Permanens háború zajlik a hegyekben, igen. Ez belefér az ő ingerküszöbükbe, lehet hősködni, (tüzérség hatazer méter fölött, mi ilyen királyok vagyunk, erre válasz: helikopteres bevetés hatezer méter fölött, mi ezt is tudjuk beeee:) és hőstetteket jól el lehet adni a bollyvoodon szocializált lakosságnak, vagy valami hasonló.
A lényeg, hogy a bomba véget vetett a tömegháborúk korszakának. A jelen háborúit, kicsiny direkte a háborúra -majdhogynem- "tenyésztett" elitosztagok vívják csúcstechnológia segítségével, nálunk nyugaton. A harmadik világ meg úgy háborúzik ahogy tud, de bomba terjedése ott is hasonló hatást fog kiváltani.
A partizánháborúban a reguláris erők helyett, "partizán" alakulatokat kell alkalmazni. Természetesen alkalmazva minden olyan eszközt, amellyel a partizánok élnek, tehát foglyok ejtése ohne, lefejezés, etc.
NATO-VSZ: Jó kérdés, hogy lett volna-e háború, ha az atombomba, vagy más hadászati nem létezik? Az az érzésem, hogy lett volna rá esély. A nagyobb kérdés, hogy lett volna-e "mindent eldöntő háború". El kell ismerjem, erre is lett volna esély, de nem biztos. Itt (sajna) igazad van (vagy lehet, de a lehetőség már elég érv)
Viszont India-Pakisztán között rendszeres háború van. Nem akarok hülyeséget mondani a határincidensek méretéről, de század szintű felderítők és tüzérségi párbajok időről időre előfordulnak, sőt, korlátozott célú területszerzés is működik (Kasmír, bár konkrét adatokat nem tudok). Mindez valamennyire az atom mellett. Atom nélkül sem biztos, hogy sokkal erősebbek lennének az incidensek. Furcsa módon ugyanis túl magas az ingerküszöb az atom be (nem) vetésére. Annyira, hogy hajlok arra, hogy a levezetésem áll (biztos azért nem vagyok benne)
2. pont (1-0) val, hogy ti. támadni nem érdemes vele, alátámasztottad egy részesetre, amit mondtam.
Érdekesebb, hogy érdemes-e atommal védekezni: 3. és 4. pont (0-1, 1-41
Az országokat, mint egységesen működő valamiket kezeled. ez összeomláskor nem feltétlen igaz. Egyének és csoportok gondolhatják azt is, hogy a szolgaság jobb, mint a nukleáris tél, mivel nekik nem akkora a veszteség, mint a fejeseknek. (+ esetleg a fejes is mondhatja azt a végén, hogy minek; a hatalmát az atom bevetésével is bukja, a kialakuló lincshangulat esélye miatt az élete is veszélybe kerül úgy is)
De ezzel együtt a bevetés kétesélyes HA MÁR MEGVAN az atomfegyver. Viszont az államnak (a leendő védekezőnek is!) a végső előtti helyzetet kell elkerülni, nem pedig az utolsó esélyre játszani, FŐLEG, hogy a kettő költsége összemérhető (talán az atomarzenál kifejlesztése és fenntartása még esetleg drágább is)
A konkrét (USA atomoz, ha Taivant megszállja a Kínai Népköztársaság) példa viszont nem védekezés lenne az USA részéről. Inkább a blöffparti részének érzem.
Necces persze a gondolatmenetem, de érdekes egy ilyen irányba elmenni. (Mégha Irak szempontjából OFF, tán Iránéból is)
Mellesleg figyelemreméltó, hogy a levezetésedben Te is elfogadtad a peremfeltételeket #28 (az atom mindenképp hadászati hatású; éles bevetés már volt, ezért ismert a hatása)
Mellesleg Orwell is gondolkodott a kérdésen és a 'Háború=Béke' c. tételéhez ő is feltételül,vette az atom be nem vetését (mondván, hogy a társ-i szerkezetet rombolná szét /még nyerés esetén is/, ami az ur.oszt-nak rosszabb, mint egy háborús vereség. Ő az 1-1 esettel számolt, kissé neccesen szintén)
Aszerint, hogy van-e bombájuk, négyféle helyzet állhat elő (0=nincs bomba, 1=van bomba, első a támadó, második a védekező):
1. 0 - 0
2. 1 - 0
3. 0 - 1
4. 1 - 1
1. Érdektelen, ugorgyunk.
