A Tripoliszi Grófság volt a leggazdagabb. Nem a keresztesek csináltak belőle gazdag kereskedővárost, hanem eleve az volt. Mint ahogy Aszkalon, Akkon, Türosz, Haifa is.
Gyanítom, Aquabáig sem azért mentek le, mert búvárkodni akartak. :)
Az Outremmer a keresztes háborúk révén lett olyan gazdag :
1. A közel-kelet és egyiptom áruforgalmát magukon terelték keresztül
2. csak ekkor jelentek meg az olasz kereskedő városok - a hódítás miatt.
Hat kapasbol Godfrey de Buillon masodik fiu volt, birtokanak nagy reszet a csaszar elvette, occsenek Baldwinnak semmije nem volt, aztan Jeruzsalemi kiraly lett.
A toulusi orgrof, Raymond, szinten jeruzsalemi kiraly lett.
Az 1. királyválasztáson a legesélyesebb 2 jelölt nem indult, hanem hazament a hűbéresei nagy részével egyetemben.
az Outremeer fő gondja nem a birtokhiány volt az "ácsingózó" európai lovagok számára, hanem az ellenkezője : nem volt elég utánpótlás.
a genovai és pisai részvétel esetén ugyebár a közvetlen anyagi haszonszerzés nem tagadható.
Az olaszok (Genova) csak Antiochia ostromakor jelentek+ a színen, előtte igencsak hűvösen fogadták a felhívást.
Pisa csak a pisai származású jeruzsálemi Patriarcha kinevezésével, Velence pedig még ez után lép a színre.
márpedig a tengeri logisztikai hátteret ők biztosították, a nélkül a tengeren szállított utánpótlás, és a tengeren szállított hadseregek el se jutnak a helyszínre. persze az első hadjárat lehet hogy eljut, eléldegélnek egy ideig a területek kirablásából, aztán valaki szétveri őket és ennyi.
Az 1. hadjárathoz az itálai kereskedő államoknak semmi köze sem volt, de a 2.-hoz és a 3.-hoz, de Szent Lajoséhoz sem.
Nem, persze. Itt az ideológia volt az első. Már korábban írtam, hogy az Antiocheiai győzelem után az egyiptomiak felajánlották a szövetséget a kereszteseknek a szeldzsukok ellen, miután az egyiptomiak elfoglalták a szeldzsukoktól Jeruzsálemet (szabad zarándoklat lehetőségével).
Egy korabeli Kissinger az egyiptomiak ellen gondolata legmélyebb részére eltemette volna a további összecsapásokat a mai Szíria és Libanon elfoglalása utánra. Hihetetlen stratégiai analfabétizmus!!!
Szaladin 80 évvel később a Szíra (Aleppo) elfoglalásával és a Bizánci szövetségben remek stratégiával bekeríti a kereszteseket. Egyébként a keresztesek még egyszer Hattin után visszafoglalják Jeruzsálemet.
Selyem. A bizánciak megszerezték a selyemgubókat Kínából talán Jusztiniánusz idejében. A szicialiai normann királyok megszerezték a bizánciaktól a selyem termelés titkát a nyugat számára.
Viszont a barhent termeléshez gyapot kell, amit itt megtaláltak.
A fűszer őrület kezdete Európában.
Egyébként megint nagyon eltérünk az eredeti kérdéstől: miért is indult el az első keresztes hadjárat? Legjobb tudomásunk szerint nem volt akkor még tervbe véve sem Antiókhia, sem pedig Akaba elfoglalása, a cél egyértelműen maga Jeruzsálem volt. Ne keverjük ide a későbbi keresztes hadjáratok okait - még.
Azert Iberiaban es Poroszo.ban is a nagy hadjarat az 1200-1250 korulre esett, addigra mar nyilvanvalo volt, hogy az arabok csizmaja fajo sebet hagy az ember seggen a Szentfoldon.
Aszkalon nem volt olyan gazdag. Inkább stratégiai jelentősége volt. Akkó nagy részét azoban tényleg a keresztesek építették ki, a kikötővel együtt:) Haifa, Türosz és Tripolisz valóban gazdag kereskedőváros volt. De azért nem egyedülállóan gazdag.
Ejnye bejnye, eddig tartott a nagy vallasos hevulet, hogy meg egy varos bekeritesere se lett eleg emberek?
Szvsz roviden arrol volt szo, hogy parezer rablolovag felcsapott egy kis kozel keleti kalandra egy par szerencsevadasz vezetesevel, felkeszuletlenul ertek a vedoket es gyoztek, levagtak mindenkit, kitomboltak magukat aztan rajottek, hogy itt se kolbaszbol van a kerites, raadasul meglehetosen alabecsultek a logisztikai problemakat es felulbecsultek a terulet eltartokepesseget.
Erre europaban gyorsan elkezdtek nekik penzt gyujteni, nehogy hazajojjenek, aztan Szaladdin jol segberugta oket, mire a tobbseg elkotrodott Iberiaba meg Poroszorszagba, a luzerebbek meg beprobalkoztak egyszer ketszer Egyiptomnal, de ott is segberugtak oket.
Azert a legnagyobbak mar nyilvan a politikai hatalomert mentek bele, nem holmi kis birtokert.
Haladunk, haladunk. A politikai hatalom és/vagy presztízs nem mindig egyenlő a pénzzel... Pár hozzászólással lejebb még vérbősz, birtokra éhes hodákról írtál:)
Ez meg is tortent, miutan rajottek, hogy a Szentfold nem az a nagy biznisz.
A lovagrendek és a külföldi lovagok legnagyobb létszámú jelenléte az ibériai-félszogeten a szentföldi háborúkkal egy időben történt. Nem utána:)
Csak egy kerdes: Szerinted az amcsi katona, vallalkozo, es a maganhadseregek a demokraciat mennek terjeszteni Irakba vagy a penzert (olajert) ?
Hát, az átlag amerikai katona nem az olajért ment... Hanem mert küdlték. Rossz hasonlat.
Hiszen Venezualeban vagy Nigeriaban sokkal kisebb erofeszitessel terjeszthetnek a demokraciat.
Aham. Már csak arra lennék kíváncsi, hogy az állítólagos amerikai demokrácia-exportnak mi köze is van a közepkori keresztény hevülethez? Azért ne keverjünk már össze majd 1000 év eltérő geopolitikai és eszmei hátterét...
