Egy argentín végzős orvostanhallgatóról szól és utazásról, fiatalságról, idealizmusról, továbbá a tenniakarásról a szegény, beteg emberekért.
De a lényeg, hogy az egyik legjobb film, amit valaha láttam.
Nincs itt szó politikáról az élet (és a film) annál bonyolultabb.
Az érem másik oldala, hogy ha éhezel, nincs munkád, nem kapsz orvosi ellátást, vagy éppen egy úr cselédje vagy, vagy akár elnyomott mezőgazdasági munkás, és éppen kiválasztanak aznap munkára és még olvasni-írni sem tanít meg senki, akkor lázadni fogsz! Ezt hívhatod akárhogyan, lehet katolikus, kommunista ideológiával, anarchista, szakszervezeti mittudomén, de a végeredmény nagyjából ugyanaz. Solinemantei evangélium stb. biztos ismered ezeket.
Az európai viszonyokat nem lehet Latin-Amerikára alkalmazni...
A kubai forradalom pedig nem kommunista forradalom volt, hanem nacionalista nagy különbség! Csak Raúl Castro volt komcsi eredetileg. Később lettek azzá, de akkor is úgy, hogy a kubai komcsikat leradírozták és a saját mozgalmukat tették a helyére... A dolog tehát bonyolultabb. Che sose volt a kommunisták kedvence, nem lehetett megzabolázni, jobb volt holtan misztifikálni, mint amikor még az élő Che radikális gondolataitól elhatárolódni.
"Véleményem szerint itt Guevara jelleméről, emberi valójáról van szó, arról, hogy Ti mit gondoltok róla, és nem arról hogy Castro rendszre-e a jobb, vagy Battistáé volt anno, és ha ez meg van vitatva, akkor azt próbálni bebizonyítani, hogy Chenek köze van ezekhez a mostani állapotokhoz, és ebből következtetéseket levonni, hogy milyen ember lehetett ő."
Ez egy mondat és gondolat volt, ne ízekre szedve elemezd.
A kubai nép nyomora a spanyol hódítoknak, aztán az amcsiknak köszönhető. Castronak is nagy része, van, ez nem vitatható, de Che már lassan 30 éve meghalt, azt fognak rá, amit akarnak, már rég helyre lehetett volna hozni a hibáit ( az a helyes modell a képen nehezen lehet túl 40-en mondjuk, pedig akkor lett volna 10 éves Che halálakor, és nem tudna valami sokat magától).
Ezekkel az érvekkel nincs mit vitatkozni, mert számtalan ellenérv van, úgyse fogjuk elismerni, hogy a másiknak van igaza. Egy ember megítélése egyébként is relatív, de attól még a helyes tények tükrében kéne véleményt nyílvánítani, politikailag elfogulatlanul.
A motoros naplója nem propagandafilm, egy fiatal diákot mutat be, Fusert, nem Chet. A haverjával körbejárják Latin- Amerikát, megismerkednek a viszonyokkal, nincs benne politikai utalás, aranyos történet, nyugodtan megnézheted. :)
A neonácikat meg jobban utálom, mint te Chet. Csak egyszerűen el lehet ismerni más embereket, akkor is ha a számodra nem szimpatikus oldalon állnak.
Véleményem szerint itt Guevara jelleméről, emberi valójáról van szó, arról, hogy Ti mit gondoltok róla, és nem arról hogy Castro rendszre-e a jobb, vagy Battistáé volt anno, és ha ez meg van vitatva, akkor azt próbálni bebizonyítani, hogy Chenek köze van ezekhez a mostani állapotokhoz, és ebből következtetéseket levonni, hogy milyen ember lehetett ő.
Az, hogy kommunista Maxvell, nem jelenti azt hogy egy f*sz. Mégis milyen más politikai beállítottságú lett volna, ha sikeresen akarja felvenni a küzdelmet a diktátorok ellen? Az meg, hogy diktátorokhoz lett volna hasonló, nem igaz, hisz ott is hagyta Kubát, azért, hogy ellenük küzdjön. Teljesítményét miniszterként pedig nincs sok értelme felhozni, de nem tudom hány miniszternek fordult meg a fejében, hogy beálljon dolgozni a munkások közé, hogy tisztában legyen a körülményekkel. Meg is fogalmazta, hogy két különböző dolog egy népet felszabadítani meg etetni, úgy látszik neki az első jobban megy.