2. A támadó, ha beveti, akkor - pont, ahogy te is említetted - kap egy sugárfertőzött országot. (Azért ezt ne túlozzuk el annyira - Hirosima és Nagaszaki mindmáig lakott városok.)
Viszont ami ennél sokkal fontosabb, nemzetközileg teljesen elszigetelődik. Ha nem ENSZ BT állandó tagról van szó, olyan ENSZ-csapást kaphat a nyakába, hogy arról koldul. Pl. ha az iraki-iráni háborúban Irak bevet egy ilyen bombát, könnyen lehet, hogy addigi szövetségesei (Szovjetunió, USA, Szaúd-Arábia) azonnal ellene fordulnak, mint 90-ben.
Egyszerűen a támadónak nem muszáj bevetnie, viszont iszonyatos árat kell érte fizetni nemzetközi kapcsolatok tönkremenetelében és - elég nagy eséllyel - nemzetközi megtorló csapásban ahhoz, hogy már ne érje meg bevetni.
3. A védekezőnek tisztáb sor. Mihelyst az összeomlás küszöbére ért, azonnal beveti. Miért? Mert nincs vesztenivalója. Egyszerűen a bukásnál és menekülésnél minden jobb, még a bukás és bosszú kombinációja is.
Mellesleg ebben az esetben a támadó valószínűleg igen óvatos, és igyekszik korlátozott célokat elérni, majd kiszállni. Minden tőle telhetőt megtesz, hogy az ellenfél nukleáris ingerküszöbét ne lépje túl - mint az közismert, az amerikaiaknak a Távol-Keleten gyakorlatilag a kínai támadás pl. Tajvan ellen önmagában átlépte volna ezt a küszöböt.
Éppen ezért - mivel nem tudni, hol húzódik az ellenfél ingerküszöbe - célszerű a támadó részéről az ilyen helyzetet elkerülni.
Egyébként elképzelhető, hogy a támadó rosszul ítéli meg az ingerküszöböt. Pl. a SZU megtámadja Nyugat-Berlint (azt gondolják, ezért még nem lesz atom), mire az USA egy töltetet kilő egy közeli orosz támaszpontra. Erre az oroszok belátják, hogy rosszul mérték fel a helyzetet, és fegyverszünetet kérnek a status quo fenntartásával. (Ez 1948-ban - ha lezárják Nyugat-Berlin légterét - kb. így zajlott volna. Szerencsére az oroszok helyesen mérték fel az amerikai ingerküszöböt.)
4. Ez esetben szintén a védekezőnek éri meg bevetni. Annyiban neccesebb a helyzet, hogy itt a megtorló ATOMcsapás esélye is gyakorlatilag 100%, de továbbra is működik a 3. pontban megismert logika, miszerint jobb a bukás bosszúval, mint anélkül.
Ráadásul a támadó itt is az ellenfél ingerküszöbének tiszteletben tartására törekszik, amiben csak úgy lehet biztos, ha egyáltalán nem támad. (Az 1949 utáni orosz-amerikai viszonyra már a 4. pont illik. Ott sem véletlen, hogy igyekeztek kerülni a konfrontációt. Ezt a célt szolgálta a forródrót a Kreml és a Fehér Ház között, hogy a felek a lehető legpontosabban tudathassák egymással az ingerküszöböket.)
Másrészt itt is elképzelhető a rosszul megítélt ingerküszöb és az ebből fakadó visszavonulás esete.
Az ingerküszöböket pedig valamennyi atomhatalom jóelőre meghatározza, nehogy a hajnali háromkor hálósipkában felriasztott vezetők hülyeségből elpuskázzák az utolsó esélyt a bosszúra. Ilyenkor a vezetőnek már csupán a döntés meghozatala marad - 28. sz. forgatókönyv, akkor a 28. számú terv végrehajtását elrendelem.
