt. A pénzt városi jószágnak tartották. Ha egy gazdának volt fölös terménye, melyet eltudott adni a közeli város piacán, a pénzt gondosan eltette.
Az évente összekuporgatott pénz jó részét az adó vitte el. A pénzforgalom alapja többnyire a kényszerhelyzet volt, nem pedig a termények feleslege."
Ez a 17. sz 2. felének francia faluja.
Magyarország gazdaságának fő gondja végig (Széchényi : Hitel) a pénzhiány volt. Nemhogy a parasztnak nem volt, de gyakran a királynak sem.
ezt nem hiszem. vhol olvastam, hogy a Nemet lovagrend mar a 13. szazadban nemet parasztokat importalt a poroszok foldjere, akik vasekeikkel nagyobb termeshozamot tudtak elerni es kiszoritottak az oslakosokat. de az egesz 10-11 szazadi mgi reformmozgalom a 3 nyomasos foldmuvelesre, a nehezekere es a szugyhamra alapult. erre jott meg ra a nem emberi eroforrasok alkalmazasa (szelmalom, vizimalom)
Magyarországon pl. a vaseke csak a 19. században terjedt el.
A ranciáknál még a fenti időszakban is csak az ország északi részén alkalmazzák a (trágyázásnélküli) 3 nyomásos gazdálkodást.
viszont a mezogazdasagi forradalmat az ipar igenyei stimulaltak. a birtokkoncentraciot, a bekeritest a nyersanyag iranti kereslet valtotta ki, erdekes modon az allattenyesztes novelese nem jart a elelmiszeroutput visszaesesevel, hanem epp ellenkezoleg. ennek oka pedig a nitrogenkoto takarmanynovenyek voltak, mert a lucerna jobban utanpotolta a talajt a szuk keresztmetszet ammoniabol, mint az ugaron hagyas. azaz a gyapjuigeny nelkul soha nem kovetkezik be a mg-i forradalom.
ez a grafikon kulonosen nagyszeru. A mezogazdasagi munkaero produktivitasat mutatja, az 1500as angol produktivitast 1nek veve. Ez a mutato nagyon fontos, mert ez hatarozza meg, mennyi embert bir eltartani a mg, akik aztan varosokban telepulhetnek le. Ne tevesszen meg, hogy az abra az egy fore juto hatekonysagot mutatja, es nem az egy hektarra esot. A teruletegysegre eso kibocsatas, ugyanis folyamtosan nott a tortenelem folyaman, azonban ez az urbanizacio szintjet egyaltalan nem biztos, hogy befolyasolja.
Nos az abrabol jol latszik, hogy Europaban legalabb 2 jol elkulonitheto palya volt, az egyik a munkaintenziv gazdasage, a masik a munkatakarekos mezogazdasage. Az is latszik, hogy a gazdasagok a munkaintenziv mgbol at tudtak menni a kevesbe intenzivbe, es forditva. Az is latszik, hogy mindig az iparosodott centrum orszagok rendelkeznek magas hatekonysaggal a mezogazdasagban es a periferia alacsonnyal. Ennek oka az, hogy a marginalis produktivitasu mezogazdasagi munkaerot az ipar felszivja, ha az ipar marginalis produktivitasa nagyobb. Tehat az angol es holland mgi forradalomnak ket osszetevoje volt: 1. teruletegysegre eso output novelese, ennek onmagaban semmi jelentosege nem lett volna, meg igy is boven le voltak maradva a kinai termelekenyseg mogott 2. a munkaegysegre eso output novelese. ez volt a lenyeges dolog, es ennek oka, hogy az ipar elszivta a munkaerot a mg-bol. tehat nem a mg-i forradalomban kell keresni az ip. forradalom okat, semmikepp. visszaternek inkabb eredeti hipotezisemhez, miszerint az ipari forradalom oka pont az, hogy a mg mar nem birta novelni a munkahatekonysagot, tobb embert mar nem lehetett kiszivni az agrarszektorbol, ezert a gepekhez fordultak.
Kinaval osszehasonlitva pedig: Kina mar legkesobb az 1600as evekben elerte azt a mezogazdasagi munkahatekonysagot, ami Angliaban az ip. forradalom idejen volt. Adam Smithtol tudjuk, hogy a kinai munkas realbere a vilagon a legalacsonyabb volt, mar akkor is, az angoloke pedig a legnagyobb. ennek oka, az hogy a kinai ipar produktivitasa alacsony volt, ezert azt az embertomegek, amely elmeletileg kepes lett volna az ip. forr. beinditasara az improduktiv hivatalnokreteg es a hadsereg vette fel.