Kommunizmusa azt jelentette, hogy sosem kapott, követelt meg többet számára és a családja számára a "közösből", mint a többi egyszerű kubai állampolgár.
Véreskezű lett volna? Az is vitatható. Foglyait elengedte (korábban már idézték a katonakardos, hóhérbárdos gondoltatát), és igaz, így nehezen illik bele a képbe, hogy kivégzéseket irányított, de egy forradalom után mindig leszámolnak az ellenség maradékával, és a kivégzettek között több háborús bűnös is volt.
Az, hogy a kubai wcpapíron az ő arca van, az meg a mostani kubaiak véleménye, nem hozható fel érvként, vagy kezelhető tényként jellemének megitélésében.
Kapitalistának, jobb oldalinak tekintem magam, de tisztelem őt, mert hitt az álmában, ami egy egységes, független Latin- Amerikát jelentett, és tett is annak érdekében, hogy ez megvalósuljon.
Egyik kedvenc részem a bolíviai Naplóból, mikor egy leprás tanyájára vetődnek, aki megkérdezi, hogy csaknem Guevara doktorhoz van szerencséje, és még emlékszik-e, amikor beállt focizni közéjük.
Guevara motoros körútján látta Latin- Amerika nyomorúságát, és cselekedett is, hogy ez rosszul sült-e el vagy jól, az már nem a jelleméhez tartozik. Legendája pedig kialakulhatott, mert az biztos, hogy kivételes ember volt. Nem terrorista!
Én is azt írtam, hogy az ő és a társai általa lelőtt bolíviai katonák élete is büntetést érdemelt és gyilkosságként kell kezelni.
Ahhoz azonban, hogy megértsük az ő és társai motviációját, forradalmi mozgalmát, ahhoz ismerni kell a körülményeket és a történelmi környezetet, legalábbis ne tegyünk úgy, mintha ez egy valódi demokráciában egy hű de jó és igazságos társadalmi környezetben történt volna. Egyébként Bolíviában volt a világon a legtöbb puccs. Ott a hatalomváltás fegyveres módjának szinte elfogadott hagyománya volt. Persze ez nekünk nagyon idegen, szerencsére.
a szegénység nem indok a gyilkosságokra, stb... egyébként nem tudom feltűnt-e, de a szegényekre hivatkozó diktátorok, felforgatók sosem a szegények közül kerülnek ki, lásd Lenin, Rákosi vagy latin-amerikából Castro, Che, Guzmán...
Sok minden elmondható róla, de hogy gyáva lett volna, az nem állja meg a helyét. Ez nem igaz. Egy sebesült, fegyver nélküli ember ha megadja magát, nem azért teszi ezt, hogy kivégezzék. Esetleg arra számított, hogy bíróság elé állítják és ott - akár Castro Moncada után - a maga javára fordíthatja az eljárást. Guevara sem végezte ki az elfogott bolíviai katonákat.
Bolíviában nincs és akkor sem volt halálbüntetés, de még ha létezett volna, akkor sem lehettett (volna) a bírósági út mellőzésével alkalmazni. Így az elfogott Guevara kivégzése bűncselekmény, legalább annyira az, mint amennyire az ő és a társai általa lelőtt bolíviai katonák élete is büntetést érdemelt és gyilkosságként kell kezelni. Ez utóbbiban nincs közöttünk nézetkülönbség.
Ami a napló hitelességét illeti, amit én erről láttam (készítettek dokumentumfilmet erről a témáról) ott nem cáfolják a hitelességét. Persze minden napló szubjektív, de a benne leírt események úgy történtek, ahogyan leírta. Egyébként az elfogott katonák elengedése beleillett abba az elképzelésbe és taktikába, amit Kubában is alkalmaztak és amelynek az volt a célja, hogy emiatt velük szolidárissá váljanak a földművesek, a katonák stb. Tény, hogy teljesen elhibázott ötlet volt az erősen katolikus és konzervatív, ritkán lakott vidéken kavarni, amikor a városokban vagy a bányavidékeken velük rokonszenvező nyomorgó és lázongó tömegek támogathatták volna. Szval nem volt valami nagy stratéga. Ebből látszik, hogy bár harcolni tudott, de Kubában is Castro vitte győzelemre őket.