Ez így van. Egy partizánháborúban csak a civil lakosság aránytalanul nagy és brutálisan kegyetlen veszteségei árán lehet nyerésre állni, a megszálló reguláris haderô szempontjából. Nyerésre állni, mert tulajdonképpen gyôzelemre nincs példa eddig a XX. századi történelemben. Elôtte igen, de akkor még měködött az, hogy a gyôzelem után az elnéptelenedett vidékeket a saját telepeseinkkel népesítjük be...
Az elrettentés eredménye egy csomó ki nem tört háború! Hány halottja lett volna naponta a NATO-VSZ III. világháborúnak ha hagyományos fegyverekkel vívják? Hány halottja volt a hidegháborúnak naponta...
Ugyanez India-Pakisztán, stb... relációban. Szal, megvan az értelme az atomnak. Ôszintén szólva a bomba a béke záloga. Amióta van bomba gyakorlatilag beköszöntött a világbéke ahhoz képest, mintha nem lenne bomba!
Volt egy magyar nyelvű könyv az öböl-háborúról 1995 táján, magyar szerzőpárostól Nem tudom ki olvasta, én otthagytam a boltban, mikor vmi olyat találtam benne, hogy "az amerikai katonákat v. nagy részüket laptop típusú számítógépekkel szerelték fel"
Úgy gondoltam, a rádióelektronikai harc leírás is ilyen szintű, akkor nem kérek belőle
OFF bocs, hogy ennyit írok, pár napig nem leszek. Legyen mit visszaolvasni... :) ON
Egy érdekesség 1991-ben (CNN) hozsannázott (hozsannáztunk), hogy a patriot rakéták "leszedték a Scud-okat (meg az Al Husszein-eket?), 90% körüli találati aránnyal
Azután valamikor 2000 után láttam egy filmet, melyben azt állította egy koma, hogy utólagos elemzések szerint igen rossz volt a találati arány (persze elég, ha a közelében robban, de az sem volt túl jó), és csak a gyártó lobbizása volt az egész dolog.
Azóta persze fejlődött a számítási kapacitás, azóta egy rakéta IC-ben elfér a Föld nagyfelbontású gravit fv-e /g_vektor(x,y,z)/, de ez érdekes akkor is.
a gerilla (terrorista) jellegű hadviselésnek NINCS iránya. Nincs front, nincs front nélküli offenzíva sem (el akarok jutniB-be)
Egy támadás végrehajtható telepített aknákkal-időzített bombákkal. És piszkos bombákkal is (atom, radioaktív izotópot szóró robbanótöltet, és tsai)
A kérdés, hogy miképp lehet ez ellen védekezni. Már a klasszikus partizánok ellen is csak települések felégetésével lehetett; pl klasszikus megfélemlítés, mint az ókori büntető hadjáratok (v. középkori szabadrabló zsoldossereg, vagy a lakosságot táborokba zárni, túszokat szedni (lord Horatio Kitchener - búr háború, hogy ne mindig 2. vh-s példa legyen, utálom a morális síkot, nem vezet sehova)
És a klasszikus partizánok esetén volt cél, helyenként irányszerűség is. Az arab terrorizmusnál nincs (?). Amióta meg nincs SzU, azóta pláne (nincs kétpólusú világrend, ahol valaki ált támogatta az efféléket, mondván, hogy kárt okoz a másiknak)
Csak röviden, mert az atomos eszmefuttatásomhoz szükséges
HA mindenki tudja, hogy az atomfegyverrel leginkábbb fenyegetőzni lehet, akkor nem látom értelmét a tartásának - szervezett (következésképp RACIONÁLIS v. kvázi-racionális) államok részéről.
Ehhez az kell, hogy néhányszor bevessék élesben, ill. demonstratív kísérletekben. Ami megtörtént, mint tudjuk (Japán, légköri kísérletek, pl. Novaja Zemlja - Cár bomba) ÉS az is feltétel, hogy atomfegyver csak hadászati hatású lehet, nincs lokalizálható, vagy reverzibilis hatású (itt van a kérdőjel, a harctéri atomtöltetek, ill kisebb részben a neutronfegyver miatt)
Az én gondolatom csak annyi pluszt tartalmazott, hogy atomfegyvert akkor SEM éri meg bevetni, ha a másiknak nincs olyanja.
