A 2.századi járvány azért komoly szerepet játszott, a sok halott miatt meggyengült a birodalom, csökkentek az adóbevételek, kevesebb pénz jutott a hadseregre, utána vette kezdetét a birodalom válsága, amit csak egy időre tudtak megállítani a 270-370 közti időszak császárai.
Victor Hugo említi, hogy Caius Fluminiust nem voltak hajlandók köszönteni a pun hadifoglyok.
Nem tudja valaki, hogy ez mikor történt és milyen alkalommal? C. F. tudtommal csak egyszer harcolt a punok ellen, nevezetesen i. e. 217-ben a Trasimene-tavi csatában, ahol óriási vereséget szenvedett és elesett.
A másik Flaminius, Titus Quinctius nem jöhet szóba, mert a második pun háború idején még gyerek volt, a harmadik idején pedig már nem élt.
Átnyálaztam egy csomó netes forrást, de nem jutok az eset nyomára. Ahogy olvasom, C. F. egy alkalommal nagy diadalmenetet tartott Rómában, de akkor a keltákat győzte le, tehát pun hadifoglyok nemigen lehettek ott.
Igen, ezek az antiquitás utolsó évtizedei még Konstantin elött. Az öltözékek már bizáncot előlegezik meg, az életöröm és az életvitel pedig még római. A 4. század első pár évtizede.
Onnan gondolom, hogy Ő az, mert a legnagyobb mozaik középsö alakja, főalakja.
Pénzeszacskot tart a kezében.
Két testőr veszi körül
és azt is ábrázolják a mozaik többi részén, hogy honnan van a pénze (annak egy részét elöbb mutattam).
nyilván egy vadidegen emberröl ennyi informáciot fáradságos munkával nem raknak ki mozaikokkal.
Az is érdekes, hogy a kalsszikus római viselethez képest mennyit változott a késö római viselet.
A fehér, vörös szegélyes tóga eltünt.
Helyette tunika van, amit a férfiak egy övvel rögzitenek. A tunika szines és mintás.
A tunika felett gyakran diszes, néha bibor köpeny is van.
Alul meg egy lábhoz simulo nadrág, vag épp egy térdig érő lábvédőt hordanak.
Adok egy olyan lény képéet, ami a nagyszentmiklósi korson is ott van, ott van a renesyansz csempén Mátyás udvarából és ime ezen a késö romai mozaikon is ott van.
lásd alul
aztán sportolo nők
a férfi edzőterem mozaikja
a Cyclops (egyszemű) mozaik Odüsszeusz történetéből
aztán meglett hölgyek a füdőbe vonulnak
lakoma jelenet
aztán a Laokoon mozaik (ez nehezen fotozhato, mert fölötte müanyag tetö van és a nap mindig besüt és a tartogerendák árnyéka ott van a mozaikon.
Na ennyi egyelöre, mert már nem birom a sok képeket felrakni.... többit majd késöbb elfáradtam...
Én úgy tudom hogy az ipari forradalom a brit textiláruk iránti kereslet miatt alakult ki, egyes a gyártáshoz szükséges anyagok előállítására nem volt elég munkaerő, ezen segített a gépesítés, ami aztán átterjedt más ágazatokra is, a római gazdaság virágzó szakaszában nem volt ilyen munkaerőhiány.
Ami kevésbé érdekes, hogy az eddigi "iskolák" irányzatok mit vallottak és mennyire csontosodott elvek vannak és voltak. Ez minket nem érdekel, mert nyitottak vagyunk és mert nem vagyunk gazdaságtörténészek, eleve kialakult véleményünk sincs, amihez ragaszkodni kellene.
Ilyen módon könnyü elfogadni, hogy a szabadversenyes kapitalizmussal, 18. sz. gazdaságával, egyenrangu volt a birodalmi gazdaság fejlettsége.
De, nincs a cikkben, talán a könyv kitér rá, hogy a szabadversenyes kapiutalizmus (közép szakasz) az ipari forradalomba torkollott ami magával hozta az elektromosság és az informatika forradalmát.
Ugyanakkor a birodalomban ez a fajta fejlettség semmi ilyesmibe nem torkollott.
Régen ezt rá fogták, hogy technológiai fejlődésben a korabeli gazdaság nem volt érdekelt, mivel adódott a rabszolgamunka. De itt a cikben a rabszolgamunka dominanciáját is cáfolják, szval aki olvasni szeret, annak talán nyujt a könyv valamit .
Én inkább az a tipus vagyok, aki megnézi, ledokumentálja maga a dolgokat a történések helyszinén és saját feje után keresi az összefüggéseket.
Ez egy jo cikk, mutatok ezzel kapcsolatban neked valamit.
A cikk 3. képe igy van feliratozva „Kereskedelmi gálya mozaikábrázolása”
Ez egy kb 100 méter hosszu mozaik. Ennek egy kis részlete, van a cikkben illusztrációként.
A mozaik helye, sok más mozaikkal együtt egy késö romai villa. A neve Villa Romana Casale és Sziciliában található, a kisváros Villa Armerina. A ma is állo villa örzi a világ legnagyobb romai mozaikjait kb. 6 000 m2.
A villa szerintem késő római és a iv. században épült még a kereszténység kitörése elött. Ez jol látszik a római viseleteken. A togás viselet már eltünt, helyette mindenféle szinü öltözet van, ami a világ kulturális hatásainak eredménye. Ugyan ezen a mozaikon a villa gazdája is megtalálható, biztos felismered melyik képen :)
A villa gazdája állatok befogásábol és importjábol gazdagodott meg, az állatokat a birodalom különböző amfiteatrumainak adta el. Neve nem maradt fenn, de képét ránk hagyta.
Ezt én is tudtam, a keresztény múltjukat is, ám nem gondoltam volna, hogy egykor a késői Nyugatrómai Birodalomban is még szerepet játszottak kereskedőként.
Mindez arra is utal, hogy a magát eredetileg rómaiként definiáló közép-itáliai latin-szabin népesség a lélekszámát tekintve messze nem volt elég népes ahhoz, hogy kolonizálja az egész óriásira kiterjedt római birodalmat.
Genetikai hatásuk Itália határain kívül csak kis százalékban, sok helyen csak nyomokban mutatható ki, az Itálián kívüli provinciákban a vezető réteg és a középosztály jó része is római polgárjogot nyert, romanizált helyiekből került ki.