Ami meg a motivációt illeti, az első, utazását leíró naplójában sokat ír arról a hihetetlen szegénységről és nélkülözésről, ami Bolíviában (és más délamerikai országokban) a szegény embereknek jutott. Így teljes az egész, ennek ismeretében ítélkezhet az utókor.
A napló szubjektív dolog, nem pedig történészi elemzés, azt ír bele a szerzője, amit jónak lát (van amit kiemel, mást elhallgat, sőt, akár saját szája íze szerint átírja a történteket). A főnácik közt például nem egy családcentrikus életet élt, s, ha előkerülne a naplója, a laikus még azt hinné, hogy milyen rendes ember lehetett X.Y. direkt nem írtam nevet, bár tudnék...
Itt a fórumon többször szóba került, hogy Guevara egy vérengző alak. Ez igaz ha azt nézzük, hogy minden katona vagy forradalmár valahol az, hiszen a harc közben embereket öl meg: én pl. ezért nem tudok vele azonosulni és ezért tartom többre mondjuk Albert Schweitzert, Gandhit vagy Martin Luther Kinget. Ők erőszakmentesek és sokkal többet értek el így.
Mégis a napló elolvasása után éppen arra jutottam, hogy azért kapták el olyan hamar Bolíviában, mert rendre eleresztett mindenkit (elfogott katonákat, besúgó alakokat stb.) akiket más, kegyetlenebb gerillavezetők kivégeztek volna ( Pol Pot, akihez hasonlították itt a fórumon, nem arról volt híres, hogy elengedi a foglyait). Ha mint gerillavezetőt nézzük, ellenfeleivel túl kesztyűs kézzel bánt. Ebbe nem illik a forradalmi bíróságokon állítólagosan kivégzéseket végrehajtó Che képe, egyszerűen nem lehet igaz.
A hazánkban a 70-es években rendszresen pihengető világforradalmár bp-i autós jeleneteiről nem is beszélve, amikor a BM elé (be) menekült az őt üldöző vszg éppen a BM-hez tartozó titkosszolgák elől... :))
Rákerestem a guglival a 'náci gazdaság' kifejezésre és ez volt a 3. találat, ezért hozom föl a dolgot.
a náci gazdaság hatékonyan működött, azaz fejlődött, ellentétben a kommunistával
Ha kommunistán a sztálini tervutasításos rendszert érted, akkor az még nagyobb fejlődét könyvelhetett el, mint a nácik fegyverkezési programja a '30-as években. Németh István egyenesen válságjelekről ír a világháború előtti német gazdaság kapcsán.
Ha készítene valaki egy listát, hogy a CIA mit csinált jól és mit baltázott el, akkor biztosan az utóbbi lenne a hosszabb.
Csak példaként két kreálmány, aki kicsúszott az irányításuk alól: Oszama és Szaddam. Most meg rinyálnak, hogy ezek milyen gonoszak. Hát nem kellett volna kiképezni, pénzelni, támogatni stb. az ilyen figurákat. Persze annak idején ez az oroszokról is elmondható volt, nekik is megvoltak a maguk vállalhatalan figurái.
2006. december 19. 08:46 Utolsó módosítás: 2006. december 19. 08:48
Mind a publicisztikában, mind a történetírásban tartja magát az a nézet, hogy Ernesto Che Guevarát a CIA gyilkoltatta meg Bolíviában. Most, csaknem 40 évvel Che halála után jelent meg Vincenzo Vasile író, a L'Unitá című olasz baloldali lap tudósítója és Mario J.Cereghino történész Che Guevara Top Secret című könyve, amelyből kiderül: az USÁ-t meglepetésként érte a hír.