Nem, elsôsorban nem az USA-nak okoznának civil veszteséget. Egyenlôre. De leírtad te is, hogy részben az USA támaszpontok, részben az USA szövetségesei és Izrael a potencionális célpont. És idôvel nyilván elérik az európai NATO tagállamokat is. Ami önmagában nem baj, feltéve, hogy nem támogatjuk az iránnal szembeni kalandorpolitikát.
Az irani atombomba viszont nem jelenti azt, hogy civil veszteseget tudnak okozni az USA-nak.
Ellenben kozismert, hogy az irani raketak celzasi pontossaga eleg sok kivannivalot hagy maga utan. De csak hagyomanyos toltet eseten. Nuklearis (es esetleg vegyi es biologiai) toltet eseten viszont nem baj, ha az amerikai bazis mellett 2 kilometerrel robban.
Es pontosan ez az egyik komoly harcaszati alkalmazasa. Az USA a Kozel-Keleten (sot a vilag barmely pontjan) egyelore nem tud kiterjedt (ot-tiz negyzetkilometer vagy meg nagyobb teruletu) szarazfoldi logisztikai bazisok nelkul mukodni. A katari, kuvaiti es iraki bazisok viszont igen sebezhetoek egy irani nuklearis (sot talan vegyi) csapassal szemben.
A masik komoly alkalmazasi lehetoseg, hogy ha az USA mar Teherant ostromolja, egyszeruen kilonek par raketat Izraelre, ezzel legalabb egyik ellenseguket (es az USA egyik fontos szovetsegeset) magukkal rantjak a pokolba. Az USA valszeg ezt sem meri bevallalni. (Foleg mert akkor meg talan Izrael is magaval akar majd rantani par tersegbeli orszagot. Ahogy Saron mondta talan meg a nyolcvanas evekben: 'Az araboknak van olajuk, de nekunk van gyufank.')
A harmadik lehetoseg, hogy terroristak kezere juttatjak a fegyvert. A brit titkosszolgalat az iraki haboru elott keszitett egy elemzest, amirol az Independentben olvastam akkoriban, es aszerint az iraki rezsim kulonosen akkor valoszinu, hogy terroristak kezere adja a fegyvert, ha a katonai tamadas eri es az osszeomlas fenyegeti. Mondjuk ehhez eleg lett volna Bogoyt megkerdezniuk az Index Forumrol :-), teljesen nyilvanvalo, hogy a vegso ketsegbeeses az egyetlen szituacio, amikor egy kicsit is racionalis rezsim legfeltettebb hadititkait ellenorizhetetlen kulfoldi vagy nemzetkozi szervezetek kezebe adja.
Vegul az irani raketatechnika fejlodese mar rovid tavon Europa eleresere is kepesse teszi oket, ahova iranyulo atomcsapas szinten nem amerikai erdek.
Termeszetesen ezek elmeleti lehetosegek, ami a gyakorlatban szamit, az ezekre a csapasokra valo kepesseg. Ezen csapasok mindegyike olyan nagy vesztesegeket jelentene Amerika szamara, hogy ezt mar nem fogja megkockaztatni.
Meg annyi, hogy szerintem ennek Amerika demokratikus mivoltahoz sincs koze, hiszen egy diktatura sem kezd ki szivesen egy atomhatalommal.
Pl. az oroszok mindig visszarettentek, ha atomcsapassal (sot, ha csak haboruval) fenyegettek oket.
Az arabokat is visszafogtak, amikor 73-ban Izrael beelesitett par atomfegyvert. (Izrael strategiajanak fontos eleme volt, hogy vegveszelyben az oroszokat is megszorjak, mivel igy biztosak lehettek benne, hogy az oroszok - sajat elemi erdekukben - mindent megtesznek majd az arabok visszafogasa erdekeben.)
Kavkazzal egyetertek, szerintem is az atomfegyver strategiai ertelemben vedelmi fegyver. Bevetese kizarolag a hagyomanyos fegyveres erok osszeomlasakor kepzelheto el, mivel az allam es az orszag teljes pusztulasaval jaro megtorlast von maga utan.