Ennek okat en tovabbra is abban latom, hogy a kinai videknek nem volt szuksege iparra abban a mertekben, ahogy europanak volt, azaz az ipar tarsadalmi hasznossaga sokkal alacsonyabb volt.
De ott nem nőtt a terménytöbblet lényegesen. az egyik pdfemben az Allen gyerek azt szamolta ki, hogy a per kopf mezogazdasagi output Kinaban mar 1620ban 80%a volt az angol 1806os termelekenysegnek. teruletegysegre vetitve a kinai kibocsatas 10xes volt! tehat szimplan a mg-i termenyfelesleg nem lehet az ok, mert az Kinaban is megvolt, sokkal hamarabb! sot egy grafikon szerint Belgiumban a mezogazdasagi produktivitas nagyobb volt 1400ban, mint Angliaban 1800ban!
A feudalizmusban a parasztok "ipari" szükségleteit a falusi munkamegosztáson belül a helyi mesteremberek elégítették ki . A kovács, a takács, stb. ugy erzem ennek ellent mond az, hogy mig az 1200as evekben a kozterheket:) joreszt termeszetben szedtek Magyarorszagon, addig az 1400as evekben mar foleg penzben. nyugaton a penzgazdalkodas es urbanizacio eloretorese sokkal korabban megtortent na most ha a falvak autarchiaban elnek es a varosok kizarolag az elit igenyeit elegitik ki, akkor a penzgazdalkodas eloretoresenek a mezgazdi nepesseg koreben nem sok ertelme lenne, nem?
Vasekét asszem a 18.sz-tól alkalmaznak. ezt nem hiszem. vhol olvastam, hogy a Nemet lovagrend mar a 13. szazadban nemet parasztokat importalt a poroszok foldjere, akik vasekeikkel nagyobb termeshozamot tudtak elerni es kiszoritottak az oslakosokat. de az egesz 10-11 szazadi mgi reformmozgalom a 3 nyomasos foldmuvelesre, a nehezekere es a szugyhamra alapult. erre jott meg ra a nem emberi eroforrasok alkalmazasa (szelmalom, vizimalom)
Véleményem szerint ez pont fordítva történt, hisz az ipar erőforrásigényének megnövekedéséhez keresletnövekedésre volt szüksége, az meg csak a mg-ból jöhetett. viszont a mezogazdasagi forradalmat az ipar igenyei stimulaltak. a birtokkoncentraciot, a bekeritest a nyersanyag iranti kereslet valtotta ki, erdekes modon az allattenyesztes novelese nem jart a elelmiszeroutput visszaesesevel, hanem epp ellenkezoleg. ennek oka pedig a nitrogenkoto takarmanynovenyek voltak, mert a lucerna jobban utanpotolta a talajt a szuk keresztmetszet ammoniabol, mint az ugaron hagyas. azaz a gyapjuigeny nelkul soha nem kovetkezik be a mg-i forradalom.
na jo de mekkora volt a Ming hadsereg? egyebkent ha Ming kina lakossaga volt 150 millio, mai Kina terulete kb 9 millio km2, de ennek kb harmada, a parti sav lehet tenylegesen benepesitve, azaz kb 50 fo/km2, az osszevetheto a 140.000km2 teruletu Anglia 8 millio lakosaval 1750ben (szinten 50 fo/km2). mekkora volt az urbanizacio szintje a Ming Kinaban? lehettek e olyan teruletek, amely a mg-i nepesseg ketszereset tudtak eltartani?
Es en inkabb azt tartanam jobb magyarazatnak, hogy az angol es holland mg-i forradalmat pont az ipar emberi eroforrasigenye hivta eletre. (Mg-i arforradalom)
Ezt elfelejtettem dőlt betűssé tenni - erre válaszolok .
Ez meg keves lenne, mert Kinaban mindket dolog megvolt. Megvolt a mg-i termeny tobblet es a nagyon jo csatornahalozat is.
De ott nem nőtt a terménytöbblet lényegesen. Jellemző, h a csúcskorban - a Ming-ben a hadsereg maga termeli+ a rizsét : a fele harcol, a fele földet túr. Ez ugyebár nemigen segíti elő a szakosodást és fejlesztést. :-)
A csatornahálózatot nem lehet összehasonlítani Angliával, mert a területi sűrűsége sokszorosan töredéke volt.