A szerzők kutatásaik során tanulmányozhatták az amerikai kongresszus által felszabadított dokumentumokat, jelentéseket, levélváltásokat, diplomáciai utasításokat, amelyek az Egyesült Államok és a bolíviai bábkormány közötti viszony kevésbé ismert oldalaira is rávilágítanak. A dokumentumok bizonyítják, hogy amikor kezdett bezárulni Guevara és társai körül a gyűrű, az amerikaiak élve akarták elkapni, mert attól tartottak, hogy meggyilkolása esetén a körülötte kialakuló nimbusz sokat árthat nekik. Walter Rostow, az amerikai nemzetbiztonsági hivatal egyik különleges tanácsadója később így írt róla: "Guevara megölése ostoba dolog volt, bár bolíviai szempontból érhető."
És miközben La Niguerából eltüntették a parancsnok és társainak holttestét, az amerikai külügyminisztérium egyik jelentése máris az előzetes aggodalmak bekövetkeztére hívja fel a figyelmet.
"Guevara haláláért a szokásos rosszakat, az amerikai imperializmust, a zöldsapkásokat, a CIA-t fogják okolni. A latin-amerikai baloldali sajtó elkezdte kanonizálását. Bolivárhoz, El Cidhez, Spartacushoz hasonlítják."
A kötet lerombolja az amerikai titkos szolgálatok hatékonyságával kapcsolatos mítoszt - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. Számukra a Guevara-jelenség sokáig az előítéletek, dezinformációk, tévutak ködébe volt burkolva. 1965-ben például, amikor eltűnt Havannából, a CIA egy időben több országban vélte tudni tartózkodási helyét. Amikor pedig a bolíviai kormány többször jelezte a castroisták mozgolódását az országban, ezt úgy értékelték, hogy Barrientos elnök "feltupírozza" az ügyet, hogy több támogatáshoz jusson.
Gyermekkorod magyarázatul szolgál heves antikommunista mivoltodra... ;-)
Úgy olvastam Raul volt a komcsi, Fidel inkább nacionalista volt, Che mindegy csak forradalom-ista és a szovjet imperializmust is elítélték először. Sőt az 56-os forradalom miatt (amihez először közel érzeték magukat és nemcsak időben) gyűlölték kádárt és rezsimjét. Aztán fokozatosan kádárék pontosabban a SZU magukhoz ÉDESGETTÉK őket, bár a cukrot ezek szerint Kuba (nem) szállította nekik. Ha belegondolok még mindig Kuba járt jól a SZU és a szoc. tábor megsarcolásával.
Ezért volt akkora zuhanás a 90-es évek, lásd "Piszkos havannai trilógia" mindenkinek ajánlom, nagyon jó könyv!!!
Most volt valamelyik magyar adón egy film a Múlt-kor szerkesztősége jóvoltából, amelyben megerősítették, hogy Castro valójában nem volt kommunista eleinte, hanem csak kényszerből lett az (ezt már csak én teszem hozzá), ugyanis szüksége volt a SZU rakétáira az USA torkában.
Szó volt arról is, hogy a magyarokkal akadt egy kis nézeteltérése, amiben mi húztuk a rövidebbet, ui. mindkét ország nagy cukortermelő, és végül bele kellett mennünk, hogy mi is kubai cukrot importáljunk.
"Put them up" mondogatták az angol nevelőintézetekben ha két lurkó kiakadt egymásra: majd boxkesztyűt kaptak. Aztán csépelhették egymást a szabályok adta keretek között.
"Az a hepped, hogy aki a kommunizmust elítéli az rögtön egy náci."
Ez itt kérem a szellemi szint, sierra szellemi szintje. Tipródik, kínlódik, szenved, aztán kiizzadja magából a fenti mondatot. Avagy netalán feltételezzem azt: sierra annyira tohonya szellemileg, hogy gondolkodás nélkül a legkényelmesebb megoldást választva a legbutább emberek legagyalágyultabb "érvelését" szajkózza? Mert bizonyítani persze nem tudja állítását - soha, senkit nem neveztem és nem is tartottam nácinak csak a "kommunizmus" elítélése miatt - , ennek ellenére sierra merészel, decens radai rossebezés közepette, fröcsögéssel vádolni valakit. No, persze ez már nemcsak szellemi, hanem súlyos erkölcsi probléma is - sierra számára, ha egyáltalán felfogja, miről van szó.