Ezert is leggyakoribb - es messze leghasznosabb, leghatekonyabb - alkalmazasi modja a bevetesevel valo fenyegetozes. Ennek viszont elofeltetele, hogy mindenki elhigyje, valoban rendelkezunk a fegyverrel. Praktice ehhez legalabbis egy kiterjedt atomprogramra van szukseg, de valoszinuleg a fegyver meglete is elengedhetetlen.
Na ez az. Nem valószínű, hogy Irán komolyan terjeszkedni akarna. Még az is csak az európai (nacionalista) logikából fakadhat, hogy azt feltételezzük, be akarja kebelezni dél-irakot. Másrészt nem tisztán teokratikus jellegű, hatalom megoszlása úgy fele-fele és amit nem tudunk, hogy a hadsereg mekkora hatalmat képvisel a két civil hatalomhoz a papihoz és parlamentihez képest...
Irak szétesett. Az államot legyőzték, pontosabban az állam fegyveres erejét verték szét a második öbölháborúban. És miután az államot a vezérhez hű hadsereg tartotta fenn már egy ideje -a kurd és síta lázadások leverése óta-, ezért az állam szétesett, és vele együtt irak is három jól körülhatárolható részre. Kurdra, szunnitára és sítára.
Az atomfegyver eddig, leszámítva a második vh-t nem támadásra, hanem a támadástól elrettentésre kellett. Egy szuperhatalommal szemben egyetlen hagyományos hatalom, -nemhogy egy regionális hatalom- se tudja megvédeni magát hagyományos fegyverekkel. Csak atommal. Ráadásul egy szuperhatalommal szemben nem lehet szövetségek útján se védekezni, hiszen a szuperhatalom lényege az, hogy ő egymagában erősebb mindenki másnál együttvéve. Viszon az USÁ-val szemben, miután az USA nem totalitárius hatalom, ezért működik az aránytalan civil veszteséggel fenyegetés. Ergo: atomot kaptok, ha támadtok. Ezt az USA nem vállalja be. Ezért az atomfegyver egy regionális hatalom számára a szuverenitás egyetlen garanciája. Könnyen lehet, hogy ha ez a jelenlegi világhódító logikája az USÁnak fennmarad, akkor száz év múlva csak az atomhatalmak lesznek szuverének. Márha a rakétavédelmi rendszerek terén nem történik nagy amerikai előrelépés...
Iránt is el lehet úgy foglalni mint Irakot (jó, nem pont úgy, más a terep, másoka társ. viszonyai). De Irak a 2. ország volt, akit az USA 10éven belül megtámadott, IRán a 3. lenne. És eszerint támadó már nem ugyanaz (mert nem 1, hanem 2 helyen van lekötve a támadás előtt)
Vagyis: mindent lehet, de nem mindent egyszerre
Ui. Lehet, hogy Afganisztánt nem is kéne így 1.nek tekinteni, ha igaz, az kisebb erőket köt le
Teljesen félreértettél Iránnal kapcsolatban, bár félreérthető voltam
Nem mondtam, hogy háborút akar, csak azt latolgattam, hogy támadó háborúra elég-e. Arra jutottam, hogy nem valószínű, simán középhatalom lesz. (És ez így jó) Hogy terjeszkedni akar-e, nem tudom
Irakkal annyiban hasonlítottam össze, hogy abból akár értelmes ország is lehetett volna; Szaddam Husszein elég ügyesen hintázott 1990-ig a SzU és az USA között, a világi jellegű államot jobbnak tartom a tisztán papinál (bár ez csak európai beidegződés lehet, meg az itteni vallásháborúk egyik tanulsága), ill, hogy a fentiekkel összefüggésben MINTHA kisebb lett volna a presztízsberuházások aránya a hasznosakéhoz képest (persze, mi a hasznos...?)
Irak: olyan könnyen szétesett volna? Érdekelne, hogy a kurdokat nem számítva a lakosság hányadrésze lázadt volna a Husszein-rezsim ellen. Irakot inkább legyőzték (mármint az államot...)