Szvsz nem igaz az, hogy a mg-i termles nem tamasztott keresletet az ipar fele a kozepkorban, hanem pont ellenkezoleg.
Hiszen vasekeket, szelmalmokat a parasztok nehezen keszitettek maguknak. Az a sok kovacs es szabo a magyar vezeteknevekben is arra utal, hogyha kisipari meretekben is, de aggregalva jelentos aruforgalom zajlott le a kozepkori varosok es videk kozott is.
Pedig így van.
A feudalizmusban a parasztok "ipari" szükségleteit a falusi munkamegosztáson belül a helyi mesteremberek elégítették ki . A kovács, a takács, stb.
Vasekét asszem a 18.sz-tól alkalmaznak.
Es en inkabb azt tartanam jobb magyarazatnak, hogy az angol es holland mg-i forradalmat pont az ipar emberi eroforrasigenye hivta eletre. (Mg-i arforradalom)
Véleményem szerint ez pont fordítva történt, hisz az ipar erőforrásigényének megnövekedéséhez keresletnövekedésre volt szüksége, az meg csak a mg-ból jöhetett. (nyilván Angliánál a külkerből is, de az is a felvevő piacok átalakulásának függvénye volt. A lentebbi adataimból jól látszik a mg termelékenységnövekedésének exponenciálisan gyorsuló üteme, mely pont 1700 és 1750 közt gyorsul be igazán, és ez teszi lehetővé az angol városi ipar átalakulását.
Kínában meg nem nemigen volt intenzív mg-i fejlődés.
Ez meg keves lenne, mert Kinaban mindket dolog megvolt. Megvolt a mg-i termeny tobblet es a nagyon jo csatornahalozat is.
Szvsz nem igaz az, hogy a mg-i termles nem tamasztott keresletet az ipar fele a kozepkorban, hanem pont ellenkezoleg.
Hiszen vasekeket, szelmalmokat a parasztok nehezen keszitettek maguknak. Az a sok kovacs es szabo a magyar vezeteknevekben is arra utal, hogyha kisipari meretekben is, de aggregalva jelentos aruforgalom zajlott le a kozepkori varosok es videk kozott is.
Szvsz ez pontosan Kinara lenne a jelemzo, ahol a neolit paraszti retegnek tenyleg nem volt szuksege semmi iparra.
Es en inkabb azt tartanam jobb magyarazatnak, hogy az angol es holland mg-i forradalmat pont az ipar emberi eroforrasigenye hivta eletre. (Mg-i arforradalom) Amikor a mg mar nem volt kepes tobbe lepest tartani az ipar igenyeivel, akkor az iparban buzaval hajtott emberek helyett szennel hajtott gepeket kezdtek el alkalmazni.
Richelieu szerint a 17. szazadi haborukban szinte minden hadjarat a logisztika hianya miatt bukott meg, a katonaknak nem volt mit enniuk. Gusztav Adolf serege azert manoverezett olyan gyorsan a 30 eves haboruban, hogy mindig friss teruleten tudjon fosztogatni, kulonben a hadsereg szetszeled.
Logisztika, igen. Közlekedés.
Angliának óriási előnye volt az ország szinte minden pontját a tengerrel és (így)egymással összekötő csatornarendszer kiépülése a 18. sz elejére, hisz a tömegárukereskedelem egyik legnagyobb akadálya korábban az volt, h a szállítás többszörösére növelte az áru önköltségét. Persze, akkor miért nem Hollandia.
Másik, a mezőgazdaság termelékenysége.
Ismert, h a középkori gazdaság lényege, h az uralkodó és a városi szektor szektor a primer (mg-i) terménylecspolásából él úgy, h a primer nem jelent keresletet a szekunder felé, mert az iparcikkeiket, termelőeszközeiket a falvak maguk állítják elő.
A szekunder ezért a külker és az uralkodó szektor kereslete által biztosított nyereségét nem halmozza fel, hisz minek, hanem elfogyasztja (pl. az itáliai fénykorszak)
Évszázados tapasztalat, a mg terméktöbblete (már ha éppen van) 20-20 % körül mozgott. Angliában becslések szerint a búza terméshozama/acre
- 1200 és 1650 közt 8 bushelről 11-re nőtt,
- 1750-re újabb 30 %-os növekedés
- 1800 re ismét.
Így megjelent egy olyan stabil (?) terménytöbblet, miáltal a primer szektor keresletet képes indukálni a városi felé, ott meg beindul az ipari verseny.
Az még sokáig tartott, mire az amerikai nemesfémek dominánssá váltak - ez csak a 16. sz. utolsó harmadára következett be, lentebb a 16. sz 1. felét említettem, asszem.