Atomfegyver: nem értem igazán a regionális hatalmak ilyen törekvéseit. Nekem úgy tűnik, hogy helyi háborút nem célszerű atommal vívni, ha a háború célja használható területek, élő rabszolgák és valamennyire működő infrastuktúra megszerzése. Tudom, vannak harctéri atomtöltetek, meg a hidrogénbomba is "tisztán" dolgozik, de erősek a kétségeim
Szóval innen nézve hatékonyabb a hagyományosat fejleszteni (a géppisztolytól a lopakodó torpedóig vagy az űr-felderítésig, stb). Nem tudom, hogy a vegyi és biol. fegyvereknél szempont-e a gyors lebomlás, mert ha nem, akkor azokra is igazak lehetnek az atom-megfontolások
Az utóirat azokra a jóslatokra vonatkozott, hogyha az USA megtámadja, akkor Iránt is úgy el lehet foglalni, mint Irakot. Nem lehet, szerintem. Meg miért is lenne jó az USÁnak (meg a NATO-nak is afganisztán miatt), ha afganisztánaban és irakban általános felkelés törne ki? Hát lehetne úgy háborúzni iránban...?
Nem hiszem, hogy Irán bármiféle háborút tervezne. Ahhoz ugyanis szunnita területeket kellene megszállnia, az pedig azóta amióta síta nem megy neki. Egyszerűen csak az lesz, ami volt is anno: Perzsia. A térség regionális hatalma. Persze, lehet idővel a dél iraki síta arab területeket elnyeli -mint ahogy ezek a területek perzsia részét képezték a történelemben szinte mindig. És talán turánban az exSzovjet tagköztársaságok közt, a kaukázusban is, meg afganisztánban növeli a befolyását, de ez a tradícionális perzsa érdekszfére. Max, turánban szintén érdekelt Törökországgal rughatja össze a port.
Amúgy meg, akit egy szuperhatalom, meg egy regionális atomhatalom (izrael) fenyeget, annak ne rójjuk fel, hogy atomot akar!
ui. Erősen túlzás. Irán nem Irak. Hegyvidék, ráadásul a rendszerhez mindenki hű a kurdok kivételével, a hadserege aránylag modern, ergo: nem tud úgy szétesni az állam, mint az iraki zsarnokság.
Ha igaz, amit olvastam (kösz!), Iránról valóban túlzás volt a "neki annyi"
Most még nem önellátó, de ebből lesz/lehet valami komplex 10-15 év múlva. Csak azt nem tudom, hogy Közel-Keleti méretű támadó háborúra elég lesz-e, mert a globális veszélyt ez jelenti. Ha nem elég (vagy nincs ilyen fejlesztési szándék), akkor egy térségi középhatalom lesz belőle (sok szempontból most is az), és ez így jó - mindenképp léteznie kell középhatalomnak (átveszi Irak helyét?)
Önerőből valószínűleg nem sok mindent, viszont egyre nagyobb a gyanú, hogy Kína, növekevő olajéhségéből kifolyóan, komoly fegyvereket szállít Iránnak. Belegondolva, hogy milyen szintre jutott el mára a kínai technológia (űrutazás, szoftver-hardver cégek, stb.) és hova fog eljutni öt-tíz év múlva, asszem nem számíthatnak az Usákok egy békés hepajra, ha Iránnal akarnak kikezdeni...
Azért nem állnak olyan rosszul, legalábbis irán. Harckocsik, páncélos járměvek, irányított rakéták, saját ICBM és ha jól tudom a repülôgépiparukat is fejlesztik, bár saját hajtóměvet, vagy radart még jóideig nem fognak tudni kifejleszteni, de vigasztalja ôket, hogy ez kínának se megy.
Szerintem a szírek be vannak szarva, hogy ők jönnek, így max passzív segítséget nyújtanak a felkelőknek azzal, hogy átengedik az iraki határon a különféle nációjú terroristákat, fegyvereket. Ezen felül-magánvéleményem szerint- Szíria rejteget több korábbi iraki fejest és oda vitték át Szaddám vegyifegyvereit.
Irán, Szíria (és még ki tudja, ki): OK, de ellentétben a SzU-val, ők technológiailag közel sem önellátók. Tudom, hogy a SzU (és csatlósai - titkosszolg viszonylatban ez a helyes kifejezés, nem a szövetséges) is ipari kémkedett, mert lemaradásban volt. De ha ezek az országok nem vehetnek NYUGATI (vagy kínai) fegyvert, nekik annyi.
Szerintetek önerőből MIT TUDNAK gyártani?? Legalább licenc alapján önállóan?
Al Kaida: Erre a dologra nem lehet rámutatni a térképen. tudományos-technikai fejlesztő és gyártókapacitás nem rendelhető hozzá. Nem is hinném, hogy olyan igazán ellenőriz vmi ilyesmit, maximum export-import cégeket hoz létre, mint a hidegháborúban az Al-Kasszar fivérek (bázisuk Ausztria és Spanyolország, célterület Palesztína, Bekaa-völgy...)
Megjegyzem, én az Al Kaida létét ugyan nem, de az "eladott méreteit" igen erősen megkérdőjelezem - anélkül, hogy bármit tudnék róluk (a Sláger rádió "hírein"felül...) Nem hinném, hogy "mindehova elér a kezük" (szervezeti okból), ill. ahova el is ér, ott sem 100%-osan ellenőriznek (ilyen szerintem ELVILEG sem létezhet)
Nem hiszem továbbá, hogy 1 db fej (1 dbvirtuális, vagyis nem földrajzi értelemben vett db központ) van. Ha pedig több van, az több szervezetet jelent, nem mozdul egységesen
Pl. Bin Laden szerintem sosem fog meghalni (és ez nem zárja ki sem azt, hogy már nem él, de még azt sem, hogy nem is élt). Azt sem tudjuk, mikor született (ne mondjátok, hogy google - nem ellenőrzött forrás ilyen körök nem info). Láttunk egy kortalan (25-55) szakállas arcot beszélni egy olyan nyelven, amiről még magunktól azt sem tudjuk megmondani, melyik országé (azt sem sokan, hogy arab, de az is bőven kevés, mert az kb. annyi, mintha azt mondom: indogermán...)
Veszteségek Csak az US.Army&Co. veszteségeire gondoltam.
1. A nyugati államok (USA, de Eu. is) alapvetően ez számít (teljesen érthető, nekünk EZ fáj) Elnézést az araboktól, ők is emberek, de ők miért-miért sem : ellenség[i/])
2. Az arabokról nincs népesség-nyilvántartás (errefelé; talán az anyaországukban sem nagyon)..., tehát a veszteség nem ismert úgy, mint itt John Smith. Arról nem szólva, hogy már a primer harctéri becslések sem lehetnek pontosak (-30+40% szerintem, de írja meg valami harcász, hogy miképp csinálják és milyen hibahatárokkal)
3. Propaganda: A veszteségekből elvesz, vagy hozzátesz minden lépcsőfoka (a harctéri tudósítóktól a Nők Lapja kis színesig...). Nekem az a benyomásom, csak a saját veszteségről van valami, az ellenségesről csak homályosan tudósítanak. Ez a fentiekből is így következne, s hogy tényszerűen így van, alátámasztja a fenti elgondolást
Falludzsában az amerikaiak ugyanazt csinálták, mint az oroszok Groznij második ostromakor 2000-ben. Bekerítették a várost, de hagytak egy kis rést, amin keresztül számos felkelő egység kimenekülhetett, persze ezt úgy magyarázták, hogy csak a civileket engedik ki, de tudták, hogy velük együtt megy Zarkavi és a többiek is. Így viszont sokkal kevesebb véráldozattal tudták bevenni a várost. Tanultak 2003 hibáiból, amikor először rohanták meg Falludzsát, akkor kiszorították őket, akárcsak az oroszokat Groznijból 1994-ben.
Falludzsában nem is annyira a precíziós bombázás, hanem egy speciális gép, az AC-130-as volt a US légifölény döntô eszköze. Itt egy videó a hatékonyságról... még afganisztánban készült. Kicsi tálibok szaladgálnak rajta, próbálnak menekülni, meg ilyenek. Nem jön össze nekik.