A holland adatod érdekes, mert forrásaim szerint a 19. sz közepén a keresők 24 %-a foglalkozott iparral (persze, te lakosságot írtál).
Angliában 1811-ben a lakosság 45 %-a él iparból, 35 pedig mg-ból, és a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásuk kb. azonos.
Na de varjunk, te nyilvan az amerikai nemesfemek megerkezese elotti idoszakrol beszelsz, nem? Tehat max az 1520as evekig. Hiszen utana ertheto, hogy miert volt a Habsburgoknak annyi penzuk, amirol az angolok almodni se mertek. Viszont az is ertheto, hogy miert nem fejlodott tovabb Nemetorszag, hiszen az olcso amerikai nemesfem megfojtotta a banyaszat fejlodeset. Viszont Hollandiaban mar a 16 szazad masodik feleben a lakossag 56%a varoslako volt es valamilyen iparbol elt. Ilyen fejlettsegre a del nemetek nem hiszem, hogy valaha is eljutottak.
A dél-német városokaban összpontosult az európai pénz- kereskedelmi, és ipari tőke jó része.
Onnan irányították a habsburg birodalom teljes bányászatát (a spanyolt is jelentős részben), pénzügyeit és kereskedelme jó részét. ott fejlesztették ki a nemzetközi holding szervezeti és irányítási modelljét.
Az akkori idők messze legfontosabb iparága, a bányászat terén messze a német/tiroli volt a legfejlettebb mind méreteiben, mint technológiailag. (Az új fejlszetéseik tették lehetővé a víz alá került magyar bányák újranyitását)
Az angol uralkodó (még Erzsébet sem) álmodni sem tudott akkora pénzekről, amik arrafelé megfordultak.
Az angolok mellett szol meg az is, hogy olcso nyersanyagokhoz volt hozzaferesuk. Igy az eloallitasi koltsegek kozott megnott a munkaero aranya, ami meg inkabb celszeruve tette a gepesitest. Az igassag az, hogy szvsz az Europan beluli specializacio mar legkesobb a 15 szazadban eldolt, kerdes tenyleg az, hogy miert nem a hasonlo adottsagu nemetek es nem az angolok specializalodtak az iparra jobban. Nemetorszag 14-16 sz. tortenelmerol szinte semmit nem tudok....
én leragadtam még ott, h miért nem Franciao. vagy Germánia :)
Alant említettem a közlekedés fontosságát a beindulásban.
A 18. sz. 2. felében a spanyol kikötőkben az angol szén olcsóbb volt, mint a néhány tucat km-rel bentebb kitermelt hazai.
Becslések szerint egy átlag árucikk 30-40 km-re való szállítása megduplázta az árát.
Érdekes még, h míg az IF 1. hulláma teljesen brit központú volt, a 2. már inkább német - többek közt a vegyi , gép- és elektrotechnikai ágazatokban betöltött vezető szerepük következtében.
Hm, erdekes:) Eppen most dolgozom kulonbozo cikkeken (a honlapunk szamara), amik a kulonbozo fegyverek tortenetevel foglalkozik, 1900-ig (a honlap amugy a XX. szazaddal foglalkozik.:))
Most talaltam meg ezt a topikot, gondolom sok erdekesseget talalok majd itt:)
A kerdest csak azert tettem fel, mert kozismert, hogy Kina mar a 8-9. szazadra szorvanyos technikai jegyeket mutatott fel, amit Europa csak a 14-15. szazadra. pl iranytu, lofegyverek, konyvnyomtatas. Eszak Kinaban a feudalizmus csiraji is megjelentek. Viszont Kina a 14 szazadtol megmerevedett, ,amelyet sokan mindenfele ideologiai okokkal magyaraznak, holott nem errol van szo. Egyszeruen beindult egy munkaigenyes mezogazdasagi forradalom Del Kinaban, a rizs ketszeri vetesevel a populacio gyors novekedesnek indult, mikozben a gazdasagi novekedeshez nem volt szukseg tokejavakra. Ezert fejlodott vissza Kina, mikozben Europa a renenszanszot elte, mert az olcso deli rizs egyszeruen megfojtotta a tokeigenyes fejlodest es egy okori tipusu paraszti tarsadalomma merevitette Kinat. Ezzel a folyamattal parhuzamos a Romai Birodalom tortenete, amelyet az afrikai gabonafelesleg es olcso ranszalgok merevitett despotikus tarsadalomma.
